Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-20-21 / 271. szám

1993. november 20-21., szombat-vasárnap PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Pásztó és környéke Ahogy az ipartestületi vezető és a kisiparosok látják A mester és a szülök osztoznak a terheken Számítástechnikai fakultáció a Mikszáth ban A jövendő postásoknak kötelező tantárgy PÁSZTÓ. Ebben az évben először indult számítástechnikai fakultáció a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szákközépiskolában. A harma­dik évfolyamosok heti két órá­ban tesznek szert hasznos isme­retekre. A tanulók mind a ma­gyar-francia kéttannyelvű gim­náziumi tagozatban, mind pedig a postaforgalmi szakon választ­hatják a tantárgyat, amely az érettségi mellett újabb bizonyít­ványt ad. Egyébként a jövendő postásainak kötelező a részvé­tel. ; A tizenöt tanulóval inault számítástechnikai tanfolyam­hoz szükséges tizenhat gépet a Budapesti Postaforgalmi Igaz­gatóság szakemberei helyezték üzembe. Az alapképzés az idei oktatási évre szól. Jövőre az is­kola vezetősége a salgótarjáni SZÜV tematikája alapján írja elő a követelményeket a mos­tani harmadikosoknak. A fakultáció eredményes el­végzése azért is előnyös, mert egyre több munkahelyen köve­telik meg a számítógéppel kap­csolatos tudást. A jövőben pe­dig a különböző munkahelye­ken már felvételi követelmény­ként ítják elő a különböző állá­sokra jelentkezőknek. Étkezde az iskolásoknak A kallói önkormányzat eredetileg technikai oktatás céljára vásá­rolta meg Dobroczy Istvántól azt az épületet, amelyet a testület döntése alapján, s a KÖJÁL engedélyével étkezővé alakították át. Erre azért volt szükség, mert a napközis gyerekek nagyon drágán étkeztek a bisztróban. Áz önálló étkezde létrehozása minden tekin­tetben olcsóbbnak bizonyult. Kialakításában a pedagógusok is részt vettek, s főleg a belső munkálatok végzésében segítettek. Az ácsmunkát Fekete Béla helybeli mester vállalta. Képünkön: az ál­talános iskola második és harmadik osztálya napközisei várnak a Gzéba Jánosné szakácsnő által készített finom falatokra Miről írt a Sziráki Hírlap kilencvenhat éve? A vasárnaponként megjelent hetilap első számaiban lapoz­gatva akadtunk a következő hí­rekre: „A sziráki iparos ifjúság fo­lyó hó 20-án a gróf Dégenfeld Lajos tulajdonát képező „Son- tag”-féle városi parkban jóté­konysági nyári mulatságot ren­dezett. Azt, hogy Salgó-Tarján köz­ség bírája selyembogár-te- nyészdét állított fel bizony igen szép és üdvös dolog, csak az a kérdés, hogy ott, ahol az ilyen­féle pasziók (!) a községnek he­tenként negyven forintjába ke­rülnek, kifizeti-e magát? Balassagyarmaton Szakáll Barna és báró Jeszenszky Sán­dor földbirtokosok a honvéd laktanyában kardpárbajt vívtak. Jeszenszky báró arcán súlyosan megsebesült. A párbaj oka nem került nyilvánosságra. Július 1-én Losonctól egész Kozárdig húzódva nagy jégeső rombolta a vetéseket. A kár még meg nem állapítható. Kálión két oláhczigány beál­lított Szabó Gáspár czipész há­zába pénzt követelve fegyver­rel; de vacsorával is megeléged­tek. A rablóbandából, amely bátran űzte Kálló és környéké­nek fosztogatását, három tagot a kis bagi erdőben sikerült a csendőröknek elfogniuk. Val­lomásuk szerint a jelzett erdő­ben még kilencen vannak, akik rettegésben tartják a környéket. Bizony ideje lenne, ha a kor­mány módját ejtené, hogy ezen csavargó czigány karavánok az országból végkép kiűzetnének.” kájával elő kell teremteni a ta­nulónak járó ösztöndíjat, ami a minimál bér 10 százaléka. To­vábbá az étkezési költséget, a ruhapénzt, a TB-járulékot, ami a korábbi 150 forintról 450 fo­rintra emelkedett. Az előbbieket költségként elszámolhatja. Ám januári, februári, márciusi forint nem azonos az év végi, harminc százalékos értéktelenedést is magába foglaló adóalapcsök­kentő kedvezménnyel. Csillagászati összegeket kérnek- Bizonyára hallott arról, hogy egyes kisiparosok állító­lag jóelőre jelentős összeget kérnek a tanulók gyakorlati oktatásáért.- Ilyen panasszal még egyet­len szülő sem keresett meg. Jó­magam is hallottam ilyen hí­reszteléseket, de bizonyítani nem lehet.- Vélhetően a gyermekek védelmében hallgatnak a szü­lők.- Huszonöt évvel ezelőtt szavaztak először bizalmat kis­iparos társaim, hogy képvisel­jem őket. A pénzes szakmákban a gyerek oktatásáért akkor is fi­zettek a mestereknek. Sem an­nak idején, sem most az építői­pari szakmában nem volt szük­ség szülők anyagi áldozatára. Tudok olyanról, hogy Budapes­ten a szakoktatási díjat befizetik az ipartestületnek, s az átutalja a tanulóval foglalkozó mesternek. A beszélgetés során kirajzo­lódott még, hogy nagyobb lenne a szakemberek vállalási kedve a tanításra, ha az adóalap csök­kentési kedvezményt pénzben kapnák meg. Valamint, ha a kormány nem erőszakolná rá az országgyűlésre, hogy a kisipa­rosoknak a veszteség után is Járhatatlan lett a pásztói Hunyadi utca A pénz közbeszólt A hirtelen beköszön­tött télies idő Pásztót sem kímélte. A helyi közszolgáltató vállalat nagy erőkkel doldozik azon, hogy járhatóvá tegyék a város utcáit, járdáit, közterületeit. Ez alól furcsa mó­don kivételt képez az éppen a városközpont­ban lévő Hunyadi Já­nos utca mintegy 40 méteres szakasza. Az ottlakók kérik a gépjárművezetőket, hogy átmenő forgalom esetén se használják az útszakaszt. Bár közle­kedési, tábla is védi az utcát, ' a kiegészítő tábla (Kivéve célforga­lom) engedékenységét teherautók, autóbu­szok, kamionok egy­aránt kihasználják. Mára aztán - a közel­múltbeli gázvezeték fektetést követően - teljesen járhatatlanná vált a városközpont ezen útszakasza. Az itt lakó húsz csa­lád és a körzet képvise­lői felkeresték a pol­gármesteri hivatalt, és saját pénzüket fel­ajánlva kérték: tegyék végre közlekedésre al­kalmassá a szóban forgó útszakaszt. Tudniillik eddig minden valószí­nűség szerint az anya­giak hiányában nem tör­tént meg az út felújítása. Vajon elgondolko- dott-e valaki azon, hogy a Hunyadi János utcában lakó idős em­berek nap mint nap hogyan tudnak maguk- ;• ról gondoskodni a jár­hatatlanba' 'lőtt utcá­ban? Ráadásul itt van még a heti szemétszál­lítás! És uram bocsá,’ adódhat dolga a men­tőnek is errefelé. Az önkormányzat­nál megtudtuk: az il­letékesek a probléma megoldásán fáradoz­nak (a szerk.). Zentai József Kockázatos dolog ipari tanulót vállalni - véle­kedik Báthy Károlyné iparitestületi vezető Sokféle vé­lemény hang­zik el a szak- munkásután- pótíásról, a szakmai fel­adatot ellátó kisiparos meg­találásával, az általa megsza­bott összegről, amelyet a szü­lőknek kell ki­fizetni. Ugyanakkor olyan meg­jegyzések is közszájon fo­rognak, ame­lyek szerint az állam, ha teheti a szakember­utánpótlás minden terhét a mesterek és a szülők nyakába varrja. E gondo­latok jegyében kerestem fel Báthy Károlynét, a Pásztó és Vidéke Ipartestület ügyvezetőjét.- A testület tagjai közül 53 kisiparos 110 tanuló oktatását vállalta. Többségük pásztói la­kos. Az oktatott húsz mesterség közül a fehérköpenyes, illetve a divatos és pénzes szakmák iránt nagy a kereslet. Vezetnek a fod­rászok, utánuk következnek az autószerelők, majd a bútorgyár- tók és az asztalosok jönnek. A palettán hat sütőipari szakmun­kástanuló is megjelent. Több idő kellene a gyakorlatra-Véleménye szerint a kis­iparosok miért nem vállalnak több tanulót?-Nagy a kockázat, mert a szakmunkástanulók nem a leg­jobb képességűek. Amíg a kis­iparos nem írja alá az elvállaló nyilatkozatot, addig a szülők mindent megígérnek. Utána úgy tesznek, mintha gyermekük a mesteré lenne. A másik zavaró tényező a képzési idő. Jelenleg ötven százalékot az iskolában, ötven százalékot a gyakorlatban töltenek el. Ez utóbbi javára kel­lene megváltoztatni az arányt. Egyet kell értenem a hatvani ipa- ritanuló-iskola igazgatójával, aki egyszer a következőket mondta: Lehet jó kőműves az, aki nem tudja, hogy mikor halt meg má­sodik Ramses.- Az IPOSZ vezetése sem tudja rábeszélni a kormányt a nagyobb szakmai gyakorlat fontosságának elismerésére?- Rengeteg előterjesztésünk volt, de eddig egyiket sem fo­gadták el.- A tanulót tartó mesterek közül többen kifogásolják, hogy kevéssel csökkenthetik az adóalapjukat - mondtam.-Igaz. A kisiparosnak mun­adót kelljen fizetniük. Nem sokkal később Jójárt Gyöngyivel, a Gyöngy Institut Szépségstúdió tulajdonosával beszéltem a témáról.- Nekem érdemes tanulókkal foglalkozni. Jelenleg öten van­nak, közülük ketten februárban végeznek, s helyükbe érettségi­zetteket veszek fel. A gyerekek hetenként egyszer Budapestre járnak iskolába. A képzés más­fél éves, önköltséges alapon tör­ténik. A szakoktatói díjat a szü­lők nem nekem, hanem egy bu­dapesti ipartestületnek fizetik be, onnan utalják át részemre. Ha a tanuló szülei közül bárme­lyik munkanélküli, akkor a munkaügyi hivatal hatvanezer forintot ad. Tanulóim a vizsgák előtt egy hét szabadságot kap­nak az eredményes vizsgára való felkészülésre.-Hiába akarom, hogy jó szakmunkás legyen, ha a gyerek nem akarja - folytatta ugyan­csak Pásztón Jancsó László au­tószerelő kisiparos. - Volt olyan elsős tanulóm, aki az év­kezdet utáni második héten el­tűnt, s csak karácsonykor láttam ismét. Természetesen megvál­tunk egymástól. A szülők azzal vádoltak, hogy gyermekük alatt elvágtam a fát. Amíg nem írtam alá a gyakorlati oktatást vállaló nyilatkozatot, addig áradoztak a gyermekükről. A gyakorlat vi­szont az ellenkezőjét bizonyí­totta. Fizetett-e a papa, mama?- A segédlevél megszerzése után tudja-e foglalkoztatni volt tanulóját?- Sajnos, nem, mert sok a versenytárs.- Szakoktatói díjként ka­pott-e pénzt a szülőktől?- Nem. Ha a gyerek jól beil­leszkedik a szakmába, akkor a második évben nagyjából már önállóan dolgozhat. Az oktatás ettől kezdve kedvező a kisipa­rosnak. V. K. Érettségizett lányokat veszek fel - mondta a stúdiótulajdonos Jó­járt Gyöngyi, aki középen látható. Balról Bakos Kati, jobbról Gócza Krisztina • Fotó: Herbst Kinga Új posta Béren A helybeliek legnagyobb örömére a kor köve­telményeinek megfelelő postahivatalt adtak át rendeltetésének a minap Béren a polgármesteri hivatal szomszédságában. A beruházás a posta- központ, az önkormányzat és a lakosság össze­fogásával jött létre. Képünkön Gyebnár Lász- lóné ügyfél és Ruga Jánosné postás. • SZIRÁK. A hagyományok­hoz híven az általános iskolában nyitott napot tartanak. Az elle­nőrző könyvekben közölt vála­szok szerint húsz alsós és tíz felsős gyerek szülei jelezték: részt vesznek az eseményen. Nevelési segély • ECSEG. Az önkormányzat úgy döntött, hogy az iskolások után az óvodások is nevelési se­gélyben részesülnek. A hatvan gyermek szülei személyenként 2000 forintot kaptak azzal a cél­lal, hogy különböző óvodai fel­szerelésekre fordítsák. Alkalmi hómunkások • ECSEG-KOZÁRD. A munkanélküliek közül hárman vasárnaptól kedd estig, napi négyszázötven forintért, dél­előtti műszakban alkalmi hó­munkásként dolgoztak az ön- kormányzat megbízásából. Amennyiben újabb és jelentő­sebb havazás lesz, akkor ismét munkába állnak. Munkanélkülieknek • PÁSZTÓ. A megyei mun­kaügyi központ megrendelésére a munkanélküliek továbbképzé­sére száz órás számítástechnikai tanfolyam indul november 29-én a Mikszáth Kálmán Gim­názium és Postaforgalmi Szak- középiskolában. A megyei munkaügyi központ megrendel- sére szervezett intenzív tanfo­lyamon húszán vesznek részt, s sikeres vizsga után bizonyít­ványt kapnak. Községtörténet • JOBBÁGYI. Az önkor­mányzat megbízta Nógrádi An­dort, a pásztói gimnázium taná­rát, helybeli lakost, hogy ké­szítse el a község történetét be­mutató könyvének vázlatát. A képviselő-testület legutóbbi ülésén a szerző ismertette, mit kíván megírni a 120-180 oldalra tervezett könyvben. Ennek kap­csán még nem dőlt el, hogy a mű milyen időszakot öleljen fel. Egyébként a kéziratok decem­ber 31-ig készülnek el. A köte­tet, melynek borítójára a község címerét helyezik gí) jövőre kí­vánják megjelentetni 150 pél­dányban. _____________________ j F odrászüzlet nyílt • HÉHALOM. Pálosné Sán­dor Beáta a napokban nyitotta meg férfi és női fodrászüzlétét az önkormányzat tulajdonában lévő szolgáltató házban. A hét minden napján fogadja a szépít- kezni vágyókat. Az önkor­mányzatnak bérleti díjként mi­nimális összeget kell fizetnie. Holnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Nyílt iskolai nap

Next

/
Thumbnails
Contents