Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-06-07 / 259. szám

1993. november 6-7., szombat - vasárnap SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKÉ HÍRLAP 5 Az oldalt szerkesztette: Kolaj László Mi jut eszébe ... Salgótarjániak Magyarországról HUNGARY Guide for young visitors I; 81 It,% A tar jániak által készített könyv borítója Az ifjúsági információs és tanácsadó irodák há­lózatának Magyarországon húsz tagja van. Ám ez csak egy kis része az egész Európát átfogó, 3000 irodát magában foglaló információs hálózatnak, az Eryica-nak. Az ifjúsági irodák magyarországi hálózatának központja sokáig Salgótarjánban működött. A a nógrádi megyeszékhely fiataljait bízták meg az­zal, hogy állítsanak össze egy kiadványt, mely a turisztikai, vagy továbbtanulási szándékkal idelá­togató nyugat-európai fiatalok számára minden fontos információt megad a célországról. A kiadvány hazánk történelméről, politikai struktúrájáról is áttekintést ad, de fő mondaniva­lója a mindennapi élethez kapcsolódik: a tanulni vágyókat a magyar felsőoktatási rendszerrel is­merteti meg, felsorolva néhány tudnivalót az egyetemekről - s nem feledkeztek meg a szabad­időről sem, ha az említett egyetemista színház­vagy múzeumlátogatásra vágyna. Mivel az élet­hez sok egyében kívül pénz is szükséges, így az sem hiányozhat: milyen hitelkártyákat érdemes magukkal hozni hazánkba. A fő látnivalókat is felsorolják a könyv írói - a közlekedési és szállás- lehetőségekkel, az utazási irodákkal együtt. A praktikus információk között még az is szerepel, hogy magyar viszonyok között mit várhat a kül­földi, ha az „ABC” felirattal találkozik. A tíz salgótarjáni fiatal által szerkesztett kiad­vány két hete (kizárólag angol nyelven) jelent meg, s Európa 15 országában férhetnek hozzá. Salgótarján és környéke • SALGÓTARJÁN. Felújít­ják az orvosi rendelőt a Besz­terce lakótelepen, ezért novem­ber 8-tól előreláthatóan decem­ber 31-ig zárva tartanak. Ez idő alatt a felnőtteket a Március 15. út (a volt Arany János út) 24. szám, a gyermekeket a Március 15. út 26. szám alatti rendelők­ben fogadják. Étel a rászorulóknak • KISHARTYÁN. Újabb pá­lyázatot nyújtott be az önkor­mányzat a Népjóléti Minisztéri­umhoz, melyben 1,5 millió fo­rintot kér szociális célokra. Mi­után a faluban mintegy 170 a hetven évnél idősebb ember, s közülük egyre több az egyszeri meleg ételre rászoruló, ezért száz adagosra bővítik az óvoda konyháját, s az egyik szolgálati lakásban ebédlőt alakítanak ki, valamint öregek napközi ottho­nát rendeznek be. Illegális kereskedelem • ETES. Máté István sportköri elnök a helyi sportegyesület te­vékenységéről, Lukács Emilné védőnő pedig az anya- és cse­csemővédelem helyi helyzeté­ről számol be a képviselő-testü­let következő ülésén, amely csütörtökön lesz. Néhány helyi rendeletet is módosítani szeret­nének. Egyebek között a zöm­mel külföldiek által folytatott il­legális kereskedelmet akarják szabályozni. Földárverés • CERED. Pénteken immár harmadik alkalommal tartottak földárverést a faluházban. Er­dőre, szántóterületre és gyepre - átlagosan 8-9 aranykorona ér­tékű területekre - egyaránt lici­tálhatott a harminc igénylő. Dr. Zsély András szerint az eljárás jogszerű, de nem életszerű Formák az indulatok a Salgó­tarján, Kercseg út 32-36. számú társasház lakóiban. Az korbá­csolta fel a kedélyeket, hogy dr. Zsély András, a város polgár- mestere saját hatáskörében ga­rázsépítés céljára eladta a laká­sok melletti közterületet, ame­lyet régóta parkírozónak hasz­nálnak. Az ügy mostanra való­ságos darázsfészekké vált. Miután az érintettek ez év ja­nuár közepén tudomást szerez­tek a számukra szomorú tény­ről, 42 család közös képviselője levelet küldött a polgármester­nek, s indokokat felsorakoz­tatva kérte: ne adja ki az építési engedélyt. Azt a választ kapták: az építtetők a területre tulajdon­jogot szereztek, megfelelő ter­vek esetén nincs akadálya az építési engedély kiadásának. Nem is válaszoltak Augusztus közepén ismét le­vél érkezett a polgármesternek, melyre azonban máig sem érke­zett válasz. Panaszukkal a lakók felkeresték a Köztársasági Megbízotti Hivatalt, lapunkat, Szanyi Jánosnét, a környezet­védők megyei elnökét és az er­dészetet. Közmeghallgatáson is kérdéseket tettek fel az ügyben. Közben az építtetők tucatnyi fát kivágtak a parkolót szegé­lyező erdőben. Kétszer is felvo­nultak a gépek, ám lakosság megakadályozta, hogy elkezd­jék a munkát. Október végén fórumot tartottak a témában, s arra való hivatkozással, hogy az eladásról nem értesítették őket, a lakók fellebbeztek a Köztársa­sági Megbízotti Hivatalhoz. Movember 8-ig sikerült elodáz- tatniuk az építkezést. Átnyúltak fölöttük A lakosság véleményét Pécsi Istvánná tolmácsolta.- Átnyúltak a fejünk fölött, kijátszottak bennünket. Tizenöt éve élünk a házban. Többen már akkor kértek, de az építési és környezetvédelmi szabályokra való hivatkozással nem kaptak garázsépítési engedélyt. Mi te­hát abban a hiszemben voltunk, hogy nem eladó a terület. Erre a polgármester tudtunk és véle­ményünk nélkül lebonyolította az adásvételt.- Kenyeres István, Tarján főépítésze szerint nem szünte­tik meg a parkolót, mert az sohasem volt az.- A városi tanács műszaki osztálya 1982-ben jelölte ki parkolásra az egykoron építési felvonulásra szolgáló faház be- tonaljazatát. Ha ott garázsokat építenének, akkor a megállási tilalom alatt lévő igen kanyar­gós útszakaszon kellene hagyni az autókat, vagy a minimális zöldterületen lehetne parkolni. A hozzánk legközelebbi szabá­lyos parkoló jó kilométerre van.- Félrevezetéssel vádolják a polgármestert és a főépítészt.-A főépítész még október 18-án, a közmeghallgatáson is azt állította: nem az önkor­mányzat, hanem az erdészet Az elmérgesedő vitát kiváltó területen ottjártunkkor Walter Mi­hály, a Nógrádterv Kft. tervezője mért társaival Fotó: M. I. adta el a területet. A polgármes­ter ezt megerősítve közölte: csak elvi építési engedéllyel rendelkeznek a tulajdonosok. Az építtetők bebizonyították nekünk: az önkormányzat volt az értékesítő, s az adásvételi szerződést Zsély András látta el kézjegyével. A végleges építési engedélyt ez év szeptember 8-án adták ki. Szabályos a vétel Az építtetők álláspontját Vi- czián Gyula fejtette ki.-Jómagam még 1990. janu­árjában kéréssel fordultam a vá­rosi tanács műszaki osztályá­hoz, hogy társaimmal garázso­kat építhessünk a Kemerovó la­kótelepen. Három helyet jelöl­tem meg, köztük a Kercseg út 32-36. számú épület melletti te­rületet. Akkor azzal utasították el kérésünket, hogy a rendezési terv szerint nincs lehetőség ga­rázsok építésére, Kenyeres Ist­ván főépítész 1991. július 1-jei levele igazolja: én kérvényez­tem először a terület megvéte­lét. A polgármesteri hivatal mű­szaki osztálya 1992. szeptember 14-iki határozatával jóváhagyta a telekalakítási vázrajzot, s Zsély úr az 1992. november 12-én kelt, és általa szignált adásvételi szerződéssel, 90 ezer forintért eladta számunkra a 302 négyzetméteres területet. Hat garázst szándékozunk építeni,s szeretnénk mielőbb elkezdeni a munkát. Különben érzelmileg megértem a lakókat, jogilag azonban nem lehet igazuk.- Miként lehetne békessé­get teremteni?- Amennyiben megfelelő csereterületet kapunk, úgy mi készek vagyunk az egyezségre. Átgondolatlan döntés Az adásvétellel kapcsolatban a főépítésszel és a polgármes­terrel is szót váltottunk.- Bár a lakótelep rendezési tervének felülvizsgálata még nem fejeződött be, úgy ítéltem meg, hogy a szóban forgó terü­leten garázsok építhetők. Min­denki számára elfogadható dön­tést képtelenség hozni - így Kenyeres István.- A lakók által hangoztatott elővásárlási jog megszűnt. Ha először jelentkeztek volna, ak­kor ma övék a területet - mondta dr. Zsély András.- Van-e tudomása arról, hogy a parkoló csupán 250 négyzetméter, tehát bő 50 négyzetmétert az erdőből is eladtak?- Nincs. Tudtommal mi csak önkormányzati területet értéke­sítettünk.- Érez-e lelkiismeretfurda- lást a történtekért?- Az eladás jogszerű, de nem életszerű. A hivatalnak látnia kellett volna, hogy az eladással forgalmi nehézséget teremt. Ennek elkerülésért kellett volna megkérdezni a lakókat. Folytatás következik. Egyez- zség, vagy bíróság? - ez itt a kérdés. Kolaj László Formás kenyérformázó Ha az embe­rek megelége­désükre vásá­rolhatják meg számukra a mindennapi kenyeret, ak­kor könnyeb­ben viselik a gondokat is. Az állami vál­lalatból létre­jött sütőüze­mek mellett mind több azoknak a kis pékségeknek a száma, ame­lyek a sokak által kedvelt házi jellegű kenyeret és péksütemé­nyeket állíta­nak elő. Fényképünk Szabó Andrea karancslapuj- tői pékségében készült, ahon­nan féltucatnyi településre szállítanak. A csinos Lantos Katalin a ke­nyérnek valót formázza. Népszerű sulibolt Bárnán Mindössze három héttel ez­előtt nyitották, de máris nép­szerű a sulibolt Bárnán. Az ötlet Szabó Tibornénak, az általános iskola diákönkormányzata el­nökének köszönhető. A nagy­szünetben az intézmény kony­hájában a diákönkormányzat tagjai felváltva árusítanak tejet, kakaót, kiflit, cukorkát, csoko­ládét, grafit- és színes ceruzát, vonalzót, füzetet, radírt, mi­egymást. Például kifliből száz darab, tejből nyolcvan zacskó fogy el naponta. Minimális hasznot számolnak fel a helyi boltból beszerzett árukra; a kifli 50 fil­lérrel kerül többe, mint az üz­letben. Az így összegyűjtött pénzből fedezik az osztályki­rándulások költségeit, vásárol­ják meg a különféle versenyek jutalmait. A kezdeményezés segítséget jelent a szülőknek, hiszen men­tesülnek a boltba járástól, az uzsonna készítésétől. A vásárlók (balról jobbra): Susán Norbert, Bohács Barbara és Mag Ildikó. Az eladók (köpenyben): Hadik Márta és Hadik Ba­lázs. Fotó: Mikuska István A termékreklámokról?- Egyértelműen a csalás. Gyakorta találok én is a posta­ládámban különféle reklámfü­zeteket, leveleket, melyek arra ösztönöznek, hogy vásároljak a reklámozott csodás dolgokból. Nos, egy ilyen levél hatására rendeltem három csodaserpe­nyőt. Hamar megkaptam, de még hamarabb kiábrándultam belőle, mert amire ajánlották, arra használhatatlanok voltak. (Demeter Júlia)-A gazdagság. Ne értse félre, nem az egyszerű embe­rek gazdagsága, hanem a szem­fényvesztőké. Akik mázsa­számra nyomtatják ki a külön­féle ismertetőket, prospektuso­kat, névre szóló leveleket, hogy reklámozzák a bóvlit. Honnan van erre pénz? Eddig még nem __ tudtam megfej­teni.(Nagy Árpád)- Az, hogy az Európába ve­zető úton járunk. Végre már nálunk is bőséggel válogatha­tunk a különféle ajánlatok kö­zül. S nagyon jó dolog az, hogy minta után vagy postai úton is lehet már a legkülönfélébb árukat rendelni. Bár még tá- gabbak lennének ezek a lehető- ségek.(Szabó Vendel)- Egy elveszett napom meg az útiköltségem. Annak idején rendeltem motormeghajtású szuper fényképezőgépet. Á va­lóság azonban alaposan eltért a reklámfotótól és szövegtől. Gyorsan elkészítettem az első felvételeket. Akkor ért a csa­pás. Egyetlen kép sem volt jó. Kénytelen voltam visszavinni a masinát, s meglepetésemre már hosszú sor állt a hozzám hason­lókból. Szó nélkül visszavet- ték.(Balázs Edina)- A tisztesség hiánya, a dol­gok szabályozatlansága. Csak így lehetséges a szemét bóvlit rásózni a gyanútlan emberekre. Ki az, aki szó nélkül hagyja? (Veres László) Következő számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Orvosi rendelés Darázsfészekbe nyúlt Tarján polgármestere Szabóné tanárnő elmondta: következő lépésként az áfészt szeretnék megnyerni, hogy nyisson a jelenleginél gazda­gabb árukínálatú üzletet iskolá­jukban. (K.L.)

Next

/
Thumbnails
Contents