Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-22 / 272. szám
OLV Ac SÓLYOMRA VADÁSZOTT A LOSONCI GYALOGEZRED - SPORTTÜKÖR - 7. oldal NOGRAD MEGYEI HÍRLAP LAPUNKBA!^ Egy asszony halála Vélemény a minisztériumból (4. oldal) Tavaszi nagytakarítás? Salgótarjáni rozsdatemető (5. oldal) BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA Előfizetne lapunkra a költöző kézbesítőnő (3. oldal) 1993. NOVEMBER 22., HÉTFŐ IV. ÉVFOLYAM 272. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT A La Stampa cikke Göncz Árpád a médiaháborúról „Budapesten a sajtó újra felfedezi a cenzúrát” címmel közölt cikket szombaton a La Stampa című olasz lap. A Torinóban megjelenő újság első ízben foglalkozott a magyar médiák ügyével, felhasználva a Göncz Árpád és külföldi újságírók egy csoportjának november 10-i kötetlen beszélgetésén — egyéb témák mellett- erről elhangzottakat. Az államfő kijelentette: a helyzet azért különösen súlyos, mert tavasszal választások lesznek, és az elektronikus tömegtájékoztatási eszközök „a kormány kezében vannak”. Göncz Árpád hivatkozott arra, hogy az amerikai külügyminisztériumot is nyugtalanítja, hogy — mint az újság írja — négy évvel a kommunizmus bukása után újra veszélyben van a szólásszabadság. „Az elnök is a jobboldali kormány ellen: Európa segíts nekünk!” — hangzik a La Stam- pa-cikk alcíme. (MTI) Mégsem csökken a műsoridő Az új Szó szombaton megjelent értesülése szerint a tervekkel ellentétben mégsem csökkentik a Szlovák Televízió magyar adásának műsoridejét. Mint kiderült, az eddigi havi háromszor harminc percnyi műsoridőt havi kétszer huszonöt percre akarták csökkenteni, de ezt a tervezett döntés napján mégis sikerült megakadályozni. Ebben jelentős szerepe van a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom azonnali tiltakozásának, és annak is, hogy a mozgalom és az Együttélés vezetői a műsoridő csökkentését célzó tervről tájékoztatták az Európa Tanács épp Pozsonyban tartózkodó illetékesét, Walter Schwimmert. Szűrös Mátyás nagyváradi látogatása A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szervezetének meghívására Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke, a Bihar megyével határos Hajdu-Bihar megye képviselője látogatást tett Nagyváradon. Szűrös amint arról szombaton Varga Gábor, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke tájékoztatta az MTI tudósítóját, felkereste az RMDSZ Bihar megyei székházát, találkozott a megyei szervezet vezetőivel, Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével, továbbá a magyar érdekképviselet több megyei és városi tanácsosával. Halász-horgász fórum Az évek óta húzódó halászhorgász konfliktusra keresték a megoldást a hét végén Balaton- füreden, ahol az érintett önkormányzatok és a Balatoni Halászati Rt. szakemberei tartottak fórumot e témában. Részt vett az eszmecserén Szabó János földművelésügyi miniszter és Szabó Tamás privatizációs miniszter is. A „kinek milyen joga van a halhoz,, kérdés azonban itt sem dőlt el; az önkormányzatok szeretnék megszerezni maguknak a halászat és horgászat tulajdonosi felügyeletét a halgazdaság viszont — mint rendszergazda — szeretné megtartani magának a szakmai döntések jogát. Nyilvános pályázat Nyilvános pályázatot ír ki az ÁVU a Diósgyőri Papírgyár Rt. privatizálására. A Dipa Rt. az egyetlen hazai gyártója az úgynevezett biztonsági papíroknak (pénzjegy, részvény, útlevél, különböző értékpapírok). E termékek gyártása a különböző biztonsági jelek elhelyezése miatt speciális technológiát igényel. Az ilyen típusú papírok iránt egyre nagyobb az igény, ezért az ÁVÜ a privatizáció során olyan befektetőt keres, aki vállalja a technológiai korszerűsítés finanszírozását, és ennek érdekében hajlandó a jelentős tőkeemelésre. Részjelentés az 1956-os sortüzekről Magyarországon félszáznál több sortűz dördült el1956. október 2 3-a és december 28-a között — állapította meg a kormány által megbízott Történelmi Tényfeltáró Bizottság. A kutatómunka első részjelentését ma, az Igazságügyi Minisztériumban, sajtótájékoztatón ismerteti dr. Kahler Frigyes, a bizottság elnöke és M. Kiss Sándor történész. Az előadók nyilvánosságra hozzák következtetéseiket, és bemutatják az 1956-os sortüzekkel kapcsolatban eddig fpltárt dokumentumokat is. A tényfeltáró bizottság munkájának egyik alapvető célja: „a történeti értelemben vett felelősök körének megállapítása, vagyis annak vizsgálata, hogy kinek volt joga kiadni sortűzre parancsot, s ezzel a joggal ki és miként élt. "A kutatók szerint a tűz- parancsok kiadásában — 1956. október 23-a és 28-a között — jelentős szerepe volt az időszakot háborúként megélő szovjet tisztek mellett a feltehetően 1956. október 24-én hajnalban létrejött Katonai Bizottságnak és a megyei pártapparátusok vezetőinek, valamint a Központi Vezetőségben lévő rákosista személyeknek. A bizottság vizsgálta az 1956. november 4-e után létrehozott, a Kádár-rendszer karhatalmi alakulatainak — önállóan, illetve a szovjet katonákkal együtt végzett akcióit is. E sortü- zek során egyes adatok szerint 81, mások szerint pedig 163 személy szenvedett halálos sérülést. Balassagyarmatiak húzták a lottószámokat A szerencseszámok húzásának műhelytitkait leshették el hatszázan a balassagyarmati volt megyeháza dísztermében. A varázsgömb jobb oldalán dr. Németh György, a város polgármestere, balról pedig Szabó János, aki a legbiztosabb nyereményről döntött: negyedmillió forintos ajándék segíti a Dózsa úti iskola nyelvi laboratóriumának létrejöttét. (Tudósításunk a 3. oldalon) Fotó: K.K.J. Tízéves a baráti kör - Bujáki tárlat Csohánvra emlékezik Pásztó Ritkán gyűlik össze annyi jeles művész, festő, szobrász, iparművész, filmrendező, költő egy kisvárosban, mint ahányan együtt töltötték a napot november 20-án Pásztón a kortárs magyar grafika kiemelkedő személyiségére, Csohány Kálmánra emlékezve, aki 1925-ben itt született, s 1980-ban hunyt el. Tízéves a Csohány Baráti Kör, ebből az alkalomból került sor az ünnepi rendezvényre a Tittel Pál Kollégiumban. Antal András keramikusművész, a kör elnöke tájékoztatása szerint jelenleg csaknem százan tagjai e baráti csoportnak. Céljuk Csohány Kálmán emlékének ápolása. Helyreállítják szülőházát is. E célból alapítványt hoztak létre. A munkálatok már meg is kezdődtek, 1995-re, a művész 70. születésnapjára kívánják átadni a házat, amelyben grafikai műhelyt is nyitnak. A rendezvénysorozat a Csohány Baráti Kör második bujáki művésztelepén született művekből rendezett kiállítás megnyitásával kezdődött. Tóth Sándor költő, országgyűlési képviselő (KDNP) lírai köszöntője után Patkós István bujáki polgármester nyitotta meg a tárlatot, hangoztatva Buják község és a város együttműködésének jelentőségét, ami más települések kapcsolatának alakításában is példa lehet. Ezután barátok, kortársak elevenítették föl személyes emlékeiket Csohány Kálmánról.Közben játszott a Pásztói fúvósötös, énekeltek a Gárdonyi Általános Iskola diákjai. Már sötétedett, amikor a pásztói temetőben mécsest gyújtottak Csohány Kálmán sírján. Itt Gaál István filmrendező mondott emlékbeszédet. Fehér asztal mellett késő délutánba nyúlott az emlékezés a pásztói Tittel Pál Kollégium éttermében. A képen (balra) Csohány Kálmán özvegye, Klári néni, Gaál István filmrendező (jobbra).R. Tóth Sándor felvétele Magyarszlovák tanácskozás A szombati Új Szó értesülése szerint november 24-én kerül sor a magyar és a szlovák parlament külügyi bizottságainak — korábban már többször elhalasztott - találkozójára. A lap Ivan Laluhára, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnökére hivatkozva közli az értesülést. A két parlamenti bizottság több hónapja esedékes találkozóját többször időhiányra vagy időpont-egyeztetési nehézségekre hivatkozva halasztották el. Laluha a lapnak elmondta: 24-én délelőtt a szlovákiai, délután pedig a magyar oldalon fekvő Komáromban tárgyalnak. A szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbséget érintő kérdésekről, a visegrádi négyekről, és a külügyi bizottságoknak a két ország külpolitikájában betöltött szerepéről folytatnak eszmecserét. Laluha szerint a találkozó konkrét eredményeket is hozhat. Növekvő ügyszám, elhúzódd perek A munkajogi perek száma jelentősen megnőtt az utóbbi években: az Igazságügyi Minisztérium közelmúltban készített kimutatása szerint a munkaügyi bíróságokhoz 1990-ben 20.959 ügy, 1991- ben 28.253 ügy, 1992-ben pedig 31.319 ügy érkezett. Bár több pert sikerült befejezni, számuk elmaradt a beérkezett ügyekétől. Előnytelenül változott az eljárások időtartama is: az 1980- as években a munkaügyi bíróságok a perek nagyobb részét 1-3 hónap alatt befejezték, addig 1992- ben már 3-6, illetve 6-12 hónap kellett az ügyek több mint a felének elbírálásához, tavaly pedig mintegy 1.600 esetben haladta meg az egy évet az eljárás időtartama. Az Igazságügyi Minisztérium szerint a munkajogi ügyekben az eljárások idejének növekedése — a jogalkalmazás szempontjából — nagyobb súlyú tényező, mint a hagyományos polgári peres ügyekben. Magyar himnusz a szlovák székesegyházban Zarándokút a könnyező Máriához Csoda történt a hívők szerint 1708-ban Nagyszombaton. Július 5-én könnyek jelentek meg a Szent Miklós székesegyház Szűz Mária-ké- pén. A hagyomány úgy tekinti, a szenvedéstől könnyezett. Két év múlva pusztító pestisjárvány tört ki a városban, szinte nem volt ház, ahol nem szedett áldozatot. Körmenetben vitték a könnyező képet az utcákon, hogy megmutassák, mennyire szenvednek az emberek - és megszűnt a járvány. Nagyszombat hívő népe azóta sem felejti el Mária jóságát. Mások is megemlékeznek róla. A balassagyarmatiak minden esztendőben engesztelő zarándokutat tesznek a szlovákiai településre. Szombaton ötven hívő indult hajnalban, hogy meghallgassa a kilencnapos Mária-ünnep egyetlen magyar nyelvű miséjét. A hatalmas, mégis zsúfolt Szent Miklós székesegyházban elsősorban magyar testvéreit köszöntötte Tóth Domonkos segédpüspök, közöttük is a balassagyarmatiakat. Arról is beszélt, hogy ma másféle járvány terjed, a hitetlenségé. Legfőbb okát a bűntudat hiányában vélte felfedezni. A miséző kar már kivonult, a szlovák hívők is hazaindultak, amikor énekükkel a palócok búcsúztak a könnyező Szűz Máriától. Kezdtek kihunyni a gyertyák is, amikor felhangzott az „Isten, áldd meg a magyart”. Akik még együttmaradtak, felálltak, zúgott a szlovák templomban a magyar himnusz, és ezen a szombati misén nem Mária sírt. M.I. - D. I. Ötven hívő indult Balassagyarmatról Nagyszombatra Azt gondolom - Közoktatás Nemcsak egy nap a világ A Pedagógusok Szakszervezete közös cselekvés kialakítása céljából két éve kezdeményezte, hogy mindig november 22-én tartsák a magyar közoktatás napját. Úgy látszik tehát, hogy a közoktatásnak változatlanul van helyzete, ha nincs is helyzetben. Például idén, a szeptemberi tanévkezdés előtt még az sem volt biztos, hogy nem sztrájkkal indul-e az év. Szerencsére, ez egyelőre elmaradt. Viszont a gondok nagy része oldódott meg Nóg- rád megyében sem. Van, miről szót váltani a mára kezdeményezett párbeszéden. Hiszen a megye több településén is zavarokkal küzd, vagy alig működik az érdekegyeztetés, holott ezt törvény írja elő. Szükséges lenne, ha e naphoz, vagy héthez kapcsolódva mind több helyütt áttekintenék a községi, városi, területi közoktatás érdekegyeztetési helyzetét, nyílt napokat szerveznének, vitaalkalmakat teremtenének. Vagyis a fenntartók, az önkormányzatok, szülők, pedagógusok, a közoktatás valamennyi munkása, érdekvédelmi szervezetek, pártok, egyesületek képviselői közösen határozhatnák meg a tennivalókat. Erre persze nem csak ez alkalommal lenne szükség. Mert bár igaz, hogy Karády Katalin mélabús háborús nótája szerint csak „Egy nap a világ”, s csupán egyetlen huszonnégy óra a magyar közoktatás napja is, maga a közoktatás azonban az ország jövőjét hordozó intézményrendszer. Ami itt naponta történik, annak hatása a jövendőben teljesedik ki, teheti boldogabbá vagy éppen boldogtalanabbá az országot. - th
