Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-10 / 262. szám
HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. november 10., szerda Turkálós művelődési házak Egy-két „kamikaze” még tartja magát Két fontos ok van, amiért nem kelendőek a kulturális programok: a kényelem és a pénztelenség. Mikor változhat ez meg, és mondhatjuk-e, hogy a hagyományos művelődési házi életnek végképp befellegzett? Bőgős Tamással, a magyarnándori Radnóti Miklós Művelődési Ház igazgatójával beszélgettünk.- Mitől van az, hogy az önök művelődési háza talpon van, amikor más intézményekben már turkálók és butikok adják meg a profilt?- Nálunk is van turkáló és orosz természetgyógyász is. Ha érdekli az embereket, kell, hogy legyen ilyen. Nemrégiben járt nálunk egy amerikai úr, aki nem értette a magyarországi hagyományos művelődési házas megoldást - ami éppen átalakulóban illetve megszűnőben van. A mi intézményünk is nagytermes felfogásban épült 1969-ben. Ez már meghatározta a házak tevékenységét is, de állandóan folytak kísérletek, hogy ettől valameBögös Tamás: Az emberek kézzelfoghatóbb dolgokra költenek lyest elszakadjon a szakma. Az emberek mindennapos életéhez kötődő szolgáltatásokat adtunk. A '70-es évek végén volt nagy divat, hogy szabadidős tevékenységekre hozzuk be az embereket - ez sem ment sokáig. Abbamaradtak a színházi előadások is.- Miért nem kell ez az embereknek?- Azt hiszem, két fontos oka van. Otthoni médiák ezt kényelmesebbé teszik. A másik, hogy egyfajta pénztelenség jellemző, az emberek kézzelfoghatóbb dolgokra költik a pénzüket.- Valamikor kultúrhá- zat emlegettünk, egy ideje azt kérik, művelődési háznak nevezzük az intézményt. Hogyan nevezzük a turkálós világban, hogy szerepükre nézve pontos megfogalmazást adjunk?- A szakma képviselői más-más módon határozzák meg magukat. Közösségfejlesztők, művelődésszervezők vagyunk jó esetben. Egy-két „kamikaze” - aki nem fél a haláltól sem - még népművelőnek tartja magát. Ez vonatkozik a házakra is. Sok helyütt faluházzá alakult a kultúrház, ami szimpatikus, ha úgy is működik.- Ahhoz mi kellene, hogy a népművelők ne kamikazék legyenek?- Sok minden kellene. Egyrészt a helyi vezetésnek olyan szemlélete, ami nem engedi meg, hogy ebek harmincadjára kerüljenek ezek az intézmények. Kellene ezzel összefüggésben pénz.- Akkor ez két oldalról pénzkérdés. Egyrészt a ház részére, másrészt, amíg az ember azzal foglalkozik, hogy fütsön-e vagy világítson, addig nem keresi a kulturális programokat. Nem?- Persze. Akinek anyagi problémái vannak, az nem rohan a művelődési házba, még ingyenes programokra sem.- Úgy gondolja, hogy a hagyományos kulturális program a jövőre nézve is megszűnt?- Biztos vagyok benne. Amíg a társadalmi viszonyok, az emberek életkörülményei nem lesznek olyanok, hogy a kultúrára is áldozzanak, addig nem virágoznak ezek az intézmények. Aki addig ki tudja húzni, az jár majd jól. Ugyanis egy megszüntetett intézményt sokkal nehezebb visszaépíteni, mint addig is fenntartani. D. I. A nemzetközi jog sötét ló Piacgazdaságot tanítanak (FEB) A Kárpát-medence országaiban az állami tulajdon lebontásával párhuzamosan mind nagyobb teret nyer a magántulajdon, az újdonsült vállalkozóknak az alapismeretek elsajátításával kell kezdeniük tevékenységüket. Ebben nyújt segítséget számukra a Vállalkozók Nemzetközi Szövetsége.- Sajnos, a vállalkozók legtöbbször nincsenek tisztában sem a saját országuk, sem pedig a nemzetközi jog normáival - mondja Várkonyi József, a szövetség ügyvezető elnöke. - Ebből következően az üzletembereknek már jelentős veszteségeket kellett elkönyvelniük. Előfordult barterüzletek esetében, hogy a szerződésben szereplő csereárut azért nem szállította le a határon túli partner, mert saját országának vámjog- szabályai nem tették lehetővé! Ezért szervezünk tanfolyamokat a kezdő vállalkozóknak, hogy az ilyen teljesíthetetlen szerződések meg se születhessenek.- Mit tanulhatnak ezeken a tanfolyamokon a résztvevők?- Piacgazdasági alapismereteket. A tíznapos kurzusokon pénzügyi, külkereskedelmi, banki, vállalkozói ismereteket nyújtunk. Előadóink neves szakemberek: az engedélyezésről, a befektetésekről a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának munkatársai, az adózásról az APEH elnökhelyettese, a vámrendelkezésekről a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka tájékoztatja hallgatóinkat. A kurzus végén vizsgázni kell a tanultakból.- A magyarországi adózás miért fontos a határon túl élőknek?- A térség országai mind a piacgazdaság útjára léptek, elvileg bármelyikben hasznosíthatók az itt elhangzottak. Sokan szívesen alapítanának vegyesvállalatot, akkor pedig fontos, hogy tisztában legyenek a magyarországi adózás szabályaival.- A tanfolyam idején találkozhatnak egymással az esetlegesjövendőbeli partnerek?- A kurzus végén mindig meghívunk néhány hazai vállalkozót. Hogy kiket, az attól függ, milyen szakmából jöttek a tanfolyam résztvevői.- Hányán és kik vettek részt eddig a tanfolyamokon?- A tanfolyamok felénél tartunk, így már több mint 200 hallgató végzett. Ukrajnából 3 csoportot fogadtunk. Szlovákiából szintén 3-at vártunk, de az érdeklődésre való tekintettel egy negyediket is beiktattunk, az erdélyiek 5 csoportban érkeznek. Decemberben a vajdaságiakat fogadjuk. D. Zs. Bridzsklub Salgótarjánban LJramecz János vállalkozó néhány barátjával egyetemben elhatározta, hogy összegyűjtik azokat, akik korábban bridzsel- tek a városban és klubot alakítanak. Kezdeményezésüket a Galcsik fogadóban karolták fel, ahol hetente egyszer, hétfőn este 19 órától találkozhatnak a bridzs szerelmesei. Természetesen az érdeklődőket is várják ide, akiket meg kell tanítani a játékra. Mesterek lesznek, hiszen a klub alapítók a korábbi években verseny szinten bridzseltek. Utólag intézkedtek a szlovákiai vezetők Petőfit és Tompát sem kímélték a türelmetlenség bajnokai Rimaszombat patinás délgö- möri város, gazdag történelmi múlttal rendelkező huszonötezer lakosú járási székhely. A legutolsó népszámlálás alkalmával a város polgárainak több mint negyven százaléka vallotta magát magyarnak. Sajnos az önálló Szlovákia létrejötte óta, egyre erőteljesebben és látványosabban jelentkeznek itt is a nemzetiségi türelmetlenség szlovák bajnokai. A nyári hónapokban szinte kampányszerűen kezdődött el a magyarellenes porhintés. Ez odáig jutott, hogy az ún. Petőfi házat is meggyalázták. A To- másik utcában álló emléktáblás ház egyben a márciusi kegyeletadás mindenkori helyszíne is. A hangulatos kis ablakokat piros festékkel fújták le, a falra pedig jól kivehetően a háromhalom- kettős kereszt ábrája került mellé pedig a „Slovensko patri slovákom” vagyis „Szlovákia a szlovákoké” felirat. Akkor az esetet a városi képviselő-testület is megtárgyalta, s maga a polgármester tett ígéretet arra, hogy a jövőben elejét veszik hasonló provokációknak. Egyébként az említett utcában alig kőhajításnyira a Petőfi- háztól székel a városi rendőrség. Onnan azonban senkit és semmit sem láttak. Alig csitultak el a zajok, október végén egy újabb sajnálatos esemény történt. A város jeles szülöttének, az itt csak gö- möri költőóriásnak titulált Tompa Mihálynak az emlékünnepélyére készülődtek a Cse- madok képviselői és természetesen a magyarajkú lakosok. Mivel a költő halálának jubileumi, 125. évfordulója van az idén, az 1993-as évet egyben Tompa-évnek nyilvánították. Annál szomorúbb, hogy a Tompa Mihály napok rendezvénysorozatának előestéjén a korabeli talapzaton álló, életnagyságú bronzszobrot is vandál módon meggyalázták. A városkertben található szobrot a vadkókuszfák gyümölcsével dobálták foltosra. A diónagyságú kókuszokat több helyen is a szobor réseibe dugdosták, ezzel mintegy nevetségessé tették magát az emlékművet. Ráadásul a szobor talapzatára nagybetűkkel írták: „JAJJ MAGYAR”. A magyarul írott szöveg mellé keresztet tettek. Ez sok mindent elárul az elkövető személyéről és természetesen nem titkolt gondolatairól is. Az is lehet, beteg ember (emberek) volt(ak) az elkövetők, de a hasonló tettek sorozata után ez nem valószínű. Mindenesetre a városi vezetők, miután tudomást szereztek a történtekről, gyorsan intézkedtek, és eltávolíttatták a gyalázó feliratot. Mindkét eset kapcsán állást foglalt a Csemadok területi választmánya is. Egyértelműen elítélték a történteket, s újfent tiltakozásukat tolmácsolták a város közrendjéért felelős szerveinek. Polgári László Vendégek az iskolában SZÉCSÉNY. Középfokú agrárszakoktatási intézmények gépészeti tanácsadói lesznek a vendégei november 10-étől 12-éig a Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézetnek. A szakemberek ismertetik hasonló látogatásaik tapasztalatait, és megbeszéléseket folytatnak a helybeliekkel a kísérleti oktatás pedagógiai és gyakorlati teendőiről. A vendéglátók közül Faluhelyi László, a szakközépiskola gépészmérnök tanára ausztriai ta- nulmányútjáról számol be. A dzsungel rettenetes törvénye Itt és most: kóstoló Mai „macskakörömpörkölt” U j sorozatot bocsát útjára szerkesztőségünk ezen a helyen. A mindennapi válogatás idézetekből áll. Formailag tehát macskakörmök közé tett gondolatok követik egymást. A felismerések eredetiek: kortárs közéleti férfiak és asszonyok, írók, rendezők, zenészek, sportolók, humoristák fejéből pattantak ki a rendszerváltást követő években. De nem csupán a kormányról, Horthyról, vezető és ellenzéki pártokról lesz szó, hanem a hazugságról, nőkről, a Balkánról és sok minden másról is. íme: „Hatvanöt éves létemre eldicsekedhetek azzal, hogy máris megéltem öt rendszer hazugságáradatát” - jelentette ki Székely Éva gyógyszerész, úszó olimpiai bajnokunk. Pécsi Ildikó színésznő mintha csak kiegészítené az előbbit, mondván: „Amikor hazudtam, mindig jó okom volt rá.” Mi ez, ha nem az őszinteség tettenérésének mutatványa? A megszólalás módja tömör, mint az évezredes aforizma. Csak hát nem a nemzetközi bölcsességek és latin mondások könyvét hozza tető alá a szerző ezzel a munkával, hanem a magyar kortárs politikai és művészeti szereplők szövegeiből idéz. E zt ma Zöldi László szabadfoglalkozású újságíró kollegánk tudja megtenni a legnagyobb áttekintéssel és gazdag szerkesztői tapasztalatokkal a tarsolyában. Az egyre népszerűbb Tallózónak dolgozva hetente több száz újságot és különféle kiadványt forgat. Tapasztalt közíróként, kritikusként és könyvszerzőként megbízható ismerője annak a világnak, ahonnan a gyöngyszemeket felmutatja. Olyanokat, mint például Nagy Bandó András keserédesét: „Annak örülnék, ha Csurkáról kiderülne, hogy anyai ágon szlovák német, apai ágon meg cigány zsidó.” Bár egy s más már kiderült, mégsem valószínű, hogy csupán a korábbi családfát kutatva beteljesülne a népszerű humorista és volt orfüi polgármester káröröme. Talán több esélye van Szilvás István egri hírlapírónak, aki annak idején papírra vetette: „Megválasztották, a Fidesz parlamenti frakciójának új vezetőjét Kövér László személyében. Ezzel is demonstrálandó: a pártnak súlya van." Nem azért idéztük ezt az utóbbi megfogalmazást, mert épp ma egyféle tájékozódó-bemutatkozó napja van a fiatal demokratáknak Nógrád megyében. Inkább a kortárs macskakörmök bevezetése végett. Ezek ugyanis néha karmolnak, máskor viszont épp azt jelzik, hogy dorombol a kedves háziállat, ahhoz hasonlóan, ahogy a cicás idézőjelekhez illik. H olnaptól kezdve kinek kinek része lehet a tömör mutatványok élvezetében, ameddig csak a sorozat tart. Sz. F. A fotóriporter, David Sanchez, szemtanúja volt egy néger orvvadász kegyetlen megkínzásának és kivégzésének. A megkínzók azt a nézetet vallják, hogy ha nem mutatnak példát, az orvvadászok annyira elszaporodnak, hogy lassan kipusztulnak a nemes állatok. FEB-fotó-r A házasság humora Csörömpölnek a tálak, kanalak, hangosan veszekszik a házaspár az idillikusnak egyáltalán nem mondható családi fészekben. Az egyre elkeseredettebb asszony tajtékozva felkiált:- Vedd tudomásul, hogy akik előtted nekem udvaroltak, kivétel nélkül valamennyien okosabbak voltak nálad! A férj rezignáltan felsóhajt:- Stimmel. Hiszen ők időben félreálltak, én pedig elvettelek feleségül. * A férj futballmeccsre készül. Nagy Ferencváros-drukker, zöld-fehér kokárdát tűz a mellére, zöld-fehér sálat a nyakába, zöld-fehér sapkát a fejére és indul a mérkőzésre. A feleség keservesen sír:-Minden vasárnap itthagysz! Te már jobban szereted a Fradit, mint engem . . . Mire a férj így válaszol:- Én nálad még az MTK-t is jobban szeretem. * Idős asszonyok ülnek a kávéházban és beszélgetnek. Az egyikük elégedetten mondja:- Mi a férjemmel mindig egy .véleményen vagyunk.-Csodálatos! - mondják a többiek. - Lehetséges ez?- Lehetséges. Bár eltartott vagy harminc évig, amíg megszokta. (Bényei József: Ötszáz vicc című kötetéből)
