Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-02-03 / 230. szám

1993. október 2-3., szombat - vasárnap SZEMTŐL SZEMBE Dániában járt a megyei közgyűlés Tanulságos utazás Ahogy az illetékes államtitkár látja A magyar ifjúság helyzete Mint lapunkban is megírtuk, a Nógrád Megyei Közgyűlés mintegy negyvenöt személyből álló küldöttsége - amelyben a képviselőkön kívül bizottsági tagok és szakértői minőségben a hivatal dolgozói is helyet kap­tak —, az az elmúlt hetet Dániá­ban töltötte.-Mi volt az utazás célja és mennyiben realizálódott? - kér­deztük dr. Rozgonyi József me­gyei tanácsnoktól, a kulturális és oktatási bizottság vezetőjé­től, aki „civilben” a salgótarjáni Táncsics közgazdasági és ke­reskedelmi szakközépiskolát igazgatja.- A szakképzéssel, a munka­erő-piaci képzéssel kapcsolat­ban kívántunk tapasztalatokat szerezni egy olyan országban, amelyik e tekintetben is Európa élén halad. Egy negyvenezres kisváros Slegense munkaerő-képzési központjának - ahogyan ott ne­vezik az Amu-centemek - a vendégei voltunk és e többpro­filú - alap- át és továbbképzést is nyújtó - intézmény tevékeny­ségét tanulmányoztuk konkrét képzési (kereskedelmi, ipari, élelmiszer-ipari, felnőttképzési) helyeken. Ügy érezzük, hogy számos olyan tapasztalatot szereztünk mind a munkában állók, mind a munkanélküliek képzésében, amelyeket a mi eltérő viszonya­ink között is hasznosíthatunk.- Ont mi ragadta meg legin­kább?- A sokszínű és rugalmas - a miénknél jóval átfogóbb, szak­macsoportokra felkészítő - képzési rendszer, a tudatosság, szervezettség, egymásra épült- ség a folyamatokban. Szinte minden életszakaszban be lehet kapcsolódni a képzésbe, amely gyakorlatra orientált, pragmati­kus. A hivatásos gépkocsiveze­tők például a szokásos ismere­teken kívül elsajátítják a szám­lákkal, a biztosítással kapcsola­tos tudnivalókat, útvonalterve­ket is készítenek stb. Imponálónak tűnt az érdeke­gyeztetési mechanizmus műkö­dése is. A szakképzőintézetek- a mi fogalmaink szerinti - is­kolaszékeinek a tagságát 80 százalékban a munkáltatók és a szakszervezetek alkotják és csak a fennmaradó helyeket töl­tik ki a tanárok és az önkor­mányzatok képviselői. Tehát a munkaerőt „felhasználók” mondják ki a döntő szót. Ugyanakkor mindenki pontosan tisztában van a szerepével és abban akar maximálisát nyúj­tani.-A képzési centrum meny­nyire ismeri a reális munkaerő- szükségletet és garantálja-e az elhelyezkedést is?- Szoros kapcsolatban van a munkaerőszolgálattal és ren­delkezik minden lényeges in­formációval. A képzésben il­letve a továbbképzésben részt­vevők gyakorlatát természete­sen garantálja, de a foglalkozta­tásban is komoly szerepe van.-Milyen benyomásokat sze­reztek önök a híres dán mező­gazdaságról?- Bebizonyosodott, hogy va­lóban magas szintű a mezőgaz­daság, azt az ismeretünket azonban át kell értékelnünk, hogy Dánia jellegű mezőgazda- sági ország. Korábban így volt, de ma már a gazdaság más ága­zatai nagyobb jelentőségűek.-A szakmai tapasztalatokon túl milyen élményekben volt ré­szük? Jártak például Koppen­hágában, Helsingörben?- Természetesen. Vendéglá­tóink megmutatták a főváros nevezetességeit és meglátogat­tuk a világhírű irodalmi emlék­helyet, a Hamlet színhelyét is.- Milyenek a dán emberek?- Köszönöm a kérdést, mert így van módon elmondani, hogy valamennyiünkre nagy ha­tást tett a dánok kedves, barát­ságos alkata, vendégszeretete. Jómódúak, okosan, de nem hi­valkodóan élnek. Bőven van te­hát mit tanulnunk tőlük e vo­natkozásban is.- Ilyen nagyságrendű, ha­sonló típusú országokkal érde­mes tehát kapcsolatainkat erősí­teni. Jól látom?- Pontosan így van . . Csongrády Béla A magyarországi rendszer- változás számos olyan gondot hozott felszínre az ifjúság köré­ben, melyek gyors, együttes be­avatkozást, illetve megoldást igényelnek. Annál is inkább, mivel a nemzetközi tapasztala­tok azt mutatják, hogy a fejlett társadalmakban egyre inkább ez az életszakasz értékelődik fel. Ezeknek a kérdéseknek a meg­vitatása érdekében a Miniszter- elnöki Hivatal Ifjúsági Koordi­nációs Titkársága regionális konferencia-sorozatot rendez, melynek hetedik eseményére a közelmúltban Balatonlellén ke­rült sor. Ennek kapcsán kértük meg Bárdos Balázst, a témában illetékes államtitkárt, adjon át­fogó képet a magyar fiatalságot érintő jelenlegi legfontosabb ál­lami feladatokról.- Bevezetés gyanánt hadd szögezzem le azt a tényt, hogy ezeket a konferenciákat igen hasznosnak tartjuk, hiszen segít megteremteni a kormány és az önkormányzatok ezirányú kap­csolatait. A mostani, lellei meg­beszélésen például behatóan foglalkoztunk a szakoktatással, az ifjúsági struktúrák feladatai­val, a fiatalok körében jellemző devianciával, továbbá a szabad­idő és a vallás szerepével.- Az imént a struktúrákat em­lítette. Hogyan alakult ez a Elterjedt a híre: végre olyan áremelést is megérhetünk Ma­gyarországon, amely miatt nem berzenkednek az állampolgá­rok. Az anyatej kerül többe: kétszáz helyett ötszáz forintba literenként. Ezt az árat azonban azoknak a kismamáknak fizetik ki, akik a kisbabájuk szükséglete feletti mennyiséget leadják az anya­tejgyűjtő állomásnak. Morovnyán Tiborné, a Nóg­rendszerváltozást követően?- Első helyre kívánkozik az, hogy megszűnt az Állami Ifjú­sági és Sporthivatal és az Ifjú­sági Kormánybiztos Titkársága, s a Miniszterelnöki Hivatalon belül létrehozták az Ifjúságpoli­tikai Titkárságot. A politikai pártokkal szimpatizáns ifjúsági szervezetek mellett létrejöttek eme korosztály képviseletét el­látó, illetve értük tevékenykedő felnőtt szervezetek, alapítvá­nyok, valamint olyan ifjúsági szerveződések, melyek - politi­kamentesen - egy-egy fontos, a fiatalokat érintő programunk­hoz csatlakoztak.- Milyen teendői vannak a je­lenlegi titkárságnak?- Szeretnénk egyáltalán azt elérni, hogy Magyarországon a gyermekek jogai ne csorbulja­nak. Azt sem akarjuk eltűrni, hogy a jogokat biztosító intéz­ményeket, szakembereket szét­zilálják, illetve zaklassák. Fon­tosnak tartjuk azután azt, hogy a képzésben kapjanak nagyobb szerepet a vállalkozói ismere­tek, hiszen ez a jövő egyik jár­ható útja. Természetesen a fiata­lok lakásproblémáinak megol­dásában is előre kell lépnünk.- Megvan-e ehhez a szüksé­ges eszközrendszer?- Arra törekszünk, hogy ezek a célok mielőbb megvalósulja­rád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójától kérdez­tük:- Valóban tegnaptól ennyivel többet lehet kapni egy liter anyatejért?-Igen. Az Egészségbiztosí­tási Ónkormányzat augusztus 25-ikén döntött így. A módosí­tott ár október elsejétől van ér­vényben.- Az ön ismeretei szerint anyatejügyben lesz-e valami nak. A rendszerváltást követően ifjúságkutatókkal, politikusok­kal, országgyűlési képviselők­kel, különböző szervezetekkel folytatott konzultációk után arra a megállapodásra jutottunk, hogy ki kell alakítani egy rövid távra szóló munkaprogramot. Ebből a szempontból igen érté­kes volt 1991-ben az a parla­menti vitanap, ahol a gyerme­kek és a fiatalok gondjait, lehe­tőségeit tekintették át a hona­tyák. Az itt elhangzott gondola­tok mentén a kormány 3 éves intézkedési programot fogadott el. Meg akarom azonban je­gyezni: súlyos örökséget hordo­zunk, az intézkedések egyik napról a másikra tehát nem hozhatnak látványos eredmé­nyeket. Ugyanakkor már ko­rábban is prognosztizálni lehe­tett azt, hogy lesznek olyan kor­csoportok, melyek a rendszer- változást követően nehéz hely­zetbe kerülnek; elsősorban ter­mészetesen a munkanélküli­ségre, a képzési hiányossá­gokra, a lakáshelyzetre, s nem utolsósorban a gyakorta tapasz­talható ideológiai zűrzavarra gondolok.-Mégis a titkárság megala­kulása óta milyen kézzelfogható intézkedésekre került sor? — Nos, a teljesség igénye nél­kül, az ENSZ Gyermeki Jogok más változás is az áron kívül?-Az anyatejadókat továbbra is donornak minősíti az Egész­ségügyi Minisztérium, tehát eb­ben nincs változás. A szoptatás, vagy a lefejés útján begyűjtött anyatej nem térítéses, tekintve, hogy az anyatejet az arra rászo­ruló csecsemőnek a begyűjtő ál­lomás térítésmentesen szolgál­tatja ki.- A donorok e tevékenysége a korábbiakban nem adómentes Nyilatkozatának ratifikálása után megalakítottunk egy dere­gulációs és kodifikációs bizott­ságot, amely kezdeményezi az ellentétes szabályok hatályon kívül helyezését, új jogszabá­lyokat készít elő s e kérdések­ben időközönként nyílt szakmai napokat rendez. Meg kell emlí­tenem a 40 esztendő után elő­ször elkészült a generációt átfo­góan érintő ifjúságkutatási programot, továbbá a neves szakemberek, vallási személyi­ségek bevonásával létrejött Ifjú­sági Tudományos Tanácsadó Testület munkáját, amely hosz- szútávra állít össze koncepció­kat. Figyelemre méltó lehet még, hogy megkezdődtek az európai államokban érvényes nemzetközi „Ifjúsági Kártya” magyarországi bevezetésének munkálatai. Előkészületeket tet­tünk az Ifjúsági Egyeztető Fó­rum megalakítására, hazánk kö­telezettségvállalásának megfe­lelően folyik egy 2000-ig szóló cselekvési terv összeállítása az ENSZ számára, de sorolhatnám tovább. (Megemlíthető a salgó­tarjáni ifjúsági nyári egyetem is - a szerk.) Az Országgyűlés elfogadta a Központi Ifjúsági Alap törvényi szabályozását, amely 4 évre nyújt lehetőséget a civil szféra eme „szeletének” támogatására. Ebből az derülhet ki, hogy ez a szabályozás korántsem a má­nak, de még csak nem is a jelen­legi koalíciós kormányzás idő­tartamára szól. Nagy Attila volt. Vajon a jövőben kell-e jö­vedelemadót fizetniük?- Ebben nem mi vagyunk il­letékesek, hanem az APEH. Természetesen az APEH me­gyei igazgatóságán is érdeklőd­tünk. Petrény Gáborné igazga­tóhelyettes megnyugtatta a kis­mamákat. Elmondta, hogy ez a donori tevékenység összegha­tártól függetlenül, mentes a személyi jövedelemadó alól. Balázs József Végre egy áremelés, ami nem bosszantó Október elsejétől többet kapnak az anyatejért a donorok Áfész kontra önkormányzat Balassagyarmaton Ki kit győz ie ... ?- Frontális támadást indított szövetkezetünk ellen az önkor­mányzat - kezdi a beszélgetést felháborodott hangon dr. Hor­váth József, a Balassagyarmat és Vidéke Áfész, valamint a me­gyei Áfészek Szövetségének el­nöke. Az méltatlankodást a balas­sagyarmati önkormányzat 1993. augusztus 13-án kelt levele vál­totta ki, melyben felszólította az áfészt, hogy 16-án adja át a szeszfőzde kulcsát és tegye le­hetővé a leltározást. Ellenkező esetben hatósági kényszerintéz­kedésekre kerül sor.- Nincs hatósági jogköre. Ki­zárólag a bíróság döntését fo­gadjuk el - hangsúlyozza az el­nök.- Miről is van szó?-Áfészünk 1983-ban meg­vásárolta a szeszfőzdét a rétsági áfésztől. Nemrég derült ki, hogy a telekkönyvi bejegyzés során felcserélték a számokat, a szeszfőzde helyett, a szikvíz üzem tulajdonjogát jegyezték be. így került a főzde a városi önkormányzat tulajdonába - rögzíti a mára kialakult állapot okait dr. Horváth József. A polgármesteri hivatal által megfogalmazott hivatalos pa­pírban szerepel, hogy az üze­meltetésre kötött szerződés ez év május 31-éig szól. Ebben még az is olvasható, hogy au­gusztus 13-ával, a Balassa­gyarmati Városgazdálkodási Vállalatot bízta meg az üzemel­tetéssel, 1994. június 30-áig. A tevékenységből származó adó­zott tiszta nyereség kétharmad része az önkormányzatot, egy- harmada pedig a városgazdál­kodást illeti meg.- Arra az észrevételemre, hogy az ingatlan birtokba véte­lére nincs.'törvényes lehetőség, a polgármester kitérő választ adott. A hivatal eljárása tör­vénysértő, akárcsak a képvi­selő-testület döntése. Ezért en­nek hatályon kívül helyezését és új határozat meghozatalát kér­tem — egészíti ki az előbbieket az elnök. Ezzel egyidejűleg levelet ír­tak a köztársasági megbízott te­rületi hivatalához és birtokvé­delmet kértek. Ezt megkapták. A közigazgatási eljárás lefolyta­tására Rétság Város Önkor­mányzatának jegyzőjét jelölték ki, aki nem a jogellenességet, hanem a bérleti szerződést vizs­gálta, s ennek alapján az ön- kormányzatnak adott igazat.- Ezután a városi bírósághoz fellebbeztünk. A Nógrád Me­gyei Főügyészség vezetőjétől pedig a határozat törvényességi felülvizsgálatát és felfüggeszté­sét kértük. Bízom benne, hogy a bírósági tárgyaláson tárgyilagos ítélet születik - fogalmaz dr. Horváth József.-A birtoklapok felülvizsgá­latánál jutott tudomásunkra, hogy az áfész szeszfőzde tulaj­donjoga az önkormányzaté - mondja Jónás György, a képvi­selő-testület gazdasági bizott­ságának elnöke.-Nem kellett új leltárt fel­vennünk, mert az korábban megtette a Vám- és Pénzügyőr­ség illetve megtették az illeté­kes szervek. A bérleti szerződés pedig egy évre szólt. Ezt nem szándékoztunk megújítani.- Törvényesnek tartja a lel­tárfelvétellel kapcsolatos eljá­rásukat?- Igen. A jegyzőkönyv szerint az át­vevő bizottság tagjai voltak: dr. Németh György polgármester, dr. Kiss Tamás alpolgármester, Jónás György', a gazdasági bi­zottság elnöke, Nánai Gábor, a városgazdálkodási vállalat igazgatója, a polgármesteri hi­vatal pénzügyi osztály ellenőrző csoportja részéről Herczeg Ist­vánná, a Vám-és Pénzügyőrsé­get Majoros János képviselte. Az áfésztól Abai Nemes András jelent meg. Elmondta, hogy je­lenleg is birtokon belül vannak és ehhez ragaszkodnak. Szeret­nék, ha jogerősen tisztázódna a tulajdonosi viszony. Van érvé­nyes adás-vételi szerződésük, amelybe a helyrajzi szám téve­sen került. Neki semmilyen fel­hatalmazása nincs arra, hogy bármit technikailag átadjon. Ennek ellenére azóta is az új bérlő működteti a szeszfőzdét. A támadás második célpontja a piaci büfé.- A városi rendőrkapitányság 1981 -ben közölte, hogy a bűnö­zés hetven százaléka a Balassa Étteremből indul ki. Ez a hely­zet, valamint a lakosság nyu­galma megkívánja, hogy kiszűr­jék a rendetlenkedőket. Mivel ezt a réteget is ki kell szolgálni, ideiglenes engedély alapján, 1981-ben a piacon négymillió forintért felépítettük a büfét. Az önkormányzat elrendelte hala­déktalan lebontását azzal, hogy a piacrendezési tervnek megfe­lelően, sátoros árusítóhelyeket kívánnak az épület helyén is ki­alakítani. Ennek vitájára nem hívtak meg. Mi évenként 200 ezer forint piaci helyfoglalási díjat fizetünk a testületnek. Esz­tétikailag belefér a jelenlegi el­képzelésekbe. Ebben az épület­ben a szövetkezeti tulajdono­soknak 2 millió 800 ezer forint értékű üzletrészük van. A dön­tést tagjaink védelmében, érde­kében megfellebbeztem a köz- társasági megbízott területi hi­vatalánál, kérve a lebontás fel­függesztését és a rendelet mó­dosítását - tájékoztat a jelenlegi állapotokról az elnök.- Sem én, sem a város főépí­tésze nem voltunk ott, amikor a haladéktalan lebontásról szóló határozatot hozta a képvi­selő-testület - kezdi válaszát Ember Csaba, a városfejlesztési és helyiséggazdálkodási bizott­ság vezetője.- Nekünk nincs döntési jog­körünk, de az október 7-ei ülé­sünkön megkérdezzük a bizott­ság tagjait, miként született meg ez a határozat, amikor ilyen megoldásra korábban senki sem voksolt. Sajnos a piactervezési témában meghirdetett, nyilvá­nos fórumon elképesztően ke­vesen voltak. Abban viszont igaza van dr. Horváth József­nek, hogy elvárhatta volna a névre szóló meghívást. Szerin­tem, hosszabb távon sem ma­radhat meg kocsmának, más célra kellene használni. A fron­tális támadásra utaló állításával szemben tárgyalási és meg­egyezési készségünket az aláb­biakkal bizonyítom. Az ABC Élelmiszer Köz­pontnál elővásárlási jog alapján megkapták a kért területet. Az itt folytatásként létrejövő keres­kedelmi központban pedig több pavilont licitálás útján szereztek meg. A támadás harmadik iránya az önkormányzati tulajdonban lévő hat üzlet, határozatlan időre szóló bérleti szerződései­nek a felmondása.- Amíg nem szolgáltatunk rá okot, addig nem lehet minket kitenni. Amennyiben a testület ragaszkodik a visszavételhez, akkor hasonló nagyságrendű üz­leteket kell adnia. A Parlament által nemrég elfogadott lakás- és bérleményekre vonatkozó törvény szerint az önkormány­zat köteles a bérleményeket ne­künk eladni. Egyébként a gaz­dasági bizottság tagjai közül egyesek arra bíztatják a jelen­legi bérlőket, mondják fel a ve­lünk kötött szerződést, az újat pedig 1994. január elsejével az önkormányzattal kössék meg - foglalja tömören össze a bérleti szerződés-vita lényegét az el­nök.- A képviselő-testület ala­kuló ülésén többen hangsúlyoz­ták, hogy azoké legyen a bérle­mény, akik ténylegesen hasz­nálják. Ezzel mindenki egyetér­tett, s úgy gondolom ma is - utal az akkori álláspontjának el­fogadására Ember Csaba.-A város szeretne magának törzsvagyont biztosítani, a bér­leményeket pedig a rizikót is vállaló vállalkozóknak kívánja kiadni, nem pedig a haszonleső, perselyező áfésznek - hangoz­tatja Jónás György. Ő úgy véle­kedik, hogy az áfésznek és az önkormányzatnak fizetett bér­lemény összege jelentkezik a kenyér árában.- Ha jól tudom, az áfész sen­kit sem kényszerített arra, hogy elfogadja a bérlemény haszná­latára szabott feltételeket.-Törvényesen rendben van, én viszont ezt etikátlannak tar­tom. Feltétlenül kérem a követ­kezők közlését. A város és polgárainak ér­dekképviseletét mindennél fon­tosabbnak tartom, mint a kisebb rétegek, illetve érdekvédelmi csoportok, a korábban megszer­zett, ma már elvtelenek tűnő bevételi forrásait. Ezek közé so­rolom az áfész üzlethálózatának azon boltjait, amelyeket nem sa­ját rizikójukra üzemeltetnek, hanem albérletben hasznosíta­nak a maguk javára. Ezt azért tartom elvtelennek, mert az ön- kormányzati tulajdon megkáro­sítását érzem benne, beleértve a szolgáltatást igénybe vevő pol­gárok megrövidítését is. Mint választott képviselő azért harco­lok, hogy a saját vagyonukat kockáztató vállalkozók kerülje­nek jobb pozícióba.- Mivel az önkormányzat szövetkezetünk gazdasági alap­jait kezdi ki, törvényesen keres­sük igazunkat. Eddig jogsze­rűen végeztük munkánkat. Mi­ért nem hagyják azokat dol­gozni, akik tudnak és akarnak? - kérdezi nekikeseredve dr. Horváth József. Venesz Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents