Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-27-28 / 277. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. november 27-28., szombat-vasárnap Nógrád szépe ’93 - Szavazzon az olvasó! Kézilabdázásban is jeleskedik Smelkóné Ágoston Helga, Bátonyterenye Magasság: 170 centiméter Súly: 55 kilogramm Csípőbőség: 90 centiméter Derékbőség: 65 centiméter Mellbőség: 90 centiméter Haja színe: fekete Szeme színe: barna-Az önélet­rajzod szerint van egy kislá­nyod. Örülnél ha ő is indulna szépségverse­nyen? Persze, majd ha eljön az ideje.- Diána göndör, sötét­barna hajú kis­lány. Én örül­nék neki, ha indulna majd valamilyen szépségverse­nyen.- A férjed mit szólt ah­hoz, hogy elin­dulsz a szép­ségversenyen?- Az édesa­sem egy nagyon ráérő ember.- Te sportolsz valamit?- Hetedik osztályos koromtól kézilabdázók. A régi csapatunk szétment, de nemrégiben ala­kult egy új, amelyik minden csütörtökön tart edzést a gép­ipariban. Megcéloztuk az NB kettőbejutást is!- Szereted az ékszereket?- Különösen az aranyat.- Változik valamiben az éle­ted, ha te nyersz?-Férjnél vagyok, gyerekem van, jelentősen nem változhat az életem. Pillanatnyilag gye­den vagyok, de egy jó állást azért elfogadnék! Szöveg: Faragó Zoltán Fotók: Herbst Rudolf nyám segítségével ő beszélt rá.- Korábban nem voltak ilyen ambícióid?-Eddig minden szépségver­senyen szerettem volna elin­dulni, de valahogy mindig ki­csúsztam az időből.- Hogy tetszik a felkészülés?- Nagyon jó közösség alakult ki, és sok mindent meg is tanul­hatunk e rövid idő alatt. Például megismerkedhetünk a sminke­lés, a fodrászat, az öltözködés, a színpadi mozgás eddig ismeret­len fortélyaival is.- A szabad idődben mit szok­tál csinálni?- Nekem olyan nem nagyon van ... A férjem labdarúgó és játékvezető is egyben, tehát ő A közönségdíjról olva­sóink szavazatai dönte­nek. Ehhez a fenti port­réképet kell beküldeni szerkesztőségünk címére (3100 Salgótarján, Er­zsébet tér 6., Pf. 96.) A borítékra írják rá: „Nógrád szépe”. Erdei emberek Pipó nem adja alább Pilinyben Pipó István olyan mint Zorba, a görög S zületésnapot megülni csak jókedvvel, kicsat­tanó egészséggel, bará­tokkal körülvéve az igazi, ahogyan azt Pilinyben Pipó István tartotta. Olyan ez az ember, mint akit dinamittal töl­töttek fel, és könnyen robban. Mintha a szenvedélyekkel teli Zorba, a görög bukkanna fel északabbra, magyar változat­ban. Hangosan zeng a hangja, ha tetszik neki valami, még hangosabban harsog, az egekre tekintve, ha igaztalanul bántják. Egyszerű, szikár ember, hor­padt arccal, kidolgozott testtel, mert a patakparti fordulóban özvegyen a maga eltartója évek óta. Két fia a maga ura lett. De Pipó Pista mindent megteremt magának, semmiből sincs hiá­nya. Ért ő mindenhez: a juhá­szaihoz, a marhához, tud szán­tani, vetni. Legkedvencebb el­foglaltsága mégis az erdei munka. Van ehhez fűrészgépe: kicsi és nagy, fejsze a legjob- bikból. Aztán a trojkája, amelyet maga hozott össze: Trabant-mo- torral hajtott, négykerekű min­dent tudó járgány. A falra is felmenne vele. Ezzel járja az erdőt, gyűjti a fát: legyen az hu­sáng, más hulladék, kivágott tőke, csak tüzelni lehessen vele. Mert inkább meleget adjon, mint ott rothadjon az erdőn. Legutóbb az Amyékoldalból szedte a hulladékot. A hirtelen girbe-gurba hegyoldalon fürgén mozgott a gépével. Azt suttogják róla, hogy lopja a fát. Már az elöljáróság is meg­szólította, élve a gyanúval. Na, ekkor volt, hogy mérgében na­gyon hangosan kirobbant. Elő­kapta az erdésztől kapott enge­délyt, a befizetésről szóló bi­zonylatot, és kivágta az asz­talra.- Pipó nem bűnöző! Pipó tisztességes ember!-w—^ osz- szan- I *%kodott -1—* egy darabig, de a születésnapra készülődés hamar feled­tette haragját. Soha nem volt gyűlölködő. Még azt is megbocsátotta az elkövető­nek, hogy a há­rom éve múlt forradalmi összevisszaság után akkora po­font kapott, hogy tűzijátéknak hitte a csillagokat. Készülődött inkább a szüle­tésnapra, akár a lagzira. Nagy, kerek tortát csináltatott, rajta hatvanöt szál gyertyával. Tudni kell Pipóról, hogy mániákus rímfaragó. A meghívót is így szerkesztette meg: „Gyertek fiúk, gyertek lá­nyok, Pipó Pista vár reátok.” Aztán legényesen kiöltözkö­dött. Fénylett az inge, vasalt volt ruhája, a cipője tükör. Ki­bérelte a presszó egyik szögle­tét, a tortát az égő gyertyákkal az asztal közepére tette, és várt. Nemsokáig, jöttek a legények, az agglegények, az erdészek is, sokan falubéliek. Körülülték a terített asztalt, és jókedvvel it­tak, ettek. Még Jánosnak, a romának is jutott a sok jóból. Pipó Pista, mint mindig, most is csak üdítőt fogyasztott, mert szeszes italt nem vesz a szájába. A jókedv ettől nem lohadt, inkább nőtt. Nagy ovációtól kísérve, a presszó vendégei harsogva biz­tatták: fújja el a tortán égő gyer­tyákat. A hatvanöt gyertya egyetlen szusszantására elaludt. Dübörgött a taps. Ő meg gyor­san rímet faragott: „Egyetek, igyatok Pipó Pista napján, Mert megszületett huszon­nyolc évadján...” E lmúlt a születésnap is. Pipó trojkájával a he­gyeket járja. Kell a tü­zelő azoknak is, akik nem járatosak az erdőben. Ha valaki keresné, és nincs otthon, akkor menjen a Kőhegyre, fi­gyelje, honnan hallatszik a nó­taszó. Ahonnét hallatszik a nóta, arra jár Pipó Pista. Bobál Gyula A SZÉPSÉGVERSENY TÁMOGATÓI MAZDA GÁL FEHÉRARANY Városgazdálkodási és Balassagyarmat ÉKSZERBOLT Üzemeltetési Kft., Salgótarján ISTVÁN VENDÉGLŐ Salgótarján MARUZS PRINT Salgótarján ORIGÓ Magyar - Kanadai Kft. férfi - női divat Salgótarján SOMOSI FOGADÓ Salgótarján MERLIN ÉS GECSE Kft. Somoskőújfalu 4 Gigi Collection Salgótarján Triumph International MÁTKA STUDIO CHANCE PETER PAN Kft. Esküvői ruhaszalon Alakformáló és Szépségszalon Salgótarján Salgótarján Salgótarján . A szépségverseny pénteki főpróbájára a művelődési központban jegyek vásárolhatók. | Törvényi alapon garantált a működés A Nógrád Megyei Közgyűlés Hivatala Közoktatási és Műve­lődési Osztályának vezetőjét, Kapás Józsefet kerestük meg kérdésünkkel: - Megalapo­zott-e a kulturális intézmények­ben dolgozók aggodalma a jövő évi költségvetéssel kapcsolat­ban?- A Nógrád Megyei Közgyű­lés által finanszírozott kulturális intézmények költségvetéseinek előkészítése rendben folyik. Az önkormányzatok költségvetési gondjai közismertek, a helyzet a megyei önkormányzat esetében is igen nehéz. Mégis valószínű, hogy intézményeink legalább az 1993-as esztendő színvonalán működhetnek.-Az említett garanciák a megyei feladatokat is ellátó Ba­lassi Bálint Könyvtárra is vo­natkoznak?-A Balassi Bálint Könyvtár költségvetési stabilitása törvé­nyi alapon garantált: mind a megyei önkormányzat, mind Salgótarján Város Önkormány­zata részére kötelező feladat az ellátás biztosítása. Az együtt­működést évente szerződés sza­bályozza: a város 65, a megye 35 százalékát fedezi a költség- vetési kiadásoknak. Mivel a fe­lek a szerződésben foglalt meg­állapodásokat 1994-re nem módosították, így a jövőre is ez lesz érvényes. A megyei szintű költségvetésben a pénz biztosí­tottnak látszik, remélhetőleg a város esetében is így lesz. Mai „macskakorömpörkölt" A kormányról mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Csínján kéne bánni vele Ha esetleg bekerülnék a kormányba, valószínűleg én lennék a belső ellen­kék. Király Zoltán tévéripor­ter, az egykori MSZMP kizárt tagja, az MDF segítségével megválasztott független országgyűlési kép­viselő, 'a parlamenten kívüli Szociáldemokrata Néppárt elnöke Hogyan lesz a vádból eredmény? A kormány megvalósítja azt, amivel a kommunistákat vádolta. Kéri László • . politológus Rapid siker Moszkva a kommunizmust negyven év alatt sem tudta megszeret te tiji a magyarok­kal. Ellenben az Antall-kor- rrjánynak elegendő volt ehhez néhány hónap. Méhesi György békéscsabai hírlapíró Iparkodás A kormány évek óta azzal próbálkozik, hogy a paraszt­ság nélkül vezesse az orszá­got. Torgyán József ügyvéd és hordószónok, a kisgazdapárt elnöke, miniszterelnök-jelölt Fizet rá a biztosító? Az Antall-kormány felér egy második aszállyal. Tamás Gáspár Miklós, az MTA filozófiai intézeté­nek igazgatója, az SZDSZ vá­lasztmányának elnöke Kormánykör(m)ök Ez a kormány már halott, de egy ideig még a halottnak is nő a körme. Baumann László újságíró, a Szabadság főmunkatársa Múltidéző beszélgetés az exminiszterrel Dr. Kapolyi László: „Törvény­szerű volt az összeomlás.” (Folytatás az I. oldalról) bányászat támogatását?- Ez a nemzetközi pénzinté­zetek követelménye volt. Csak úgy kapott hazánk hitelt, ha le­építette a támogatásokat. Még­pedig azért, hogy minden gaz­dasági munkát, köztük a szén- termelést, valós értékén mér­jünk. Megjegyzem, egyedül a szénbányászat nem kapta vissza az 1946. évi államosításkor el­vett vagyonrészeit: például az erőműveket, a kályhagyártást. Korábban mindazok az ipari te­vékenységek azonos tulajdon- ban voltak, amelyek kapcsolód­jak ' a szén felhasználásához. Miután ez megszűnt, a termelés és a piac teljesen elszakadt egymástól. Egyszer fenn, másszor lenn-Ennek volt következmé­nye a hullámzó termelés?- A magyar szénbányászat négy évtizeden át a se vele, se nélküle hangulatban létezett. A ’40-es évek vége és a '60-as évek eleje között kellett a szén, a bányászok olykor még vasár­nap is dolgoztak. Aztán 1967-ben hirtelen aknák tucat­jait zárták be, bányászok ezreit bocsátották el. A döntéshozók úgy gondolták, a kőolaj a min­denható energiahordozó. A '70-es évek közepén újabb vál­tás következett: megint beru­háztak a szénbányászatban, hogy ne kelljen a drága kőolajat behozni. Manapság ismét nem kell a szén, az iparág minden eddiginél mélyebbre süllyedt. A nógrádi szénbányászat is ennek esett áldozatául.- Olvasni, hallani: a kül­földről behozott szén olcsóbb a hazainál. Valóban így van?- Az utóbbi évek összehason­lító adataira nincs rálátásom. Erről már 1986-ban is sokat vi­tatkoztunk. Akkoriban az ide­haza még gazdaságosan kibá­nyászható szénnél hatvan száza­lékkal volt drágább az ugyan­olyan minőségű külföldi szén. A tengerentúli szénnek Európán át való utaztatása költséges. Amennyiben Ukrajnában vagy Oroszországban átállnak majd a piaci gazdálkodásra, óhatatlanul ott is a világpiaci ár lesz irá­nyadó. Akkor onnan' már nem lehet olcsón szenet behozni. Hosszú távon az itthon kiter­melt és a külföldről importált energiahordozók között a gaz­daságosságnak kell döntenie.- A nógrádi szénbányásza­tot tönkretevő döntésekért va­lakik felelősek... Kézivezérlés a beruházásban is- Ezek túlnyomórészt helyi döntések voltak.- Már megbocsásson, de hihetetlen, hogy miniszter­ként nem tudta, mit csinálnak a szénbányászatban. Elvégre központilag adták a pénzt a fejlesztéshez.- A termeléshez hasonlóan a beruházás is kézivezérlésű volt. A felelősség kérdését utólag le- hetelenség patikamérlegen mérni. Miniszterként természe­tesen nekem is megvolt a ma­gam felelőssége. Az utolsó év­tizedben több tényező is hátrá­nyosan érintette az iparágat. A legnagyobb termelést várták, de a közgazdasági optimum mel­lett. Bírálatoknál világpiaci volt a mérce, ám az árak mestersé­gesen alacsonyak voltak. Olyan kölcsönökkel és kamatokkal terhelték a szénbányászatot, hogy törvényszerűen követke­zett be az összeomlása. Kolaj László Milliárdosra rúg a kár ...- Nógrádban több rossz döntés történt a szénbányá­szatban; közülük csak ket­tőt említünk. Kányáson nagy jövőt jósoltak a bá­nyászkodásnak: függőleges aknát mélyítettek, több ki­lométer hosszú vágatot haj­tottak ki, korszerű gépeket helyeztek üzembe. Ám a nagymérvű elvizesedés mi­att néhány év után be kellett fejezni a rendkívül ráfizeté­ses művelést. Bátonytere- nyén új szén mosót helyeztek üzembe, hogy javítsák töb­bek között a kányási szén minőségét, de a gépi berede- zések a szénbe keveredett kvarchomok miatt gyakran meghibásodtak, végül fel­mondták a szolgálatot. A beruházások milliárdos kárt okoztak az országnak.

Next

/
Thumbnails
Contents