Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-14 / 240. szám
2 KÜLFÖLD 1993. október 14., csütörtök Nem vihető magyar hús Ausztriába A grazi Kleine Zeitung szerint továbbra is érvényben van a magyar hús és hústermékek behozatalának tilalma Ausztriában. Ez vonatkozik az osztrák bevásárló turisták által kedvelt szalámira is. A hivatalos indoklás szerint két magyar megyében még mindig tart a sertéspestis. Munkanélküliség az EK államaiban Az Európai Közösségekbrüsz- szeli bizottságának hivatalos adatai szerint hat év óta a legmagasabb munkanélküliséget jegyezték fel a közösség államaiban augusztusban. A Tizenket- tek körében tapasztalható munkanélküliségi átlag 10,4 százalékos, s június óta változatlan. Ez kb. húszmillió munkanélkülitK- ient. A nőknél átlagosan 12,1 százalékos a munkanélküliség és növekvő tendenciájú, a férfiaknál valamelyest csökkenő. A 25. életévüket be nem töltött fiatalemberek körében minden száz közül 18-an nem találnak állást, a nők közül pedig húszán állnak sorban hiába. A Világbank segélye Lengyelországnak A Világbank 450 millió dolláros kölcsönt nyújt Lengyelországnak az ipar és a bankrendszer struktúraátalakításához. Az összegből 100 milliót a kereske- delmibankoknál levő adósságainak kivásárlására fordíthat Varsó. Lech Walesa államfő hangsúlyozta, hogy a baloldal választási győzelme ellenére töretlenül folytatódnak a reformok. Felpanaszolta a Nyugat közönyét, nem megfelelő szolidaritását és együttműködési készségét a Visegrádi Csoporttal. Amerikaiaké a közgazdasági Nobel-díj Két amerikai professzornak ítélte oda megosztva az idei köz- gazdasági Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia — jelentették be Stockholmban. A 67 éves Robert W. Fogéi a chicagói, a 72 esztendős Douglass C. North pedig a St. Louis-i Washington egyetem tanára. A hivatalos indoklás szerint a két professzor gazdaság- történeti kutatások módszerének a megújításáért nyerte el a magas elismerést. A díjjal járó pénzösszeg 6,7 millió korona (825 ezer dollár). Két Lotti A nyerőszámok: 9, 45, 51 és 20, 30, 48. A nyeremények: a 6-os nyerőosztályban tovább halmozódik a 3+3-asokra jutó nettó 16.279.676 forint A 3 találato- sak nettó nyereménye 51.416, a ketteseké 349 forint. A volt szovjet adósság fejében Érkeznek az első MÍG 29-es vadászgépek Két pilóta kivételével hazatértek az oroszországi Krasznodar- bólazok a magyar katonatisztek, akik a volt szovjet adósság fejében hazánkba érkező MÍG 29-es vadászgépek kezelésével több mint három hónapon át ismerkedtek. Az MTI érdeklődésére szerdán a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályán elmondták, hogy Karmazsin Sándor ezredes, a kecskeméti repülőezred parancsnoka és Helembai László alezredes, a repülőszemlélőség főtisztje a tervek szerint pénteken érkezik haza, mégpedig két, kétüléses MÍG 29-es vadászgép fedélzetén. További hat gépet pedig orosz pilóták vezetnek maja a kecskeméti repülőtérre, ahol ünnepélyes külsőségek között fogad) ák a hazatért magyar tiszteket, illetve a vadonatúj szupergépeket. A következő nyolc MÍG 29-es várhatóan október 26-án érkezik meg, míg a fennmaradó tizenkettő november első felében. Két vasúti szerelvény a repülőgépek földi tartozékaival, tartalék alkatrészeivel és hajtóműveivel már megérkezett magyar területre. Jelenleg a második szerelvény átrakása zajlik Záhonyban. Oroszország válaszúton Borisz Jelcin nyár végi ígérete, amely szerint Oroszországban forró lesz az ősz, beigazolódott. Senki sem hitte viszont, hogy a választásokra és az új alkotmány elfogadására vonatkozó, katonai szakzsargonban fogalmazott üzenet végül szó szerint lesz értendő. A hatalmi ágak tragikus végkifejlethez vezető szembenállásának magyarázatára több lehetőség is Kínálkozik. Az okok megértéséhez a szovjet időkig kell visszamenni. Aligna helytálló ugyanis az a leegyszerűsítő beállítás, amely szerint a Jelcin elnök körül tömörült demokraták és a régi rendszerhez húzó konzervatív parlament ellentéte torkollott az egyik hatalmi ág másik általi felszámolásához. A parlamentben ugyanis annak 1990-es megválasztásakor Jelcin elnöknek egyértelmű többsége volt Vitathatatlan az a nézet, amely szerint Jelcin, Haszbula- tov és a többiek egy csónakban eveztek a kezdet kezdetén, és a parlament szintén a reformok híve volt Ezt bizonyítja az is, hogy a honatyák többször is megadták a Jelcin által kért rendkívüli felhatalmazást a reformok továbbvitelére. A fordulópont tavaly november, illetve december volt, amikor a legfelsőbb tandcs beszámoltatta a kormányt a reformok menetéről\ és elégtelent adott Jegor Gajdar akkori kormányfőnek, a sokkterápia bevezetőjének. Akkor sokan Jelcin vereségeként értékelték Viktor Csemomirgyin kormányfő kinevezését, holott az elmúlt fél év során kiderült, hogy végül is átgondoltabbá váltak a kormány gazdasági intézkedései. Lényegében az idei év elejétől számítható a konfliktus elmérgesedése. A parlament továbbra is ellenőrizni kívánta az elnököt és a kormányt, s Jelcin határozott ellenintézkedései nyomán sorra módosította a szovjet időkből származó alkotmányt. Tehát az idén tavasszal kezdett valójában a reformokat akadályozó tényezővé válni a parlament, amely a személyi síkon is jelentkező Haszbulatov-Jelcin ellentét elmérgesedésével lehetetlenné tette az ország normális működéséhez szükséges együttműködést a hatalmi ágak között. Ebben az értelemben érthető volt Jelcin reagálása, aki új alkotmányt és új parlamentet tartott szükségesnek a szembenállás megszüntetésére. A nyár elején vált kibékúhetetlenné az ellentét Jelcin és a sorsukban is érintett képviselők között, s már nem a reformokról volt szó, hanem a ki kit győz le kérdése került előtérbe. A világot is megrázó végkifejlet már korántsem ilyen egyértelmű, és Jelcin jövője szempontjából számos kérdést kell megválaszolni. A rendőrkordonnal körülvett parlament tüntetők általi ostromát meg lehetett volna akadályozni. E sorok írójának tapasztalatai szerint azonban a rendőrségnek nem volt egyértelmű parancsa. Vagy nem tudták, vagy nem akartak megakadályozni a tüntetők parlament elé vonulását. Előbbi kérdésessé teszi, hogy valójában mennyire ellenőrizte és ellenőrzi Jelcin a helyzetet. Szemtanúk beszámolói szerint a Kremlben fejetlenség uralkodott, ez magyarázhatta a hadsereg bevonulásának késlekedését is. Valójában nem volt szó Pavel Gra- csov védelmi miniszter megingásáról. mint ahogy ezt sokan állították. A másik kevésbé valószínű változat szerint szándékosan engedtek szabad folyást az eseményeknek, mert ezzel igazolha- tóvá vált az egy héttel ezelőtti határozott, kemény fellépés. Mindazonáltal inkább a fejetlenség lehetett a magyarázata a keletkezett zűrzavarnak. Katonai szempontból egyáltalán nem volt értelme, hogy a CNN-nek köszönhetően a világ szeme láttára lőtték szét a Fehér Házat. Jelcin végül is semmivel sem igazolható áldozatok árán legyőzte politikai ellenfeleit Moszkvában. Az új parlament létrehozásáig lényegében elnöki kormányzást vezetett be. Első határozott intézkedései, a rendkívüli állapot, a sajtócenzúra, majd a tanácsi rendszer felszámolása mögött diktatórikus módszerek sejtenek fel. Decemberben ugyan a tervek szerint megtartják a parlamenti választásokat, de egyelőre még az elnöki csapatnak is elég homályos elképzelései vannak arra vonatkozóan, hogy milyen is lesz az ország új berendezkedése. A 450 tagú állami duma felét pártlisták alapján választják, miközben nyugati értelemben Oroszországban nem működnek pártok, legfeljebb választási szövetségekről van szó. A parlament másik felét a területi elv alapján választják. A vidéki tanácsok, amelyek többsége eddig ellenállt Jelcinnek, alighanem mindent megtesznek majd, hogy az immár ön- kormányzatoknak átkeresztelt helyi képviseleti szervekben megőrizzék a hatalmat. Kérdéses, mit nyer az elnök az új parlamenttel. Már most egyértelmű, hogy vidékre és a föderációt alkotó köztársaságokba tevődik át a hatalom súlypontja, s a központ viharai csakúgy, mint eddig, igazából nem érintik azt a vidéket, ahol a gazdasági potenciál birtokában helyi hatalmi központok alakulnak ki. Köti Lóránt Megállapodással ért véget Jelcin látogatása Japánban Az atomsorompószerzodés meghosszabbításáról Az orosz parlamenti választásokat az eredeti terveknek megfelelően december 12-én fogják megtartani — jelentette ki szerdán Tokióban Borisz Jelcin orosz államfő. A tokiói tárgyalásainak befejeztével tartott nemzetközi sajtókonferencián Jelcin egy kérdésre válaszolva megerősítette a decemberi választások tényét, és hozzátette: az elnök- választást 1994 júniusában rendezik meg. Közben a japán fővárosban befejeződött Jelcin hivatalos látogatása. Az orosz és a japán külügyminiszter 16 dokumentumot írt alá, és ezek egyikében intéznek figyelmeztetést Észak-Kore- ához, hogy teljesítse a kötelezettségeit, és tegyen eleget annak a szerződésnek, amely előirányozza a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítését. Andrej Kozi- rev és Hat a Cutomu külügyminiszterek Borisz Jelcin orosz elnök, illetve Hoszokava Morihiro kormányfő jelenlétében írták alá szerdán a sokféle dokumentumot, jegyzőkönyvet, emlékeztetőt és közös nyilatkozatot. A japán külügyminisztérium az orosz atomfegyverekre, atomerőművekre, illetve a közös segélybizottságra vonatkozó megállapodások jelentőségét emelte ki. Az előbbi értelmében bizottságot létesítenek az orosz atomfegyverek szétszedésére szolgáló 100 millió dolláros — áprilisban megajánlott — segély elosztásához, a második szintén arra szolgál, hogy az eddig fel nem használt segélyösszegek eljussanak Oroszországba. Külön okmányban erősíti meg Tokió és Moszkva szándékát arra, hogy meghatározatlan időre hosszabbítsák meg az atomso- rompó-szerződés hatályát, és kezdjenek tárgyalásokat az ösz- szes nukleáris kísérleteket eltiltó szerződésről. Sürgeti a két ország aSTART-I. és a START-II. szerződésben foglaltak mihamarabbi végrehajtását, és a hagyományos fegyverek forgalmazását rögzítő ENSZ-regiszter felállítását. Dokumentum szól arról is, hogy csökkentik az egymás országaiban dolgozó diplomaták mozgására vonatkozó korlátokat. A Japánban dolgozó orosz diplomatáknak jelenleg engedélyt kell kérni, ha egyes helyekre, köztük például Hokkaido szigetére akarnak ellátogatni. (MTI) Hamis bombariadó cseh atomerőműben Kiürítettek egy cseh atomerőművet, miután egy ismeretlen telefonáló közölte, hogy pokolgépet rejt elekjeiéi létesítményben. A bejelentés szerencsére hamisnak bizonyult. A cseh hír- ügynökség beszámolója szerint egy eddig ismeretlen kormányellenes csoport nevében telefonon bejelentették, hogy pokolgépet rejtettek el a Bmótól mintegy 50 kilométerre északra fekvő Du- kovany atomerőműben. A létesítményből azonnal kiküldték a dolgozókat és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzésre érkezett szakértőit. Az erőművet átkutató tűzszerészek egy gyanús csomagra bukkantak a fogadótérben, de a csomagban csak egy polaroid fényképezőgépet találtak. Nem biztos, hogy olyan fontos a NATO-tagság Az IISS igazgatója a közép-európai csatlakozási szándékról Egyes közép-európai országok NATO-csatlakozása napirenden van, bár nem a közeljövőben, és a jelentkezők addig meggondolhatják, tényleg fontos-e nekik a NATO — mondta az MTI-nek dr. John Chipman, a londoni nemzetközi stratégiai tanulmányok intézetének (IISS) igazgatója. Az egyik legtekintélyesebb nyugati katonai kutató és tanácseddig is sokat hangoztatott szólamokon. Tulajdonképp nem csatlakozás. Gondolják meg, tényleg olyan fontos-e számukra a NATO, amely a világ mostani stratégiai átrendeződése közben rövidebb-hosszabb távon esetleg egészen másmilyen lesz, mint amilyennek most látszik, feltéve, hogy ez a forma megmarad. Kérdőjelek Lecke Európáról? Az Európa Tanács csúcsértekezlete újból feladta számunkra a leckét: megértjük-e, melyek azok az írott-íratlan elvek és szabályok, amelyek alapján másokkal együtt mi is alakíthatjuk földrészünk új arculatát? Bécsben ugyanis most talán minden korábbinál világosabbá vált, hogy aki nem tud eléggé „európaiul” — a többség közös érdekeinek nyelvén —, az könnyen megbukik. Megkérdőjelezheti-e például ma bárki a politizáló Európában, hogy a kisebbségek helyzetének korszerű rendezése a békés együttélés, a kontinens stabilitásának egyik kulcsa? Ezúttal félreérthetetlenül kiderült, hogy józan ésszel nem, mert ezzel hátrányos helyzetbe kormányozza saját országát. Ezért születhetett meg a bécsi nyilatkozat, amely kimondja, hogy Európa reményeit a megosztottság örvendetes megszűnte után nem veszélyeztetheti semmiféle területi követelés, agresszív nacionalizmus és intolerancia. De mit vállal fel ténylegesen az elvek megvalósítása érdekében az európai közösség?Sok vita és huzakodás, az érdekek kulisszák mögötti egyeztetése után konkrétan annyit, hogy a miniszteri bizottság dolgozza ki a kisebbségi jogok kötelező normáit. Ami vitathatatlanul fontos előrelépés, de azt is jelzi, hogy a nemzeti kisebbségek számunkra oly fontos ügyében még csak alakul Európa közös nyelve. A járható politikai út ezért alighanem továbbra is az marad, hogy az új nyelvet a szomszédokkal együtt tanuljuk, de úgy, hogy azt az európaiak többsége rokonszenwel, ne pedig aggodalommal használja. Túlságosan lassú ez a tanulási folyamat? A sikeres külpolitika olykor lehet a sebesség függvénye is. A Bécsben felkapott lecke talán most az, hogy minél előbb tanuljunk meg szót érteni a kisebbségi politika közös nyelvén. Kocsis Tamás Ferenczy Europress „Mogorva, zsémbes, megkeseredett öregasszony” A Yaslady visszavág Az egykori tory hatalmasságok szinte mindegyike megkapta a magáét. Az utód, John Major sem büszkélkedik majd azzal, amit hajdani szellemi mentora róla írt. Ám az a két férfiú — Lord Geoffrey Howe és Lord Nigel Lawson —, aki valaha a legközelebb állt az egykori brit kormányfőhöz, most akár becsület- sértési pert is indíthatna. A megbántott volt kabinetminiszterek nem késlekedtek a válasszal. Mind Howe, mind Law- son úgy véli, hogy Thatcher asz- szonyt a sértődöttség vezérelte, és saját hibái igazolására próbált bűnbakokat keresni. „Az egyedüli hibám az volt, hogy 18 éven keresztül dolgoztam vele” — mondja Howe. Még kevésbé kíméletes a Vas- ladyvel a munkáspárti riválisok egyik hajdani vezéralakja, Lord Healy, aki szerint az emlékiratok Thatcher asszonyt olyan „mogorva, zsémbes, megkeseredett, szörnyű egoizmussal megvert öregasszonyként mutatják be, aki mindenkit hibáztat, csak saját magát nem”. Ferenczy Europress adó műhely igazgatójaígy felelt a NATO hangulatát firtató kérdésre a hamaros közép-európai NATO-tagságot ellenző Jelcinlevél nyomán: — Most már nem lehet elkerülni a belépés komoly vizsgálatát. A januári NATO-csúcs minden bizonnyal előáll valamilyen nyilatkozattal a csatlakozás módjáról, és ez túlmutat majd az oszthatatlan európai biztonságról Jelcinnek a tagfelvételt ellenző levele volt meglepetés, hanem a varsói nyilatkozata, amelyben hozzájárult a NATO-csatlako- zásokhoz. — A közép-európai országok nem értik eléggé, hogy biztonságuk szempontjából a legnagyobb lépés az EK-hoz való csatlakozásuk és gazdasági felvirágzásuk lesz. Ez sokkal többet érhet, mint a mostanában favorizált NATOAz IISS igazgatója szerint a változások nyomán tarthatatlanná válhatnak egyes eddigi fegyverzetkorlátozási megállapodások, amik a tömbpolitika jegyében készültek. A másik probléma, hogy világszerte növekszik az igény a nemzetközi békefenntartásra, sőt a béketeremtésre, de az alkalmas és önkéntes fegyveres erők kínálata mind jobban elmarad a szükséglettől. Milyenek az európaiak? A franciák alig költenek ruhára, a németek keveset esznek A Közös Piac országai között nincs két hasonló — állapította meg a brit „Intel” Piackutató Intézet, amelynek a megbízásából hét országban végeztek életmódra, szokásokra és igényekre vonatkozó kutatásokat A felmérésbe — amely meglepetések sorát eredményezte — több mint 17 ezer embert vontak be. Kiderült például, hogy nem az ínyencségükről közismert franciák költik a legtöbbet élelmiszerre, hanem a szerénynek látszó belgák, akik havi fizetésüknek 21,5 százalékát hagyják ilyen boltokban. A spanyolok mindössze egytized százalékkal maradtak le mögöttük, az olaszok 20,1 százalékkal a harmadikok. A franciák pedig a negyedik helyre szorultak. A németek élelmiszer-fogyasztásban egy százalékkal az európai átlag alatt végeztek, 17,7 százalékkal. Viszont a legtöbb időt a németek töltik el a tévé előtt: 87 százalékuk naponta több mint egy órát nézi a képernyőt. Utánuk a rangsorban a britek, a belgák, a franciák következnek. Spanyolország, ahol a kábeltévé még kevésbé teijedt el, mint másutt, a várakozásnak megfelelően a mezőny végén kullog, de a nézők 70 százaléka rendszeresen végigüli a spanyol műsorokat. A divattal kapcsolatos közvélemény-kutatás is váratlan eredményt hozott. Eszerint ugyanis a rendkívül csinosnak tartott franciák külcsínjüket mindösszefizetésük 6,2 százalékáért vásárolják meg. Csak a britek költenek ruházkodásra még náluk is kevesebbet, jövedelmük 5,6 százalékát. Igaz, az angolok egyben verhetetlenek: ők vásárolják a legszebb és legdrágább alsóneműket. A legtöbb egyedül élő embert Németországban találták, ahol a háztartások közül minden harmadik egyszemélyes. A spanyolok a másik véglet: ott csak minden tizedik ember él egyedül. A válási arány is náluk a legalacsonyabb: egy válásra 9,6 új házasságkötés jut. A legrosszabbul e szempontból az angolok állnak, ahol egy válásra csak 2,3 új házasság esik. A franciák utaznak a legtöbbet a munkájuk miatt, közülük minden második legalább napi egy órát, vagy ennél is több időt tölt a lakás és a munkahely között. Németországban például csak minden harmadiknak eny- nyire fáradságos a pénzkeresés. A szabadidejükre a németek áldoznak a legtöbbet. A háztartási pénz 10,7 százalékát fordítják különböző hobbikra, kirándulásokra, utazásokra. A legkevésbé a belgák sportosak, állapítja meg a közvélemény-kutatás, amely a magyarok teljesítményeit nem értékelte. A felmérés megállt az EK határán — szerencsénkre? Tóth Zsuzsa Ferenczy Europress
