Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-16-17 / 242. szám
1993. október 16-17., szombat-vasárnap BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKÉ 5 Közös beruházás • Mátramindszent. A napokban a községházán találkozott Szuha, Nemti, Dorogháza és a vendéglátó község polgármestere. Megvitatták a közös beruházásban épülő ivóvízhálózat építésének aktuális problémáit, az időszerű tennivalókat. Ezekben a napokban minden érintett településen falufórumokat tartanak, ahol a községek polgár- mesteri a lakosság előtt számolnak be az eddig végzett előkészítő munkákról, s vélhetően az őket is érintő anyagi terhekről. „Újrapapír,, • Bátonyterenye. Október 26-án Bátonyterenyén, a 3-as számú óvodában megyei környezetismereti továbbképzés lesz óvodapedagógusok számára. A délelőtt 10 órakor kezdődő programon az óvónők a legkisebbek és a környezet harmonikus kapcsolatáról hallgatnak előadásokat és megismerkedhetnek egy itteni találmánnyal, az úgynevezett „újrapapír” készítésének sajátos fortélyaival is. Ápolási díj mint jövedelemforrás Amikor a gondozás másodlagos Bátonyterenye. Az önkormányzathoz is igen sok kérelem érkezik ápolási díj megállapítására, olyan polgároktól, akik gondozzák egyedül maradt idős szüleiket, beteg hozzátartozóikat. A kérelmeket az önkormányzat egészségügyi és szociális osztálya bírálja el. Milyen szempontok alapján hoznak döntést? - kérdeztük Országáé dr. Molnár Zsuzsanna osztály- vezetőt.- A korábbi szabályozás szigorúbb volt, a mostani kevésbé. Ezért is vannak olyan tapasztalataink, hogy sokan csak a jövedelemszerzés forrásaként tekintik, maga az ápolás csupán másodlagos. Ezért aztán lélek nélkülivé válhat az egész, amelynek csak a gondozott vallja kárát. A törvény alapján nem részesülhet ápolási díjban a hozzátartozó, ha nyugdíjban, munkanélküli ellátásban, táppénzben, baleseti ellátásban, gyed-ben, gyes-ben részesül, valamint ha a jövedelemszerzéssel járó munkaideje a havi teljes munkaidőt meghaladja. A kérelemhez mellékelni kell a háziorvosi igazolást arról, hogy az ápolt saját ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. Például egy műtét utáni otthoni lábadozási időszak sem jogosítja a hozzátartozót ápolási díjra. Nemti története Céhmester Erzsébet és férje Bartha János, hosszú és fáradtságos gyűjtőmunka után megírták községük történetét. A mű a Lakitelek Alapítvány pályázatán is sikerrel szerepelt. Új hír, hogy a községi önkormányzat a nyugdíjas szerzőpárostól a közelmúltban négyéves időtartamra megvásárolta a kiadói jogokat. Megegyezés született a salgótarjáni Fáklya kiadóval is amelyik szerkeszti, gondozza majd a kéziratot. A tervek szerint, egyelőre ezer példányban fog megjelenni a Nemti története, várhatóan még ez év decemberében. Három falu fogorvosa Ki a Zagyva vizét issza... Képünkön Oláh Bertalan, Szarvas János és Nagy Tibor a vízmű lassúszűrőjének réteges feltöltését végzik, kavics szűrőanyaggal. Egyedül az országban, csupán a bátonyterenyei vízműtelepen működik biológia, más néven lassúszűrő, immár kilenc éve a szakemberek megelégedésére. Ez azért is fontos - különösen ismerve az idei nyár ellátási gondjait - mert a lassúszűrők működtetésével napi 1500-1800 köbméter víz is kiemelhető a Zagyvából, ha ezt a folyó szintje is megengedi. Mintegy másfél millió forintos költséggel, most fejezték be a biológiai szűrő karbantartását, felújítását, amely lehetővé teszi a harmadik blokk beindítását és ezzel a napi 3000 köbméternyi víz kiemelését. A város és környéke ellátását ezen kívül a hasznosi tározó és tizenkilenc kút biztosítja. Éppen a napokban készültek el egy új kútfúrással. Egyre több a rászoruló Bátonyterenye. Évről-évre nő a szociális szolgáltatásokat igénybe venni kényszerültek száma. Az időskorúak gondozóházában naponta harmincán fordulnak meg. Az idősek klubját Kisterenyén huszonötén, Rákóczi-bányatelepen tizenheten látogatták meg napi átlagban. Házigondozásban százhetvenen részesültek ebben az évben. Ebből nagybátonyiak száztízen, kisterenyeiek hatvanan voltak. Az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetést is hasonló számba vették igénybe. Ami a rászoruló emberek növekvő számán kívül még elkeserítő, hogy már nemcsak az idős korosztály, hanem a fiatalabbak is, az ellátatlan vagy a munkanélküli ellátásból már kikerültek is segítségre szorulnak létszükségükben. Negyvenmillióért elkelt az Ady Endre Művelődési Központ Két hónapja kezdte meg munkáját a dorogházi új orvosi rendelőben a körzeti fogorvos. Szuha, Mátramindszent és Dorogháza közös összefogásával biztosították az ellátás feltételeit. Képünkön: dr. Kaizler László fogorvos és felesége, - aki az asszisztense is - a mindszenti Tóth Mihályné próbatömését készíti elő. Vöröskeresztes tanarelnökök tanácskozása Bátonyterenyén Október 18-án, hétfőn délután fél háromkor a kisterenyei mozgalmi házban található városi Vöröskereszt szervezet irodájában találkoznak a település oktatási intézményeiben dolgozó tanárelnökök. Megbeszélésük témái között -egyebek mellett - szerepel a téli fogászati hónapokra való felkészülés szervezési teendőinek, s az ezzel kapcsolatos pályázati lehetőségeknek a megvitatása. Várhatóan pontosítják egy csecsémőgondozói és elsősegélynyújtó tanfolyam beindításának időpontját. Végezetül az általános iskolai új ifjúsági Vöröskeresztes csoportok megalakításáról, az eddig végzett munkáról készül majd beszámoló. ✓ Ártatlan alapítvány? Lassan egy év lesz már annak, hogy a mátraterenyei ön- kormányzati testület elhatározta, hogy alapítványt hoz létre, amelynek célja a községi szabadidős, horgász- és tömegsportélet anyagi és erkölcsi támogatása lenne. Miután megszerezte hozzá a lakosság támogatását, január 28-ai ülésén, 150 ezer forintnyi törzstőkével életre hívta az alapítványt. Ebből az összegből 100 ezret pályázat útján nyertek, 50 ezer forintot a községháza pénztárcájából fizettek. Ment minden, mint a karikacsapás, csak éppen a cégbírósági bejegyzés késett. S miután végre a várva-várt beleegyezés szeptember 6-án megszületett, beütött a mennykő, pontosabban a megyei főügyészség ellentmondással élt az ügyben. Az igazság őrének fellebbezése most a Legfelsőbb Bíróságra kerül. Ott fogják majd eldönteni: vajon ártatlan-e az alapítvány?- szgys Fél Európa házhoz jön „ Veszélyben van Bátonyterenye kulturális élete. A Nógrádi Szénbányák felszámolása miatt el akarják tőlünk venni az Ady Endre Művelődési Központot. Kérünk mindenkit, hogy álljon mellénk! Ne hagyjuk, hogy tönkre menjen mindaz, amit eddig létrehoztak s amely jól működik ...” Fenti sorok, abból a levélből valók, amelyet háromezerháromszáz bátonyterenyei városlakó és egyesület képviselőjének az aláírásával október első napjaiban adtak át Romhányi Gyulának, a városi önkormányzat jegyzőjének. A népművelőkön nem múlik Miközben Kicsiny Miklóssal, a Bátonyterenye Közművelődéséért Alapítvány titkárával, — aki egyben az Ady igazgatója is - az elszánt „házmentő” akcióról beszélgettünk, érkezett a hír, hogy szeptember 28-án megszületett a szerződéstervezet: a székesfehérvári székhelyű Hun-Invest Befektetési és Szolgáltató Rt. szőröstül-bőrös- tül megveszi az Ady Endre Művelődési Központot. Sajnos az ott dolgozó népművelőkön múlik a legkevesebb. Takaréklángon, évek óta tartó bizonytalanságban, felére zsugorodott létszámmal és kevés pénzzel próbálják „szolgálni” a kultúrát. A mostoha viszonyok ellenére a művelődési ház ezernyi szállal kapcsolódik a környék általános iskoláihoz, különösen a szomszédos Erkel Ferenc Általános Iskolához és az állami zeneiskolához, amelyek jövője függ az Ady további sorsától is. Ezért is kilincsel már régóta ezernyi érvvel a zsebében az igazgató országos hatáskörű szerveknél azt kérve, hogy a művelődési ház kerüljön le a szénbányák szanálási listájáról, magyarán adósságtörlesztés címén ne adhassák el azt. Azóta sok víz lefolyt a ZagyBraun Miklós vezetésével Erkel iskolások tartanak táncpróbát a színpadon. Gyerekek százai is aláírták a tiltakozó levelet. ván. Ha a legutolsók között is, de Kicsiny Miklósnak is sikerült megismerni a fehérvári cég megvásárlási ajánlatát. Számukra biztatóan hangzik az a kitétel, hogy a művelődési ház továbbra is végezheti eredeti munkáját. Az viszont homályosnak tűnő célkitűzés, hogy ezen kívül még vállalkozói tevékenységet is kell folytatni, menedzserszemléletű vezető irányításával... Szegény az önkormányzat- A polgárok aggodalmát megértem a művelődési házukért. Mert az övéké, annak idején pénzt, munkát nem kínéltek, legfőképpen a nógrádi bányászok. Hasonlóan érzünk mi is - mondja Nagy Mihály polgár- mester.- Sajnos azonban nekünk nem volt 30-40 milliónk, hogy megvegyük. Felajánlották, de szerintem, akik ezt tették már az elutasító választ is tudhatták. A szerződést alaposan áttanulmányozzuk. Azért is, mert hasonló módon, vállalkozói bérleményként már működött az intézmény s bizony elég dicstelen véget is ért. Október 15-ei határidőre szól a tervezett szerződés, mi kérjük az október végi határidőt, addig dönteni fog a testület. Mint résztulajdonosoknak - 1,1 millió forintnyi tőkével - megvan a döntési, véleményezési jogunk. A jövő fogja eldönteni Dr.Dósa Zoltán, a szénbányák felszámolóbiztosa szerint, majd csak a jövő fogja eldönteni, hogy 40 millió forintos adósság megváltása árán, milyen vásárt csináltak. Citálja is a legfontosabb passzusokat:- „A Bátonyterenye Alapítvány eddigi szerepe továbbra is megmarad, sőt ez még ki is bővül. Ha az alapítvány jól gazdálkodik, akkor „távlatilag" a ház teljes tulajdonosává is válhat.” Újszerű, kockázatos vállalkozás, tele ígérettel és sok-sok bizonytalansággal. A Hun-Irt- vest Rt. hasonló vételi ajánlatot tett a bányász sportegyesülét ingatlanaira is. A leckét mindenesetre feladták. Az önkormányzatnak dönteni kell. Szabó Gy. Sándor-Hogy hol lakik az Oláh Pali? - addig menjenek míg egy hosszú antennát nem látnak égbe nyúlni az udvaron. Megfogadtuk a hasznos tanácsot, s így valóban ripsz-ropszra megtaláltuk, akit kerestünk Mátraverebélyben. Oláh Pál egyedül él idős édesanyjával. A 43 éves férfi egy gyermekkori betegség áldozataként félig-meddig tolószékhez láncoltán kénytelen megélni, újrakezdeni a mindennapokat. Persze ezek után bárki rosszra gondolhat, jobban mondva csak rosszra. Pedig a gondozott porta, a felseperi udvar, a belső rend és tisztaság nemcsak az édesanya keze munkája. Oláh Pál is gyakran kikel a tolószékből és végzi a dolgokat, ahogy bírja, ahogy tudja. Talán csak a lépcső hiánya a feltűnő, de azzal nehéz is lenne megbirkóznia. Még egy dologgal „gyürkő- zik” Pali. Nap közben, esti órákban URH rádióvevőjén kapcsolatba lép fél Európával. Nem túlzás ez, hiszen egy elejtett mondatából kiderül, forgalmazás tekintetében az orszáA rádiónál Oláh Pál, hívójele: HG-6 IOP gos ranglista tizedik helye az övé. Hogy mindehhez honnan a technika? Egy részét saját kútfőből, szakirodalom felhasználásával maga „bütykölte össze.” A nehezebbik felét, még a rendszerváltás előtt KlSZ-védnök- séggel a tarjáni BRG fiataljai „dobták össze.” Köszönte is nekik akkor is, - meg ha már szóba hoztuk - most is. Kép: Mikuska I.-Nekem ez az életem a rádiózás. - mondta, amikor megcsodáltuk a tízméteres antennát az udvarukban.- Ezé a fő hely. Kis motorral forgatható, aszerint, hogy melyik külföldi kollégámat szeretném célba venni. A bátonyterenyei rádióklub tagjai készítették. Egy új rádiót is szeretnék. Sok pénzbe kerül, ha sikerül összegyűjteni, boldog leszek. Bátonyterenye és környéke Hétfői számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Aggodalom kíséri az ügyletet
