Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

4 LÁTÓHATÁR 1993. október 19., kedd Hiányoznak az induláshoz szükséges alapfeltételek Kétmillió gazdajelölt Csak kétszázezer embert tud eltartani a föld Megyénk állattartó gazdái gyakran piacolnak „Az egyedüli üdvözítő meg­oldásként kikiáltott családi kis­vállalkozói gazdálkodásnak - ágazati méretekben véve - ma nincs gazdasági realitása” - ál­lítja a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szö­vetsége (MOSZ). A szakembe­rek szerint még nincsenek meg az induláshoz szükséges alap- feltételek, hiányoznak a kisvál­lalkozások tömeges beindításá­hoz nélkülözhetetlen műszaki­technikai alapok, az anyagi for­rások. Szakértői számítások szerint a jelenlegi nagyüzemek helyébe lépő kisgazdaságok megfelelő gép- és eszközellá­tása nagyságrendben ezermilli- árd forintos ráfordítást igé­nyelne. A tulajdon természetbeni ki­adásának és elaprózásának gya­korlata nemcsak a hazai gazda­sági tapasztalatok tényeivel el­lenkezik, hanem szemben áll az agrárfejlődés világfolyamatával is. A mintaként tekintett Nyu- gat-Európában ugyanis az ám­termelő vállalkozások bizonyos ágazatokban csak egyre na­gyobb és nagyobb földterületen gazdálkodva igazán versenyké­pesek, ezért egyre többen szö­vetkeznek, használják közösen a drága gépsorokat. Az USA- ban is terjed a szövetkezés gya­korlata. A piacon igazán szá­mottevő gabonatermelő, állat­tartó farmok mérete általában megfelel a magyarországi szö­vetkezetekének. Hogy a részarány földtulaj­donokat természetben jelölték ki, nem növekedett a föld eltar­tóképessége. Az ország haszon­nal megművelhető földterülete csupán 200 ezer embert juttat megfelelő jövedelemhez, ezzel szemben a földekre ma közel 2 millió kistulajdonos tart igényt. Az így kialakuló birtokstruktúra csökkenti a jövedelmeket, ve­szélyezteti a gazdálkodás stabi­litását, a bérleti intézmény köz- beékelésével pedig növeli a termelés költségeit. A birtokpo­litikai célok tisztázatlansága, a föld, az erdő és'a vadászati tör­vény hiánya, a földtulajdonos és a bérlő jogainak rendezetlen­sége, valamint a kárpótlás elhú­zódása - a MOSZ szerint - kao­tikus állapotokat idézhet elő. Az érdekképviseleti szervek ezért arra a következtetésre ju­tottak, hogy az agrártermelés meghatározó szektoraiban csak a tőkeerős és megfelelő szak­ember gárdával rendelkező nagyvállalkozások képesek megfelelni a piaci verseny kö­vetelményeinek, tehát a magyar mezőgazdaság talpraállításakor elsősorban ezeket kellene tá­mogatni. (újvári) Titkos üzenet a cipő sarkában A kémkedés kulisszatitkaiból (FEB) A londoni könyvpiac szenzációja a „Hogyan kém­kedjünk?” című könyv, amely gazdagon illusztrálva mondja el, miként kell a titkos üzene­teket tartalmazó cédulákat a cipő sarkában lévő üregbe vagy a kalap szalagja alá rej­teni. A jelentések továbbítá­sára szolgáló „álcázott levél- szekrényeket” parkokban ta­nácsos kialakítani, bokrok sű­rűjével övezett fák odvábán vagy a padok ülőkéje alá ra­gasztva. De szó esik a könyv­ben az ügynökök beszervezé­séről, az összekötők szerepé­ről is. Nemrégiben kiderült, hogy a könyv valóban az életből merítette bölcsességét. Egy kémperben például a védő és a koronatanú párbeszéde igy hangzott:-Azért találkoznak szíve­sen az ügynökök és összekö­tőik parkokban vagy szabad térségekben, mert így köny- ny ebben állapíthatják meg, nem követték-e őket?- Igen, ez általában így van.-Használt láthatatlan tin­tát?-Igen, korábban többször is.- Használtak ernyőt az üzenetek elrejtésére?- Erről nem tudok, de mér­gezett hegyű ernyők fegyver­ként szolgáltak.-A testbeszéd fontos kom­munikációs eszköz. Mit jelent, ha például valaki keresztbe teszi lábait s úgy ül?- Hagyja üzenetét a megbe­szélt helyen. A könyvben azonban még nem szerepelt az a különös eset, amelyre a perrel egyidő- ben irányult a figyelem. A brit védelmi minisztérium a kö­zép-angliai Ashton Downban elárverezte kiselejtezett kocsi­jait s két huszonéves fiata­lember 510 ezer forintnak megfelelő összegért egy Va- uxhallhoz jutott. Amikor ott­hon nagytakarításba kezdtek, a kesztyűtartóban csúszva titkos listát találtak több száz tiszt nevével és lakáscímével. „Rossz rágondolni, mi történt volna - mondták az illetéke­sek a lista visszaszolgáltatá­sakor, - ha mindez ír terroris­ták kezébe jut...” A katonás testedzés ideje lejárt (FEB) Az államalapítás 1100. évfordulójára, 1996-ra 1100 tornaterem megépítését tervezi a humánpolitikai kabi­net. Dr. Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium állam­titkára statisztikai adatokkal támasztja alá a nemzeti moz­gásprogram fontosságát:- A civilizált világban sajnos Magyarországon az egyik lega­lacsonyabb a születéskor vár­ható élettartam. Ugyanakkor a verseny- vagy élsportban élen­járunk, az egy főre eső olimpiai érmek számában Finnország után a második helyen állunk. Tehát nem arról van szó, hogy a magyarok tehetségtelnek, ügyetlenek, hanem keveset, a többség pedig jóformán semmit nem sportol. A lakosság ka- tasztrófálisan rossz egészségi állapota sürgeti az új egészség- védő program mielőbbi megva­lósítását.- A feltételek ehhez ön szerint adottak?- A kormány már évekkel ezelőtt elfogadott egy progra­mot a hiányzó iskolai sportléte­sítmények pótlására. A végre­hajtást már 1991 Jpen megkezd­tük, tavaly és tavaly előtt 539 tornaterem építéséhez kaptak pénzt az önkormányzatok. Az idén további 200 iskolát fenn­tartó képviselő-testület pályá­zott támogatásért, s reményeink szerint 1996-ra elkészül a tervbe vett mind az 1100 torna­terem is. A kérdés ezek után csak az: nem tátonganak-e majd üresen? A program szakmai kidolgo­zásának irányítója az Országos Testnevelési- és Sporthivatal. Jakabházy László elnökhelyet­tes szerint melyek a legfonto­sabb tennivalók?- Az óvodai és az iskolai testnevelés megújítása. A 3-5 éves korban elkezdett rendsze­res, ám játékos mozgás fejleszti ki a mindennapos testedzés iránti igényt. Rendkívül fontos az óvónők megfelelő módszer­tani képzése is. Az iskolai és di­áksport megújítását célzó rész­letes program már elkészült. Minden felsőfokú oktatási in­tézményben meg kell teremteni a testedzési lehetőséget. Az új alapokon nyugvó mozgásprog­ramban az aerobic mellet jól megférnek a népi játékok, a szabadidő-sport különböző formái és a természetben űzhető mozgásformák. A korábbi ka­tonás testnevelés helyett az örömteli testnevelést szeretnénk minél több emberrel megszeret­tetni. A központi költségvetés­ből évenként és személyenként a testedzésre juttatott 50 forint csak akkor nem lesz kidobott pénz, ha megtelnek a parkok, játszó- és tornatermek, sz. m. A kötelező és az egységes társadalombiztosításé a jövő A nyomorúság és pazarlás ma egymás mellett létezik Nyilatkozik az egészségbiztosítási önkormányzat elnöke (FEB) Sándor László­val, az egészségbiztosítási önkormányzat elnökével beszélgetünk a gyógyítás, az egészségmegőrzés, a társadalombiztosítás ak­tuális kérdéseiről.-Miután megalakult a társadalombiztosítási il­letve a nyugdíjbiztosítási önkormányzat és mind­kettő élére „főállású" szakszervezeti tisztségvise­lőt választottak, sokan szóvátették: talán nem egészen összeegyeztethető a két funkció. Ón nyilván másként látja . . .-A világ nagyon sok pontján hasonló felállás­ban működnek ezek az önkormányzatok, mert szoros a kapcsolat és az érdekazonosság a két te­rület között. Ha a tehervi­selésben mindenki lehető­ségei szerint vesz részt, akkor a kisemberre keve­sebb teher jut. Ha sike­rülne elérnünk, hogy min­denki maradéktalanul telje­sítse a rá kirótt adó- és járu­lékfizetési kötelezettségeit, akkor végső soron az ala­csonyabb jövedelmű réte­gek terheit lehetne csök­kenteni, s a szolgáltatások színvonala javulna.- Ha bezárnák a ma még nyitott kiskapukat és szigo­rúan behajtanák a járulé­kokat, sok vállalkozó in­kább elbocsátaná az embe­reit, semhogy a tb maga­sabb terheit felvállalja.-Erre is volna megol­dás: tisztességes szintre kellene emelni a béreket. Csökkenteni lehetne a bé­rekhez kapcsolódó járulék fizetési kötelezettségeket. Az adókat forgalmi adó­ként kellene beszedni, így senkinek sem volna adó­visszatartási esélye és eb­ből a forgalmiadó több­letbevételből lehetne a társadalombiztosításnak is visszajuttatni. Gondol­kodunk azon, hogy a tár­sadalombiztosítási járulék mértékét ne közvetlenül a bérekhez, hanem a szak­mákhoz kötött bértarifák­hoz kapcsoljuk. Ne lehes­sen névleg minimálbérrel foglalkoztatni első osztá­lyú hegesztőket, csak azért, hogy a tb-járulékot alacsonyan lehessen tar­tani. Csak azoknak a cé­geknek az alkalmazottait illetné meg teljes körű egészségbiztosítás, ame­lyek maradéktalanul ele­get tettek a járulékfizetési kötelezettségüknek is.- Várható-e, hogy az egészségügyi szolgáltatá­sok színvonala rövid időn belül javulni fog, vagy minden marad a régiben?- Az egészségügyben - szerintem - a nyomorúság és a pazarlás együtt van jelen. Sajnos ez a pazarlás nehezen érhető tetten, hi-' szén nem egy-egy intéz­mény bánik pazarlóan a pénzével, hanem maga az egészségügy struktúrája rossz, szüli a pazarlást. Eltolódtunk a legdrágább gyógyítás irányába és na­gyon keveset tudunk köl­teni a megelőzésre. A körzeti orvos a maga fel­elősségét csökkentendő, igyekezett lehetőleg mi­nél gyorsabban magasabb szintre küldeni a beteget. Ha megbontjuk ezt a struktúrát, elkerülhetetlen az érdeksérelem. Jobban meg kell fizetni a család­orvosokat, a kórházaknak a gyógyításban betöltött szerepét pedig jó volna mérsékelni, ugyanakkor bizonyos osztályokat a megtakarításból fel kel­lene javítani. A legdrá­gább gyógymódok helyett olcsóbb, de nem kevésbé hatékony módszereket kellene találni.-Igaz, vagy csak rém­hír: a magyar egészségbiz­tosítás a nem is olyan tá­voli jövőben csak az alap­szolgáltatásokat fogja térí­teni, minden másra az egyéni biztosítások adnak csak jogosultságot?- Különösen a biztosí­tók szorgalmazzák ezt az utat. Én azonban a köte­lező és egységes társada­lombiztosításban látom a jövőt és minden más el­képzelést alaptalannak tartok. Ennek az egységes biztosításnak kell jó szín­vonalat adni minden rá­szorulónak, az extrát pe­dig valóban meg kell majd fizettetni. A módo­sabbaknak legyen lehető­ségük kiegészítő biztosí­tásokra, de ezt is a társa­dalombiztosításon belül és semmiképpen üzleti alapon kell kialakítani. Somfai Péter Kéményt mászott a különleges mentőszolgálat Jól jön egy kis pihenés A mentőszolgálat tagjai bemutatták, hogyan kell a kéményt megmászni - profi módon A munka látványa sem utolsó A Salgótarjáni Hőszolgáltató Válla­lat a napokban két új gázüzemű kazánnal kezdi meg a megyeszék­hely távhőellátását. A munkála­tok végső szakaszában a közel tizenöt éve működő különleges mentőszolgálat két tagja Manga Mihály és Buda László se­gédkeznek a szerelt fém kazánkémény összeállításában. Gyurkó Péter felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents