Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-13-14 / 265. szám

1993. november 13-14., szombat-vasárnap BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Most befogtalak... SÁMSONHÁZA. „Na végre, most befogtalak: fél szemmel is lát­lak téged ...” A játék fejleszti a fantáziát, a képzelet nem ismer határokat. Talán ezért is az egyik legkedveltebb játék az összera- kósdi a község óvodájában. Képünkön a két kukkerező Kukely Csaba és Trecka Tamás, s a „döntőbíró” Adorján Valter. Mikuska István felvétele Tanulmányút Normandiában (Tudósítónktól) Október 25-étől 30-áig a franciaországi Pont Audemer város nevelőotthonának igazga­tója nyolcfős küldöttséget látott vendégül Bátonyterenyéről. A kedves meghívás az Adám Zsigmond Nevelőotthon és a 209-es sz. Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Intézet taná­rainak szólt. A magyar és fran­cia gyerekek nyári kölcsönös lá­togatása után szakmailag is el­mélyültebbé kívánták tenni az ígéretes kapcsolatokat. Normandiában a nevelőott­honok működtetésével és fenn­tartásával, a munkanélküliek foglalkoztatásával és a francia ruhaipari szakképzéssel ismer­kedhettünk meg alaposabban. Szakmai együttműködés alap­jait raktuk le a 209-es ISZSZI és egy középfokú képzést folytató francia ruhaipari szakközépis­kolával. Bocsok Józsefné tanár Gyere ki, ha mersz! Ütésváltás a Capri mögött Szeptember 19-én éjszaka történt Jánosaknán a Capri bár mögött. A diszkó végeztével itt mérte össze erejét T. Zsolt hely­béli és K. Dénes mátranováki fi­atalember. Már a buliban összeszólal­koztak, s miután az indulatukat néhány féldecivel is megtetéz­ték, minden együtt volt egy kia­dós verekedéshez. T. Zsolt egy hatalmas ököl­csapással leterítette ellenfelét, aki ennek következtében nyolc napon túl gyógyuló orrcsonttö­rést szenvedett. Az áldozat bőr­dzsekijét T. Zsolt kegyetlen dü­hében zsebkésével összevag­dosta, majd annak - a verekedés helyszínén - leszakadt arany nyakláncát is zsebre vágta. T. Zsolt ellen a bátonytere- nyei rendőrkapitányság foly­tatja a vizsgálatot. Segített a polgárvédelem Övön aluli ütés volt - mondja Mátranovák polgármestere Másé lett a Besenyőbérc Sok bosszúság érte mostaná­ban Csikó István Bélát, Mátra­novák polgármesterét. Komoly vételi szándékkal je­lent meg a felszámolás alatt álló Nógrádi Szénbányák árverésén, ahol a volt külszíni fejtések ke­rültek kalapács alá. Az önkor­mányzat megbízásából szerette volna megvenni a Besenyőbér­cet, mert a hajdani bánya helyén kommunális hulladéktárolót tervezett a falu. Az első forduló sikertelen volt - nem baj, majd a következőben - gondolta. Rosszul, mert a második licitre - amelyen már elkelt a Bese­nyőbérc - nem hívták meg az önkormányzat polgármesterét. Elhappoltak előlük 90 hektárnyi területet. Miközben a faluban másról beszéltek az emberek. Egyedüli licitálóként Arról, hogy a most épülő tor­naterem befejezéséhez szükség van még 12 millió forintra, s a hiányzó pénzt a polgármester a Besenyőbérc kiárusításával pó­tolta ... A vádak kemények. A pol­gármester és Laczkó Ilona jegyző ezeket a polgárok tájé­kozatlanságaként könyvelik el. Csikó István Béla kezében vas­tag dosszié, benne minden apró részlet, ülések, levelezés a köz­ségháza munkájáról. Sorolja a Besenyőbércért tett lépéseket:- A március 2-ai ülésen a képviselő-testület döntött arról, hogy a falu kommunális hulla­déklerakót létesít. Erre alkalmas helynek tartotta a volt külszíni fejtést. Megbíztak azzal, hogy tárgyaljak a terület tulajdonosá­val, a Nógrádi Szénbányákkal. Jeleztem nekik vételi szándé­kunkat, és az első árverésen részt vettem egyedüli licitáló­ként a Besenyőbércre. Az árban azonban nem sikerült meg­egyezni. Mindez március 11-én történt. A kulisszák mögött- Június 5-én tárgyaltunk Szabados Gábor úrral, a szén­bányák volt műszaki igazgató­jával, akinek megerősítettük: a következő árverési fordulóban is részt kívánunk venni.-A licitet megtartották, de minderről minket nem értesítet­tek, azt sem tudjuk mikor tör­tént. Pedig a törvény szerint ott lett volna a helyünk. Miközben mi még mindig arra vártunk, hogy hívnak ben­nünket Nagybátonyba, szep­tember 6-án eladták a Besenyő­bércet. Másnap - szinte hihetet­len gyorsasággal - már be is je­gyezték a salgótarjáni földhiva­talban egy székesfehérvári cég, az Óceán Kereskedelmi és Csikó István Béla: A szóbeszé­det meg kell előzni Szolgáltató Bt. javára.- Most jön a krém a tortára: szeptember 10-én, nyolcadikai keltezéssel kaptunk a szénbá­nyáktól egy levelet, amelyben kértek, hogy nyilatkozzunk vé­teli szándékunkról. Ez övön aluli ütés volt, hiszen arról akar­tak nyilatkoztatni bennünket, amit már eladtak másoknak a kulisszák mögött. Ki akar ott hulladéktárolót?-Október 5-én kaptunk egy újabb levelet, amelyben a szin­tén fehérvári illetőségű HELLA-Sprint Kft. arra kér bennünket, hogy adjuk engedé­lyünket a közigazgatási terüle­tünkön fekvő Besenyőbércen egy hulladéklerakó hely létesí­téséhez. Nem veszélyes hulla­dékról van szó, mint amiről né­hány nováki polgár jogos aggo­dalommal beszél. Visszaírtunk nekik, részletes technológiai le­írást, szakhatósági véleményt kérünk a döntés megalapozásá­hoz.- A történtek tanulsága?- Az állampolgárokat gyor­san és pontosan tájékoztatni kell minden fontos kérdésben, csak így tudjuk elkerülni az ideget ölő szóbeszédet, találgatást. Szabó Gy. Sándor Bátonyterenye és környéke Nincs tovább • SÁMSONHÁZA. A „Ke­rék” nem gurul tovább. Három évig tartó sikeres munka után megszűnt a „Koleso” hagyo­mányőrző nemzetiségi együttes. Okként nem az anyagiakra, in­kább személyi problémákra, az együttes tagjainak kevés szabad idejére hivatkoznak. Regionális tanács • BÁTONYTERENYE. No­vember 16-án, kedden 9 órakor az Ady Endre Művelődési Köz­pontban tartja soron következő ülését a Nógrád Megyei Regio­nális Fejlesztési Tanács. Napi­renden szerepel a tanács alap­szabályának véglegesítése, pá­lyázatok értékelése és elbírá­lása, valamint a megyei fejlesz­tési feladatok rangsorolása. Lehet horgászni • MÁTRATERENYE. Októ­ber elején 30 mázsa halat telepí­tettek a Tóaljai tóba. Ezzel egy- időben fogási tilalmat vezettek be, amelyet a napokban oldott fel a horgászegyesület. Hétfői számunkban „Balassagyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Nem volt tét a tornacsarnok, 2 millió forint kell a befejezéséhez van az üzleti érzéknek, a többsíkú látás­nak. Sajnos, ehhez nem vol­tunk hozzá­szokva, csak párhuzamosan néztünk előre. Időbe telik, míg a szemlé­letünk válto­zik. Kinek előbb, kinek később. Azt gondolom, ez a dolog nyitja.- Mi az, amit fontos­nak tart az életben? — Az anyagi biztonságon kívül a szellem Kocsis József a technika embere Sárkányban Tegnap még Apostol István fű­tött be a tábori kazánba BÁTONYTERENYE. Be vezették a gázt az Ádám Zsig­mond Nevelőotthonba. Kor­szerű gázkazánokra cserélték a már elavult fűtési rendszert. Az Ma: Dányi József gombnyo­mással vezérli a fűtést átalakítási munkálatok ideje alatt a városi polgárvédelemi szervezet szakemberei tábori kazán felállításával segítettek az otthon lakóin. „Polgárnaptár” BÁTONYTERENYE. Az idő pénz, különösen akkor, amikor feleslegesen megyünk a hivatalba, és azt a felvilágosí­tást kapjuk, hogy nincs ügyfél- fogadás. Olvasóink tájékoztatá­sára közüljük néhány intézmény ügyfélfogadási rendjét. A polgármesteri hivatal és a kisterenyei ügyfélszolgálati iroda: hétfőn és szerdán 8-tól 16 óráig, pénteken 8-tól délig fo­gadja a polgárokat. A családsegítő központ hétfő­től péntekig 8-tól 16,30-ig várja a szülőket és a gyerekeket. A városi rendőrkapitánysá­gon hétfőn 8-tól 16,3(>-ig, ked­den 12,30-tól fél négyig, szer­dán, csütörtökön és pénteken 8-tól délig van ügyfélfogadás. A megyei munkaügyi hivatal városi kirendeltsége minden munkanap 8 órától 14-ig fogad.- Gyermekkoromban gyak­ran hallottam a szüleimtől, hogy aki egy lábon áll, annak köny- nyen ki tudják rúgni a lábát, meg azt is, hogy egy szakma nem szakma. Ügy neveltek, hogy minden iránt nyitott le­gyek, már a családi házban ma­gamba szívtam a sokirányúsá­got, így aztán az élelmiszertől a hadiiparig mindenre fogékony vagyok - mondja Kocsis Jó­zsef, nagybárkányi fiatalember.- Egri származású vagyok, ott végeztem el a gép- és mű­szeripari szakközépiskolát, ahol az egyik tanárom belém „ol­totta” a repülés szeretetét, így kerültem a Kilián György Repü­lőműszaki Főiskolára, sokáig szenvedélyem volt a repülés, de mióta benősültem ide Nagybár- kányba, erről le kellett mon­dani.- Hogyan tudta hasznosí­tani mindezt a gyakorlatban?- Van egy főállású munkahe­lyem Salgótarjánban és hát szétnéztem itt a vidéken is, mit lehetne tenni. Mivel erdős terü­let, erdőművelés mindig lesz, az ehhez szükséges gépeket vi­szont a közelben sehol nem le­het kapni, láttam benne fantá­ziát, hogy ezeket áruljam. Szer­ződést kötöttem a STIHL-cég- gel eladás, alkatrész-utánpót­lás, javítás, helybeli szolgáltatá­sok biztosítására.- Ebben a munkanélküli vi­lágban miben látja a boldogu­lás titkát?- Mozgó világban mozgó ember kell, lépést tartva a vál­tozásokkal. Azt hiszem mind­ebben nagy szerepe karbantartását. A tudást mindig nagyra értékeltem, biztos va­gyok benne, hogy a tanulás vé­gig fogja kísérni az életemet. És hát a család, a szeretet, az ér­zelmi biztonság, ezek nélkül nem tudnám elképzelni az éle­tet.-Úgy hallottam, a közelgő választásokon jelölteti magát polgármesternek. Valóban?- Mindig szerettem volna tenni valamit az emberekért, a közjóért. Ez a vágyam a mai napig is megvan. Annak idején jelöltettem is magam a polgár- mesteri posztra, csakhogy telje­sen „ismeretlen” voltam még a faluban, akkoriban nősültem ide, így mindössze 23 százalé­kos szavazatot kaptam. Szándé­komról azonban nem mondok le, jövőre újból jelöltetem ma­gam, bízom benne, hogy már nem leszek ismeretlen senki szemében.- Elképzeléseim között sze­repel az is, hogy bővítem a STIHL üzletet, szeretnék bizo­mányosi árusokat beszervezni.- Élete mottója?- Mindent csak vidáman sza­bad csinálni. Vidám természetű vagyok, mindennek megtalálom a humoros oldalát, enélkü szá­raz lenne az élet. Szeretek hor­gászni. A vízparton felfrissülök. Kell, hogy néha önmagával ma­radjon az ember: rendezze gon­dolatait, rendet tegyen a lelké­ben. Kazinczi Anikó Az oldalt szerkesztette: Szabó Gy. Sándor Múltidéző sorok Mester és docens a katedrán Az 1850-es években Kiste- renyén kéttanítós, egy tanter­mes katolikus népiskola mű­ködött, ahol Chíkán Ignác „mester” mellett Chíkán Fe­renc „docens”, helyettes tanító feladata volt a tanítás. Elöljá­rója, a rozsnyói püspök az ál­datlan állapot megszüntetésére szólította föl Klukovszky And­rás kisterenyei plébánost: „az iskolai tanonezok előmenetelét szerfölött gátló ... iskolai ház szűk voltát” szüntesse meg ’’akár tágítás, akár újbéli építés által, (mert) a helybeli iskola. amelybe 170 tanoneznak járnia kellene, hogy alig azok felének ád tanulási helyet.” Mivel azonban a meglévő szűk épület is „oly rossz karban van, hogy az idő viszontagsá­gai miatt alig nyújt menhe- lyet”, ezért ésszerűnek látszott, hogy új iskolát kell építeni. „Szükségeltetik mintegy 56 öl kő. Ennek hányatását (fejté­sét) végezzék a helybéli zsellé­rek úgy, hogy mindegyik fél ölet köteles legyen hányatni, s a fuvarozást a marhával bírók (gazdák) eszközöljék. A vá­lyogverés az itt számosán lakó újmagyarokra bízatott.” Az eredeti terv szerint 1860. április 15-éig kellett volna az építési anyagot összegyűjteni, de az építkezésre legalkalma­sabb telket korábban a község eladta. Azonban ez sem lett akadály, visszavásárolták a tel­ket és megépítették az új isko­lát, melyben 1905-ig folyt a ta­nítás. Később új helyre költö­zött az alma mater, községi, majd állami iskolává alakult, de hithű jellegét az államosítá­sig megőrizte. (koczka) Vitorlázórepülőtől a fűrészgépekig Vidámság a boldogulás kulcsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents