Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-15 / 292. szám

LEÁLLT A JUGOSZLÁV „ROHAM” - 5. oldal NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA KÁRPÓTLÁSI JEGGYEL mindent megvásárolhat a NÓGRÁDKER RT. áruházaiban és szaküzleteiben Salgótarjánban, Balassagyarmaton. HETI BEVÁLTÁSI ÁRFOLYAM: 1993. DECEMBER 15., SZERDA IV. ÉVFOLYAM 292. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT 65 % LAPUNKBAN: A bűnmegelőzésért: alapítvány Pásztón (3. oldal) Diákpanoráma: Suli-Miki értékelt (4. oldal) Elismerések (5. oldal) Sporttükör: Pásztón egységben az erő (7. oldal) Romlik az idegenforgalmi egyenleg Szeptember végéig csaknem 150 millió dollárral csökkent az idegenforgalom aktívuma az el­múlt év azonos időszakához ké­pest. A jegybanknál azt is el­mondták, hogy a bevételek 3 százalékkal csökkentek, míg a kiadások 30 százalékkal emel­kedtek. így az aktívum szeptem­ber végén 370 millió dollár volt. Békési Cegléden indul Tegnap Cegléden a kelet-ma­gyarországi megyék szocialista párt vezetői tanácskoztak. A ren­dezvényen bejelentették: a Ceg­léd központú Pest megyei 15. számú választókerületben indul a párt első számú gazdaságpoliti­kai szakértője, Békési László. A korábbi pénzügyminiszter a ceg­lédi fórumon elmondta: a párt programján az utolsó simítások folynak. A válság kezelésében az agrárágazatot kitörési pontnak tekintik, amelynek a jövőben na­gyobb szerepet kell kapnia a nemzeti jövedelem termelésé­ben. Kötvények, yenben A Magyar Nemzeti Bank 50 milliárd yen értékben tízéves le­járatú kötvényt bocsátott ki a ja­pán tőkepiacon — közölte az MNB alelnöke. Hárshegyi Fri­gyes rámutatott arra: a mostani igen kedvező feltételekkel tör­tént kibocsátásra éppen egy hét­tel azután került sor, hogy Japán­ban egy fokozattal leminősítet­ték a magyar értékpapírokat. Az MDF miniszterelnök-jelöltje: Boross Péter Az MDF Országos Választ­mánya és frakciója hétfő éjszakai együttes ülésén közel kétharma­dos arányban Boross Pétert, a hi­vatalban maradt kormány mun­káját vezető belügyminisztert, MDF-alelnököt jelölte a minisz­terelnöki posztra. A szavazás el­ső fordulójában Boross Péter, Szabó Iván pénzügyminiszter és Für Lajos honvédelmi miniszter, az MDF egyik alapítója között oszlottak meg a szavazatok, vé­gül a második fordulóban Boross Péter Szabó Iván ellenében kap­ta meg a szükséges számú szava­zatot. Lezsák Sándor ügyvezető el­nök annak tulajdonította a dön­tést, hogy a miniszterelnök-jelölt az elmúlt évben nagyon határo­zottjó MDF-es munkát végzett, s hatalmas energiával helyettesí­tette Antall József miniszterel­nököt. Az ügyvezető elnök sze­rint az MDF-testületek a folyto­nosságra, a biztonságra és a nyu­galomra szavaztak. „Ha ti örültök .. s Arvabetlehem BÁTONYTERENYE. A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány munkatársai számos karácsonyi meglepetéssel ér­keztek tegnap délután 3 órakor az Adám Zsigmond Nevelőott­honba. Gergely Amália, az ala­pítvány képviselője köszöntő­jében elmondta, hogy országos, jótákony célú kőrútjukat de­cember 1-jén kezdték, és a bá- tonyterenyei gyerekekhez - ti­zenhatodik állomásként - a teg­napi napon jutottak el. Nem ér­keztek üres kézzel. A Nevesincs színház művészei ősi erdélyi betlehemes játékkal szórakoz­tatták a gyermekközönséget. Az áhitat és a vidámság per­cei után a meglepetés ideje is elkövetkezett: Gergely Amália a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány ajándékát egy színes televíziót és videomagnót nyúj­tott át Füzesi Istvánnak a neve­lőotthon igazgatójának, aki a gyerekek nevében meleg sza­vakkal köszönte meg a Neve­sincs színház művészeinek ven­dégjátékát és az ajándékot, il­letve ajándékokat, mert minden gyerek személyesen vehette át - játékot, ruhaneműt, édességet - karácsonyi csomagját. Gergely Amália (balról az első) a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapít­vány ajándékait hozta nevelőotthon árváinak. Átvételüknél Füzesi Ist­ván és a Nevesincs színház művészei asszisztálnak. Fotó: Rigó Verseny könyvtárhasználatból Megyei döntőbe jutottak a gyerekek Könyvtárhasználati verseny megyei döntőit rendezték meg hétfőn Balassagyarmaton és kedden Salgótarjánban. Az Ipoly parti városban középisko­lások számára, míg a megye- székhelyen általános iskolások részére hirdetett „betűpárbajt” a Nógrád Megyei Pedagógia In­tézet. Bőd Péterre, a nagyhírű Teleki téka gondozójára, a XVIII. századi Erdély reformá­tus lelkészére, egyházi és törté­netírójára emlékezve hirdették meg az országos versenyt, melynek döntőjét jövő év feb­ruárjában tartják a fővárosban. A könyv érték. Minden szempontból, de a magas ára miatt egyre elérhetetlenebb lesz számunkra. Az iskolai könyvtá­rak pénz hiányában nem tudják gyarapítani állományukat, ezért is válik egyre fontosabbá a he­lyi, városi könyvtárak szerepe. Nem véletlen és egyben öröm­teli, hogy egyre több szülő, nagyszülő keresi fel gyermeke­ivel a gyermekkönyvtárakat. A Bőd Péter Országos Könyvtárhasználati Versenynek is az a célja, hogy egyengesse a tudás, az ismeretekhez vezető utat: a könyv iránti érdeklődés felkeltése, a könyvtárban és nem utolsósorban a könyvek közötti eligazodás és tájékozó­dás, hogy a mit és hol keressek kérdésre saját magunknak is vá­laszolhassunk. A középiskolások megyei ve­télkedőjének, amelyet a balas­sagyarmati városi könyvtárban tartottak, csupán hat résztvevője volt. Közülük Bartók Agnes, a helyi Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola tanulója jutott az országos döntőbe. (Folytatás a 3. oldalon) Business az Biznisz „Business az Biznisz” címmel hatvankét részes sorozatot indí­tott kedden a Duna TV. Ez az el­ső olyan tévés vállalkozás Ma­gyarországon, amely szándékai szerint mindenre kiteijedően — közérthetően — vezeti be a néző­ket a piacgazdaság rejtelmeibe. A sorozat négy témakört dolgoz fel: hogyan lehet sikerünk a piac- gazdaságban; miként fogjunk üzleti vállalkozásba?; A marke­ting alapelvei; A számvitel alap­jai. Ellenzék: nem! Göncz Árpád köztársasági el­nök tegnap fogadta Bejczy Sán­dort, az Egyesült Kisgazdapárt ügyvivői testületének tagját, a 36-os frakció helyettes vezetőjét. A délelőtt folyamán felkereste a köztársasági elnököt Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnö­ke, valamint Pető Iván, az SZDSZ elnöke is. Mindhárom politikussal arról tárgyalt a köz- társasági elnök, hogy kit jelöljön miniszterelnöknek az Ország- gyűlésnek. Az államfő délután fogadta Gyimóthy Gézát, az FKGP főtitkárát, Horn Gyula MSZP-elnököt és Csurka Ist­vánt, a Magyar Igazság és Élet Pártja társelnökét. Az MSZP elnöke, Horn Gyu­la határozottan kijelentette: pártjának frakciója nem fogja megszavazni Boross Péter mi­niszterelnök-jelöltségét, mivel nem ért egyet azzal a kormány­zati politikával, amely eddig ér­vényesült, illetve azzal, amit Bo­ross feltehetően képviselni fog. Pető Iván, az SZDSZ elnöke kijelentette: pártja nem szavazza meg Boross Péter kinevezését, il­letve kormányprogramját. Pető rámutatott: parlamenti demok­ráciákban az új miniszterelnök személyére és programjára a kor­mánykoalíció pártjai szoktak igennel szavazni. A Fidesz, mint ellenzéki párt, nemmel fog szavazni Boross Pé­ter miniszterelnöki megbízatásá­ra — ezt Kövér László frakcióve­zető mondta tegnapi nyilatkoza­tában. Expo-terveket szőnek Expo-napot rendeztek ked­den Gödöllőn, melyen Hoppál Zoltán, megyénk expo-felelőse is részt vett. Szeretne bekapcsolódni a vi­lágkiállítás rendezvénysoroza­tába a többi között Hollókő, to- vábbá Bátonyterenye és térsége. A ffflWnyi Adám Zsigmond Ne­velőotthon lakóinak szövött termékeit már tegnap be akarták mutatni Gödöllőn, ám erre mégsem kerülhetett sor, mert a késői értesítés miatt nem jelent­keztek időben. Az otthont támogató Esélyte­remtés Alapítvány és az ipari szakmunkásképző intézet azon­ban nem mondott le az expóval kapcsolatos elképzelésekről. Azt tervezik, hogy helyi kiállí­táson ismertetik meg az érdek­lődőkkel a szövőtanulók értékes darabjait. Antall József gyászszertartása Az Országház kupolacsarnokában ravatalozzák fel Pénteken az Országház kupo­lacsarnokában ravatalozzák fel az elhunyt kormányfő földi ma­radványait. A diplomáciai testü­let tagjai és a protokolláris ven­dégek reggel 9 órától délig róhat­ják le kegyeletüket Antall József ravatalánál; a polgárok pedig dé­li 12 órától este 8-ig búcsúzhat­nak a miniszterelnöktől. Antall Józsefet szombaton helyezik végső nyugalomra a Kerepesi úti temetőben. A gyászszertartásról Juhász Judit kormányszóvivő adott tá­jékoztatást tegnap az ügyvezető kormány rendkívüli ülését köve­tően. Az Országgyűlés határoza­ta — amely december 18-át nem­zeti gyásznappá nyilvánítja — tartalmaz felkérést is a kormány­tagokhoz: az irányításuk alá tar­tozó szervezeteknél tegyék lehe­tővé, hogy mentesüljenek a munkavégzés alól azok a dolgo­zók, akik szombaton részt kíván­nak venni Antall József temeté­sén. Hasonló intézkedésre kér­nek minden más munkáltatót is. A gyászszertartás programja december 15-én, szerdán este 6 órakor veszi kezdetét. A Szent István-bazilikában a magyaror­szági katolikus püspöki kar en­gesztelő szentmiseáldozatot mu­tat be Antall József emlékére. Miután a polgárok pénteken az Országház kupolacsarnoká­ban lerótták kegyeletüket az el­hunyt kormányfő előtt, szomba­ton szűkebb családi körben és a meghívott vendégek részvételé­vel gyászmisét tartanak a Duna- parti piarista kápolnában. Mentesítő vonatok — kedvezménnyel Antall József miniszterelnök temetésére a fővárosba érkező utasok va­lamennyi állomáson 50 százalékos kedvezménnyel válthatják meg vasúti menetjegyüket, ami a december 17-én 0 órától 18-án déli 12 óráig megkez­dett utazáshoz vehető igénybe — tájékoztatta kedden a MÁV Rt. az MTI-t. Tekintettel a várhatóan nagy forgalomra, a vasúti társaság mentesítő vonatokat indít december 18-án. A fővárosba Sopronból reggel 7 óra 40 perckor, Szombathelyről 7 óra 5 perckor, Pécsről 8 órakor, Szegedről 8 óra 20 perckor, Békéscsabáról 8 óra 5 perckor, Záhonyból 6 óra 20 perckor és Miskolcról 8 óra 25 perckor indulnak szerelvények. Budapestről Sopronba 18 óra 15 perckor, Szombathelyre 18 óra 30 perckor, Pécsre 18 óra 40 perc­kor, Szegedre 18 óra 30 perckor, Békéscsabára 18 óra 15 perckor, Záhony­ba 18 óra 20 perckor és Miskolcra este 18 óra 10 perckor indulnak a vona­tok. A gyászünnepség szombaton déli 12 órakor a Kossuth Lajos téren kezdődik, katonai tisztelet- adással. A déli harangszó hang­jai mellett elhelyezik Antall Jó­zsef koporsóját az Országház fő­bejárata előtt. Beszédet mond Szabad György, az Országgyűlés elnöke és a határon túl élő ma­gyarság egy képviselője. A be­szerelést a római katolikus egy­ház szertartása szerint Bolberitz Pál végzi. A gyászolók ezután a minisz­terelnök földi maradványait utolsó útján végső nyughelyére, a Kerepesi temetőbe kísérik. Imát mond Paskai László bíbo­ros, esztergomi érsek, Hegedűs Lóránt református püspök, Har­mati Béla evangélikus püspök és Schweitzer József főrabbi. Volán-közlemény Lehetőség szerint elővételben váltsák meg jegyüket, akik távolsági autóbusszal utaznak Antall József miniszterelnök búcsúztatására, il­letve temetésére — kéri az MTI-hez eljuttatott közleményében a Volán Egyesülés. A Volán-társaságok a menetrendszerűen Budapestre in­duló járatok mellett szükség szerint kisegítő autóbuszjáratokat is indíta­nak. Különjárati autóbuszokat ked­vezményes tarifával lehet rendelni, illetve igénybe venni a Volán-társa­ságok szolgálati helyein. Érdekegyeztetés a minimálbérről A munkavállalók már 10300 forintról is tárgyalnának A minimálbérek emelését is napirendre tűzi hét végén az Ér­dekegyeztető Tanács plenáris ülése — az MTI információja szerint. A munkavállalók már 10.300 forintról is hajlandók lennének tárgyalni, mint alsó ha­tárról, de bizonyítani kívánják a 11.300 forintos minimálbér jo­gosságát is. Jelenleg 9000 forint a mini­málbér. A munkaadók az általá­nos gazdasági feltételek tisztá­zatlansága miatt eddig nem tar­tották reálisnak, hogy 9000 fo­rintnál magasabb minimális bért fizessenek a munkahelyeken. A kormányzat szükségesnek tartja, hogy a munkaerőpiac egyik leg­kiszolgáltatottabb rétegének béremelése megvalósuljon. Tár­gyalási alapként elfogadják a munkavállalók által megjelölt 10.300 forintos alsó határt. A kormányzat szerint a fo­gyasztói árnövekedés 16-22 szá­zalékos mértékéhez igazítva kel­lene meghatározni az országosan ajánlott 1994-es átlagkereset­emelést, mégpedig 17 százalék­ban. A munkavállalók az eddigi viták során az árnövekedés leg­alább 22 százalékos mértékét feltételezik, így az átlagkereset­emelést is 22 százalékban hatá­roznák meg. A munkaadók — a vállalkozói szféra jövő évi lehe­tőségeinek tisztázatlansága miatt — pontos számot nem voltak hajlandók megállapítani.

Next

/
Thumbnails
Contents