Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-22-24 / 247. szám

1993. október 22-24., péntek-vasárnap MI TÖRTÉNT? - MEGSZÓLAL A POLITIKAI ELÍTÉLT - '56 MÉCSESEI HÍRLAP 7 Október 27-én a tüntetők Salgótarjánban is ledöntik a szovjet emlékművet A mellékelt röplap a balassa­gyarmati járási és városi Ideigle­nes Forradalmi Nemzeti Tanács megalakulásáról tájékoztatja a la­kosságot. Az ok­tóber 27-én meg­jelent közle­ményben követe­lik a vérontás azonnali meg­szüntetését, a szovjet csapatok azonnali kivoná­sát, az élet- és vagyonbiztonság helyreállítását s az új szabad vá­lasztást hatvan napon belül. Kifejtik, hogy amennyiben az újonnan megala­kult kormány e követeléseiket teljesíti, minden erővel támogat­ják. A program megvalósítása érdekében kérik az üzemi mun­kástanácsokat, hogy gondoskod­janak a termelés azonnali megin­dításáról és fo­lyamatosságáról. Kiemelik, hogy a lakosság ellátá­sáért a tanács a felelős. Magyar Hazafiak! Megalakult Balassagyarmaton a Városi ás lárási Igelglenes Forradalmi Nemzeti Tanács. Az ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács u város ce járás te­rületéi) n inai nappal átvette a teljes államhatalom gyakorlását. Az Ideiglenes Forradalmi Nemzed Tanács magáévá teszi n dolgozó nép nemzeti követeléseit. Ennek megfelelően követeli : J. a vérontá» azonnali megaziintetévét, 2. a szovjet csapatoknak az ország területéről való azonnali kivonását, j 3. a* ország területén az élet- és vagyonbiztonság helyreállítását, 4végül 60 napon belül új szabadválasstás megtartását V Amennyiben az újonnan megalakult Kormány ezen követelésünket r-4clte|ití, minden érőnkéi támogatjuk. Felhívjuk a vállalatok, üzemek, hivatalok dolgozóit, hogy a fenti köve­telések szellemében működő üzemi Munkás Tanácsokat demokratikus választás útján nnclúlib alakítsák meg és megalakulásukat hozzánk je­lentsék be. Programunk végrehajtása érdekében kérjük az üzemi Munkás Tanácsokat, liopr gondoskodjanak a termelés azonnali megindítá­sáról és annak folyamatosságáról. Bizton számítunk az ifjúság és a dolgozó parasztság támogatására és munkájára. Örömmel jelentjük be, bogy a járás és a város területén működő valamennyi fegyveres alakulat és annak miuden tagja magáévá tette programunkat. Nemzeti programunk megvalósításához rendre és nyugalomra van szükség, az esetleges rendbontókkal szemben a karhatalom a legerélye­sebben fog eljárni. A lakosság ellátásának folytonosságáról gondoskodunk. Az'Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács székhelye: Balassagyar­mat (Járási Tanács hivatali épülete). Balassagyarmat, 1956. október 27. A Balnsaagyariunti Járási és Városi Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács Elnöksége nevében: Tandcl József Dr. Darúezi Gnsztnv Fábián Sándor rliSktieljOlu el»»* elnakWtjette» Dr. Magyar Pál lithAr Nyomdái pari V.. BnlFürasgyarmBt. äIüä WSF x. — F1t„ Ca — Pv. Mnyer 5ár*«W Hollókő, Nagylóc, Ságújfalu, Balassagyarmat, Salgótarján, Pásztó, Szé­csény, Nagybátony, Jobbágyi, Rétság, Felsópetény A forradalom Nógrádban / Interjú dr. A. Varga Lászlóval, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatójával Elkészült az 1956-os forrada­lom nógrádi eseményeinek idő­rendi- és alapadattára, Dupák Gábor, Tyekvicska Árpád és dr. A. Varga László műve. A kötet a közben még szükségessé vált módosítások miatt csak jövőre jelenik meg. Ez tartalmazza a megye minden településének és üzemének rövid eseménykróni­káját a forradalom alatt, illetve azoknak a legfontosabb életrajzi adatait, akik 1956 helyi esemé­nyeiben vezető szerepet játszot­tak. Dr. A. Varga Lászlóval be­szélgetünk.- Honnan érkezett a forrada­lom Nógrádba?- 1956. október 25-ig felvonu­lásról, szobordöntésről és forra­dalmi tanácsokról nincs tudomá­sunk. E napon érkeznek Vácról és Pestről fiatalok, akik teher­gépkocsikkal végigszáguldanak a megye nyugati és déli részén. De ez még nem jár a falvakban tömegmegmozdulásokkal. Hétvégén kezdődött Az országos eseményeket követve csak október 26-án mozdulnak meg a tömegek pél­dául Hollókőn, Nagylócon, Ság- újfaluban, Balassagyarma­ton. Ezen polgári megmozdulá­sok nagyjából azonos módon zajlottak le. Budapestről, Vác­ról a hét végére hazaérkező in­gázó munkások számoltak be főleg a fővárosi eseményekről. Salgótarjánban október 27-én történik a felvonulás. Mind Ba­lassagyarmaton, mind a megye- székhelyen ekkor döntik le a szovjet hősi emlékművet is. E hét eseményei indították el az­tán a falvakban október 27-én, 28-án, 29-én és 30-án a hasonló jellegű történéseket, október 27-én többek között Pásztón, Szécsényben, Nagybátonyban, Jobbágyiban, Rétságon. A helyi forradalmi szerveket, nemzeti bizottságokat, nemzeti tanácso­kat vagy forradalmi tanácsokat, nemzetőrségeket is megválaszt­ják a településeken. Az ese­ménysorhoz tartozik az is, hogy október 30-án a rétsági páncélo­sok kiszabadították felsőpetényi fogságából Mindszenty József „Nógrádban okt. 26-án moz­dultak meg a tömegek: a fal­vakban és Balassagyarmaton” bíboros hercegprímást, és más­nap Budapestre kísérték.- Mi történik közben a megye üzemeiben és a Salgótarján környéki bányákban? Munkástanácsok- Az üzemekben központi felhívásra szerveződtek a mun­kástanácsok, a bányákban fő­ként október 27-én, az ipari üzemekben pedig október 29- én. Amikor pedig október 30- án létrejött Salgótarjánban Nógrád Megye Forradalmi Nemzeti Bizottsága, az döntően a munkástanácsok és a nemzeti bizottságok küldötteiből alakult meg. Bár a nemzeti bizottság megyeinek nevezte magát, ha­tóköre csak Szécsényig terjedt.- Említene-e néhány nevet a megyei nemzeti bizottság veze­tői közül?- Az elnök Mlinárik István lett, titkára Lénárt Andor. A bá­nyaügyekért Sartóris Kálmán, a mezőgazdaságért dr. Garam- völgyi Antal, a tömegszállításért Kecskés Károly, a vasúti fuva­rozásért Kovács János, az ifjú­ságért Édes György diák, a rendfenntartásért Szabó István, a bizottság adminisztrációjáért Bajtai Jenő, az iparügyekért Esztergomi Antal felelt. A Ma­gyar Dolgozók Pártját (MDP) Laukó György, később Cserháti József képviselte a bizottság­ban. Egyébként, itt nemcsak az MDP volt jelen, dr. Garamvöl­gyi Antal a Független Kisgazda Pártot, Kecskés Károly a Szoci­áldemokrata Pártot, Kovács Já­nos pedig a Nemzeti Parasztpár­tot képviselte a bizottságban.- Mit csinált ez a bizottság?- Meghatározta például a bá­nyák naponkénti termelését, fo­gadta a megye minden szögle­téből érkező munkás- és pa­rasztküldöttségeket, amelyek­nek tájékoztatást adott, intézke­dett az ÁVH-s tisztek igazolásá­ról, döntött a sztrájk, illetve a munkafelvétel kérdéseiről, őrizte a rendet, és így tovább. Bukott vezetők- Hogyan működtek a falusi nemzeti bizottságok és az üzemi munkástanácsok?- Majdnem mindenütt első in­tézkedéseik közé tartozott, hogy leváltották az addigi testületeket és személyeket. Különösen azo­kat, akik Nógrádban oly jel­lemző módon túllihegték a köz­ponti utasításokat. Többnyire nem bocsátották el őket. A bu­kott vezetőket eredeti képzettsé­güknek megfelelő állásba he­lyeztek. Ez után a helyi forra­dalmi szervek azonnal hozzá kezdtek településük, üzemük életének megszervezéséhez. A falvakban főleg az elmúlt évek kényszertagosításait próbálták módosítani. Megkezdték az erő­szakkal létrehozott termelőszö­vetkezetek feloszlatását, stb. Az üzemekben viszont - annak el­lenére, hogy folyamatos terme­lés ebben az időben nem folyt - biztosították az üzemfenntartást, intézkedtek a normarendezések­ről, és így tovább. A két forra­dalmi szervezet között volt egy közös vonás, sem a gyárat, sem a földet nem kívánták visszaadni 1945-46 előtti tulajdonosaiknak. Ma talán úgy fogalmazhatnánk, hogy az 1945-48 közötti, úgyne­vezett népi demokratikus utat kívánták tovább folytatni.- Mi valósult meg ebből?- Gyakorlatilag a szándék. Ugyanis a november 4-ei máso­dik szovjet beavatkozás - ma már tudjuk - a forradalom végét jelentette. De a forradalom utó­védharca már másik történet lapjaira kívánkozik. (te) „Nem ezt akartuk 56-ban” A tömeg jólétet szeretne nak, ami az irigyelt Nyugaton már mindenkinek megvan. Igaz, hogy az autó Trabant lesz, igaz, hogy az útlevélhez ötven dollár jár, de elindulhatsz a fogyasztói társadalom eszményei felé. S a „Trabant-szocializmus” évtize­dei alatt legföljebb 1848-at em­legetve esett szó a szabadságról, függetlenségről. Szinte csoda volt, hogy mindezek ellenére az 1956 után születettek is átláttak a történelemhamisítás meséjén, és október 23-án este a kollégi­umok sötét ablakaiban fényes lángú gyertyák gyulladtak ki. Üzenték, szuggerálták; a forra­dalom, a szabadságküzdelem virágait nem lehet széttaposni. Láthatatlanul is itt vannak. S mióta már nemzeti ün­nep -egyben a köztár­saság 1989-es kiáltásá­nak napja - lett október 23-a, ügyetlenül, félszegen ünnepel­jük, köszöntjük és újra meg újra végiggondoljuk, milyen módon érvényesek, érvényesülök ma 1956 eszméi és üzenetei? Újra, meg újra kimondjuk: nagyon is érvényesek, nagyon is fontosak! S ezen a ponton már két-három éve sokfelé szétfutnak az érve­lések, elemzések. Nekem 1993 őszén 1956 for­radalma azt üzeni: értsük meg végre, becsüljük meg végre a XX. század leggyönyörűsége- seb, legfelemelőbb isteni-szikra forradalmát! Lássuk a természe­tes hazafi-érzelmeket, csodál­juk, kövessük az összefogást, szolidaritást, amely egyszerre volt a szabadság feltétlen meg­őrzéséért és a korszerű, demok­____________I______________ r atikus Magyarország teremté­séért, a polgárok jólétének megalapozásáért. De semmi­képp sem üzeni nekem 1956 ok­tóbere, hogy igazuk lehetne azoknak, akik három éve fut­kosnak közöttünk kihegyezett műltidő-szegekkel kezükben, mondván; nincs béke addig, amíg ezeket a bosszú-szögeket be nem verhetik ... N ekem azt sem üzeni ’56 októbere, hogy az állam­polgárokat meg lehetne osztani „virrasztókra” meg hűt­lenekre; és efféle megosztás szerint kellene kiosztani a rajt­helyeket az új, demokratikus jövő startvonalánál. Nem lehet milliók körébe szűrőt meríteni; kik voltak erényesek, ill. meg­alkuvók, s különösen nem lehet ezekhez az indulatos címekhez hivatalos bélyegzőket gyártani. .. Nem! Éppen, hogy a szabad­ságszeretet összetartó erejét kell visszaidézni, s megtanítani azoknak, akik tizenévesen most tanulhatják meg a forradalom szó jelentését. Legyen termé­szetes, hogy a gyógyulás, a jóra törekvés szeretetét kapcsoljuk az áldozatok emlékéhez, a hő­sök megbecsüléséhez. S ne a sérelmek, fájdalmak, bosszúvágyak gyűlöletrögeit görgessük magunk előtt. Alig látunk tőlük. Máshonnan néz­vést pedig a nagy fekete gyűlö­letrögök eltakarják az embert, - a hőst is, a tülekedő akarnokot is egyaránt... Pedig most feltétlenül és mindenáron fontos: 1956 hősei legyenek szerethetők ... Jecsmenik Andort, 1956 egyik ismert forradalmi alakját, a később meghurcolt, börtön- büntetésre ítélt politikai fogolyt kérdezem arról, hogy miként emlékezik, hogyan várja az ’56-os forradalom évfordulójá­nak megünneplését.- Hogyan emlékezem? - kérdez vissza töprengve. - Annyit beszéltünk már arról a történelmi októberről, hogy va­lósággal elkoptatjuk a jelentő­ségét. Arra emlékszem a legin­kább, hogy ötvenhatban meg­döbbentő egységben voltak az emberek. Azt akartuk, hogy ne legyen gazdasági válság, és hogy olyan emberek legyenek funkci­óban, akik az országot jó útra tudják vezetni. Most már tudom, hogy a kommunista vezetés a szovjetek által rá volt kénysze­rítve, hogy bizonyos dolgokat végrehajtson, s nem voltak telje­sen hibásak abban, ami történt.-Most is hasonló összefogás kellene azért, hogy elhárítsuk a gazdasági válságot, megfékez­zük a munkanélküliséget, és hogy valamilyen szociális hálót teremtsünk az emberek megélhe­tése érdekében.-Ön szerint veszély fenye­geti az embereket?- Nézze, ma a fényűzés és a nyomor világa él. Nem ezt akartuk ötvenhatban. Azt akar­tuk, hogy a politikus politizál­jon, a munkás meg dolgozhas­son. Mindenki végezze a maga munkáját. Most meg mi van? Az a szörnyű, hogy nem látni a kiutat ebből a gazdasági hely­zetből. Én, aki annyi évet húz­tam le a börtönben, kétszer szabadultam, nem visel meg annyira ez a helyzet, mert meg­szoktam a nehéz életet. Sosem éltem, és most sem élek köny- nyen. Sokan azonban lehetetlen helyzetbe kerültek, míg mások dőzsölnek. Ezt a helyzetet látva bele lehet fásulni a valóságba. Ezért van az, hogy a közönyös­ségbe menekülnek az emberek.- Persze nemcsak nálunk, hanem külföldön is. Vegyük csak friss példaként a moszkvai történéseket. Milyen közönnyel fogadták az orosz emberek! Az is nyomasztó, hogy a mai hely­zet könnyen tragédiához vezet­het, s ha mi idősebbek, akik sok borzalmat átéltünk, nem fi­gyelmeztetünk, baj lehet.-Tehát ön fontos ember­nek érzi magát, hogy máso­kért aggódik?- Nem tartom magam fontos embernek, átlagember vagyok, a sorsom benne van a tömeg sorsában. Az a gond, hogy a tömeget nem látom felemel­kedni. Nincs meg erre a lehető­sége. A tömeg jólétét szeret­ném, s akkor nekem is jobb lenne. Nagyon fáj az igazságta­lanság. Az egész életemet vé­gigkísérte, hogy kerestem azt, ami nincs is, az igazságot.-Nem fáradt bele ebbe a keresésbe? Hiszen már közel van a hetvenhez.- Úgy érzem, hogy nem. Erőt érzek magamban és re­ményt. Lehet, hogy naiv ember vagyok. Vagy talán bátor? Hadd mondjam el, hogy nem szívesen csináltam a Kemerovo lakótelepi szoborügyet, de meg kellett tennem, mert nem úgy mennek a dolgok, ahogyan kel­lene. Látja, más hasonló korúak az unokáikkal játszanak, vagy figyelik a fű növését, nekem meg mindig macerás dolgokkal kell foglalkoznom. Ők az okos emberek, s én voltam az os­toba, hogy mindig jártattam a számat. De ezt nem magamért, mindig másokért tettem. S nem bánom én ha valaki kommu­nista. Ha nem tapad vér a kezé­hez és nem rabolt százezreket, milliókat akkor éljen. Az a fon­tos, hogy ember tudjon lenni valaki az embertelenségben.- Erre törekedtem eddig is, ezután is így teszek. Az nem zavar, ha nem vesznek figye­lembe, de az nagyon bánt, hogy amit mondok, azt sem veszik figyelembe. Most azzal a gon­Jecsmenik Andor: Én, aki po­litikai fogolyként annyi évet húztam le a börtönben ... dolattal foglalkozom, hogy egyéni képviselőként be akarok jutni a parlamentbe, hátha sike­rül ott tennem valamit a ka­tasztrofális gazdasági helyze­tünk javításáért.- Hogyan készül a nemzeti ünnepre?- Nem tudom, hogy hol lesz megemlékezés, hiszen van olyan, aki azt mondja, hogy nem is kellene már az ötvenhat­ról megemlékezni. Engem fel­kértek, hogy a salgótarjáni ok­tóber 23-ai futóverseny előtt mondjak néhány emlékező szót. Megteszem jó szívvel. Pádár András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents