Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-08 / 209. szám
1993. szeptember 8., szerda SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Mi jut eszébe... Salgótarján és környéke Harc a salgótarjáni televízióért A jó közösségi tévét nem lehet(ne) megunni! Bátor és tehetséges fiatal kollégámnak e lapban megjelent „Felébredtek néhányan” című írásából tudtam meg, hogy Salgótarján város önkormányzata öt fős ad-hoc bizottságot hozott létre a városi televíziónál lévő problémák vizsgálatára. Köztudott, hogy a városi televíziónál már az indulástól kezdve problémák voltak és vannak - a többszöri vezetőcsere ellenére -, amit a mostani vizsgálat is bizonyít. A valós problémákra, mint a televízió létrejöttének egyik szervezője — de rajtam kívül mások is -, több esetben felhívtam(tuk) az „illetékesek” figyelmét. Az SVT nem azt a feladatát látja el, amire a létrehozásakor terveztük, hanem valamiféle „super super canal” adást kíséreltek meg összetákolni az előfizetők pénzén és azok nem kis bosszúságára. Nem foglalkoznak kellően a város lakóit érintő közérdekű eseményekkel, nem törődnek a nézők érzelmeivel, példa rá, hogy a KINCS c. műsorhoz a Danubius Rádiót kapcsolták és számtalan esetben előfordult, hogy az elhunytak neveinek közlésekor vidám zenei aláfestést sugároztak, mivel ez ment a rádióban. Ezek után nem csoda, ha a „sok városi vezetőn” kívül a lakosság többsége sem kíváncsi és nem nézi a műsort! (Nem beszélve a vétel minőségéről, de erről nem a szerkesztőség tehet.) Mert mi is lenne a kábeltelevízió feladata? Több mint a Sky-oknak, a Sat-oknak és egyéb „égi” adásoknak, más, mint azoknak, mert, ha jól csinálják, közvetlen kömyzetünk közvetlen demokráciájának eszköze. S ezt nem kapjuk meg semmilyen távoli, vagy még távolabbi hazai, vagy külföldi adótól sem. Ez a város polgárainak tévéje leheti ne), magunknak csinálhatnánk. Ettől függetlenül mehetne rajta film is, klip is meg egyéb műsor. Mivel nem éri meg ki-be kapcsolgatni az adót - a műszakiak véleménye szerint -, tájékoztatást adhatna például az üzleti árakról. Ugyanis a piacgazdálkodás következtében az áruk különböző árakon kerülnek eladásra (Kanadában és az USA-ban ezt tapasztaltam) és a vásárló oda megy, ahol olcsóbban tud vásárolni! Persze az sem árt, ha szakemberek állítják össze a műsort, akiknek fantáziájuk is van. Ami pedig a gazdaságosságot illeti, kénytelen vagyok ismét a külföldi tapasztalataimra hivatkozni. Kanadában 38 csatorna közül az 1-es csak a különböző csatornák műsorát ismerteti 24 órán át, az USA-ban önálló egészségvédelmi csatorna működik éjjel-nappal és természetes, mindkét adó nyereséges! És akik ma még - hiszen számukra újként hat -, a különféle „égi” csatornák bűvöletében élnek, azok számára elmondhatom, ezt is meg lehet unni. A jó közösségi tévét viszont nem. Hiszen ez rólunk beszélné)! Ezért még időben szólok, mivel úgy látom az ad-hoc bizottság tagjai nem tévés szakemberek, a bizottságot egészítsék ki a műsorprogramok ösz- szeállításához értő és a műszaki berendezéseket ismerő, valamint a gazdálkodásban jártas szakemberekkel is. Lehet, hogy így, a vizsgálat során többek között az is kiderülhet, mi vagy ki(esetleg kik) az oka(i) az újból és újból előjövő problémáknak, hogy a mostani problémás Salgótarjáni Városi Televízióból jövedelmező vállalkozás jöhetne létre, valamennyiünk örömére. Sturmann Béla Mi kerül a helyére? A megyeszékhely önkormányzatának döntése alapján nemrégiben került lebontásra csaknem egy hét alatt a Beszterce lakótelepi óvoda családi házban működő része. Az átcsoportosításokat követően a huszonhárom gyermeket a közeli anyaintézményben helyezték el. Gyurkó Péter felvétele A doktor a faluban legyen, mikor kell Bárnán háziorvosra gyűjtenek A bárnai önkormányzat már hosszú ideje szeretné elérni, hogy önálló orvosa legyen a településnek. Bárnán ugyanis van jól felszerelt orvosi rendelő, csupán orvos nincs. Pontosabban szólva akkor van, amikor átmegy az orvos a szomszédos Mátraszeléről. A bámaiak nem elégedetlenek a szelei orvos tevékenységével, csupán azt kifogásolják, hogy nekik miért nincs, pedig a feltételeket ehhez biztosítják. A hegyek közé zárt és télen nehezen megközelíthető település lakói azt mondják, hogy a doktor a faluban legyen, amikor szükség van rá. Nem is zajlik le egyetlen olyan képviselő-testületi ülés sem, hogy ezt ne emlegetnék. Az önkormányzat már sokfelé próbálkozott, de eddig sikertelenül. Most a Margithíd Kft.-hez fordult fordult segítségért. Ez a jogi tanácsadó káefté most felvilágosította a bámaia- kat, hogy ha semmiképpen nem tudnak dűlőre jutni az ügyben, akkor gyűjtsenek aláírásokat, illetve kártyákat. Ha ugyanis ösz- szegyűjtenek 500 darab háziorvosi kártyát, akkor lehet kezdeményezni az önálló orvosi körzet kialakítását. Disszonancia A salgótarjáni új köztemető végében, az egymásba hajló szelíd dombok között a temető gondozott sírjaival ellentétben kiáltóan ágaskodik a magasba messzire látszóan egy „pató pálos” épületcsoport. Azt gondolja az ember, hogy bármely pillanatban összerogynak a rozoga fészerek, hiszen már az imádság is alig tartja egyben őket. Sokan megszólták már a tulajdonost, mert azzal törődnie kellene, hogy legalább rend és tisztaság legyen a portáján. Salgótarjánból Mongóliába Július 15-étől augusztus 30-áig az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos expedíciója járt Mongóliában, amelynek tagja volt a salgótarjáni Öhrusánszki Borbála. Mint megtudtuk a dr. Sárközy Alice címzetes docens és dr. Birtalan Agnes docens, egyetemi oktatók által vezetett tizenöt tagú csoport nyelvészeti és néprajzi kutatásokat folytatott. Mongólia számos településén tanulmányozták sámán szertartásokat, a mongol népdalokat, születési és más a népélettel összefüggő és még fellelhető szokásokat. A nagyobbrészt egyetemi hallgatókból álló expedíció igen gazdag anyaggal tért vissza. A salgótarjáni hallgatónő a mongol öltözködés változásait tanulmányozta, erről ír tanulmányt. Egészséges élet Az országszerte híres, sokak által szeretett kellemes, festői környezetben működik az ereszt vény i teniszpálya, amely a sportolni, mozogni vágyó emberek rendelkezésére áll. A jó karban lévő, kitűnő talajú létesítményt a szomszédos Salgó Hotelban lehet bérbe venni. Felvételünkön Kasza Gábor és Homoga Tamás mérik ösz- sze tudásukat. Fotó: Gyurkó Péter A mai maffiákról?- Ne haragudjon, de nekem napjaink maffiájáról is a klasz- szikus szicíliai és amerikai maffiák jutnak az eszembe. Hogy itthon is vannak maffiák? Vannak ám, de ki mer erről beszélni? (Gergelykovács László)- Ravasz a kérdés. Nekem mindjárt az ugrik be, hogy életünk számos területén meg vannak a maffiák. Vegyük csak a mezőgazdaságot, vagy a vállalkozásokat. Tisztelet a kivételnek. (Kelemen Oszkár)- Az erőszak. A vér, a pusztítás. Mondhatnám a hidegvérű kegyetlenséget is. A sajtó is pedzegeti, hogy ezt vagy azt a vállalkozót a maffia nyírta ki. Az igazságot azonban nem hiszem, hogy meg merik írni. hiszen már újságírót is eltettek láb alól, ha útban volt. (Szako- nyi Jánosné)- Azok, akik a privatizációval foglalkoznak. Akik megakadályozzák, hogy a hazai vagyon tisztességes magyar emberek kezébe kerüljön. Meg, akik ebből akarnak meg- zsírosodni s ennek érdekében nem riadnak vissza semmitől sem. (Gombkötő Tivadar)-Az ukrán maffia. Beszél erről már mindenki. Illetve azok, akik semmit sem tudnak, akik viszont igen, azok hallgatnak, mint a sír. Tudja, hogy mi a maffia parancsa? A hallgatás. Aki ezt megszegi, az életével lakói meg. (Nagy Eleonóra)- Furcsa, de a lobbyzás. Tudom, hogy a két fogalom nem azonos, de valahol van kapcsolat a kettő között. (István Károly)- Sokminden és sokan, de nem fogalmazok konkrétan, mert úgy járok, mint neves politológusunk, akit most készülnek meghurcolni. (Kettős Gábor) P. A. Nyelvi laboratórium • Kazár. A községi önkormányzat - a szomszédos Vizsláshoz hasonlóan - régi óhaját teljesíti a szülőknek és az általános iskolás tanulóknak. Mintegy hétszázezer forintos költséggel nyelvi laboratóriumot létesítenek az iskolában. A tizenhat személyes laboratórium szerelési munkáit kezdik meg a hét végén. Aszfaltutak • Karancskeszi. A községbeliek nagy megelégedésére szolgál, hogy az önkormányzat tovább folytatta az idén a faluszé- pítési program keretében az utak állapotának a javítását. Nemrégiben fejeződött be a rendezett településen a Szabadság, a Kossuth, a Záfalvi út teljes hosszúságában, s a Széchenyi út egy szakaszán az aszfaltozás. Erre mintegy négymillió forintot fordítottak a karancske- sziek. Testületi ülés • Etes. Szeptember 9-én, csütörtökön ülést tart a községi ön- kormányzat. A képviselő-testü- let többek között értékeli a két hivatásos és a több mint tíz tiszteletdíjas szociális gondozónő eddigi munkáját, s megvitatja, hogy elegendő-e ez a létszám a községben lévő szociális feladatok ellátására. Holnapi számunkban „Bátonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Huszonöt év alatt több mint háromezren Dolgozóként érettségiztek A Salgótarjáni Dolgozók Középiskolájában a huszonhatodik tanévet kezdték. Az iskolában többféle szakon képzik azokat, akik valamilyen oknál fogva nem tudták tizennyolc éves korukig befejezni a középiskolát és megszerezni az érettségi bizonyítványt. A salgótarjáni intézet az elmúlt negyedszázad alatt több mint háromezer diákjának adta kezébe a végzettséget tanúsító oklevelet. A tanévnyitón találkoztam Csonka Melindával, aki egyike azoknak, akik a legfrissebb bizonyítvánnyal rendelkeznek, hiszen az idén szerezték. A cigány származású karancssági nő nagy tapsot kapott szavalatáért. — Hogyan szánta rá magát a tanulásra?- Manapság érettségi nélkül már nem sokat ér az ember - mondta. - Ezért is tanultam már nem éppen fiatal fejjel. Melinda nem titkolta, hogy harmincéves. Igaz, öt-hat évet letagadhat nyugodtan. Tíz évig már dolgozott a BRG-ben, majd több helyen is mindig néhány hónapig. Jelenleg munkanélküli.- Nem csalódott, hogy tanult és nincs állása?- Egy kicsit, de hát ez van. Talán szeptembertől részt vehetek a megytíi munkaügyi központ által szervezett átképzésen, ahol szociális igazgatási ismereteket oktatnak. Persze nagyon jó lenne valami olyan munka, amihez nekem is kedvem lenne. Valami, ami az irodalommal függ össze. Ezért még főiskolára is szívesen mennék. A nyúlánk, karcsú Melinda az iskolában szakkört szervezett a cigánygyerekeknek, s ő vezeti. De részt vesz a helyi Sá- gújság szerkesztésében is. Az ünnepséget követő fogadáson az iskola igazgatója az egyik felszolgálóhoz vezetett. A makulátlan tisztaságú és vasalt ruházatú udvarias ember így mutatkozott be:-Budai Tibor vagyok. Igen, én is a dolgozók középiskolájában végeztem.- Ón mikor érettségizett?- Én négy esztendővekl ezelőtt, de meg kell mondanom, hogy háromszor kezdtem bele mondja kissé pironkodva. Budai Tibor nem restelli elmondani, hogy első alkalommal mindjárt a szakmunkásképző iskola után kezdett tanulni, ámde hamar megunta. Másodszorra azért nem sikerült folytatnia,' mert megnősült és jött a gyerek. S néhány évvel ezelőtt azonban már nem volt pardon, befejezte a tanulást és megszerezte az érettségit.- Belátom, hogy nagy szükség van a középfokú diplomára, hiszen ez nemcsak végzettséget ad, hanem tartást és viselkedést is. Mindezt nagyon komolyan mondja, amit az is igazol, hogy a feleségét is rávette, hogy ő is érettségizzen le. Nos, az asz- szonyka is ugyanott végzett, ahol ő.-Mit szólt mindehhez a gyerek?- A fiam már tizennégy éves, most megy a nyolcadik osztályba. Szeretném vendéglátóipari szakközépiskolába íratni. Remélem, hogy ő tanul az én példámból és fiatalon megteszi, amit én a munka mellett cselekedtem. Pádár András
