Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-19 / 244. szám
2 KÜLFÖLD 1993. október 19., kedd Svájcban már nem jó a rubel Bár a rubel orosz földön értéktelen pénznek számít, Svájcban — egeszen mostanáig — nagy becsben tartották. Zürichben egy rubel egyenesen öt frankot ért. Jó üzleti érzékű emberek ötfrankos helyett egyrubeles érmét dobtak a helyi közlekedési eszközök jegyárusító automatáiba. A két pénzérme mérete és sűlya azonos. Értéke már kevésbé: az ötfrankos 3,6 dollárt ér, a rubel pedig egy centet sem... A közlekedési hatóságok — több száz kilogramm egyrubeles érme kitermelése után — úgy döntöttek, hogy átállítják a jegyautomatá- kat, hogy többé ne vegyék be a rubelt, csak az ötfrankost. Cseh professzor sikere Jan Jenik, a prágai egyetem növénytani tanszékének vezetője nyerte el az ENSZ Oktatásügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) 20 ezer dolláros dijat, amelyet a természet megvédésében élenjárók javára ajánlottak fel. A Reuter jelentése szerint az ománi szultán finanszírozta elismerést egyetemi munkásságáért, illetve a növénytan, a környezetvédelem és a természet megőrzésének terén folytatott népszerűsítési tevékenységéért vehette át a professzor. Negatív rekord Újabb rekordot ért el az ultraibolya-sugárzástól védő légköri ózonréteg vékonyodása a Délisark közelében — közölték új- zélandi tudósok. Az Antarktisz fölött léggömbre szerelt érzékelők legfrissebb észleletei szerint a réteg vastagsága felét sem éri el normális szintjének. A földi műszerek szerint a legvékonyabb helyen, a „lyuknál” az ózon mennyisége csupán 88 Dobson egység (ezzel a mértékegységgel jellemzik az ózonmolekulák számát) a legutóbbi rekorddal, 103 Dobsonnal szemben. Eladó a Cardin-birodalom Eladó a Pierre Cardin nevével fémjelzett divat- és illatbirodalom — ezt maga az immár hetvenéves, világhírű francia mester közölte. A The Wall Street Jour- nal/Europe című nemzetközi gazdasági szaklapban megjelent nyilatkozatában kijelentette: máris számos ajánlat között válogathat, ám nem siet megszabadulni az egyszemélyi tulajdonát képező, világot átfogó hálózattól, mivel annak eladására — úgymond — nem a szükség viszi ra. Cardin-nek sem felesége, sem gyermekei nincsenek, és soha nem utalt arra, hogy valakit is a 130 országban tevékenykedő, évi 12 milliárd francia frank forgalmat lebonyolító konglomerátum örökösének tekintene. A kiárusítás indokaként annyit említett: valószínű, hogy egy napon ő is távozik az élők sorából. A legdrágább légikikötő? Az oszakai repülőtér a világ legdrágább légikikötője lesz, ha a nemzetközi szövetség elfogadja a repülőtér díjszabási javaslatát. Egy Jumbo gép leszállásáért 1 millió yent, durván 900 ezer forintot szeretne kérni a légikikötő. A kansai nemzetközi légikikötő illetékesei közölték a Nemzetközi Légügyi Szövetséggel (IATA), hogy a jövő év szeptemberében megnyíló repülőtéren eltérő leszállási dijakat szabnak meg a nemzetközi, illetve a hazai légitársaságoknak. Az előbbiektől tonnánként mintegy 26 dollárt, az utóbbiaktól 20 dollár körüli összeget fognak kérni. Magyar- országot, illetve a Malévet is érintenék ezek a tarifák, hiszen a magyar légitársaság is szeretne leszállási engedélyhez jutni Oszakában. Nagyobb érzékenység kell? Clinton amerikai elnök biztonsági főtanácsadója sürgette a nemzetközi pénzintézményeket, hogy nagyobb politikai érzékenységgel viseltessenek Oroszország és más, volt kommunista államok gazdasági reformjai iránt, és ennek megfelelően gondolják át a segítségük fejeben szabott feltételeket. Lake, az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője megkockáztatta, hogy ellenkező esetben ezek az intézmények — mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank — hátráltathatják az érintett országok piacgazdaságra való áttérését. Gorbacsov nem indul az elnökválasztáson, de... Mihail Gorbacsov — saját szavai szerint — nem szándékozik jelöltként indulni a jövő júniusra előirányzott elnökválasztáson, viszont fontolóra vette, hogy ismét tevőlegesen bekapcsolódik az orosz politikai életbe. A volt szovjet államfőt a Die Welt német napilapban megjelent interjúja szerint az október elején történt moszkvai események, a parlament ellen alkalmazott erőszak késztette arra, hogy politikai visszatérésre gondoljon. „Október 3-4-ig az volt a szilárd elhatározásom, hogy nem törekszem politikai tisztségre. Azóta viszont új országban élünk. Láthattuk, milyenek valójában hatóságaink, és azt is láttuk, hogy az elégedetlenség a reform- folyamattal robbanással fenyeget” — mondta a volt elnök. Gorbacsov ismét keményen ostorozta azt a módot, ahogy Borisz Jelcin leszámolt reformellenes ellenfeleivel. A volt szovjet államfő szerint Jelcin a szélsőségesség elleni harc ürügyén megpróbált megszabadulni lehetséges ellenzékétől. Elfogadhatatlannak és egyben baljós előjelnek nevezte, hogy Jelcin ellenzéki lapokat tiltatott be, hiszen azok, bármilyen bírá- lóak legyenek is, a népesség bizonyos rétegeinek a véleményét tükrözték. Izgalomban Anglia... Műholdas tévé és szocialista erkölcs A külföldi műholdas televízióadások „kárt tesznek a szocialista erkölcsökben” — indokolta a parabolaantennák használatának nemrégiben elrendelt országos tilalmát Vang Feng, kínai rádió-, film- és televízióügyi miniszterhelyettes. A Zsenmin Zsi- pao című központi pártlapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a külföldi tv-adások károsan befolyásolhatják az ország közvéleményét, annak értékrendjét, és végső fokon veszélyeztethetik a társadalmi stabilitást. Úgy vélekedett, hogy „a hazafias szellem és a nagy múltú kínai kultúra védelme” is megköveteli a tiltó rendelkezést. Az esetleges külföldi bírálatoknak elébe vágva hangoztatta: minden államnak szuverén joga eldönteni, milyen tv-adások vételét engedélyezi. Hivatkozott arra, hogy más fejlődő országok is alkalmaznak ilyen korlátozásokat a „rossz hatások kiszűrésére”. Az iráni elnök körútja Tegnap kilencnapos, négy közép-ázsiai köztársaságot érintő körútra indult az iráni elnök. Útjának állomásai Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Kazahsztán. Hasemi Rafszan- dzsani személyében első ízben látogat ilyen magas rangú iráni politikus a térségbe, a Szovjetunió két évvel ezelőtti felbomlása óta. Az államfő kíséretében van a külügy-, a pénzügy- és a közlekedési miniszter is. Teheráni közlés szerint a látogatás elsődleges célja az Irán és északi szomszédai közötti politikai és gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése. Különösen nagy jelentőséget tulajdonít Teherán az energia- szektorban és a közlekedésben tervezett együttműködésnek. Irán korábban már kőolaj- és földgázszállítási egyezményt kötött Türkmenisztánnal és Kazahsztánnal, s folyamatban vannak a tárgyalások gázvezeték megépítéséről, amely Türkmenisztánból Iránon keresztül vezetne Európába. Pusztító lángok Eddig ismeretlen okból tűz ütött ki vasárnap este a Kabardin-Balkar körzetben lévő Prielbruszje nevű természetvédelmi parkban — jelentette tegnap az ITAR- TASZSZ hírügynökség. A tűz körbefogta a ritka növényeiről híres erdőt. Az oltást nehezíti, hogy a meredek hegyekben fekvő park nehezen megközelíthető, s a pusztítás óránként 500 méteres sebességgel terjed a körzet központja, Tirniauz felé. A körzetben nincsenek a tűz megfékezéséhez szükséges technikai eszközök, ezért a legközelebbi bázisról küldenek tűzoltó repülőgépeket... Egész Angliát izgalomban tartja a hír: állapotos-e Anna hercegnő. Legutolsó nyilvános megjelenésén senki sem merte megkérdezni a ladyt, várja-e második férjével, Tim Lawrence-szel a jövő év elejére babájuk megszületését. Ám a képen látható ruhából már lehet következtetni... Az első nő az Interpol vezetéseben Az Interpol nemzetközi rendőri szervezet az izraeli Etti Javnin személyében 70 éves történetében először választott nőt 13 tagú végrehajtó bizottságába. Javnin egyúttal az első izraeli állampolgár az Interpol vezető testületében — jelentette tegnap az AP hírügynökség. A 40 éves Etti Javnin kerületi rendőrfőnök volt, és 1986 óta képviseli Izraelt az Interpolban. Csillagháború, avagy Reagan becsapott mindenkit? Ronald Reagan elnöksége idején átejtette az oroszokat, sőt magát az amerikai kongresszust is, hogy beindulhasson dédelgetett álma, a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés (SDI) nevet viselő hadászati program — olvasható a Nevvsvveekben. Az amerikai haditechnika valódi győzelmeként könyvelték el a sorsdöntő fegyvertesztet, a világ lapjai első oldalon számoltak be az eseményről. Kérdőjelek „Körkörös védelem”? A magyar katonai diplomáciában fontos fejlemény, hogy — több korábbi dokumentumhoz hasonlóan — megszületett a szlovák-magyar katonai megállapodás, amely hivatalos formában is rögzíti a két honvédelmi minisztérium együttműködési szándékát. Körkörös fenyegetettség vagy biztonság? Ezek a szakkifejezések jól ismertek a politikusok és a katonák körében. Első összetételében azt az állapotot jelöli, amikor egy államnak azonos időben több, ellenséges érzületű szomszéd fenyegetésével kell szembenéznie. A Pozsony és Budapest közt kidolgozott egyezmény azonban a pozitív, vagyis a másik kifejezést testesíti meg. Inkább egyfajta „körkörös biztonság” érzetét erősítheti, hiszen a Szlovákiával létrejött szerződés nem az első a sorban. Az okmány hasonló tartalmú azokhoz, amelyeket hazánk, korábban más környező országokkal (például Romániával is) aláírt. „Nyitott égbolt” szerződés? Posztgraduális tisztképzés? A határ közelében végrehajtott próbarepülések szabályozása? A megállapodásnak természetesen rengeteg apró szakmai részlete van, ám a „laikus közvélemény” számára sokkal lényegesebbnek tűnik a mögöttes tartalom. Az, hogy a meglehetősen ingatag kelet-európai közegben sikerült legalább e téren tisztább viszonyokat teremteni. Ettől a ki- sebb-nagyobb érdekellentétek, súrlódások persze, nem tűnnek el, de a kapcsolatok javítása — különösen egy olyan kényes területen, mint a katonai viszonyrendszer — tán épp ezért fontos. így válhat a Pozsonnyal kötött megállapodás az önsúlyánál sokkal jelentősebbé... (FEB) Orosz — amerikai nukleáris együttműködés 1984. június 10-én egy kísérleti rakéta hagyta el a kilövőállványt az Egyesült Államok egy csendes-óceáni szigetén, hogy nem sokkal később megsemmisítse azt az interkontinentális ballisztikus rakétát, amely az ország felé közeledett a Föld felszíne felett 100 mérföldes magasságban. A kísérletet 15 hónappal azután hajtották végre, hogy Reagan megdöbbentette az egész világot kijelentésével: rövidesen képes lesz megvédeni az Egyesült Államokat az ellene irányuló rakétatámadásokkal szemben... A kísérlet sikere akkor bebizonyította, hogy a Pentagon valóban képes megbirkózni egy ellenséges rakétatámadással, olyannyira, hogy a hír riadalmat keltett a Kremlben. A volt Szovjetunió vezetői valószínűleg ennek következtében mentek bele abba az új tárgyalási fordulóba, amelyen aztán megszületett az áttörésnek számító START, a nukleáris fegyverzetek korlátozásáról szóló egyezmény. Kilenc évvel a sikeres rakétateszt és közel 30 milliárd dollár elköltése után olyan feltételezések láttak napvüágot, hogy a kísérlet sikere körül nincs minden rendben. A Reagan-kormányzat négy, névtelenséget választó tisztségviselője nemrégen azt nyilatkozta, hogy a célként szolgáló interkontinentális ballisztikus rakétára egy elektronikus irányjelzőt szereltek, amely lehetővé tette a megsemmisítő rakéta számára, hogy elérje és felrobbantsa az „ellenséges” objektumot. A tisztségviselők szerint a csalással nemcsak Moszkvát, hanem magát a kongresszust is félre akarták vezetni. David Pryor arkansasi szenátor, aki már régóta élesen bírálta az SDI-programot, azt követelte: a védelmi minisztérium vizsgálja ki ezt az általa „tiszta csalásnak” minősített esetet. A szenátor véleménye szerint az ügy az Oliver North-féle Irangate-botrányra emlékeztet, amikor a végrehajtó hatalom semmibe vette az Egyesült Államok törvényhozását. Úgy vélekedik: ez alkalommal az történt, hogy a kísérletet — a kongresszus félrevezetésére — meghamisították. Ezáltal a fegyverkezési program jóval nagyobb pénzösszeget kapott, mint amennyit valójában megérdemelt volna. Az ügybe belekeveredtek olyan személyiségek is, mint Caspar Weinberger egykori védelmi miniszter, vagy Eugene Fox vezérőrnagy, a kísérlet irányítója, aki — idézi a Newsweek a The New York Times cikkét — áldását adta a kísérlet meghamisítására. Fox azonban tagadja, hogy a kísérlet sikere csalásnak lett volna köszönhető, vagy hogy félre akarták volna vezetni az amerikai törvényhozást a SDI-ra költendő csillagászati pénzösz- szegek megszavazása érdekében. A jelenleg nyugdíjas Fox tábornok azt azonban beismerte, hogy mind a cél-, mind pedig a megsemmisítő rakétát ellátták irányjelző berendezésekkel, de — mint állította — azok csak a biztonságot szolgálták, és azt, hogy képernyőn is figyelemmel lehessen kísérni a Földön a kísérletet. Fox végül is elismerte, még ő sem lehet teljesen biztos abban, hogy nem történt-e csalás. John Pike szerint, aki az Amerikai Tudósok Szövetségének tagja és a csillagháborús tervek ellenzője, nagyon is valószínű, hogy a tesztet meghamisították, hiszen egy néhány emberből álló csapatnak egyáltalán nem nehéz egy kis titkos módosítással elősegíteni egy ilyen kísérlet sikerét. Ő úgy véli, hogy a csillagháborúként ismert SDI-programot túláradó optimizmus és nyílt hamisítások sora jellemezte. — Valójában még sok illetékesnek sem volt fogalma arról, hogy mi folyik a színfalak mögött — mondta. Az SDI-program nyilvánvalóan Ronald Reagan álma volt: az, hogy szavatolja az Egyesült Államok biztonságát az interkontinentális ballisztikus rakéták esetleges támadásával szemben. Neki tehát mindenképpen érdekében állott, hogy blöfföljön. Több szakértő és elnöki tanácsadó is meg volt győződve azonban arról, hogy egy ilyen terv kivitelezése lehetetlen. Ennek ellenére több, a védelmi minisztériumban dolgozó illetékes úgy gondolta, hogy hamisításhoz kell folyamodni. Richard Perle, Caspar Weinberger egyik helyettese ma is elismeri, hogy akkor ő ezt javasolta. Ám állítása szerint indítványát nem támogatták, és a tervezett dezinformációs stratégiát nem valósították meg. Perle szerint ennek az is oka lehetett, hogy az irányt jelző elektronikus készülékeket a szovjetek is felderíthették volna, és a Földre juttatott információkat ők is megfejthették volna. Az SDI költségvetését mindenesetre Les Aspin, a Clinton- kormány védelmi minisztere drasztikus mértékben csökkentette, és vizsgálatot indított annak kiderítésére, vajon meghamisították-e az 1984-es, szenzációs sikerűnek mondott kísérletet. Orosz és amerikai laboratóriumok vezetői közös kísérletet hajtottak végre egy korábban titkos orosz színhelyen. A kísérlet célja, hogy létrehozzák a nukleáris fúziót, amely gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrást biztosítana a világnak. Egyelőre a tudósok „azt tanulgatják, hogyan dolgozhatnak együtt, és be akarják bizonyítani, hogy tudnak együtt dolgozni” — mondotta Stephen M. Younger, a Los Alamos-i laboratórium fizikusa. Younger és hét kollégája segített végrehajtani a kísérletet az Arzamas- 16-nak nevezett, azelőtt szigorúan titkos laboratóriumban, ahol az 1950-es évek elején a Szovjetunió kifejlesztette a hidrogénbombát. A laboratóriumban az oroszok ma is folytatják a kutatásokat. Novemberben 9 orosz tudós visszaadja a látogatást Los Alamosban, ahol mágneses mezők és szuperkonduktorok problémáit tanulmányozzák — jelentette az AP amerikai hírügynökség. Az Oroszországban végrehajtott kísérlet során a tudósok kipróbáltak egy Oroszországban készült generátort, amely energiáját egy hagyományos, robbanást okozó készülékből nyerte. Ezáltal nagy erejű mágneses mező és egy rendkívüli elektromos rezgés keletkezett, amelyet 20 millió amperre becsülnek. Ösz- szehasonlításképpen: egy haf yományos háztartási villany- örte egy ampemyi elektromosságot használ fel. Younger hangoztatta, hogy orosz és amerikai tudósok a hidegháború befejezését és közös munkájuk megkezdését banketten ünnepelték meg Arzamas- ban. „Még táncoltunk is” — mondotta.
