Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-13 / 239. szám

1993. október 13., szerda SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE 5 Krisztina már nem magányos Hogy mit jelent a család me­lege, az édesanya szeretete, azok a gyermekek érzik igazán, akik kénytelenek a magányos­ság keresztjét viselni, akiknek a szülők ezért, vagy azért elen­gedték a kezüket.- Hároméves voltam, amikor a szüleim elváltak. Édesanyám elhagyott. Nem érdekelte, hogy mi lesz velem, velünk. - A Szé- csényben élő Váradi Krisztina szavaiban nincs gyűlölet, nincs harag. A bamahajű, mosolygós kislány egyszerűen tudomásul vette, hogy ilyen sors jutott neki.-Azóta találkoztál vele?-Nem. Hallottam róla, tu­dom, hogy él, de ő egyszer sem keresett meg. Nem törődik ve­lem. Nem érdekli a sorsom. Aztán édesapám megint megnősült, de nem éreztem jól magam az új családban - me­séli. Ezt az apai nagyszülők is lát­ták. A kisleányt magukhoz vet­ték Szécsénybe. Ők próbálták Eszter nővér pártfogoltjával odaadással pótolni a szülőket a gyermek kiegyensúlyozott, lelki fejlődése érdekében. Közben a nagyapa meghalt. A nagymama és unokája között még mélyebbre szövődtek az összekötő szálak. A nagymama eljárt a szülői értekezletekre, tartotta a kapcsolatot a tanárok­kal, szívesen fogadta lakásában, a Király utcában unokája barát­nőit. Krisztina élete kiegyensúlyo­zott volt. Olyan, mint a többi társáé. Aztán sötét fellegek kezdtek gyülekezni a feje felett. A nagymama megbetegedett, a súlyos kór magával ragadta.- Unokanővéremnek jó kap­csolata volt a szécsényi kedves nővérekkel. Én nem voltam val­lásos, de ő rábeszélt, hogy men­jek el vele a nővérekhez. Ekkor a nagymamám már beteg volt. A pártfogó felismerte, hogy Krisztina szeretetre, megértésre vágyik. Amikor a nagymama meghalt, magához vette a gye­reket, aki örül, hogy tartozik va­lakihez.- Eszter nővér elintézte, hogy Budapesten, egy intézetben ta­nuljak tovább. Még nem tudom, hogy mi lesz a foglalkozásom. Váradi Krisztina nem sejti, milyen sors vár rá, de egyet tud: olyan életet akar élni, hogy má­sokon tudjon segíteni. Sz. F. Kenyérillat a nagylóci úton Szécsény. A város egyik leg­ismertebb egyéni vállalkozása Bakos Gáboré. „Enni való” termékeivel naponta találkoz­nak a vásárlók. Két éve még a kispénzűek és a takarékos jobb módúak „öltöztetésével” fog­lalkozott: ipari rongyot és bálás ruhát árult, napjainkban pedig hetven élelmiszerüzletet lát el pékáruval. Saját üzemében is árusít a nap minden órájában. A „lóci úton” lévő pékség környé­két jellegzetes kenyérillat járja át, jelezvén, hogy folyamatos az üzemelés. Ma tizenöten dol­goznak itt, köztük kilencen vol­tak munkanélküliek.- Mi ösztönözte a váltásra?- Beszűkült a textilpiac, a feldolgozás és a használt ruha forgalmazása. A térséget is­merve, viszont éreztem, hogy van lehetőség a pékáruk gyár­tása, forgalmazása terén és gyorsan döntöttem.- Úgy sejtem, nem volt köny- nyü betörnie a piacra?- Alapos szervező munkát igényelt, s meg kellett küzde­nem egyfajta előítélettel is. Termékeink megszerettetése, az állandó minőség biztosítása, a pontos szállítás sok munkába került. De ez már a múlté.- Kivel osztja meg a sikerét?- Dolgozóimmal és mind­azokkal, akik bíztak bennem. Úgy vélem utólag is, hogy eb­ben a tízmilliós vállalkozásban nem fognak csalódni: az én ér­dekem és az alkalmazottaimé egybe esik. Három telket vásá­roltam, két termelő üzemrészt építettem. Szükség volt raktá­rakra, eladótérre, szociális blokkra és szállítójárműre. A feleség, Tünde asszony is „férfias” részt vállalt a vállalko­zás fellendítésében: ha kellett rakodott vagy a szállításnál se- gítkezett. S ha nagyon elfárad­tak, zenét hallgattak: a családfő ugyanis dzsesszorgonán játszik. Egyik rajongója egyéves lánya, Bea. Rácz András „Szépítkezés” csata után Ságújfalu. A Matáv Részvénytársaság üvegszálas telefonká­bel-hálózatának kiépítése során jelentős földmunkákra került sor ezen a településen is. Az érintett területek rendbetétele éhek­ben a napokban folyik. Felvételünkön az utómunkálatokat végző, rimóci Holecz István látható. Fotó: Rigó Tibor Fiatal házasoknak, rászoruló családoknak Kamatmentes kölcsön, segélyek, jövedelempótlás Szécsény. A legutóbbi képvi­selő-testületi ülésen született döntésnek megfelelően, a vá­rosban élő huszonhat fiatal há­zaspárnak lakásvásárlásra és építésre, összesen 2,6 millió fo­rint kamatmentes kölcsönt, te­hát 100-100 ezer forintot ad az önkormányzat. A munkanélküli segélyezettek köréből kikerülők közül jövedelempótló támoga­tásra jelenleg 169-en jogosul­tak. Átmeneti gyermeknevelési segélyezésre is jelentős össze­get - 904 ezer forintot - fordí­tanak. Ezt 629 gyerek szülei között osztják el, napközis térí­tési díj, élelmiszercsomag, il­letve készpénz formájában, á< Az egészségügyi és szociális bizottság asztalára beékezett ké­relmek elbírálása alapján rend­szeres nevelési segélyben ebben az évben 71 család 90 gyermeke részesül. Az erre a célra szánt 1,3 millió forintot már kifizette az önkormányzat. A leginkább rászoruló tizenegy felnőtt rend­szeres szociális segélyt kap. (m. j.) Jubileum • Szécsény. Az Erkel Ferenc Vegyeskar fennállásának 20. évébe lépett. Ez alkalomból ju­bileumi koncertet adnak októ­ber 30-án, 18 órai kezdettel a városi művelődési és ifjúsági centrum színháztermében. Közmunka: év végéig • Varsány. A helyi vezetés döntésének megfelelően az év hátra lévő részében is foglalkoz­tatnak közmunkásokat a telepü­lésen. Számukat nem csökken­tik, de nem is növelik. Az öt fő­ből álló brigád nemrégiben fe­jezte be a temetőkerítés építé­sét, az elkövetkezendő hetekben pedig többek között a vízleve­zető árkok rendbetétele lesz a feladatuk. A MATÁV ígérete’ • Hollókő. Polócz Ferencnek, a Matáv Rt. Budapest-Vidéki Igazgatósága üzemviteli igazga­tóhelyettesének lapunkban tett nyilatkozata szerint a települést még az év végéig bekapcsolják a crossbarhálózatba. Az ígéret teljesítését nagyon várják a falu lakói. Korszerűsítés • Ludányhalászi. A felső lu- dányi és halászi településrészen lévő két ravatalozóba koporsó­hűtőket vásárolt az önkormány­zat. Elhelyezésük a napokban megtörtént. Azt hitték, dinoszaurusztojás van a földben Nyilvánosság „kipipálva” Nógrádszakál. Közmeghall­gatás szervezése folyik a telepü­lésen. A napokban megrende­zendő fórumon a képviselő-tes­tület tagjai visszatérnek a lako­sok korábbi kéréseire. Ezek közé tartoztak - egyebek közt - a hasonló összejövetelen a rosz- szabb állapotú utakkal kapcso­latban tett javaslatok. A jelzett helyeken a szükséges felújítá­sokat elvégezték. Igényelték a helybeliek azt is, hogy valamilyen formában te­gyék közzé a vezetők, kik és mi­lyen segélyt, anyagi támogatást kaptak a faluban? Ezt a kérést szintén teljesítette a vezetés. A fentiek mellett jelentős téma lesz a szécsényi gázprog­ramhoz való csatlakozás mérle­gelése, a feltételek megisme­rése. Annak mérlegelése, hogy lesz-e mód és főként pénz arra, hogy a program második üte­mében a falu határáig megépül­jenek a vezetékek. Erre a célra pályázatot nyújtottak be, ami­nek sikere nagy mértékben be­folyásolja a döntést. Visszakapta ingatlanát az egyház Kántorlakás és zeneiskola lesz az épületben Ludányhalászi. A település önkormányzata teljesítette az egyház jogos igényét: vissza­adta korábbi tulajdonát. — Erről tájékoztatott pár napja Szigeti László polgármester, aki azt is tudomásunkra hozta, hogy az ötvenes években államosított volt egyházi iskola épületéről van szó. Ezt a korábbi évtize­dekben szolgálati lakásként használták a helybeliek. Az egyházközségnek termé­szetesen már megvannak a tu­lajdonával kapcsolatos konkrét tervei: egy részében rövidesen kántorlakást alakítanak ki, de egyéb szerepet is szánnak az épületnek. A régi-új tulajdonos ugyanis - részben - szeretné visszaállítani a volt iskola in­tézmény jellegét. Elképzelései szerint az épület bizonyos helyiségeiben a fiata­lok zenei nevelését végeznék. A jövőben zeneiskolát szeretné­nek itt kialakítani és működ­tetni. (mihalik) Már alkonyodott, de foci után még nem akaródzott hazamenni a fiúknak. Az óvoda melletti domboldalhoz, az építkezés cél­jára készült, friss vájathoz vitte őket a lábuk. így indult az a pár nappal ez­előtti kalandos történet, amely­nek főszereplői: a ságújfalui Varga János, Barczi Balázs, Csonka Norbert és Marton Fe­renc hatodikos, Kollár Gergely negyedikes, Csonka András és Berki Roland harmadikos diá­kok, mintegy háromezer éves, értékes tárgyakra bukkantak. A sztori első izgalmait akkor élték át, amikor az említett he­lyen egyikük észre vette, hogy ...- Valami kidomborodott a falból. Azt hittük, hogy dino­szaurusztojás van a földben. El­kezdtünk kapargatni körülötte, hogy épségben kivegyük, de kézzel nehezen ment a dolog. Ezért elmentünk szerszámokért és gyertyáért, mivel közben be­sötétedett - idézte fel a történ­teket Barczi Balázs. - Észrevet­tük, hogy edényfélét találtunk, s nem is egyet: a nagyobbikban volt egy kisebb egyfülű korsó, mellettük pedig a kétfülű tálka. Az egészet a már széttörede­zett tálcára helyezve lelte meg az egyre lelkesebben és nagyon óvatosan „bányászó” fiúcsapat. Elővigyázatosságukért hamaro­san meg is kapták az első elis­merő szavakat a gyertyafényre felfigyelő, és hozzájuk siető ta­A feltáró csapat hat tagja a „tetthelyen” nárnőjüktől, Pinczésné Kiss Klárától. Mivel későre járt, megfogad­ták a tanácsot és hazamentek, de másnap újult erővel indultak a „kincseket rejtő” falhoz. — Szomorúan láttuk, hogy a tálca eltűnt. Aztán felfedeztük a darabjait a földön szétszórva - mondta az emiatt kissé még mindig csalódott Csonka Nor­bert. A fiúk - méltán - ma is na­gyon büszkék a ritka kollekci­óra, aminek a lelőhelyét is megnézték a pár nappal később ide érkező régészek. Vélemé­nyük szerint a gyerekek késő bronzkori edényeket, vagyis egy őskori urnatemető marad­ványait „tárták fel.” (Őskori ur­nákat, az elhamvasztott halottak Kép: Rigó T. maradványainak őrzésére hasz­nált agyagedényeket az 1800-as évek végén is találtak Ságújfa- luban - a szerk.) Olyan féltéssel és vigyázva, tettek eleget nem mindennapi feladatuknak, amelyre az értékek iránt külö­nösen fogékony környezet taní­totta őket. Tanárnőjükkel együtt azt ter­vezik, hogy amint lehet, megte­kintik a további vizsgálódás cél­jából a szécsényi Kubinyi Fe­renc Múzeumba vitt tárgyakat. Mindannyian nagyon remé­lik, ha a már régóta dédelgetett tervük valóság lesz, s a lakóhe­lyükön lévő Kubinyi-Prónay kastélyban a falujuknak is lesz egy kiállító helye, „kikölcsö­nözhetik” az edényeket. Mihalik Júlia Szécsény. A 22-es számú főút városi szakasza részben a gázvezetéképítés miatt erősen megrongáló­dott, ezért felújításra szorult. Az út burkolását a kivitelező cég, az Egút Részvénytársaság dolgozói hétfőn fejezték be. Kép: Rigó Tibor // Őszi munkálatok a szécsényi gyógykertben A „vég” napjai Karancsság. A községben befejezéshez közeledik az ál­talános iskola tornatermének építése. A kivitelező cég szak­emberei ezekben a hetekben a belső térben dolgoznak: a különböző burkolásokat, a fűtési és egyéb szerelési mun­kálatokat végzik el. A természetgyógyászati módszerekkel történő beteg­ségmegelőzés legújabb tapasz­talatainak közre adása, megis­merése volt az egyik témája a szécsényi természetgyógyász klub őszi programjának. A fog­lalkozássorozat keretén belül rendszeresen felkeresik a tagok a gyógykertjüket, azt a területet, amit egy idős helybeli jóvoltá­ból gyógynövények termeszté­sére használhatnak. Az itt soron lévő tennivalókkal kapcsolatos lesz az az előadás is, amelyre október 18-án, 17 órai kezdettel a művelődési centrumban kerül sor. Holnapi számunkban „Balassagyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Bronzkori edényeket találtak Új aszfaltszőnyeg a 22-esen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents