Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-11 / 263. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. november 11., csütörtök vén l • iJL»»"IiLa "wu Valószínűnek látszott, hogy az időszakonként állóvá merevedett magyar médiaháború a választások közeledtével fel-felerősödik. így történt ez az elmúlt napokban is, melynek következtében a rádió és a televízió megint a saját házatáján történtekről volt kénytelen műsorokat sugározni, függetlenül attól, hogy a közönség esetleg teljesen másra lenne kíváncsi. Viszonttiltások Az is előre borítékolni lehetett, hogy az ellenzék sem állja meg szó nélkül a dolgokat, már csak azért sem, mert volt (van) mit szóvátenniök. Petíciók születtek, érdekvédelmi gyűlések, tüntetések szerveződtek, köz- társasági és miniszterelnöki levelek fogalmazódtak oda-visz- sza. Az viszont már meglepett, hogy számos neves, rangos képzőművész, tudós nyilatkozott úgy: nem engedi egyetlen sorát sem megjelentetni az elektronikus tömegkommunikációban, amíg ott ilyen dolgok megtörténhetnek. Még érdekesebb, hogy Csúcs László, a rádió vezetője - mint egyik napilapban nyilatkozta - örül ezeknek az elhatárolódásoknak. Pedig ez az áldatlan helyzet megosztja a magyar közvéleményt, az emberek nem értik, hogy mi történik körülöttük, „a köz szolgálatában” és ami még nagyobb baj, bizalmukat vesztik a médiák iránt. Hét engedély A 168 óra legutóbbi adásában elhangzottak egyéb furcsaságok is. A Miskolci Egyetemvárosban tartott polgári összejövetel résztvevői közül Furmann Imre arról panaszkodott, hogy mondandójának közléséhez a helyi rdióban hét ember véleménye, hozzájárulása szükséges. Ha ez igaz, akkor ebben legkevésbé a vidéki rádiónál dolgozók a ludasak. Abban a rendszerben kezd valami csikorogni, amit sajtószabadságnak, demokráciának hívnak. Ugyancsak elgondolkodtató volt, amit Győrffy Miklós mondott el. Arról a néhány - szakmailag meghatározó- emberről, akiket ma a rádióban lebol- sevistáznak, lekommunistáz- nak, mintegy tíz évvel ezelőtt Berecz János úgy nyilatkozott, hogy egy szűk ellenforradalmi magra nagyon oda kell figyelni. Még egyszer hangsúlyozom - ahogyan Győrffy is tette -, hogy ugyanazokról az emberekről állítják most homlokegyenest az ellenkezőjét! Vajon melyik jelző fejezi ki valódi hovatartozásukat? Gyanítom, hogy egyik sem. Bár az 1956-ról való megemlékezés immár néhány éve a nemzeti ünnep rangjára emelt október 23-ához kötődik legszorosabban, nem záDöcögő agráregyeztetés Hosszú a kívánságlista, kevés az eredmény (FEB) Nem történt konstruktív előrelépés a kormány és az agrár érdekképviseletek legutóbbi egyeztető tárgyalásán. Nézzük az eredményeket. Növekedett a vissza nem térítendő vetési támogatás és a gabonavetéshez kapcsolódó hitel- garancia mértéke. A kormány egy évvel meghosszabbította az 1990-ben felvett aszálykár hitelekhez nyújtott támogatást. Döntött az aszály sújtotta gabonatermelők egyszeri, hektáronkénti 1500 illetve 2500 forintos támogatásáról. A termelők haladékot kaptak az augusztusi földadó befizetési kötelezettség teljesítésére. Megállapodás született a búza 8200 forintos garantált árában. Nem történt előrelépés az adósság átütemezésének és az alapanyagok exporttámogatásának mértékében. Nem született döntés a belföldi piac és a hazai termelők védelméről, a gázolaj fogyasztási adójához kapcsolt támogatás mértékének emeléséről. Az érdekképviseletek javasolták, hogy az aszály sújtotta vidékeken a termelők az árbevétel kiesés 75 %-át támogatásként kapják meg; az agrárfinanszírozás támogatási keretét 20 milliárd forinttal növeljék; a mezőgazdasági termelők nehéz helyzetére való tekintettel a lejárt adóbefizetési határidejéhez kapcsolódó szankciókat átmenetileg függesszék fel és töröljék el a földadót. A termelők képviselői kezdeményezték a fejlesztési alap korlátáinak feloldását, a szövetkezeti üzletrészek forgalomképességének megteremtését. Javaslataik között szerepelt még a kárpótlásra kijelölt üzletrészek kártérítési értékének a felülvizsgálata és a szövetkezeti tulajdonból ön- kormányzati tulajdonba kerülő utak fenntartásának ügye is. u. g. Mai „macskakörömpörkölt" Hazugságról mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Legalább őszinte Amikor hazudtam, mindig jó okom vöt rá. Pécsi Ildikó színművész Naná A hazugság a lehető legjobb szórakozás. Odze György író Érvelés A kellemetlen csak az, hogy a hazugságokat is bizonyítani kell. Kvári Sinkó Zoltán veszprémi humorista Életmű Minden filmem a hazugságról szól. Mészáros Márta rendező Leszűrt tapasztalat A hazudozás luxus, nagy önfegyelem kell hozzá. Szebeni András fotóművész Csütörtököt mondunk Magyar - lengyel két jó piac Mottó: „Akár jó, akár rossz, akár közömbös egy törvény, az utolsó betűig be kell tartani.” (A nyomorultak metatörvénye Murphy törvénykönyvéből) H a nekem kellene hasonló törvényt alkotnom, bizony, én magam érezném nyomorultul önmagamat: hová soroljam a lengyelpiaci árusítást, mely sok ezer, főként nyugdíjas ember számára az egyetlen beszerző- hellyé vált a piacgazdaság tobzódása közepette? A jó törvények közé, a hazai kereskedők védelmét hangoztatva? Vagy a rosszak közé, a minimálbér töredékéből tengődök, s ezért a bolti árakat megfizetni képtelen kisemberek érdekében szót emelve? Vagy nevezzük közömbös törvénynek azért, mert az „ahány ház, annyi szokás” elv(telenség)én engedélyezik, vagy éppen tiltják létezését? Nem tudom. Mindenesetre álljon itt két példa lengyel- piac-ügyben! Van olyan településünk, ahol hadat üzentek az árusítás e módjának. Azzal a címszóval, hogy a belügyminiszteri felszólításnak érvényt szerezzenek. Az emberek persze találgatnak, s feltételezik, hogy a helyi rendeletet alkotók anyagi színvonala nem a helyi nyugdíjasokéhoz, hanem a belügyminiszteréhez áll közelebb. Azzal érvelnek, hogy „az olcsó áru minősége messze elmarad a kívánt szinttől, tehát a vevő pár forintért becsapódhat”. E z megeshet az állami kereskedelemben is, ahol a vásárló gyakorta szégyelli azt, hogy a világon van. Ha pedig mindenki annyira féltené gjközbiztonsá- got, mint az említett kisvárosban, akkor Dejtártól az Üllői úton át a brüsszeli Heyselig nem volna szabad egyetlen labdarúgó-mérkőzést megrendezni. (A világ persze úgy működik, hogy inkább megerősítik a biztonsági erőket, minthogy kiirtsák a futballt a Föld nevű bolygón.) M ásik városunk vezetői talán ugyancsak nem éheznek. Ám azok elől, akiknek korog a gyomruk, nem zárják el az olcsó vásárlás lehetőségét. Mert ez a város maga is szegény, mint a polgárai. Ritkítani kell a helyijáratokat, nincs pénz tisztán tartani a várost, elszállítani az útszéli kocsironcsokat, lengyelpiac mégis van. Lám - ha nagyítóval is - de felfedezhető némi emberközpontúság. Aki nem tudná: a tér- és idősík azonos. Mi több: a bolygó is stimmel. Egyazon országnak ugyanabban a megyéjében alkalmazzák ugyanazt a törvényt. Csak két különböző városban. Szécsény és Salgótarján egymástól való távolsága 30. Hogy kilométer-e vagy fényév, ez attól függ, hogy utazni akarunk, vagy rendeletet értelmezni? Balázs József Az Alföld játékai a hegyek között SALGÓTARJÁN. A Jászságból érkeztek vendégek az Arany János iskolába: a jászkiséri Csete Balázs Honismereti Szakkör tagjai kézügyességformáló népi játékokból tartottak bemutatkozó foglalkozást. Képünkön Zana Kálmán a zagyvapálfalvai iskolások körében. K. K. J. Phralipe rendezvény A kisebbségi Hol van Salgó vára? Bosszantó hiba egy fotóalbumban rulhat le ezzel a nappal. Annál is kevésbé, mert a 37 évvel ezelőtti november 4-én a szovjet csapatok behívásával új fordulatot vettek az események. Hajnalban meghalnak... A TV 1 erre emlékezvén tévéjátékot mutatott be: Hajnalban meghalnak az álmok címmel. Az olasz szerző, Indro Monta- nelli ugyanis újság- íróként Budapesten tartózkodott az 1956 október végi, november eleji napokban s hiteles tanúja az akkor történteknek. Ezt igazolja írásműve is, amelyben önmagát és néhány kollégáját helyezi vissza az időben, és az ő szemükkel - a külföldiekével - láttatja a november 4-ei bevonulást. Ettől még akár lehetne rossz darab is, de nem az. Azért nem, mert - bár nem hagy kétséget afelől, hogy a főhős, azaz Mon- tanelli melyik oldalon áll, - a helyzetet a maga összetettségében, bizonytalanságában érzékelteti. Az újságírók között is többféle ember volt: nem csoda, hogy nem azonosan ítélték meg a fegyverropogást. Magyar bátorság Ugyancsak az író erénye, hogy karaktereket sikerül felvillantania. A kiélezett helyzetben mindenkiről gyorsan kiderül, hogy miként gondolkodik. Talán merész a következtetés, de megkockáztatom: a tévéjáték - amelyet András Ferenc rendezett s olyan kitűnő színészeket játszatott, mint Cserhalmi György vagy Kozák András- valamiféle magyarázatot ad, arra is, hogy annak idején miként fogadta a nemzetközi közvélemény ’56-ot. Tisztelte a magyarok bátorságát, de igazán nem értette meg, hogy mi történt itt. - csongrády Fórum a patikák privatizációjáról BUDAPEST. A patikák magánkézbe adása is napirendre kerül a Pharmaexpo ’93 kiállításon és vásáron, amelyen a hazai gyártók és forgalmazók mellett a világ legnagyobb gyógyszergyárai is képviseltetik magukat. Ez egyben azt is jelzi, hogy a hazai gyógyszerkereskedelem piaci tényezővé vált. Ebben a versenyben fontos tényező a patika privatizáció. A gyógyszerellátás és nagykereskedelem ma még nagy részben állami tulajdonban működik, de már megszülettek a döntések a teljes hálózat magánosítására. Ez a tény különös hangsúlyt kap majd a kiállításhoz kapcsolódó szakmai programokon is, amelyen mind az ÁVÜ, mind a népjóléti tárca vezető szakemberei kifejtik álláspontjukat. Ott lesznek a bankok, a pénzintézetek képviselői is és elmondják a véleményüket a gyógyszergyártók és kutatók is. A november 11-től 14-éig a Körcsarnokban megrendezendő kiállításon és vásáron nemcsak az új orvosságokat ismerhetik meg az érdeklődők, hanem azokat a lehetőségeket is, amelyek a túlzott gyógyszerfogyasztás csökkentését szolgálnák. (FEB) - A rendszerváltás, a gazdasági átalakulás jó néhány vidéki nagyüzem sorsát megpecsételte. Mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén tömegek váltak munka- nélkülivé. Hogyan kíván a minisztérium ezen a súlyos problémán segíteni? - kérdeztük dr. Tóth Tihamértól, a Munkaügyi Minisztérium államtitkárától. önkormányzatok feltételei SALGÓTARJÁN. A nemzeti és etnikai kisebbség jogairól szóló törvényről tájékoztatja az érintetteket Bogdán Béla, az Etnikai és Kisebbségi Hivatal főtanácsosa, Osztojkán Béla a Phralipe Független Cigányszervezet elnöke pedig azt ismerteti, hogy milyen feltételek között hozhatók létre a kisebbségi ön- kormányzatok. A fenti rendezvényt november 13-án, szombaton délelőtt 10 órától tartják a Phralipe salgótarjáni - zagyvapálfalvai - szervezetének irodájában (Hősök út 34.). (d.i.)- A minisztérium speciális térségi programokat dolgozott ki, hiszen az ország egyes vidékein más és más a helyzet. A regisztrált munkanélküliek aránya Nógrád megyében a legnagyobb (21,1 %), ezután következik Borsod (20,9) illetve Szabolcs (19,6), megye.- Az egyes megyéket egységesen kezeli a program?- Megyén belül, településenA Balassi Bálint Könyvtár új szerzeményeiben tallózva örömmel vettük kézbe az Officina Nova Kiadó nagyméretű színes fotóalbumát, a „Magyar várak” c. kötetet. A szerzők, Gink Károly fotóművész és Varga Balázs szövegíró, valamint a légifelvételeket készítő Korniss Péter fotóművész ösz- szességében színvonalas munkát végzett. Varga Balázs bevezetőjében tisztázza a várépítéssel, a várakkal kapcsolatos fogalmakat, többek közt azt is, hogy mi a vár, mi a torony. Részletesen szól a várakhoz kapcsolódó költészetről, a várakról készült metszetekről. Nem törekszenek a szerzők teljességre, így a kötet mindként is változó a helyzet. Ott, ahol a munkanélküliek aránya eléri a 20 százalékot, hathatós állami támogatásra is számíthatnak. Ennek konkrét formájáról Szendrényi Péter, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője a következőket mondta:- A pénzügyi támogatás - amelyre évenként 400 millió forint áll rendelkezésre - azt céössze 39 hazai várat, köztük megyénkből - Hollókőt és Sal- gót- tartalmazza. Hollókőnek egy oldalt és 2 fotót szentelnek. Ezek a képek kifejezik a hollókői táj hangulatát. Salgóvár szintén egy oldalt és három képet érdemelt a szerzők, a szerkesztő jóvoltából. Ezek a képek azonban nem fejezik ki Salgóvár jellegzetességét. Sajnos itt felfedezhetünk egy igen bosszantó hibát is, mivel a szerző így ír: „A nógrádi Perő- csény község határában emelkedik a magas hegykúp, melynek sziklájára Salgó várát emelték” . Ez több, mint egyszerű hiba, egy drága pénzért árult kötetben. - Veres lozza, hogy egy-egy térségben összefogásra ösztönözze a kisebb településeket, jövőjük tervezésére, foglalkoztatási problémáik megoldására késztesse őket. A Munkaügyi Minisztérium nem szab határt, vagy szabályt arra, miként, illetve hány település társuljon. Az a fontos, hogy legyen egy-két talpraesett polgármester, aki felismeri a közös érdekeket. Átfogó tervet kell készíteniük, amelyben leírják, mit szeretnének megvalósítani, hol és hány embert tudnának foglalkoztatni, s ehhez helyben milyen erőforrásokkal rendelkeznek. Minden jó elképzelés bizonyosan támogatást kap majd. N. Zs. Hogyan juthatnak támogatáshoz a vidéki önkormányzatok? A munkanélküliség válságövezetei Nógrád megye továbbra is veszélyben
