Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-04 / 257. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR - VÉLEMÉNY 1993. november 4., csütörtök Biztos a hallgatók egy részében is felmerült az a kérdés, amelyet Bölcs István, a Gondolat - jel szerkesztő-műsorvezetője megpendített - mintegy helyettük is hogy miért olyan nagy probléma az, ha az írószövetség anyagilag működésképtelen. Hisz abban az országban, amelyben emberek százezrei vannak munka nélkül, tengődnek a létminimum alatt vagy éppen annak határán, a kisebb gond is nagyobb annál, mint az írószövetség léte vagy nem léte. Ráadásul egy olyan szakmai szervezetről van szó, amely egyesek szerint sztálinista kövület, egy olyan képződmény, amely annak idején arra volt jó, hogy a hatalomhoz láncolja a lojális írókat s hűségük fejében bizonyos kedvezményekben (soron kívüli gépkocsi, szigligeti alkotóház) részesítse őket. A szakmaiság pedig nem más, mint bolsevista trükk, ahogyan az egyik, igencsak hírhedt politikussá változott egykori - mellesleg jó - író fogalmazott. A dolognak azonban ez csak az egyik (nem is teljesen igaz) oldala, a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Ez derült ki azon a sajtótájékoztatón is, amelyet az írószövetség vezetői, tagjai végső kétségbeesésükben tartottak, s amelynek néhány szereplője (Görgey Gábor, Somlyó György, Lakatos István, Tornai József) megszólalt Tassy Katalin mikrofonja előtt is. Az elhangzottakból kiderült, hogy az írószövetséget például Franciaországban Balzac, Victor Hugo hozta létre s mind a mai napig az állam tartja fenn. Ottlik Géza példája igazolja, hogy az a vád sem állja meg a helyét, hogy aki nem volt tagja az írószövetségnek, annak nem adták ki a műveit. Magyarországon az írószövetségnek, - s természetesen még inkább az irodalomnak, mint művészeti ágnak - mindig jelentős közvélemény-formáló ereje volt. A rendszerváltás előtti időkben az irodalom kénytelen-kelletlen direkt politikai szerepet is vállalt, most viszont igyekszik mentes lenni mindenféle felesleges, a művészeten kívüli felhangtól. Az író- szövetség sem akar mást, mint tagjainak érdekeit képviselni, az irodalmi életet mozgásban tartani, a belföldi és külföldi kapcsolatokat koordinálni. Nem lehet azonban a működéséhez elengedhetetlenül szükséges feltételek hiányát csupán egy szakma belügyének, egy szűk kört érintő sirámnak tekinteni. Nem csupán nyolcszáz író helyzete, sorsa a tét, hanem a magyar irodalom, a nemzeti kultúra jövője, presztízse is veszélyben forog, ha az írószövetség atomjaira hullik, ha - mint szóba került - feloszlatja önmagát. Ez pedig legalább akkora jóvátehetetlen melléfogás lenne, mint - ahogyan az egyik nyilatkozó fogalmazott -, a Nemzeti Színház lebontása volt. * * * Az utóbbi időben a kulturális élet jószerivel csak panaszoktól hangos. Számos területen megszűnt a sokat szidott állami gyámkodás s ezzel együtt a biztos megélhetést jelentő költség- vetési támogatás is. A piacgazdaság - amely Magyarországon még nem igazán az - új követelményeket támaszt az anyagi feltételek megteremtésében az intézményekkel, így a színházakkal szemben is. A körülményekhez való alkalmazkodás egy sajátos példáját lehetett látni a televízióban is. Az történt ugyanis, hogy a Madách Kamaraszínházban teljesen tönkrementek a székek s nem volt fedezet a felújításukra. Akkor jött egy ötlet - amelynek manapság számos esetben pénzértéke lehet - : a színház díszlettervezője Götz Béla befizette egy szék költségeit és javaslatot tett egy alapítvány életre hívására. A kezdeményezést tett követte s megindult a székvásárlási akció. A kultúra, a színház iránt érzékeny, fogékony emberek tucatjai mozdultak meg és fizették be a huszonháromezer forintos megváltási díjat. A 321 adományozó között a legkülönfélébb foglalkozású és anyagi kondíciójú emberek vannak: a színház lakatosmesterétől, művészeken, vállalkozókon át egészen a miniszterelnökig. Ezzel természetesen semmilyen előjogot nem szereztek, ugyanúgy kell jegyet váltaniok az egyes előadásokra, mint bárki másnak. Gesztusuk viszonzásként viszont egy kis réztáblán felkerült a nevük a számukra kisorsolt székre. Sose hittem volna, hogy a kultúra helyzete ürügyén nemcsak alkotókról, művekről fogok jegyzetet írni, hanem a színházi székekről is, amelyek a Madách Kamarában se nem lilák, se nem bordók, hanem elegáns virágos díszítésűek. Ebben is különböznek a megszokottól.- csongrády Viharos a Fidesz Régen volt. Nem is túl közismert, hogyan történt. Kinek mondott valamit 1988-ban Orbán Viktor vagy Deutsch Tamás neve? Akkor még többpártrendszert kiabáltak a tüntetésen, amelyen nem akartak Grószmarost és bábszínháznak hívták a Parlamentet. Együtt voltak, amikor Orbán Viktort rendőrautóba hurcolták, amikor MSZMP-s megfigyelők jártak az üléseikre. Együtt örültek, amikor bejutottak a Parlamentbe. A Magyar Narancsban 1990 decemberében is kaptak kemény kérdést. De akkor hogyan romolhatott meg ennyire a viszony a Fidesz és az SZDSZ között? Nagy eséllyel elmeháborodott- nak tekintették volna azt, aki akkoriban az iránt érdeklődik, valóban jobbra tolódik-e a Fidesz? A pártot értelmiségiek és politikusok értékelték felkérésre 1991 második felében. Volt olyan aggodalom, hogy a hosz- szútávú politikai arculat kialakítása során a fiatal demokraták elvérezhetnek, sőt eltűnhetnek a politikai közéletből. Leírták: a kimondás hősiessége elfedte a Fidesz mondanivalóját. S az alábbiakat is: Talán a Fidesz is hűségesebb lenne eredeti elképzeléseihez, ha kevésbé érdekelné a kormányzás. Jó lenne, ha nyilvánvalóbbá tenné, miben hisz és mi ellen van. Jobb lenne, ha inkább ezzel foglalkozna, s nem a kedvező közvéleménykutatásokkal, a választási fontolgatásokkal vagy a parlamenti, illetve egy lehetséges kormánykoalíción belüli pozíciók érdekében folytatott ügyeskedéssel. A Fidesz ma a legnépszerűbb párt. Elnöke nem rendőrautóval közlekedik. Üléseikre nem járnak MSZMP-s megfigyelők. Zavaros az SZDSZ-hez való viszonyuk. Demokratikus Szocialista Ifjúsági Szövetség volt az eredeti névjavaslat, de Fiatal Demokraták Szövetsége néven alakult meg 1988 március 30-án a párt. Akkor így írt az Értesítő: „Föltételezhető, hogy viharos folytatása lesz a Fidesz-nek.” Ma házon belül kellene koalíciót kötniük. Nem így képzeltük. Dudelíai Ildikó Csütörtököt mondunk Mottó: „Ahhoz, hogy valami megtisztuljon, valami másnak be kell piszkolódnia. Viszont mindent össze lehet piszkítani anélkül, hogy bármi is megtisztulna.” (Murphy törvénykönyvéből) SZEMÉT. Amikor Salzburg fogadott testvérvárosát, Salgótarjánt elönti a szemét, hányingert keltő kukabűz terjeng a lakótelepeken. Még mindig mosolyogva kezelik a lakossági panaszokat ahelyett, hogy a szemetet kezelnék már végre. Kiderül: lehet valami érdemlegeset is tenni a tisztaságért. S talán nem is kell kiváltani hozzá a világútlevelet, ugyanis nem Ausztriában, de még csak nem is Szlovákiában leltünk a jó megoldásra. A követendő példa Balassagyarmat. Az Ifjúság Úti Általános Iskola tanulói egyik csütörtökön - valószínű, hogy tanítási (tehát munka) idő után becsengettek a lakásokba, és papírt gyűjtöttek. Két nappal később (szombaton, szabad idejükben!) szé- pítgették lakókörnyezetüket. Mindezért egy kis csokoládén és tombolajegyen kívül nemigen kaptak ellenszolgáltatást. Lám, ilyen is van. Vajon hogyan dolgozzák fel magukban, hogy ők a táblányi csokoládékért képesek voltak tenni a rendért. A felnőttek (ötven kilométerre tőlük) fizetésként felvett, mázsányi csokoládé áráért hagyják megyéjük székhelyét ismét azzá válni, ami egy évszázada volt: koszfészekké ... TÉVÉ. Jó példa is akad Salgótarjánban, mégpedig a tévénél: e kis kollektíva nem ölte egymást, mint a „nagyok”, hanem erejéhez mérten fantasztikus műsort produkált. Ha már előbb a „piszkos anyagiakról” szóltunk, itt sem hagyhatjuk szó nélkül: pénztelenül próbáltak nagyot alkotni. Mert városuk megtiltotta nekik, hogy munkabéren kívül egy vasat is költsenek, így szponzoroktól „guberálták” össze a műsorra valót. Aki látta a produkciót, értékelhette is. Aki tudja, hogyan működnek, az ugyancsak alkothat magában egy értékítéletet. TERV. Murphy egyik aranyigazsága a következőképpen szól: „Jobb ma egy jó terv, mint holnap egy tökéletes.” Sokan kíváncsiak arra a tervre, mely az egykor szebb napokat látott Kohász-stadiont megmenti a csendes haláltól. Biztos vagyok abban, hogy a stadion ismét olyan lesz, mint egykoron. Ha változatlan tempóban mennek a dolgok, akkor az SBTC következő UEFA Kupa-mérkőzéséig már minden megoldódik. Erre várnak az illetékesek is? Balázs József Gazdagodó kínaiak Kína négy tartománya - Peking, Sanghaj, Senzen és Kanton - halad a legnagyobb léptekkel a nyugati kultúra felé. Ez nemcsak a művészetben, hanem az utca képében, az üzletek kirakataiban is látszik. Már nem a szürke egyenruhák uralják a kínai öltözködést: megjelent a miniszoknya, a tarka ing, s sokan a legújabb divatot követik. Éjszakai mulatók is működnek az országban, s ezek 10 dolláros belépővel látogathatók. Fotó: FÉB Öröm a szomszédban Olcsóbb itóka A szlovákiai délvidék sörrel való ellátását a rimaszombati Gömör Sörgyár biztosítja. Évente közel 400 ezer hektoliter nedű kerül a fogyasztók asztalára a világos Gömör és barna Zuzana nevű zamatos itókából, hordós illetve palackozott kiszerelésben. A sörivó szomszédok nem kis örömére a rima- szombati gyár most egy örömhírrel lepte meg fogyasztóit: már a karácsonyi piacra gondolva, illetve minden bizonnyal az egyre növekvő konkurencia hatására is csökkentette a sör árát. Október utolsó hetében olcsóbb lett a világos sör, mégpedig hektoliterenként 80 szlovák koronával. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a palackozott sör üvegenként 6,50 koronába kerül majd a gyárban, vagyis 40 fillérrel olcsóbb, mint korábban. A hordós sör hektoliterjének új ára 1080 korona. A gömöri gyárban november elejétől újfajta italt is palackoznak már, mégpedig a vágott, azaz a félbarna sört. Egy további újdonságot is készítenek, már a karácsonyi piacra: a búzasört. Ezt Ausztriából importált malátából főzik majd, de a gyár jövő évi tervei között szerepel az is, hogy megkezdik a búzából készült maláta gyártását. Polgári László Többször előfordult, hogy a bűncselekmény elkövetőjét a rendőrség őrizetbe vette, de egy idő után szabadon engedte. Az elkövető szabadon élhette világát, a közvélemény pedig felháborodott. Számos ilyen esetről beszélnek az emberek. Különféle pletykák, találgatások keringenek a köztudatban: vajon miért lehet valaki szabadlábon, amikor százezreket csalt, s talán a kutya szájából is kilopta a csontot. S miként fordulhat elő, hogy valaki sorozatban követ el különféle bűncselekményeket és mégsem kerül rács mögé. Mind-mind megválaszolatlan kérdés. A bűnözők elkövetett bűncselekményeikkelk nemcsak felbőszítik a lakosságot, hanem félelmet is keltenek az állampolgárokban. Ugyanakkor hallani a rendőrök panaszát is: hiába szeretnék előzetes letartóztatásba helyezni a gyanúsítottakat, ez nem csak rajtuk múlik, hanem az ügyészségen. E témakörnek eredtünk nyomába. Rendőrség kontra ügyészség? Az ismétlést a bíróság sem szereti Dr. Czipó Ernő, Salgótarján város vezető ügyésze Dr. Tanner Miklós, Salgótarján rendőrkapitánya A válaszadásra a legilletékesebb a rendőrség és az ügyészség. Először dr. Tanner Miklóst, Salgótarján rendőrkapitányát kérdeztük. Mérce a törvény- Mi az oka annak, hogy a rendőri őrizetet nem követi a letartóztatás?- Az egyik, hogy a gyanúsított őrizete alatt a bizonyításhoz szükséges nyomozati cselekményeket érvényesíteni tudjuk. Ekkor nem indokolt az előzetes letartóztatás. A másik ok az, hogy néhány esetben előterjesztésünk ellenére az ügyészség úgy ítéli meg, hogy a nyomozati anyagok alapján előterjesztésünk nem megalapozott.- A rendőrségi nyomozás során bebizonyosodik a bűn- cselekmény. Ennek alapján ki lehetne vonni a forgalomból az elkövetőket.- A rendőrség a szigorú törvényesség alapján jár el az ügyekben. Ha törvényi feltételek adottak, akkor a rendőrség őrizetbe veszi a gyanúsítottat, vagy kezdeményezzük az ügyészségnek az előzetes letartóztatásba helyezést.- Hallottam már rendőri panaszokat arról, hogy az ügyészség nem mindig „fogadókész” az előzetes letartóztatásba vételre?- Hogy más kapitányságokon milyen a helyzet, azt nem tudom. Nálunk minimális azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben előterjesztésünkre az ügyész nem indítványozza az elkövető előzetes letartóztatást.- Mi történik akkor, ha az ügyészség mégsem fogadja el javaslatukat az előzetes letartóztatásra?- A törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. A rendőrségnek a törvény által előírt úton kell haladni. Fel kell tárni mindazokat a bizonyítékokat, amelyek az ügyészség számára egyértelművé teszik a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját és az előzetes letartóztatás törvényi feltételeit. Ha így teszünk előterjesztést az ügyészségnek, akkor nem lehet akadálya az előzetes letartóztatásnak. Vajon mi a a kérdéskörről dr. Czipó Ernőnek, salgótarjáni városi vezető ügyésznek. Jó a kapcsolat- Milyen az ügyészség és a rendőrség együttműködése?-A rendőrség a nyomozás fázisában 72 órai időtartamra bűnügyi őrizetbe helyezheti a gyanúsítottat. A rendőrség tesz javaslatot az előzetes letartóztatásba helyezésre. Az ügyészség ekkor felülvizsgálja, hogy a nyomozás bizonyította-e a bűncselekmény alapos gyanúját, s különös gonddal vizsgáljuk, hogy fennállnak-e az előzetes letartóztatás törvényes feltételei.- S ha valamilyen feltétel hiányzik?- A bíróság elé csak törvényileg megalapozott ügyek kerülhetnek.- Előfordult, hogy a bíróság az ügyészi indítvány ellenére sem rendelte el az előzetes letartóztatást. Csak néhány eset- Ilyen eset is történt már. Legutóbb egy fiatalkorú sorozatos bűncselekményeket követett el, de a kora miatt nem lehetett büntetni. Egy hónappal a 14. életévének betöltése után újabb bűncselekményeket követett el. A rendőrség és mi is indítványoztuk az előzetes letartóztatásba helyezését, a bíróság viszont nem adott helyt az indítványnak. Ám a fiú „ismételt”, s ekkor a bíró is könyörtelen volt.-Van konfliktus a rendőrség és az ügyészség között?- Szerintem nincs. Jó a kapcsolatunk. Rendszeresen megvitatjuk az ügyeket, és ez segíti a problémák megoldását. Pádár András
