Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-07 / 234. szám
4 LÁTÓHATÁR 1993. október 7., csütörtök Mára bizony megették a kenyerük javát s benne vannak a nagyszülő korban azok az egykori fiatalok, akik a hatvanas években - akarva-akaratlanul - az úgynevezett beatnemzedék tagjaiként nőttek fel. Sokan közülük nem is tudták - máig sem tudják-, hogy korabeli életérzésüket, az „üvöltést” legtalálóbban egy Allen Ginsberg nevű amerikai költő fogalmazta meg. Pedig hatása az európai, sőt a magyar lírára is kimutatható. Az örökifjú különc, az örökös lázadó, - akinek a verseit még ma is csak este nyolc után és reggel hatig szabad közvetíteni az amerikai tévében és rádióban -, az állandóan és többszörösen kisebbségi szerepbe kényszerített Ginsberg most újra itt van Budapesten és magyar fordítójával Eörsi Istvánnal, lép fel, nem adva fel korábbi nonkonform nézeteit, szabados és indulatos stílusát. Ez derült ki abból az interjúból is, amelyet a két költővel, - a vendéggel és a házigazdával - Farkas Zoltán készített és a 168 óra című rádióműsor sugárzott. Ginsberg nem nagyon keresgélte a szavakat, amikor arról beszélt, hogy tapasztalatai, olvasmányélményei szerint Magyarországon is jelen van, sajnálatosan erősödik a nacionalizmus, a kirekesztés ideológiája és gyakorlata. Sőt a szarajevói vérengzést is annak tulajdonítja, hogy a hangadóknak sikerült hisztérikus hangulatot kelteniük s az évtizedekig békében élő népek között a gyűlölködést az agresszivitásig fokozni. Fésületlen, direkten fogalmazott gondolatai nem sokat adnak a diplomáciára, xy érzékenységére, talán — s ez baj — még személyiségi jogaira sem, de éppen eredetiségük - s az igazságot sem elkendőző tartalmuk - miatt váltanak ki figyelmet, visszhangot. Mert lehet-e közömbösen hallgatni olyan mondatokat, amelyben arról beszél, hogy nem is olyan régen még számos magyar televíziós műsorba meghívták, de „a médiumokat vezető kulturális komiszárok" leállították a szereplését? „Szeretném kideríteni - mondta -, hogy én vagyok-e fekete listán, vagy Eörsi Istán." A sajtószabadság, a bimbózó demokrácia szempontjából teljesen mindegy a válasz ... * * * Közel az éjfélhez sugározta a TV1 a Milyen az irodalmi étet? című műsort. Az adás időpontja egyfajta válasz a kérdésre, hisz a szerkesztők is úgy gondolták, hogy manapság csak egy nagyon szűk - későn fekvő - réteget érdekelnek a literatúra ügyei. Vajon rendjén van-e ez így, lehet-e sokadrangúként kezelni Magyarországon azt az irodalmat, amely - primus inter pares alapon - mindig is a legnagyobb hatású művészeti ág volt? A stúdióbeszélgetés résztvevői -Pomogáts Béla irodalomtörténész, aki a kérdező tisztét is vállalta, Horgas Béla költő, a Liget című lap főszerVáros az értelmiségért, értelmiség a városért Salgótarján. A városi értelmiségi fórum ankétot rendez a József Attila Művelődési Központ klubjában október 18-án „Város az értelmiségért, értelmiség a városért” címmel. Az összejövetelen fiatal, középgenerációs és tapasztaltabb értelmiségiek eszmecseréjére kerül sor. A résztvevők saját tapasztalataik alapján vitatják meg a város és az értelmiség kapcsolatának helyzetét, illetve a fejlesztési lehetőségeket. Milliárdok kórházakra Több esztendeje folynak öt nagy vidéki kórház rekonstrukciós munkálatai. A korábbi költségszámítások napjainkban már illuzórikussá váltak. Nem számolhattak az inflációval, az orvosi műszerek drágulásával, ezért a közelmúltban új költség- számításokat kellett készíteni. Az idén májusban elfogadott, címzett támogatásokkal foglalkozó törvény megszabta az idei kereteket, és egyben utasította a Belügyminisztériumot, hogy állapítsák meg a kórház rekonstrukciók további költségeit és az ehhez szükséges támogatások éves ütemezését. Eszerint a kórházak rekonstrukciójának összköltsége 18 milliárd forint lehet, amelyből 7 milliárdot 1994 után kell folyósítani az építőknek. A Fejér Megyei Szent György Kórház beruházási költségei összesen 7 milliárd forintot tesznek ki, amelyből 1994—re 1,1 milliárdot, 1995-re pedig további 2,2 milliárdot irányoz elő a törvényjavaslat. A gyöngyösi Bugát Pál Kórház 1994— ben 150, a következő évben további 457 millió forint támogatást kap. A miskolci Jósa András Kórház és Rendelőintézet 500, illetve 771 millió forint támogatásban részesül a következő két évben. A mátészalkai II. Rákóczi Ferenc Kórház jövőre 100, majd 591 millió forint, a zalaegerszegi Zala Megyei Kórház 150 és 538 millió forint támogatásban részesül a következő két esztendőben. Az elképzelések szerint az öt kórház közül csak a miskolci Jósa András Kórház rekonstrukciós munkálatai tartanak 1997-ig, a többi négy felújítása 1995- ben befejeződik, (koós) Kapun kívül Magyar írók és költők antológiája Kapun kívül címmel jelentette meg a határon túl élő írók és költők antológiáját a bukaresti Kriterion és a magyar Pelikán Könyvkiadó. A kötetben tizenhat, elsősorban pályakezdő fiatal literátor és lírikus munkáit gyűjtötték csokorba a szerkesztők azzal a szándékkal, hogy bemutatkozási lehetőséget teremtsenek az új nemzedéknek. A könyv szerzői: Fábián Nóra, Győri Attila, Hogya György, Jódal Kálmán, Mórocz Mária, Tálamon Alfonz felvidéki, Jakabffy Tamás, Kis- györgy Réka, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Vida Gábor, Visky András erdélyi, illetőleg Lovas Ildikó, Szabó Pa- lócz Attila, Hász Róbert vajdasági alkotó, valamint az antológiában szerzőként és szerkesztőként is jelentkező szlovákai Grendel Lajos. Az antológia gondozásában részt vett Kántor Lajos erdélyi és Faragó Kornélia vajdasági író is. (MTI) Csütörtököt mondunk Mottó: „Minél távolibb a jövő, annál rózsásabbnak látszik.’ (Murphy törvénykönyvéből) Miközben megpróbáljuk élve megúszni a jelent, s rágódunk a közelmúlt cseppet sem rózsás történésein (a moszkvai eseményeken, a forint leértékelődésén, a benzin és a kenyér árának felértékelődésén, vagy a sportkedvelők kupacsapataink legújabb porig égésén) - elgondolkodhatunk azon: mi a fenében bízzunk egyáltalán. Tényleg: miben? Mielőtt elmerülnénk a kétségbeesés örvényében, lássuk meg a fényeket akkor is, ha azokat még egy csökkentett teljesítménnyel sugárzó szentjánosbogár is elhalványít. Jelenleg. A jövő: Európáé. Mármint az egyesült Európáé. Már csak azért is, mert akkor végre nekünk, szerencsétlen magyaroknak is lenne olyan kórházunk, amely elegendő pénzt tudna adni dolgozói kezébe, és elegendő gyógyszert betegei szájába. Mert ma a legtöbb egészségügyi intézmény általában megkéri betegeit, hogy írassák fel valahol a a beteg gyógyszereit, mert az ő költségvetésükből ez megoldhatatlan. Vagyis olyan szegények, hogy a templom egere hozzájuk képest tékozló fiú. Micsoda távlatok: amennyiben Európa egyesülne, már nem csak a miniszterelnök, hanem Mari néni és Józsi bácsi tb-kártyája is érvényes lehetne Kölnben. A jövő: a pártoké. Szerintük. Gyorsan meg is határozta majd’ mindegyik, hogy kik felelnek meg elképzeléseiknek. Alaposan megnehezítették azok dolgát, akik ezután akarnak politikai karriert csinálni maguknak. Már csak a kisgazdákkal van gond. Nem csak azért, mert megalakult a legeslegújabb, a KFKgP (a Kiegyezés Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt), hanem azért is, mert a nógrádi kisgazdák egyik alapkövetelménye a jó látás és halláskészség. Elgondolom, mennyivel szegényebb lenne a zenei élet az utolsó éveiben tök süket Ludwig von Beethoven művei nélkül, ha emiatt diszkvalifikálják korának szaktársai. Igaz, az már soha nem derül ki, mire vitte volna kisgazdaként... A jövő: a vállalkozásoké. Ez az utóbbi mondat nem e sorok írójától való. Azon az ösz- szejövetelen hangzott el, melyen Molemberg úr, az Európai Közösség képviselője is jelen volt. Tényleg igaz, hogy a vállalkozásoké a jövő - a dolgokat csak az nehezíti meg kissé, hogy a jelenbeli kell élnünk. Igaz, attól a jövő még lehet rózsás. Minél távolibb, annál inkább ... Balázs József Aranyleletek Angliában A 70 éves Eric Lawes fémdetektorokkal kutatja hosszú évek óta Suffolk földjeit és most 1500 körüli aranytárgyakra lelt. A leletek értéke 10 millió font. A talált pénzeket a British Múzeumba vitte, de ott csupán másfél millió font áll rendelkezésre jutalom címén, így valószínűleg a 14.780 darabból álló lelet maradék részét külföldön értékesítik, hogy kifizethessék a kutatót. Hangverseny hozzájárulással kesztője és Tornai József költő, az írószövetség elnöke - lényegében ezt a kérdéskört járták körül. Azt azonban végig nem sikerült tisztázniok, hogy az irodalomról, a tiszta papírlapon megjelenő produktumról, az alkotás esztétikájáról akamak-e véleményt formálni, vagy valóban csak az irodalmi élet -melynek már a határainkon kívül élő írók is részesei - képezi a társalgás témáját. Kétségtelen, hogy mára gyökeresen megváltozott az irodalom társadalmi, ha úgy tetszik zászlóvivő szerepe. Abban azonban a beszélgetőtársak sem értettek egyet, hogy miként politizáljon az író: személyével, a közvéleményre tett direkt hatásával, vagy ami legkézenfekvőbb, a műveivel. Mi sem természetesebb, hogy viszonylag sok szó esett az író- szövetségről, amelyet Tornai József - találóan - egy rendező pályaudvarhoz hasonlított a sokféle tevékenysége okán. Ma az írószövetség elsősorban bemutatkozási fórumot jelent alkotóknak, műveknek, műhelyeknek. Ez az orientáció nagyon fontos egy olyan szituációban, amikor mintegy ötven irodalmi lap működik s szinte lehetetlen tájékozódni írónak és olvasónak egyaránt. Apropó olvasó! Irodalmi élet nincs nélküle, mégis ezúttal is „róla” beszéltek legkevesebbet, feltételezve, hogy már alig létezik. Pedig aranyigazság, hogy a jó műveknek van, lesz olvasójuk politikai pikantériák, áthallások nélkül is. Következésképpen adottak az írók tennivalói... Az egymásra találásban persze nem elhanyagolható a piacosított könyvkiadás funkciója sem, amelyről viszont az ígéret szerint a legközelebbi -valószínűleg újból éjjeli(!) — adásban lesz szó. - csongrády Suli-show: műsor és játék Salgótarján. A város közép- iskolásainak szervezett vetélkedősorozat Suli-show címmel, október 29-én indul. A rendező Derült Zsömlék Alapítvány, a József Attila Művelődési Központ, a Nógrádi Történeti Múzeum, a városháza oktatási, kulturális és sportosztálya, valamint a megyeszékhely nyolc középiskolája az eseményeket műsoros programmal kívánja kiegészíteni. Ehhez keresi azokat a helyi és megyei amatőr együtteseket, magánszemélyeket, színjátszókat, táncosokat, vagy egyéb, hasonló tevékenységet folytatókat, akik előadásukkal színesítenék a rendezvényeket. A fellépésre vállalkozók ezzel kapcsolatos bővebb felvilágosítást a Salgótarjáni Ifjúsági Irodában kérhetnek. A maga /nemében példátlan gesztussal lepi meg a vidéki közönséget a Budapesti Fesztivál- zenekar. A zenekar külföldön is számos koncertet adott már, azonban a hazai, nem budapesti zenebarátoknak mindeddig nem volt módjuk meghallgatni az Európa legjobb szimfonikus zenekarai között számon tartott BFZ hangversenyeit, melyek minden alkalommal táblás házak előtt zajlottak. Ezen az igazságtalan helyzeten kíván változtatni a zenekar vezetése a következő kezdeményezéssel: November 6-án, szombaton este 19.45 órakor a budapesti Zeneakadémián szenzációsnak ígérkező koncertre kerül sor. A Budapesti Fesztiválzenekar Fischer Iván vezényletével és világhírű külföldi énekesekkel Mozart Idomeneo című operájának hangversenyszerű változatát adja elő. Annak érdekében, hogy a salgótarjáni, illetve Nóg- rád megyei közönség ne kerüljön hátrányos helyzetbe a budapestihez képest, a zenekar - az igénybe vett utazási eszköztől függetlenül - személyenként 400 forinttal hozzájárul az útiköltséghez. Felvilágosítást a Budapesti Fesztiválzenekar címén Aradi Péter ad. Sztrájkolhat-e az anyakönyvvezető? Köztisztviselők - fél fizetéssel Az 1995. január 1-jén hatályba lépő köztisztviselői bértáblázathoz képest jelenleg 30- 35 százalékos az érintettek „lemaradása”. Mint Fehér József, a Közalkalmazottak Szakszervezetének titkára elmondta: a kisközségekben, falvakban még ennél is rosszabb az önkormányzati alkalmazottak fizetése.- Nem ritka az olyan település, ahol a hivatalnokok bére a felét sem teszi ki az 1995-től előírtnak. Ezen a tarthatatlan állapoton feltétlenül változtatni kell. Igyekszünk mindent megtenni, hogy a törvény ne maradjon csupán írott malaszt, és ne ismétlődhessen meg a közalkalmazottakéhoz hasonló huzavona. Ahhoz, hogy 1995 feléjétől a mintegy százezer köztisztviselő az előírtnak megfelelő bért kapjon, 16-17 milliárd forintra lenne szükség. Ismerve a központi költségvetés helyzetét, ezt a hatalmas összeget egyszerre nehéz előteremteni, ezért a bértáblázat lépcsőzetes bevezetését javasoljuk.- Mit jelentene a lépcsőzetesség?- Azt szeretnénk, ha a köz- tisztviselők már a jövő év elejére megkapnák az előírt bérük 80-85 százalékát. Ehhez mintegy 7-8 milliárd forintra volna szükség. A béremelést differenciáltan kívánjuk megvalósítani, a legalacsonyabb fizetésű dolgozók kapjanak az átlagosnál jelentősebb emelést. Szűkíteni szeretnénk azt a különbséget, ami jelenleg az azonos szolgálati idővel, iskolai végzettséggel rendelkező városban dolgozó és a kisebb településen működő kollégák között van.-Ha nem sikerül kiharcolni a béremelést, mit tudnak tenni?- A sztrájktörvény a mi értelmezésünk szerint nem fogalmaz meg a köztisztviselőkre érvényes korlátozásokat. Mások viszont úgy értelmezik, hogy elképzelhetetlen az érintettek munkabeszüntetése. Erről a szerintünk jogellenes helyzetről szeretnénk a kormányzat képviselőivel tárgyalni. A köztisztviselőknek is joguk van arra, hogy mondjuk részleges sztrájkkal fejezzék ki a közalkalmazottak melletti szolidaritásukat. Azt viszont egyértelműen leszögezzük, hogy a munkabeszüntetés nem hiúsíthat meg népszavazást, választást és nem érintheti hátrányosan az állampolgárokat. A polgármesteri hivatalokban az ügyfélék fogadása nem állhat le, az anyakönyvezést és az egyéb hatósági feladatokat sztrájk idején is el kell végezni. (sz.m.) Klubvezetők tanácskozása Balassagyarmat. A Nógrád megyében működő 16 szlovák klub vezetőinek tanácskozását tartják október 7-én a városi Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. A témák között szerepel a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény megvitatása, a szlovák szakos tanárok Nógrád megyei konferenciájának, valamint a nemzetiségi népfőiskola szervezésének, indításának előkészítése. Befektetési kisszótár osztalék - a részvénytársaság felosztható nyereségéből egy részvényre kifizetett összeg pénzpiac - a rövid lejáratú követelések piaca piaci kamat - a kölcsönadott pénz kereslet és kínálat hatására kialakuló ára
