Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-16-17 / 242. szám

1993. október 16-17., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP t> Vendég a szerkesztőségben Tegnap délután Herbert Godyla (jobbról), a hamburgi Axel Springer újságíró-iskola igazgatóhelyettese látogatott szerkesz­tőségünkbe. Az eszmecserén dr. Sztrapák Ferenc, lapunk felelős szerkesztője köszöntötte. Fotó: Kun Király József Kitűzik az ingatlanok határpontjait A kárpótlási után a tagi földeket mérik A hatósági munkára koncentrálnak Tegnap, október 15-én úgy­nevezett földmérő napot rende­zett Salgótarjánban a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság Nógrád Megyei Csoportja. A rendezvény alkalmából Ormai Dezsővel, a Salgótarján körzeti földhivatal vezetőjével beszélgettünk.-Milyen változásokat jelent a földmérői munkában a kárpót­lási törvények életbe lépése?-A kárpótlás földmérési vo­natkozásait a Földművelésügyi Minisztérium földügyi és térké­pészeti főosztályának utasítása szabályozza. A földhivatalok felé a kárrendezési hivatal küldi a földmérési igényt. Erre a munkára egyre több vállalati erőt vonunk be, mert a földhivatal munkatársai nem győzik. Saját erőből általában nem tudjuk tartani az előírt hat­van napos átfutási időt, mert sa­ját embereinknek a hatósági fel­adatokra kell koncentrálniuk az erőiket.- Optimális-e a földmérők száma Nógrád megyében?- Harminc-negyven föld­mérő dolgozik a földhivatalok­nál. de bevonunk külső munka­társakat és vannak vállalkozók is. Saját embereink szombat-va­sárnap is dolgoznak az árveré­sen megszerzett ingatlanok ha­tárpontjainak kitűzésén. Ugyanakkor valamennyi föl­dhivatal nagy értékű technikai berendezésekkel dolgozik, emi­att a földmérői állomány célsze­rűen nem nagyon bővíthető.-A kárpótlással kapcsolatos munkák lefutása után kevesebb dolguk lesz?- A tagi földek kimérése né­hány évre meghatározza majd a földmérők munkáját. (dudellai) Kulin Ferenc előadása Salgótarjánban Nehéz helyzetben a kultúra Népművelők, könyvtárosok, pedagógusok találkoztak Kulin Ferenccel, MDF-es országgyű­lési képviselővel, a Parlament kulturális bizottságának elnö­kével. tegnap délután Salgótar­jánban a József Attila Művelő­dési Központ klubjában. A Ma­gyar Népművelők Nógrád Me­gyei Egyesületének szervezésé­ben megtartott közös eszme­csere része annak a már koráb­ban indult programsorozatnak, amelynek az a célja, hogy a nógrádi művelődés szakembe­rei mintegy első kézből kapja­nak tájékoztatást e témát érintő országos történésekről. A vendéget Pál József or­szággyűlési képviselő (MDF) köszöntötte, s vázolta a hajdani Mozgó Világ főszerkesztőjének munkásságát. Kulin Ferenc arról a nehéz három évről beszélt, amelyet mint a kulturális bizottság elnö­keként élt meg. Arra a harcra, amelyet elmondása szerint az országgyűlésben folytat a kultu­rális bizottság, s ahol „foggal- körömmel” próbálják védeni a művelődésre szánt pénzek leg­alább tavalyi mértékeit. Bizony nem nagy eredménnyel. Mutatja ezt az a szomorú tény is, hogy jelenleg a közművelődés dolgo­zói vannak az egyik legmosto­hább egzisztenciális helyzetben, nem beszélve a be- zárt művelő­dési házakról, könyvtárakról. Az már nem lehet vitás, hogy a kultúrát át kell alakí­tani önfinan­szírozó, a pol­gárok pénzeire támaszkodó „valamivé”, de az a nehéz fo­lyamat még hosszú évekig eltarthat és ezért sem lehet lemondani az állami támoga­tás rendszeré­ről, a nemzet erkölcsi erejé­ről, szűkös anyagi forrá­sairól. Egyik nagy ered­ménynek könyvelte el azt, hogy sike­rült megőrizni közgondolko­dásunk nemes hagyományait Kulin Ferenc (jobbról) és Tóth Csaba, a József Attila Művelődési Központ igazgatója és sikerült leg­főbb médiáinkban gátat vetni az amerikanizációnak, a szerinte nem kívánatos nyugati hatások­nak. Az előadást követő élénk eszmecserén sok minden szóba került. Volt aki, kritizálta az alapítványokat sújtó tervezetet, amely szerint csupán 5 százalé­kos mértékben illetné adóked­vezmény az adományozó pol­gárt. Szó volt még a megyei mé­diák nehéz anyagi és terjesztési helyzetéről. Elhangzott olyan vélemény is, hogy Nógrádot nem csak ósdi ipara, munkanél­küliségi mutatói, hanem sa­nyarú művelődési viszonyai alapján is veszélyeztetett régió­nak nyilváníthatnák. -szgys­Közmeghallgatás Salgótarján. Október 18-án, hétfőn délután 5 órakor, a vá­rosháza nagytermében az ön­kormányzati testület közmeg­hallgatást tart, amelyre minden érdeklődő polgárt tisztelettel meghívnak. A lakossági fórum várható témája a képviselő-testület ed­dig végzett munkája lesz, de le­hetőség lesz a város fejlődésé­ben jelentkező eredmények, gondok és problémák megvita­tására is. Ma már nem lehet gyorsan megtollasodni A bevallás alapja: a tiszta jövedelem (Folytatás az 1. oldalról) 25 százalékos áfa is.- Mégis sok a butikos.-Próbálkoznak az emberek, de nagyon kevésnek sikerül. Elúszhat a megtakarított tőke is. Nagy a mozgás a butikosok kö­zött, mert ha nem fogy el az árukészlet, akkor a pénz fogy el. Tíz kabátból régen nyolcat ad­tunk el, ma kettőt.- Előnyt jelent ebben a moz­gásban, hogy önök már ismer­tek?- Olyan előnye van, hogy mi nem akarunk gyorsan meggaz­dagodni. Már ismerjük a lehető­ségeket.- Milyen jövője lehet a butik­nak?- Soknak meg kell szűnnie. De mindig van, aki kiveszi a régi helyett az üzletet, bár lehet, hogy két hónap múlva minden pénze elfogy. Ma már nem kell ehhez sok idő. 900 ezer forintig kell járulékot fizetni Milyen járulékfizetési köte­lezettsége van a butikosnak az egészségbiztosítási pénztár számára? A kezdés évében a fő­foglalkozású vállalkozó a nap­tári év első napján érvényes mi­nimális bér 60 százalékának megfelelő összeg után fizet 54 százalékos mértékű tb-, egész­ségbiztosítási és nyugdíjjárulé­kot, vagyis ebben az évben havi 2592 forintot. A nem kezdő főfoglalkozású vállalkozó a megelőző évben elért adóköteles jövedelme után 54 százalékos járulékot fizet (ennek legkisebb összege ez évben 2592 forint, a kiegészítő tevékenységet végző pedig 10 százalékos baleseti járulékot. A vállalkozó legfeljebb évi 900 ezer forint jövedelem után köte­les járulékot fizetni. Ha alkal­mazottat foglalkoztat, annak bruttó bére után 44 százalékos tb-járulékot fizet, mert a dol­gozó fizeti a 10 százalékos egészségbiztosítási és nyugdíj­járulékot. A szakmunkástanuló után havi 450 forintot, segítő családtag foglalkoztatása esetén (ha neki nincs egyéb biztosítás­sal járó jogviszonya illetve nem saját jogú nyugdíjas) 4320 fo­rintot fizet a vállalkozó ebben az évben. Minimális befizetés Megjegyzésként kaptunk még egy információt: a vállal­kozó az APEH-hoz bevallott jövedelme után fizeti a tb-járu- lékot. A bevallás alapja a tiszta jövedelem, amely a bevételéből levont összes költség után ma­rad. Az esetek nagy részében ez az összeg a minimális járulék (2592 forint/hó) fizetését ered­ményezi. Ponyi Zsolt, az Arany János úti 2-es pavilonban lévő Baby Bell tulajdonosa:- Az emberek azt gondolják, a butikoshoz dől a pénz, de aki benne dolgozik, tudja, hogy ez nem így van. Igen szerény ha­szonnal kell továbbadni az árut, ennek évek múlva van látszatja. Amikor a butikrendszer bein­dult, 40-50-60 százalékos árrés­sel dolgoztak, akkor egy-másfél alatt meg lehetett tollasodni. A látszat csal?- Miért élhetnek tévhitben az emberek a butikosokkal kapcso­latban?- Aki ide bejön, azt látja, itt mennyi áru van és abban meny­nyi a pénz. Azt hiszi, ha a buti­kos valamit elad, az már rögtön az ő pénze. Közben horribilis összegeket kell fizetni a belvá­rosi üzletek bérleti díjaként, ezeknek is meg kell térülniük. Levonják a tb-t, a nyereségadót, a helyi adót. Ha zárszámadást végzek a havi munkámról, nem sokkal marad több, mint amennyi egy közepes fizetés egy jól működő cégnél. Mit mond az APEH? A ke­reskedők átlagos bevétele éves szinten egymillió forint fölötti összeg. Ebbe beletartoznak az élelmiszeres kisboltok, kocs­mák is. (A megyében 400 körüli a ruházati profilú vállalkozás.) A butikok bevétele nem éri el a 700 ezer forintot, bevallásaik szerint. A butikok több, mint fele - nem is kis mértékben - veszteséges. Nagyon kis száza­lékuk nyereséges, de ez a nyere­ség átlagosan nem éri el az évi 80 ezer forintot sem. Dudellai Ildikó Alapítvány a kórház szülészeti osztályán Salgótarján. A város és kör­nyéke demográfiai helyzetének javítása, a születendő utódok, valamint a nők egészségvé­delme érdekében alapítványt hozott létre a Madzsar József megyei kórház szülészet-nő­gyógyászati osztálya. Ennek konkrét céljairól dr. Al-Ghaoui Nádim, az osztály adjunktusa, az alapítvány intézeti vezetője az alábbiakat mondta:- Szeretnénk fejleszteni a be­tegellátás növekvő igényeinek megfelelő, magas szintű műkö­déshez szükséges bajmegálla­pító és gyógyító eszközparkun­kat. Emellett az alapítvány tá­mogatni kívánja a szülészet-nő­gyógyászati ellátásban résztve­vők szakmai szinten tartását. Nem elhanyagolható tény, hogy ezzel az évente igényelt táppénzes napok számának csökkenése is várható. A korábbi években anyagi erőink lehetővé tettek néhány olyan fejlesztést osztályunkon, amelyek révén hazai mércével mérve is az élen járó tevékeny­séget végzők körébe kerülhet­tünk. (mj.) Traffipax • Október 16-án, szombaton 14 és 22 óra között a 21-es számú főúton, Pásztó kül- és belterületén, valamint Jobbágyi és Mátraszőlős térségében, ok­tóber 17-én, vasárnap 10 és 20 óra között Balassagyarmaton a Rákóczi, a Kővári, az Ady és Szügyi úton és Mohorán buk­kanhat fel traffipaxos rendőr­autó. Hangverseny • Salgótarján. Október 17-én, vasárnap 19 órakor Kovács Endre orgonaművész tart kon­certet az acélgyári ferences templomban. A hangversenyt Liszt Ferenc emlékére a városi orgonabarát kör rendezi. Jegyek a helyszínen válthatók. Kézimunka-bemutató • Ságújfalu. A község műve­lődési házában már másod íz­ben rendeztek kézikötés-bemu- tatót. A gondosan elkészített, íz­léses darabok közül a zsűri Ipacsné Godó Hajnalka munká­ját ítélte a legjobbnak, így a fő­díjat ő kapta. Hárman részesül­tek kisebb jutalmakban. Szeta-vásár • Salgótarján. Október 16-án, szombaton 9 órától a József At­tila Művelődési Központ előtt, a Fő téré szeta-vásár lesz. Az egyes ruhadarabokat 5-50/Ft-os áron értékesítik. Állatorvosi ügyelet • Pásztó. A város és környéke hét végi állatorvosi ügyelete; I. körzet: dr. Bene Tibor, Pásztó, Ibolya út 4. Tel.: 360-543. II. körzet: dr. Baboss Csongor Kálló, Kossuth út 33. Új képviselő • Rétság. A város képvi­selő-testületének egyik tagja, Hajnis Ferenc lemondott a kö­zelmúltban. A testület jelenlegi tagjai után a legtöbb szavazatot dr. Varga Tibor szerezte az ön- kormányzati választások során. Ennek megfelelően vele egé­szült ki a városatyák testületé. Üres szék • Balassagyarmat. A város képviselő-testülete pályázatot fog kiírni a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ december­től megüresedő igazgatói poszt­jára. A pályázatokat legkésőbb január 31-éig elbírálják. Számítás- technika és levéltár Salgótarján. Az ország levél­tárosainak kétnapos továbbkép­zését rendezik meg október 18-án és 19-én a nógrádi me­gyeszékhelyen, amelyen mind az egyházi, mind pedig az ál­lami és önkormányzati kezelés­ben lévő levéltárakból összesen mintegy huszonötén vesznek részt. A levéltárak Salgótarjánba érkező szakemberei Körmendi Lajos, a Magyar Levéltáros Egyesület számítógépes stúdió­jának vezetője irányításával a gyakorlatban sajátítják el a számítástechnika levéltári al­kalmazásával kapcsolatos leg­fontosabb alapismereteket. Felvételi előkészítő A Munkásképviseleti Alapítvány szervezésében, az MSZP és a BIT-NODISZ támogatásával tegnap délután Salgótarjánban a közgazdasági szakközépiskolában nyílt meg a felsőfokú tanul­mányokra előkészítő ingyenes tanfolyam mintegy 90 fővel. Kíváncsiskodó Adóznak a nyugdíjasok is Egy állástalan olvasónk szerint a munkanélkülitől megvonják a segélyt, ha dol­gozik, a nyugdíjasok viszont kereshetnek, amennyit csak akarnak, akár a nyugdíjuk kétszeresét is. Az a kérdése, hogy őket miért nem ellenőrzi senki? Ők miért nem adóz­nak? Talán az APEH-nek nem jönne jól ez a pénz? A kérdésre az APEH ügyfél- szolgálati csoportjának veze­tője, Gyetvai Ferenc válaszolt.-Amennyiben a munkanél­külit a munkaügyi központ ki­közvetíti mint a járadékban ré­szesülő személyt, akkor havi 9 ezer forint bruttó keresetig nem vonják meg a járulékot. Az ezen túl szerzett jövedelem azonban adóköteles bevételnek számít! Ami a nyugdíjat illeti, azt a hatályos jövedelemadó törvény nem adóztatja. A mellette szer­zett jövedelem azonban, illetve maga nyugdíj is évi 108 ezer fo­rint felett adóköteles, de a nyugdíjra eső adó az összes adóból levonható. Ezt a ked­vezményt a személyi jövedele­madó törvény biztosítja. Varga Róbert, Salgótarján Szerpentin ú. (volt Schujer F. ú.) 15 szám alatti lakos tette fel a következő kérdést: Két hónapja szerelték be a gázó­rát, amely kezdettől fogva erősen kattog. Ezt jelezte a Tigáz-nak, de a szerelő azt mondta: nem jelent gondot, mivel új készülékről van szó. Javasolta viszont, hogy a saját költségen Gödöllőn ellenőriz­tesse az órát. Olvasónk ezzel nem ért egyet, de mit tehet?

Next

/
Thumbnails
Contents