Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-08 / 260. szám
4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1993. november 8., hétfő A szekesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve közölje. A Pf 96 A Hírlap postájából az olvasók fóruma, a közölt levelfek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Szerkesztői üzenet Oh, Madonna + Boeing Dr. Hornyák Imre dorog- házai olvasónk azzal kezdi levelét: többször volt olyan érzése, hogy lapunk megismétli híreit. Legutóbbi benyomását ellenőrizte is. Október 21-én, a második oldalon napvilágot látott fotó és szöveg - a Boeing 727-es utasszállító repülőgép mesterséges zátonyként való felhasználásának híre és felvétele - újra megjelent október 29-én, a 4. oldalon. Olvasónk elfogadható magyarázatot kér az eset(ek)re. Tisztelt Előfizetőnk! Bizonyos híreket megismétlőnk teljesen tudatosan: kiállításról, szoboravatásról stb. úgynevezett előzetest közlünk, hogy azok is el tudjanak menni a közérdekű eseményre, akik nem kaptak közvetlen, személyre szóló meghívót. Majd tudósítunk arról, hogy mi történt, ha a hírérték megkívánja. Más nézőpontoknak és véleményeknek teret engedve is föl szoktunk idézni olyasmit, amiről már volt szó. Amit Ön szóvátesz, az a mi sarunk, ahogy mondani szokták. Magyarázata persze van: újságunk az egri nyomdában készül a Heves Megyei Hírlappal együtt. Az 1., 2. és utolsó oldalon mindkét lapban megjelenő írások és fotók is előfordulnak, kiaknázva a közös gyártás adta technikai előnyöket. A hírügynökségektől ugyanakkor mindkét szerkesztőség önállóan rendel képeket és szöveget. A Boeing 727-es témáját az egriek és mi is - egymástól teljesen függetlenül - igényeltük. Vesztünkre. A 2. oldal Egerben dolgozó szerkesztője beválogatta az információt, majd a saját oldalunkon mi is fölhasználtuk, mert a skinheadgyilkosság közlésének fenyegető lapzártája előtt a 4. oldalon egy oda tervezett, másik anyagot váratlanul ki kellett emelni. Azt ugyan tudtuk, hogy mi még nem adtuk közre a Boeing-fotót, de az kiesett az emlékezetünkből, hogy a saját lapunk Heves megyeiekkel közös oldalán már megjelent az egri kollégák jóvoltából. Sőt, azóta újabb bogár került a gyűjteménybe. Madonna kihívó koncertbeállása elsőnek nekünk tetszett meg, s az élményt meg is osztottuk a kedves olvasóval az október 8-ai számban. De a mi oldalainkat (az 1. zöme, 3., 4. és 7: oldal teljes egészében + 4 oldal csütörtökön és szombaton) valószínűleg nem nézték árgus szemmel az egri szerkesztőségben. Ott is föltűnt a fotó, s így újra örülhettünk neki a november 4-ei, csütörtöki 12. oldalon. Az ilyesmit egyikünk sem tartja elfogadhatónak. Öntől és másoktól szintén elnézést kérve ígérjük: a jövőben igyekszünk figyelmesebbek lenni. Mindent megteszünk, hogy elkerüljük az új és bizonyos fokig közös lapgyártás még szokatlan csapdáit. Sztrapák Ferenc Az erdő nem búzatábla! Frenkl Gábor „Vágás nélkül nincs aratás” című írásában Ka- zinczi Anikó korábbi cikkére válaszolva olyan magabiztosnak tűnő megállapításokat tesz, melyeket - közérdekű kérdésekről lévén szó - szeretnék megcáfolni. 1. A Nógrád Megyei Hírlap hasonló témájú cikkei nem minden időszerű fakitermelési munkát állítottak be „felháborítónak” és „aggasztónak”. Kétségtelen azonban, hogy néhány esetben születtek kritikus hangvételű írások. Hogy ezekben a cikkek írói „nem igyekeztek saját szemléletüket gyengítő tényeket ismertetni”, az aligha kifogásolható. Ismertettek viszont sok olyan igényt, melyek aggodalmaikat igazolták. Ezek közül csak néhány példa: a Bükk- fennsík „megelőző” letárolása a nemzeti parkká nyilvánítás előtt; a szakemberek szerint sem indokolt nagy mátrai tarvágások; a nagy gépes kitermelések tájromboló dózerútjai; a csendháborító és kegyeletsértő fadöntő akció halottak napján a salgói temető tőszomszédságában; a fakitermelés során a turistautak kíméletlen megsemmisítése; a ritka madárfajok életterét jelentő facsoportok kivágása előzetes egyeztetések ellenére. S a gazdasági érdekekkel sem egyértelműen magyarázható tények sorát folytathatnám. 2. Attól, hogy az erdőgazdálkodás az Állami Erdőfelügyelet által szigorúan ellenőrzött tevékenység, még előfordulhatnak szakszerűtlenségek és trehányságok. Ha az úgynevezett „felügyelőségek” az élet minden területén automatikusan és garantáltan megszüntetnék a hibákat, soha nem csapnák be a vásárlót, nem lenne adócsalás, és kifogástalan rend lenne közterületeinken, hiszen ezeknek is vannak felügyelőségeik. 3. Szinte biztosra veszem, hogy az újságírók is tudják, „hogy az erdőfelújítás, erdőnevelés nehéz és költséges munka”. Éppen ezért teszik szóvá az általuk tapasztalt, sokszor kíméletlennek, pazarlónak tartott módszereket. (Sárba betiport rönkök, tömegesen a helyszínen hagyott faanyag a gyérítések során, a védőkerítések anyagának otthagyása az erdő felnövekvése után, stb.) 4. A susogó nyárfákat sajnáló Kazinczi Anikó bevallottan elfogult reagálása véleményem szerint teljesen érthető még akkor is, ha az általa említett konkrét esetben esetleg nincs is igaza. Az erdő ugyanis nemcsak nyersanyagot szolgáltató fák sokasága! S most itt nem idézem a magyar erdészet nagyjainak gondolatait, melyekben más-más módon, de egybecsengően kívánatosnak tartják, hogy minél több ember féltse az erdőt (az erdészekkel együtt). 5. Az érett búzatábla és az erdő összehasonlítása az aratás és a tarvágás szempontjából - ha mégoly frappánsnak vélhette is a szerző - igencsak sántító analógia! 6. Az erdészeti munkaerőgondok és a munkanélküliség, a fafeldolgozás és munkahelyteremtés felvetését, hangsúlyosabb kezelését a sok tekintetben hátrányos helyzetű, de az ország egyik legerdősültebb megyéjében, Nógrádban magam is igen fontosnak tartom. Szívesen olvasnám minderről például Frenkl Gábor véleményét, javaslatait. Az erdőszeretet és az erdő hasznának felismerése ugyanis nem zárják ki egymást. Dr. Fancsik János Salgótarján Volt egyszer egy Acélgyári út. .. Talán az idősebbek még emlékeznek rá, hogy a gyári út - vagy ahogy másképp hívták, a fasor - szinte magánterületnek számított. Valamikor az elejét és az összes becsatlakozó utcát sorompóval lehetett zárni. Takaros munkásházak épültek, s a városban akkoriban egyedülállóan impozáns emeletes gyári bérházak. Az ötvenes évek ún. szocreal stílusában aztán újabb bérházak kerültek a régi munkáskolónia házai mögé széles előparkok ígéretével, amelyeket a régi házak helyén kellett volna kialakítani. Sajnos azonban a régi házak a mai napig is állnak, nincs udvar, nincs park, élettér és az új házak ablakai néhol egy-másfél méterre vannak a régiektől. Sok helyen a régi fáskamrának (és uram bocsá’ disznóólnak) épült melléképületeket alakították át örökösnek szánt szükséglakásokká, ahol a lakók az ablak alatti másfél négyzetméteres kiskertekkel igyekeznek a kertes ház illúzióját megteremteni. A régi bazaltköves burkolatú utat és járdát aszfaltos váltotta fel. A fákat erős vasszegéllyel védett burkolatlan rész vigyázta a kiszáradás ellen. A járdát és úttestet elválasztó finomívű betonfolyókát - amelyben gyerekkorunkban nagyon szerettünk slalomozva biciklizni - felváltotta a csapadékvíz földalatti csatornázása. Sajnos ennek körültekintés nélküli végzése miatt a ritkaság számba menő jegenyefasor egyik fele is eltűnt a hetvenes években, és a többi fát is körülveszi már az aszfalt. Mindezek ellenére a gyári út még mindig a város egyik legszebb utcája lehetne. Az utcát azonban augusztus közepétől megközelíthetetlenné tette a megkezdett gázvezeték-építés. Most viszont októbert írunk. Ha innen nézzük, akkor már elég régen tűrik a lakók a kényszerelzártságot. Aki ezen a szakaszon lakását vagy netán garázsát gépkocsival szeretné megközelíteni, a járdán megy végig, mivel itt már úgy sincsenek fák. Van némi praxisom az efféle beruházási munkákban, így fur- csálom, hogy a földárokból az úttest maradék részére deponált földkupacok már kezdenek szépen befüvesedni - a természet fintoraként -, kárpótlásul a tönkrement fákért és feltúrt füves játszótérért. Summa-summarum, az utca némiképp hadiállapot jelleget mutat, s az elmaradt rendőri ellenőrzéssel, járőrözéssel fordított arányban növekedett a garázdaságra való ösztönzés. Ebben az utcában lassan darabokra szednek egy - a vezetékárok miatt bekerített területen maradt - autót. Mindennaposak a kuka felborítások, a benzinleszívások, tükörletörések. A minap valakik - talán a rendezetlen állapot miatti furcsa tiltakozásként (?) - a vezeték árokba dobálták az összes ideiglenes gyalogátjáró hidat. Az általam nagyrabecsült rendőrséget megkértem, hogy járőrözzenek itt is gyakrabban. Megígérték. Ezúton kérem az önkormányzatot és mindazokat is akik valamit tehetnek a rend helyreállításában, ne habozzanak, tegyék meg! Fries Tamás Salgótarján Ez a fasor már átvészelt egy háborút, bízni lehet benne, hogy ez a mostani „békés dúlás” sem jelenti a teljes pusztulást Válaszolnak az illetékesek- A fasor jellegzetességét adó fák kivágása elöregedésük - pontosabban a balesetveszélyessé válásuk - miatt elkerülhetetlenné vált. Annak azonban, hogy az utcából „eltűnt” a játszótér, és nincs számottevő füves terület az az oka, hogy nem futja a fenntartásra - mondta Lantos László, a salgótarjáni városháza műszaki osztályának illetékese. A gázvezeték-építés miatti „kényszerelzártság” kapcsán a következőkről tájékoztatott:- A kivitelező a vezetéképítés után ugyanitt, egy hasonló munkára kapott megbízást, így a helyreállításra csak ennek befejezését követően kerülhet sor. Az elvégzésére azonban kötelezettséget vállalt a Salgó-Tempo Kft. Juhász György, a kft. vezetője mindezt azzal egészítette ki, hogy a kivitelezés befejezése napok kérdése. A nyomáspróba jól sikerült, így a takarásra legkésőbb másfél hét múlva sor kerülhet. Cikkünk nyomán Megkövetik az utast 1993. október 11—ei számukban közöltek egy Ketykó István, Rétság aláírású cikket. Az írásban a BU 44—19 frsz- u autóbusz vezetőjére panaszkodik az aláíró. Áz autóbuszt társaságunk üzemelteti, így a Nógrád VOLÁN megküldte számunkra a cikket megválaszolás céljából. Társaságunk mindent elkövet annak érdekében, hogy az országos közúti személyszállítás magas színvonalú hálózatként álljon az utazóközönség rendelkezésére. Ehhez az is hozzátartozik, hogy az utas minden, a hivatalos autóbusz-menetrendben meghirdetett járaton utazhasson, függetlenül attól, hogy az egyébként igénybe kívánt útra érvényes bérletjegyét melyik VOLÁN társaságnál vásárolta meg. Az írásban jelzett magatartás ellentétes társaságunk szándékával, az általunk meghirdetett utazási feltételekkel. Ezért az autóbusz vezetőjét felelősségre vontuk. Az okozott kellemetlenségért ezúton kérünk elnézést kedves utasunktól. Sohár István forgalomirányítási szakosztályvezető Jó példa A kárpátaljai rokonlátogatáson úgy éreztem magam, mintha otthon lennék. A magyar falvak és városok nevei nemcsak ukránul, hanem a mi nyelvünkön is olvashatóak. Van Rákóczi út, Kossuth szobor, lehet az iskolában magyarul tanulni s ahogyan tapasztaltam, nincs kirekesztő nemzetiségi megkülönböztetés. Takács Lajosné Salgótarján Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Ingatlan eladása esetén kell-e jövedelemadót fizetni? Olvasónk levélben kérdezte és lapunkban kér választ az alábbi kérdéseire: Ingatlan eladása esetén kell-e jövedelemadót fizetni? Számít-e az ingatlan kora (hogy mikor építették)? Számít-e az ingatlan értéke s összefüggésben van-e a jövedelemadó összege az eladó egyéb jövedelmével (fizetés, nyugdíj)? Nyugdíjas esetén van-e kedvezmény? Olvasónk tájékoztatást kér azokról a jogi kitételekről is, amelyekre nem terjedt ki a Figyelme az üggyel kapcsolatban. A kérdés és az arra adandó válasz is az APEH hatáskörébe tartozó, ezért célszerűbb lett volna olvasónknak is oda fordulnia. Miután levélírónk nem jogosított fel arra, hogy levelét az illetékes címre továbbíthassam, a közérdekre is számot tartható mértékben az alábbiakat válaszolom: A szerzés jogcíme közömbös A vonatkozó jogszabályokat nem sorolom fel, de egyértelmű válaszom, hogy az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adóköteles, ha az ingatlant a szerzéstől számított 10 éven belül értékesítik. A szerzés jogcíme közömbös. A 10 évet attól a naptól kell számítani, amikor a szerzésről szóló okiratot vagy bírósági határozatot a földhivatalhoz benyújtották. Öröklés esetén a szerzés időpontja az örökhagyó halálának a napja. A telken utóbb emelt épület nem módosítja a telek szerzési időpontját. Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál az ingatlan szerzéskori, - illetékfizetés alapját képező - forgalmi értékből kell kiindulni, melyből le kell vonni a megszerzéskor az illetékkiszabásnál figyelembevett forgalmi értéket, továbbá a megszerzéssel és az értékesítéssel kapcsolatos igazolt költségeket, valamint az értéknövelő beruházásokat. Kedvezmények voltak és vannak Ha a szerzéskori forgalmi érték nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. Ha az eladott ingatlan a házastársak közös tulajdona volt, akkor az abból származó jövedelmet köztük egyenlő arányban kell elosztani és így kell bevallani. Több személy közös tulajdonában lévő ingatlan eladásakor a jövedelmet a tulajdonostársi hányad arányában kell figyelembe venni és szétosztani. Legjelentősebb, hogy a 10 évnél régebben megszerzett ingatlan eladásából származó jövedelem adómentes! Nem kell bevallani sem. A szabályok változtak Korábban a 10 évnél nem régebben megszerzett ingatlan értékesítéséből származott jövedelemnek azt a részét, melyet a magánszemély meghatározott időn belül maga, házastársa, vagy gyermeke részére lakásvásárlásra, - építésre, - bővítésre fordított, adómentesnek kellett tekinteni. 1992. január 1-jétől megszűnt a jövedelem lakáscélú felhasználásával kapcsolatos adómentesség, de az ilyen lakáscélú felhasználás a bevétel összegét módosította úgy, hogy a jövedelem megállapításakor a bevétel volt csökkenthető azzal az összeggel, melyet az eladó saját maga, házastársa és egyeneságbeli rokona részére állandó lakóhely céljából lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, használati jogának, vagy bérleti jogának megszerzésére, lakás építésére, vagy bővítésére fordított. Összefüggés az egyéb jövedelemmel Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelemadó ösz- szege az eladó egyéb jövedelmével összefüggésben van, mert nem mindegy, hogy az adózó adóalapja 200.000 forint vagy 500.000 forint, ugyanis ez határozza meg a fizetendő jövedelemadó százalékát (adókulcsot). A személyi jövedelemadózás szabályai 1989 évtől minden évben változtak. A napokban is tanúi lehettünk annak, hogy a parlamentben ismét napirenden volt az szja-törvény módosítása. Az APEH várhatóan az 1993. évi adóbevalláshoz is ki fogja adni az „útmutatót”, mely tartalmazni fogja az érvényes adóügyi szabályokat, ezért olvasónknak célszerű azt is tanulmányoznia, illetve az adóbevallása során figyelembe vennie. Az adóbevallási kötelezettségét tisztázandó és egyéb adózási konkrét kérdéseivel viszont az illetékes adóhatósághoz kell fordulnia. Dr. Verebélyi Gyula
