Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-14 / 240. szám
6 PIAC - GAZDASÁG 1993. október 14., csütörtök A gazdasági pangás évei kopogtatnak? A tények nem igazolják a kormányzati elképzeléseket Interjú Boldvai Lászlóval, az MSZP gazdasági szakértőjével Azon nem lehet csodálkozni, hogy a jelenlegi koalíciós kormány minden áron azt akarja bizonyítani, hogy sikereket ért el. Persze mindez feltételezés, s az átlagpolgárok figyelme, érdeklődése is inkább a jövő kérdéseire vonatkozik. A meglehetősen nagy „csokorból” a jobb megélhetés megteremtésében, a gazdaság állapotának várható alakulásában szerepet játszó költségvetés gazdasági örökségként való bizonyos fokú elemzését választottuk. A kérdések megválaszolására Boldvai Lászlót, az MSZP gazdasági szakértőjét kértük meg. Vállalkozók tesztje Ki mit tud matematikából- Két egymásnak ellentmondó vélemény él a köztudatban. Az egyik szerint jövőre sokkal rosszabb gazdasági helyzetben lesz az ország, mint a rendszerváltás előtt, ugyanakkor a kormány ennek az ellenkezőjét állítja.- Az 1994. évi költségvetés vitájakor a korábbiakhoz képest új helyzet áll elő. Minden valószínűség szerint az ellenzéki pozícióból opponált költségvetést egy év múlva a mai ellenzéknek kell majd végrehajtania. Ez alkalmat ad arra, hogy leltárba vegyük az Antall-kor- mány ténykedését és megfogalmazzuk: milyen örökséggel kell majd az új kabinetnek szembenéznie. A válaszadásnál abból kell kiindulni, hogy az idei költségvetés a jelen jellegzetes folyamatait mutatja-e be, reális elképzelésekre épül-e, mivel a jövő évi gazdasági várakozások közvetlen alapjai ebben az évben teremtődnek meg.- Mit mutat a valóság?- Az első félév statisztikai számai messze nem igazolják vissza azokat a kormányzati elképzeléseket, amelyeket az elmúlt év őszén egy mérsékelt, élénkítő politika jegyében fogalmaztak meg. E helyett ellenkező irányú fordulat következett be, amely még mindig magán viseli az optimista kormányzati megközelítéseket. Ezek szerint nincs különösebb gond, a problémák átmenetiek, nem strukturális eredetűek.- Ön miben látja az okait az említett optimizmusnak?- Mielőtt válaszolnék, szükséges megjegyeznem, hogy a benyújtott költségvetéshez képest jelentősen módosult a forrásbevonás mennyisége és ösz- szetétele, ami reálisabb lakossági nettó megtakarítást jelez. Ettől függetlenül az eddigi sikermutatók az ellenkezőjére váltottak. Nem folytatódott az infláció csökkenése. A mérséklődő kamatszint mellett a belső megtakarításokból nem lehet finanszírozni az államháztartás hiányát. Ellenkezőjére fordult a nettó adósság mérséklődésének tendenciája is. Nem feledve a recesszió folytatódását sem az előbbiek miatt, romlott a belső és külső egyensúlyi pozíciónk.- Ha ennyire világos a diagnózis, miért késnek a jó irányú elmozdulást kiváltó gazdasági törvények, intézkedések?- A kormány nem mutat hajlandóságot arra, hogy kudarcait elismerje. A viszonyítási mérce tetszőleges alkalmazásával, illetve bizonyos megválasztásával elfedi a rosszirányú tartalmi tendenciákat. így cselekedett a minap Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese is. Szerinte az 1993. évi nettó adósság alig valamivel több, mint három évvel ezelőtt. Ez így igaz. Csakhogy másfél milliárd dollárral nagyobb, mint 1992. decemberében és növekvő tendenciát mutat. Az állami költségvetés hiánya szemben a pótköltségvetésben elfogadott 215 milliárddal - reálisan 240-250 milliárd körül várható, a tb-vel együtt pedig meghaladja a 300 milliárdot.- A lakosság megtakarítási hajlandósága a fokozódó adóterhek, elvonások, a növekvő szegénység miatt csökken. Hová kerülnek a tisztességes adófizető polgárok forintjai?- Az állam által felszívott belső forrásokat nem a felhalmozásra fordítják, hanem elfogyasztják, s ezzel kihúzzák a talajt a későbbi növekedés reális megalapozottsága alól. De az sem bizonyult igaznak, hogy a belföldi kereslet élénkítése automatikus növekedést serkent. Abból a körből ugyanis, ahol a vásárolt fogyasztás reálértékben bővülhet, inkább az import, mintsem a hazai termelés iránti kereslet gyűrűzik be. Végeredményben az államháztartási hiány potenciális inflációnövelő, másfelől pedig kamatfelhajtó.- Közismert, hogy a tavalyihoz képest jelentősen visszaesett exportunk az árualap hiánya, továbbá az export ösztönzés késői megadása miatt. Újabban ezt a jelenséget a recesszió nyakába kívánják varrni. Nézzünk szembe a tényekkel. Milyen jövő elé nézünk?- Lelepleződött, hogy az előző években sikerként beállított mutatóknak igen törékeny a hátterük. A visszaeső export, a belföldi felhasználás további mérséklődéséből ‘ következik, hogy GDP csökkenése ebben az évben is folytatódik. Várhatóan a költségvetési előterjesztésben szereplőnél nagyobb mértékben, s nem kizárt a tavalyihoz közelálló 3-5 százalékos visz- szaesés sem.-Ennek következménye miként tükröződik majd a külföldi fizetési mérlegünkben?-Az 1991. évi nettó 100 millió dolláros fizetési mérleg aktívum az idén a költségvetési prognózis szerint másfél milliárd dollárra tehető a várható hiány. Ezt ellensúlyozhatónak vélik a külföldi pénzbeáramlással.- Van-e ennek realitása?- Az első félév adatai szerint a folyó mérleg deficitje elérte a másfél milliárdos felső értéket, miközben a külföldi portfolió tőke csak 630 millió dollár értékben érkezett az országba. A körülbelül 900 millió dolláros rés valószínű nem lesz ledolgozható a második félévben, s feltehetően már az is eredménynek számít majd, ha nem lesz nagyobb.-A közgazdászok közül többen azt állítják, hogy ebben az esztendőben, illetve a következőben éri el a mélypontot a magyar gazdaság. Mire kell felkészülni a lakosságnak?- Az előző évek sikerei mögött gyenge felépülési folyamatok játszottak szerepet. Ezért a felépülés igazi hozadéka még várat magára. Valószínű a kényszerexport kifulladásából következő visszaesés a recesz- szió utolsó fázisaként, s ha az ország külső finanszírozása tartható, akkor a gazdaság 1993-94—ben eléri a mélypontot. Ez azért történik így, mert már nem csökken tovább a teljesítmény. Ebből azonban - a piaci és kapacitás feltételeket tekintve - nem következik , hogy a mélypontot gyors és tartós növekedés követi. A felépülés nagy tőkeigénye, illetve a tőke hiánya, továbbá az egyensúlytartás növekedése közti la- vírozás inkább a lassú, megszakításokkal tarkított, mérsékelt ütemű kibontakozást valószínűsíti. Ezt a társadalom többsége az elhúzódó pangás éveiként éli meg. Venesz Károly Milyen osztályzata volt matematikából? jeles 5 jó 4 közepes 3 elégséges I elégtelen 0 nem emlékszem 2 Ki tudja-e számolni fejben, hogy mennyi 17 x 19? persze 5 valószínűleg 3 hosszas próbálgatás után 2 nem 1 még írásban sem 0 Mi a kedvenc száma? 3 0 7 1 13 2 bármely más egész szám 3 törtszám 4 negatív szám 5 Milyen számrendszert használnak a számológépek? kettes 5 ötös 0 tízes 1 Tudja-e melyik a legnagyobb szám? nem tudom 0 azt csak a számítógépemmel lehet kiszámolni 1 még nem határozták meg 2 nincs legnagyobb szám 5 Mit választana inkább: egy torta kétharmadának a felét, vagy a felének a háromnegyedét? az előbbit 1 az utóbbit 5 egyforma 0 nem szeretem a tortát 2 Ön szerint nagyobb esély van arra, hogy az éddig ritkábban kihtliíóft számok jönnek ki a lottón? tudja a fene 1 igen, a nagy számok törvénye miatt 2 nem, a kihúzás valószínűség. független a számok előéletétől 5 nem, inkább kisebb, mert nem véletlen, hogy eddig is kevesebbszer fordultak elő a sorsolásoköh 0 Hogyan mondja másképpen azt, hogy ezer millió? billió 1 billiárd 0 milliárd 5 iszonyúan sok 2 Egy tégla súlya 3 kg meg egy fél tégla. Milyen súlyú, egy tégla? fogalmam sincs 0 kapásból tudom a választ 5 1/2 percen belül kitalálom 4 1 percen belül kitalálom 3 1 percen túl kitalálom 2 rossz a megoldásom 1 (a helyes választ az értékelésben közöljük) Értékelés 0-11 pont: Ön az a típus, aki azzal szokott kérkedni, hogy „matematikából mindig gyenge voltam”. Az őszinteség szép dolog, de a büszkeség indokolatlan. Ugye azzal nem hivalkodna, hogy nem tud olvasni? 12-21 pont: Önnek jó esély- lyel van érzéke a számokhoz, de nem mer próbálkozni. Ön az „úgysem tudom kiszámolni”-! hangoztató kishitűek csoportjába tartozik. 22-31 pont: Ön jó számtanban, de a matematika jegye csak közepes. Ne idegenkedjenek a számítógépektől, higy- gye el nem ördöngösség. 32-40 pont: Ön kiváló matematikus, szereti a számokat. Eredeti a gondolkodásmódja, kerüli a szokványos megoldásokat. 41-45 pont: Ön matematikai zseni, vagy annyira gyenge számtanból, hogy összeadni sem tud. (Az utolsó tesztkérdésre a helyes válasz: 6 kg) Szigeti András Gyorsmérleg a szövetkezetek átalakulásáról Van bőven gond Sokkoló villanyszámla ellen az energia-diéta a legjobb orvosság Ez már valóságos áramütés Néhány tanács a pénztárca kímélésére (FEB) A szövetkezeti átalakulási törvény végrehajtása során az 1441 mezőgazdasági termelőszövetkezetből eddig 1273 alakult át, 168 ellen folyik csőd-, illetve felszámolási eljárás. A különböző vállalkozásokba kivitt vagyon értéke - a szövetkezeti összvagyonnak 10-13 százaléka - 40-50 milliárd forint. Csoportos vállalkozásba a tagság 4—6 százaléka, mintegy 10-18 ezer ember fogott, egyéni gazdálkodásra mind- össze 15-25 ezren vállalkoztak. Az átalakulás eddigi tapasztalatairól szólva dr. Becz Miklós, a Földművelésügyi Minisztérium szövetkezeti osztályvezetője elmondta, hogy a szövetkezeti tagoknak az a rétege távozott, amelynek az üzleti részesedése meghaladta az országos átlagot. Ez azt jelenti, hogy tőkeerős, nagy üzleti résszel rendelkezők váltak ki, s jobbára á szövetkezetek ipari-szolgáltató részlegeit vitték be vagyonként a csoportos vállalkozásokba. Az egyénileg kiválók 400-500 ezer forint értékű üzleti részesedéssel és 5 hektár saját földre alapozva kezdtek gazdálkodni. Hatvan százalékuk magánvállalkozó lett, a többiek kisegítő foglalkozásúak.- Hány szövetkezetnél észleltek az átalakulás során hiányosságot, szabálytalanságot és miből adódtak ezek?- A földművelésügyi hivatalok a megvizsgált 995 szövetkezetből 466-nál nem találtak rendellenességet. 324-nél viszont kisebb-nagyobb szabálytalanságokat kellett jelezniük a cégbíróságoknak. 205 esetben fordultak az ügyészséghez törvénysértés gyanújával. A legtöbb szabálytalanság a vagyonnevesítés, a vagyonmegosztás, a vagyonértékelés és a határidők téves értelmezéséből adódott. Ez esetben a bíróság feladata lesz megállapítani azt, hogy valóban történt-e jogszabálysértés, vagy sem. Sok szövetkezet átalakulásánál csupán a jogi aktus történt meg, lényeges gazdasági változások nélkül. Számos helyen foghíjasak az alapszabályok: nem tartalmazzák például a tagok jogait és kötelességeit, nincsenek rögzítve a gazdasági eredmény felosztásának elvei, nincsenek lefektetve a szövetkezeteknek az aktív, a nyugdíjas és a kívülálló résztulajdonosokkal szembeni kötelességei. Általános tapasztalat, hogy a gazdálkodó egységek jövedelmezőségi szintje alacsony, súlyos gazdasági problémákkal kell nap mint nap szembenézniük, s az ilyen közgazdasági környezetben hosszú távra előre nem lehet tervezni. Ezért a tulajdonosi érdekből adódóan szinte törvényszerűen megindul a szövetkezetek belső működését szétfeszítő, szétbomlásukat elősegítő folyamat. S mi várható a jövőben? A szövetkezetek helyzetén nagy mértékben könnyíteni fog az adósság konszolidáció és a szövetkezeti törvény ésszerű módosítása. Újvári Gizella (FEB) Nem nehéz kiszámítani: az alacsony jövedelmű családokat, köztük is elsősorban a nyugdíjasokat érinti érzékenyen a villamos-energia árának emelkedése. S noha a hírek novemberi tarifaemelésekről szólnak, ne lepődjünk meg, ha már az októberi számlák végösszege is felülmúlja várakozásunkat. Mert a villamos művek díjtételei ugyan még változatlanok, de az áram a 0 kulcsos kategóriából átkerült a 10 százalékos áfa-kategóriába. Az eddigi havi 50 kilowattig érvényes 3.70 helyett tehát 4.07, az ezen felüli kilo- vattonkénti 5.30 helyett pedig 5.83 forintot kell fizetni. Ami a díjtételek további változásait illeti: az úgynevezett luxustarifa várhatóan a havi 250 vagy 300 kW fogyasztás fölött lépne életbe. Ezen a határon túl már önköltségi árat, kilowattonként 7.50-et + 10 százalék áfát, azaz együttesen 8.25 forintot számláznak. A hivatalos becslések szerint mindez csupán a családok 4—5 százalékát érinti. A háztartás-statisztikákból azonban az olvasható ki, hogy ennél jóval szélesebb körre nehezednek a luxustarifa terhei. A táblázaton jól látható a kisgépekkel átlagosan felszerelt háztartások havi áramfogyasztásának alakulása is. Ha tehát 250 kW fogyasztástól kellene többet fizetni, az egyszemélyes háztartások kivételével minden átlagcsaládra a luxustarifa lenne érvényes. A villanyszámlák kellemetlen meglepetéseit elkerülendő érdemes megszívlelni az energetikai szakemberek tanácsát: lehet takarékoskodni az árammal, ám a spórolás a vásárlással kezdődik. Az energiatakarékos készülékek többe kerülnek, mint a hagyományosok, de a különbözet néhány hónap alatt megtérül. Például a 80 literes abszorpciós hűtőszekrény átlagos havi fogyasztása 57 kW, a mintegy 5000 forinttal drágább ZL 160 literes kompresszorosé 28,5 kW. A hűtőszekrények, fagyasztók esetében fontos az ajtók tökéletes záródása is. Sok kiadás megtakarítható a vízmelegítőkkel: mosogatáshoz, kézmosáshoz legjobb az „átfolyós” kis bojler, amely csak az áthaladáskor melegíti a vizet, nincs tárolásból eredő hővesztesége. A bojlerek ideális üzemelési hőmérséklete 55 fok, magasabbra állítva a hőveszteség hatványozottan nő. Villanytűzhellyel a főzést magasabb hőfokon érdemes kezdeni, majd az étel felforralása után lehet visszavenni. Fedő nélküli főzéskor az energiafelhasználás 3-4-szeresre is megnő. Sok áramot lehet megtakarítani, ha kuktában vagy más zárt edényekben főzzük, pároljuk az ételt. A porszívó kevesebbet fogyaszt, ha a porzsákot rendszeresen kiürítjük, s a szívócsövet óvjuk a dugulástól. A világítással kapcsolatban: a csillár nagy fogyasztó', helyette sokszor megteszi az olvasólámpa is... S bár nem olcsó, de kifizetődő az energiatakarékosak az izzók, fénycsövek. Háztartások havi áramfogyasztása (Kilowattban, néhány családtípusnál) Készülék 1 tagú 2 tagú 3 tagú 4 tagú tüzhely-sütő 18 34 39 50 mosógép 8 14 21 27 porszívó 13 18 27 33 melegvíz 60 90 120 153 hűtőszekrény 25 29 31 34 fagyasztó 26 32 37 37 televízió 10 13 16 17 világítás 19 28 33 39 egyéb 21 38 53 58 összesen 200 296 377 448
