Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-15 / 266. szám
4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1993. november 15., hétfő Szerkesztői üzenet Ä) Jövőnéző - gondosztó sorok ^ edves Olvasóink és Előfizetőink! Lám, rögtön magyarázkodással kell kezdenem. Kihez is fordulok? Napilapunk meghatározó törzsközönségét az előfizetők teszik ki. Köszönet a hűségükért és kitartásukért a megyei újság mellett. Ugyanezt üzenem azoknak, akik postai standokon, pavilonokban vagy másutt vásárolják meg a Nógrád Megyei Hírlapot. A jó nevű közvéleménykutató Szonda Ipsos felmérése szerint tekintélyes számban forgatják írásainkat, nézik fotóinkat. Félszázezres - közönség Sajtókörökben használatos az a szorzószám (2,8-3), amelyet alkalmazva nagy bizonyossággal visszajelzést kap az újságkészítő gárda arról: hány ember kezébe kerül munkánk egy-egy gyümölcse? Mindent egybevetve jelzi a mérleg nyelve: még mindig több mint ötvenezer olvasóhoz szólunk a megyében a szűkebb pátria és az ország, nagyvilág híreivel. Még mindig? Igen. Nagyobb is volt ez a szám, többen is támogatták a megyei lapot előfizetésükkel és alkalmi vásárlásukkal. De közbeszólt az elszegényedés, a magasra szökő munkanélküliség. Sokféle ok miatt kell szorosabbra húzni a családi nadrágszíjat. Ugyanakkor az önkritikus szembenézés sem kerülhető el. A szerkesztőség ráébredt: többet kell tennie az olvasóiért, hogy továbbra is legyen legalább ekkora vagy még nagyobb terjedelemben megjelenési lehetősége mindannak, ami a Karancs és az Ipoly táján, Észak-Magyaror- szág természeti adottságokban gazdag részén, Pásztótól a Rét- ságig történik. Köszönet azokért az olvasói levelekért, telefonokért és jelzésekért, amelyek felhívják figyelmünket a teendőkre. Szeretnénk megújulni - mindenekelőtt tartalmilag és a lap bizonyos szerkezeti részeiben, ami mögött a megfogalmazás szabatossága és a helyes, magyaros nyelvhasználat gyakorlata sem maradhat el. Munkatársaim nevében is némi türelmet, megértést kérek. Kezünkben van a legkorszerűbb újságkészítési technikák egyike. Bár nem tegnap kezdtük, ma is tanuljuk a használatát. Furcsa módon épp az előnyökből adódnak bizonyos hátrányok. Az átlagosnál gyakoribb hibák részben amiatt fordulnak elő, mert egy idő óta az újságíró és szerkesztő végzi azt a gyártási munkát is, aminek korábban a nyomdában volt a helye. S a vezérlő programok, amelyekkel dolgozunk, bizony nem eléggé ismerik például a magyar nyelv elválasztási és helyesírási szabályait ... Mindazok, akik itt vagyunk a szerkesztőségben, szeretnénk átállítani az újságkészítést arra a pályára, hogy fokozatosan jobb lapot adjunk ki a kezünkből. Érinti ez a témaérzékenységünket, a feldolgozás színvonalát, a kép- és címszerkesztést és az oldalak tartalmát is. Már alakulnak az elképzelések. Újdonság az újságban A hét elején például több időszerű tudnivalót igyekszünk átnyújtani arról, hogy hol mi várható, milyen változások fogadják az embert, ha ügyfélként, utazóként, vásárlóként, közügyek iránt érdeklődő állampolgárként jelenik meg. Hét végére gazdagabb lapszámot tervezünk több olvasnivalóval. Emellett meg akarjuk menteni az utolsó oldal jó részét a friss megyei híreknek. Lesz ügyeletes száguldó riporterünk! Mindehhez Heves megyei kollégáink is hozzáteszik a tehetségüket és tudásukat, hiszen bizonyos fokig közös gyártásban, az egri nyomdában készül a lap. A technika adta kölcsönös előnyöket bűn lenne kiaknázatlanul hagyni. Hírek frissen Mikor lesz ebből valóság? Még az idén. Vitatkozunk a hogyanról, aztán megszületik a döntés. Eközben várjuk olvasóink javaslatait, jelzéseit, hogy építhessünk rájuk a belső műhelymunkában. Egy hónapon belül már „élesben” szeretnénk megmutatni, hogy valóban jobbak leszünk. S ha már egységes folyamatba illeszkedik a szerkesztőségi és lapelőállítási munka, az lenne logikus, hogy a lapértékesítés se maradjon ki az átfogó láncolatból. Célunk, hogy frissiben érkezzen meg az újság az előfizetőkhöz, s a megrende- lők-vásárlók igényei közvetlenebbül érvényesülhessenek. Az észrevételeket továbbra is fogadja kiadónk ügyfélszolgálati irodája, és gyors intézkedést ígér. (Az utolsó oldalunkon rendszeresen megjelenő cím és telefon: 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. T.:32/316—455) Vagyis, elkötelezettségünk nem kevesebbre szól:jobb újságot jobb terjesztéssel az előfizetőinknek és minden kedves olvasónknak. Sztrapák Ferenc Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Tízéves elbirtoklási idő Olvasónk lapunkban is többször olvasott már róla, de másoktól is hallotta, hogy nem minden esetben szerezhető meg a hosz- szú idő óta zavartalan körülmények között megművelt - sajátjaként használt - idegen föld tulajdonjoga. Olyanról is hallott már, hogy régebben az állami és a termelőszövetkezeti tulajdon is védett volt az elbirtoklás ellen is, de most már ez a védettség sem áll fenn. Miután olvasónkat személy szerint is érinti a kérdés, mert az elhalt szülőknek ő az egyedüli örököse, és a szülők elhanyagolt termelőszövetkezeti területet is használtak - szeretné tudni: az elfoglalt terület tulajdonjogát elbirtoklás jogcímén megszerezhetné-e? A Polgári Törvénykönyv korábbi rendelkezése az elbirtoklásból valóban kizárta azt a földet (dolgot), amely társadalmi tulajdonban volt, vagy az állam, illetve a szövetkezet birtokából jogtalanul került ki. Ezt a tiltó rendelkezést az 1991. évi XIV. számú törvény hatályon kívül helyezte, de az új rendelkezés értelmében az állam, illetőleg a szövetkezet tulajdonában álló vagy ezek birtokából jogtalanul kikerült dolognak a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő birtoklása esetén az elbirtokjogvédelemben nem részesülhetláshoz szükséges idő csak az új törvény hatálybalépésének napján kezdődik. Miután az új törvény 1991. június 9. napján lépett hatályba, így az állam vagy szövetkezet tulajdonában lévő dolog (föld) elbirtoklása csak ezen a napon kezdődik, és majd az elbirtoklási idő - tíz év — eltelte után fejeződik be. Itt is ki kell emelnem, hogy kizárt az elbirtoklás akkor, ha a dolog birtokához bűncselekménnyel, vagy egyébként erőszakos, alattomos úton jutott a birtokos. Az ilyen magatartást tanúsító emberek ugyanis egyáltalán nek. Kedvező a válaszom az örökösi minőségben történő szerzést illetően is. A Ptk. 122.§—a ugyanis azt tartalmazza, hogy „az új birtokos a saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt is, amely elődjének birtoklása során már elbirtoklási időnek minősült.” Az elbirtoklási idő tehát összeszámítható az örökhagyó és örökösi viszonyban is, sőt összeszámítható az előd-utód viszony folytán az adás-vétel és a csere esetén is. Olvasónk tehát 1991. június 9-étől számíthatja a tízéves elbirtoklási idő kezdetét abban az esetben, ha az valami ok folytán meg nem szűnik. Dr. Verebélyi Gyula Mai „macskakorömpörkölt Nők mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Bocs Ne haragudjanak, legfeljebb évi ötven ingyen fellépést tudok vállalni, különben kifizetetlenek maradnak a számláim. Kovács Kati táncdalénekes Milyen legyen az ideális férfi? Sok pénze legyen, kevés- egészséggel párosulva. Horváth Erzsébet szolnoki gépirónő, elvált Jól megmondta Azoknak legyen igazuk, akiknek igazuk van. G. Maczó Ágnes független országgyűlési képviselő, a Kisgazdapárt elnöke, „korunk Zrínyi Ilonája” Árral szemben Hatvanöt éves létemre „eldicsekedhetek” azzal, hogy máris megértem öt rendszer hazugságáradatát. Székely Éva gyógyszerész, úszó olimpiai bajnok Hozzászólás az erdőirtó vitához A pénz nem ehető Szíves elnézését kérem Frenkl Gábornak, amiért bátorkodom „belekontárkodni” az erdőgazdaságok munkájába, de nem tudom megállni, hogy szó nélkül hagyjam a Nógrád Megyei Hírlapban megjelent írását. A szerző megpróbál „tárgyilagos” képet adni arról, hogy miért szükséges a fakitermelés. Sajnos, azt elfelejtette megírni, hogy a legtöbb újratelepített faféleségnek egy emberöltő kell, amíg újra vágásra érik! Az erdészek általában az erdőben csak a kitermelt fák értékét, illetve az abból származó készítményeket látják. Azt figyelmen kívül hagyják, hogy ha az idős erdők élővilága eltűnik, az sok esetben jóvátehetetlen károkat okoz. Mint erdőjáró ember, gyermekkorom óta figyelemmel kísérem az erdőgazdaságok munkáját. Láttam, milyen eredménytelen volt a „szakemberek” által utasításba adott „fenyvesítés”. Voltak olyan kivágott akácosok, melyeknek helyén évek során próbáltak fekete vagy erdei fenyőt telepíteni, de nem sikerült, és kénytelenek voltak újból az akáchoz fordulni. Máshol a kivágott bükkös helyén próbáltak lucfenyőt honosítani, sikertelenül. Az erdő nem a fák sokasága, hanem növényi és állati élettársulás! Egy-egy idős erdő tarvágása esetén sok madárfaj életterét teszik tönkre, sokszor olyan fajét, amelyet a kipusztulás veszélye fenyeget! A harkályfélék - a fák „doktorai” — csak a belülről pudvás vagy a teljesen kiszáradt, több éve korhadásnak indult fákba tudnak az utódaiknak odút (fészket) készíteni. AL Jü,. Az'rTrjrannan telepített erdőkben mikor lesznek olyan fák, hogy azok odvaiban a macskabagoly, kék galamb, feketeharkály és más madár költeni tudjon? A legtöbb faj kipusztulásának fő oka az élőhelyeik felszámolása, erdők kivágása, mocsarak lecsa- polása, stb. Vannak fajok, melyek eszmei értéke 250 ezer forint, de a legtöbb 50-100 ezer forint értékű! Ha összeszámolnánk az ott költő fajok értékét, talán meghaladná az ott kitermelt fákét! A természet igyekszik saját maga begyógyítani az ember által okozott sebeket. Sok olyan erdőt ismerek, melyeket „nem az ember telepített”. Az évek óta használaton kívüli legelőkön egyre inkább tért hódítanak a különböző faféleségű erdők. Ezek szerint erdő akkor is lesz, ha az erdészet nem telepít! Mi, természetszerető emberek sokan gondolkodunk úgy, mint Kazinczi Anikó, és akár érzelmi szempontokat veszünk figyelembe, akár nem, az igazság azoknak az oldalán van, akik féltik az idős erdőket! Életemben még nem találkoztam olyan erdésszel, aki a tikkasztó napsütés elől a „csemete” árnyékába húzódott! Időszerű a mondás: „Ha kivágtad az utolsó fát, ha megmérgezted az utolsó folyót, ha kipusztítot tad az utolsó madarat, akkor fogsz rádöbbenni, hogy a pénz nem ehető!” Varga Ferenc ornitológus Zagyvaróna A szekesztöség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött írásokat szerkesztett formában, rövidítve közölje. A Pf 96 A Hírlap postájából az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Névtelen levelekkel nem foglalkozunk a jövőben sem. AJÁNLATI FELHÍVÁS Az Állami Vagyonügynökség meghirdeti a Hotel Nimród Hotel Park Hotel Karancs ingatlanokat egyfordulós, nyilvános pályázat keretében történő értékesítésre. Az ingatlanok megvásárlására E-hitel igénybe vehető. A vételár 30 %-a kárpótlási jeggyel fizethető, azonban a privatizációs költség csak készpénzben teljesíthető. Az ajánlatokat 3 példányban, zárt, feladó nélküli borítékban, az eredeti példány megjelölésével kell eljuttatni a megadott címre. A pályázónak vállalnia kell, hogy ajánlatát 60 napig fenntartja. Az ajánlatok beérkezésének határnapja: 1994. január 3. Az ajánlatok benyújtásának helye: Állami Vagyonügynökség, Budapest, XIII. kér. Pozsonyi út 56., központi iktató fszt. 2,3 Az Állami Vagyonügynökség fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázatok benyújtásának feltétele a részletes, pályázati kiírást is tartalmazó részletes ajánlati anyag megvásárlása a tanácsadó cégtől. További információért szíveskedjenek Héjjá Róberthez fordulni az Állami Vagyonügynökségnél. Telefon: 118-5365. §
