Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-11 / 237. szám

1993. október 11., hétfő PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE 5 Famatuzsálem A bujáki kertészet csemetekertjében található a képen látható matuzsálemi kocsányos tölgy. Életkora 341 év, magassága 33 mé­ter, törzsének átmérője 220 centiméter. Születését a megsárgult dokumentumok a török időkre datálják. Ezen a területen akkor rizst termeltek, és halastó is működött. Fotó: Herbst Kinga Változatlan marad a bérleti díj Együtt, vagy külön-külön boldogulni? Nincs általános recept Abban egyetértés van, hogy az önkormányzatok állampol­gáraik érdekében minél na­gyobb önállósággal rendelkez­zenek. Ennek megjelenési for­mája viszont esetenként árnyal­tabban, máskor erőteljesebben jelentkezik a gyakorlatban. Az együtt, vagy külön-külön bol­dogulni kérdésre többféle a vá­lasz.- Alsótold korábban szék­hely község volt. Az önkor­mányzatok megalakulása után a hatékonyabb tevékenység érde­kében úgy döntöttünk, hogy lét­rehozzuk a hat község körjegy­zőségét a képviselő testületek teljes önállósága mellett. így cselekedtünk, mert erre kény- szerített bennünket a terület földrajzi fekvése, az intézmé­nyellátottság, a közlekedési csomópont megléte - érvel Kla- tyik András, az alsótoldi pol­gármester tevékenységük első lényeges momentuma mellett. - Mindegyik községnek - Alsó­told, Felsőtold, Bokor, Kutasó, Garáb, Cserhátszentiván - van önálló költségvetése.- Mivel a községek határai túl összefonódtak, a közös gaz­dálkodás révén közelebb kerül­tek egymáshoz a volt társközsé­gek, a munkahelyi közösségek - mondja Noskó Gábor, Cser­hátszentiván polgármestere.- Körjegyzőségünk 20 kilo­méter átmérőjű körzetben végzi a községek állampolgárainak ügyes-bajos dolgait. Mivel a körjegyzőségi forma felel meg legjobban nekünk, nem érződik közöttünk semmiféle feszültség- hangsúlyozza Klatyik András.- Egészséges verseny viszont van, ami a lakosság javát szol­gáló és megvalósítható ötletekre ösztönöz bennünket - egészíti ki az előbbit Noskó Gábor.- Az önállósággal mindenki jobban járt, nekünk pedig mint korábbi székhely községnek, kevesebb lett a gondunk és a munkánk - vélekedik Kiss Ger­gely palotási polgármester, aki a tanácsrendszerben pénzügyi csoportvezetőként dolgozott. - Nem tartom viszont jónak a mindenáron való önállóság nö­velését, mert a nagy átfogó, több község lakosságát érintő feladatokat - egészségügyi ellá­tás, oktatás, szociális tennivalók- csak társulásos alapon lehet eredményesen megvalósítani.- Kérem, bizonyítsa az előbb mondottak előnyeit.- Elsősorban anyagilag já­runk jobban, alaposabbá válik a szakmai specializálódás. Há­rom-öt év kell ahhoz, hogy az önkormányzatok rádöbbenje­nek, hogy jól felfogott érdekük­ben a társulás kínálja a legcél­ravezetőbb megoldásokat. Ne­hogy bárki olyan következtetést vonjon le, hogy nekem hiányzik a székhelyközségi státus, mert egyáltalán nem szűkölködünk feladatokban. Azt is hangsúlyo­zom: mi nem akarunk meghatá­rozóak lenni az új formájú és tartalmú együttműködésben. De a jövőben egyikünk sem zár­kózhat el a több előnnyel járó társulástól, netán a körjegyző­ség létrehozásától.- Korábban Csécsével és Kozárddal közös tanácsként működtünk - veszi át a szót Csonka György ecsegi jegyző, aki korábban tanácselnökként és vb-titkárként dolgozott. - Az önkormányzatok megalakulá­sakor Csécse önállósodott, mi pedig Kozárddal körjegyzőségi formában együtt maradtunk. Az előző formában valóban csak részleges önállóságuk volt a társközségeknek. Az éves költ­ségvetés tárgyalásakor ügyel­tünk arra, hogy ne kerüljön hát­rányba egyik község lakossága sem. Erre a gyakorlatra az élet kényszerített bennünket. Ebből is látszik, hogy az akkori felál­lásban is tudtak fejlődni a társ­községek. Bizonyítja, hogy Csécsén is van általános iskola, óvoda, akárcsak Ecsegen. Az önkormányzati formára való át­álláskor, 1990-ben közös testü­leti ülésen elrendeztük a va- gyonvitát, s az akkori közös ta­nács pénzéből 90 százalékban megteremtettük a csécsei pol­gármesteri hivatal működésé­hez szükséges személyi és tár­gyi feltételeket. Szerintem nem a struktúra a döntő, hanem an­nak belső tartalma. Ennek iga­zolására a következőket: közö­sen építettük Kozárddal a nem­rég átadott új tornatermet Ecse­gen. Kozárd a saját erőforrásai­ból befejezte a közvilágítás kor­szerűsítését, de jutott pénze az utolsó földút aszfalttal való ellá­tására is. Jelenlegi együttműkö­dési rendszerünk az eltelt három évben bebizonyította életreva­lóságát. Venesz Károly Méltányos, jelképes összeg Miből vállalkozzon az önkormányzat? Szarvasgede. Mostanában gyakran elhangzik a kormány il­letékesei részéről, hogy az ön- kormányzatok helyi bevételeik növelése érdekében vállalkoz­zanak. A megnyilatkozók közül - igen helyesen - többen hozzáte­szik: alkalmassá kell tenni őket erre a szerepvállalásra, megfe­lelő és működtethető ingó és in­gatlan vagyonnal. Ugyanis a je­lenlegi helyzetben az intézmé­nyek, hivatalok fenntartása, a növekvő szociális terhek teljes egészében elviszik a költségve­tésben szereplő pénzt. A képviselő-testületnek két lehetősége van vállalkozásra. Az egyik: a polgármesteri hiva­tal mellett levő varroda. Innen méltányos összegű bérleti díj­hoz jut. A másik: inkább csak jelképes bevétel, amelyet az önkormányzati tulajdonú kilen- chektár föld bérleti díja jelent. Ezek a földek a község külterü­letén találhatók. Két és fél hek­tárt a hosszabb ideje működő nyúltenyésztő csoport bérel, egy magángazda pedig négy hektár rétet és szántót művel meg 1990-től. Mindketten a szántó négy­zetméteréért 40 fillért, a rétért pedig 30 fillért fizetnek egy évre. Ennek nagysága 1990 óta nem változott. Októberben is­mét megújítják velük a bérleti szerződéseket, a fizetendő díjak változatlan meghagyása mellett. Valószínű, figyelembe veszik a bérlők egyéb, más jellegű anyagi kötelezettségét is. Nem fizetnek? Héhalom. Az önkormány­zat egységesen minden lakó­házra és telekre ebben az évben 3000 forint kommunális adó be­fizetését írta elő. Döntésük - be­leszámítva a telkeket is - 400 családot érint, és a tervezett sze­rint 200 ezer forint bevételt je­lent. Azért csak ennyit, mert a vízmű-hozzájárulást, ami 2.200 forintot tesz ki lakásonként, az érintettek levonhatják fizetési kötelezettségükből. A legutolsó adatok szerint szeptember 15-éig, az egész évi befizetés végső határidejéig, csupán 50 százalékban tettek eleget adózási kötelezettségük­nek a falu lakói. Emiatt ve­szélybe kerülhet az önkormány­zat kisebb értékű, tervbe vett feladatainak elvégzése. Eddig nem érkezett pályázat Palotás. Mikor lesz új veze­tője a népművelési háznak és a könyvtárnak? - kérdeztem Kiss Gergely polgármestertől.-A közalkalmazotti törvény előírja, hogy a közalkalmazott vezetői megbízatása nem szól­hat határozatlan időre. A műve­lődési ház volt vezetői 1978-tól töltötték be, kinevezés alapján, a vezetői beosztást. Megbízatá­suk 1993. június 30-ával meg­szűnt. Ez nem érintette közal­kalmazotti jogviszonyukat, mi­vel az jelenleg is folyamatos. A vezetői beosztás elnyeré­sére az önkormányzat pályáza­tot írt ki, amelyre eddig nem volt jelentkező. Mivel a határ­idő lejárt, a testület újból kiírja a pályázatot. Annak elnyeréséig megbíz valakit a művelődési ház és a könyvtár vezetői feladatainak ellátásával, hogy a lakosság to­vábbra se maradjon kulturális program nélkül. Nagyüzemi betakarítás Az újjáalakult palotási mezőgazdasági szövetkezet Szarvasgede felé található öntözött területén, a háztájiban termelt burgonyát szedi ki a földből a nagyüzem burgonyabetakarítója. Egy-egy tagnak hat sor termését - 32-35 mázsát - szállítanak haza, térítés ellenében Kép: Herbst K. A tél jelenti a pihenést A Franka család a szőlőtőkék között Kép: Herbst Kinga Kis traktor döcögött el mel­lettünk az. egyházasdengelegi főutcán. Odaintettünk egymás­nak a traktort irányító emberrel, aztán mindenki ment a maga dolgára. Jó fél órával később ismét találkoztunk. Akkorra azonban idősebb Franka Pál már a dengelegi dombok egyi­kén, a szőlőtőkék közt hajlon­gott családtagjaival. Szüretel­tek.- Amióta Frankák élnek a fa­luban, mindig szőlészkedtek. Azért vagyunk itt most mi is - szólt a 63-ik évét taposó gazda, aki feleségével, két fiával és egyik menyével dolgozott az ül­tetvényen. Amikor a szőlő nagyságáról érdeklődöm, az if­jabb Pál válaszol:- Körülbelül hatszáz négy­szögöl - amire az apa is rábólin­tott - Az egyik terület húsz éve, a másik öt éve lett telepítve. Összesen 1400-1500 tőkén te­rem főleg rizling, de Otelló, Izabella, saszla, s kevés musko- tályosunk is van. Nyolc-tíz hektó’ bor biztos meglesz - mondta a három férfi egyönte­tűen. Amikor a szüretet meg­előző munkákról esik szó, a csa­ládfő veszi vissza a szót: -Kapálás, metszés, újra ka­pálás, szüret, utána azonnal ka­pálás, közben meg a permete­zés. Ha nem vigyázunk, köny- nyen odalehet a termés. Pero- noszpóra, szürke rotthadás, lisztharmat. A szőlőnek van be­tegsége éppen elég. Eső után meg mindjárt permetezni kell. Tudja, nekünk a tél jelenti a pi­henést.-vallus­Amerikai magyarok Kálión Videofelvétel oda, pénz ide Kálló. Az önkormányzat, az iskola, az óvoda a Népünkért és Nemzetünkért Mozgalom kere­tében - amelyről a rádióban hal­lottak - felvették a kapcsolatot a Coloradói Magyar Klubbal. Egyúttal elkészítették a klub ál­tal meghatározott feltételeknek megfelelő pályázatukat, amely­nek révén bizonyos összeghez juthatnak. A kapcsolat első lé­péseinek megtételére másfél évvel ezelőtt került sor. Nemrég a klub vezetője és egy tagja Kálión járt, ahol vide­ofelvételeket készített a község­ről, annak életéről, környezeté­ről, amit október 23-án vetíte­nek le a klub tagjainak. Ekkor döntenek arról, hogy a pályázat alapján mekkora pénzöszeggel segítik a kállóiakat. A megítélhető összeg legala­csonyabb mértéke egymillió fo­rint. A kállóiak ennyiben re­ménykednek. Pásztó és környéke Régészeti feltárás • Héhalom. A szécsényi Ku- binyi Ferenc Múzeum két szak­embere, az önkormányzat által biztosított öt segédmunkás köz­reműködésével, az elmúlt hét derekán megkezdte a Temető­domb melletti feltárási munkát. A régészek az első szemle után megállapították, hogy jelentős őstörténeti lelőhelyre bukkan­tak. Eddigi ismereteik szerint a réz-, illetve a bronzkor határán ezen a részen már település volt. Kiválasztják • Kálló. Hétfőn - ma - a falu­házban tartja soros ülését az ön- kormányzat. A testület a Nóg- rád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat bátonyterenyeí kiren­deltség-vezetőjének ismertetése alapján - mint résztulajdonos - eldönti, hogy a vállalat milyen formában működjön tovább. Er­ről írásban értesítik a salgótar­jáni önkormányzatot. Frissül az állomány • Vanyarc. Az általános iskola igazgatója által összeállított és elfogadott Iskolai könyvtárért Alapítványtól 30 ezer forintot kaptak könyvvásárlásra. Az ál­lomány felfrissítése során első­sorban a tanulók tanulmányi színvonala emelését szolgáló kiadványokat szerzik be. Ügy gazdálkodnak a rendelkezé­sükre álló összeggel, hogy jus­son a pedagógusok szakmai igényét kielégítő több könyv megvásárlására is. Világosabb lesz • Ecseg. Ebben a hónapban az Émász szakemberei a Boros és a Damjanich utcában 16 lámpa­helyen elvégzik a közvilágítás korszerűsítését. Ennek során a régi energiafaló égőket svéd Compack, kevés áramot fo­gyasztó fénycsövekre cserélik ki. A korszerűsítés 370 ezer fo­rintjába kerül az önkormány­zatnak. Az utolsó órában • Csécse. Az általános iskola 109 tanulója közül osztályon­ként egy-két gyermek az, aki nem igényli a hittanoktatást. Erre a tantárgyra a tanrend sze­rint az 5-6. órában kerül sor. A hittanra való járást nem kell évenként a beiratkozásnál je­lezni, mert az folyamatossá vá­lik. Az ecsegi plébános mellett egy nyugdíjas tanárnő vezeti be a gyerekeket a hitélettel kapcso­latos tudnivalókba. Tüdőszürés • Erdőtarcsa. Október 13-án délelőtt, 14-én pedig délután a nógrádgárdonyi tüdőgyógyinté­zet az évi rendszeres átvilágítá­son fogadja a község lakossá­gát. A szűrés a kultúrház előtti szűrőbuszban történik. A szak­emberek a 14 éven felüli gyere­keket és szüleiket várják. Aján­latos, hogy mindenki éljen a felkínált lehetőséggel, mert a hivatalos közlemények szerint az utóbbi időben emelkedik a tüdőbetegek száma. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
Thumbnails
Contents