Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-07 / 208. szám
1993. szeptember 7., kedd PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Szervezik a fiatalokat Az Agrár és Falusi Ifjúsági Szövetség Nógrád Megyei Szervezete a közelmúltban megyei találkozót szervezett Pásztón. A háromnapos rendezvény célja az volt, hogy a falun élő és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok jobban megismerjék a szövetség célkitűzéseit. Képünkön Nagy Miklós, az AGRYA országos szövetségének elnöke tart előadást. - Rigó Tibor A műsor folytatódik — Akkoriban nem volt a városban (a megyében is csak Jobbágyiban) olyan klub, ahol a fiatalok szívesen eltöltötték volna a szabadidejüket. Úgy gondoltam, a zene mellett a Balázs Béla Stúdió filmjei is sikert aratnak majd. Nem így történt. Csak a zenére volt igény - vonta meg a március óta működő pásztói ifjúsági zenei klub eddigi mérlegét Antal Dávid, a klub szülőatyja, szervezője, mindenese, aki a városi művelődési központ munkatársa.- Az utóbbi időben kicsit ritkábban tartunk rendezvényeket, de az ősz folyamán visszatérünk az eredeti kerékvágásba. Rendezvényeink látogatottságának átlaga 150-200 fő, amit ha megszorzunk a 120 forintban maximált belépőjegy árával, látható, hogy nem termelünk nyereséget, sőt. A koncertekhez támogatókat kell keresnünk, mert kár lenne, ha anyagi nehézségek miatt bezárna a klub. A szeptember 9-ei pásztói és a 10-ei salgótarjáni segélykoncerteket már szponzorok támogatásával sikerült tető alá hoznunk. Legfőbb segítőnk a pásztói Suzuki Euro-Autó Kft. - vete Gazdagok vagy szegények az önkormányzatok? Behatárolt mozgástérben Felelős kormánybeosztásban tevékenykedők között vannak, akik azt az álláspontot képviselik, hogy gazdagok az önkormányzatok. Bizonyságul a bankokban elhelyezett többszáz millió forintra utalnak. Ezzel teljesen ellentétben áll a másik felfogás, mely szerint az állam az önkormányzati törvényben foglaltak ellenére újabb és főleg nagy kiadással járó szociális feladatokat rak a képviselő-testületek nyakába, miközben a teljesítéshez szükséges összeget nem biztosítja. A két szélsőség között valószínű sokféle árnyalat létezik.-Nem helytálló, hogy tele vagyunk pénzzel, mivel az 1990. évi választások és önállóvá válásunk után, mint korábbi társközségnek olyan elmaradás pótlásához kellett hozzákezdenünk, amely még jó néhány évet vesz igénybe - mondta Barna István, csécsei polgármester.-Legfontosabb feladatunk a működőképességhez szükséges feltételek megteremtése volt, beleértve a polgármesteri hivatal létrehozását, az intézmények fenntartásához szükséges anyagiak garantálását. A lakossági közóhajnak megfelelően, a rendelkezésünkre álló pénzből eddig sikerült bizonyos fejlesztéseket megvalósítani: új utakat építettünk, korszerűsítettük a közvilágítást, elvégeztük a meglévő önkormányzati épületek állagmegóvását, felújítottuk a szolgálati lakást, stb. Ezzel együtt meg kellett birkóznunk a sokasodó szociálpolitikai feladatokkal. Emiatt kevesebb jut a halaszthatatlanul szükséges fejlesztésekre. Ahhoz, hogy a község választópolgárainak javát szolgáló nagyobb beruházást - jelenleg az ivóvízhálózat kiépítése — megvalósítsuk, bizonyos összeget tartalékolnunk kellett. Ezt feltételeként is előírták, amely inkább kényszert jelent, mint gazdagodást. A társközségi státusz megszűnése a mi esetünkben egyet jelent az újrakezdéssel és a vele járó gondokkal. A rendelkezésre álló forrásokat meghatározott feladatokra kapjuk. Nekünk egyetlen fillérünk sincs a bankban. Amit a költségvetésből havonként, illetve céltámogatásként kapunk, azt az intézmények működtetésére és az ivóvízhálózat kiépítésével járó számlák kifizetésére fordítjuk - folytatta Nagy Gábor, szarvasgedei polgármester.- Lehet, hogy körzetünkben vannak olyan önkormányzatok, amelyek milliókat tartanak a bankban, de csak azért, mert a lakosság anyagi közreműködésével valamilyen nagy beruházást akarnak elkezdeni. Mi az 1990-es választások után a nulláról indultunk el. Az intézmények működőképességének biztosítása mellett utakat építettünk, létrehoztuk a pinceklubot, bővítettük az általános iskolát, befejezés előtt áll a 19 milliót képviselő ivóvízhálózat műszaki átadása. Jövőre a költség- vetésben előirányzott összegen kívül további 3 millióra lenne szükségünk, hogy a legégetőbb feladatokat elvégezzük.-Az agyonszidott demokrácia megadta nekünk az önállósodás lehetőségét, amit ugyan nem kínáltak tálcán, de mi két kézzel ragadtuk meg. Húsz évig a sziráki közös tanácshoz tartoztunk. Ez idő alatt községünkben csupán egy dögkutat építettek - érzékelteti a változások lényegét és utal a hátrányos múltra Maczó László, Bér község tiszteletdíjas polgármestere.- Mi mostani helyzetünkkel meg lehetünk elégedve. Ez nemcsak az én véleményem, hanem a lakosságé is. Az önállósodás, illetve a rendszerváltás óta dinamikusan fejlődtünk. A lakosság és a képviselő-testület közös érdeke, hogy szülőfalunk. Bér tovább épüljön és szépüljön. Nagyobbak lehetnének eredményeink, ha mozgásterünk nem volna behatárolva. El kellene dönteni, mi az a mérce, ami valamennyi állampolgárt megillet az országban. Gondolok itt a villany, a telefon, a gáz, a vízrendszer kiépítésére. Mi, itt a kis településen lakók, ehhez kérjük a mindenkori felelős kormány pozitív támogatását. Venesz Károly Nem nyugszik a béri vajda Nem ülnek babérjaikon a béri emberek. Maczó László polgármester tenni akarása, példája ragadós, hisz a falu kisebb cigányközösségét immáron második éve összefogó Romaegyesület elnöke, a település cigányainak vajdája, Búzás Hábel Jenő ottjártunkkor is a polgár- mesteri hivatalban intézte a benne bízó 93 fő érdekeit.-A Népjóléti Minisztériumtól 200 ezer, míg a béri Jóléti Szolgálat alapítványtól 50 ezer forintot nyertünk pályázatok útján - tudtuk meg az egyesület elnökétől. - A pénzt leginkább olcsó élelmiszer vásárlására fordítjuk: így a közelmúltban kilenc mázsa zsírszalonnát vásároltunk 35 Ft/kg egységáron, amire csak a benzinpénzt rárakva, két forinttal adtuk drágábban. Legalább zsír és tepertő legyen a cigányok éléskamrájában. - Most szalámit próbál szerezni tudtuk meg tőle. Amikor a munkanélküliségről faggatjuk, meglepő elképzeléssel rukkolt elő:- Szerettünk volna vályogveréssel foglalkozni, azonban egyelőre nem tudjuk előteremteni a 650-700 ezer forintos gép árát. Pedig munkaerő és piac is lenne a vállalkozás életben tartásához. A tervről azért nem teszünk le. (vt) Búzás Hábel Jenő Utolsó lehetőség Szarvasgede. A házi vízbekötések 50 százalékát már elvégezték a szakemberek. ígéretük szerint ezzel a feladattal szeptemberben végeznek. Látva azt, hogy rövidesen jó ivóvíz folyik majd a csapokból, azok a családok, amelyek a vízműtársulat szervezésekor nem vállalták a 25 ezer forintos lakosságot hozzájárulást, most arra kérték az önkormányzatot, hogy őket is kapcsolják be a vízhálózatba s részesüljenek részletfizetési kedvezményben. Ez a kedvezményes lehetőség szeptember 8-áig érvényes, azon 13 család számára, akik még nem döntötték el, hogy élnek-e vele. Ezután csak saját költségükre kérhetik a víz házi bekötését, ami portánként 83 ezer Ft-ot jelent. Pásztó és környéke Földárverés • Kozárd. Szeptember 9-én reggel 8 órakor kezdődik a földárverés a helyi művelődési házban. Kalapács alá kerül az ecsegi szövetkezeti nagyüzemi táblákból 1500 aranykorona értékű szántó, gyep és erdő. A licitálásra felajánlott termőterületek a temető felett, a pogány- vári, a ravenkai, a rózsamáiyi és az acsáti területen, valamint Bikaréten és a Majorsági hegyen találhatók. Felmérés • Szarvasgede. Az előzetes önkormányzati felmérés szerint a lakosság fele igényli a gáz bevezetését és vállalja a vele járó lakossági hozzájárulást. A tanulmánytervben ingatlanonként 50 ezer forinttal szerepel. A többtízmilliós beruházást a velük egyetértő önkormányzatokkal együtt kívánják megvalósítani a következő években. Új időpont • Pásztó. A Pásztói Hírlap fogadónapja keddenként 8-tól 12 óráig lesz a Fő utca 30. szám alatti szerkesztőségben. Holnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó A jövőben is saját munkájukban bíznak A közgazdasági feltételek kedvezőtlenek Göncz Árpádnak is küldtek petíciót „Természetközeiben élni és dolgozni” Tóth Andrea, Tóth Imréné, Pusztai Ákos, Bene Katalin, Koós Krisztina és Hizsnyai Gergő az osztrák oktatóközpontban Az elköszönő nyár öt pásztói fiatal számára különösen emlékezetes marad, hiszen a helyi Tuzson János környezetvédelmi oktatóközpont képviseletében hat napot tölthettek a Graz melletti Nestelbachban A Föld barátai elnevezésű nemzetközi szemináriumon. Ezt Tóth Imrénétől, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pásztó városi titkárától, az oktatóközpont vezetőjétől tudom, aki a csoportot elkísérte. Az alábbi élménybeszámolót ő „mondta tollba”:- Már annak is örültünk, hogy a Magyarországon működő ötvennyolc oktatóközpont közül - a ráckeveiek társaságában- a mi 1988-ban létrejött közösségünket delegálta Ausztriába a környezetvédelmi minisztérium. Amit pedig ott tapasztaltunk, átéltünk az valóban felejthetetlen ... A tábort 12-16 évesek számára szervezték mintegy száz gyerek részvételével. A hazaiakon és rajtunk kívül voltak ott csehek, olaszok és szlovének is. Egy modem oktatási központban zajlottak a foglalkozások, minden csoport egy-egy sátorban lakott. Ott végzett tevékenységünk mottója így hangzott: „Természetközeiben élni és dolgozni”. Ennek megfelelően a természetismereti előadások terepgyakorlatokkal, nagy túrákkal egészültek ki. Láttunk egy olyan gólyatelepet, ahol évszázadok óta gyűrűzik, figyelik e kedves madarakat. Az egyik farmban a táborban részt vett gyerekek dolgoztak. Rendkívül élvezetes volt az ún. „workshop”-okban végzett munka is. Ezekben a természetes hagyományokra épülő műhelyekben agyagoz- tunk, kenyeret dagasztottunk, joghurtot csináltunk. Nem kis büszkeséggel mondom el, hogy a folklór programban a mi csoportunk műsora volt a legjobb. Egyébként még közös dal is született a táborban. Csak érdekességként említem, hogy a környék gazdái hozták nekünk a friss gyümölcsöt és az is kuriózumnak számított, hogy a városka polgár- mestere minden nap meglátogatott minket. Tőle tanultuk meg, hogy miként kell tábortűzön kukoricát csőben sütni. A nemzetközi tábor által a gyermekek jogairól megfogalmazott petíciót valamennyi ország -ahonnan voltak résztvevők- köztársági elnöke megkapja. így természetesen Göncz Árpád is . .. Cs. B.- Nem vagyok abban a helyzetben, hogy dicsekedjek - próbálja udvariasan elhárítani a beszélgetésre invitáló szavakat Ivánszki Miklós, általános mezőgazdasági mérnök, a tavaly decemberben újjáalakult, a kál- lói volt nagyszövetkezetből kivált, önállóan gazdálkodó va- nyarci szövetkezet igazgatóságának elnöke. Végül közös nevezőre jutottunk, hogy nemcsak a jó tartozik a megye nyilvánossága elé.- Sem az időjárás, sem a jelenlegi közgazdasági feltételek nem segítettek bennünket ahhoz, hogy új életünk első gazdasági évében bebizonyítsuk életrevalóságunkat. Április közepétől az aratás megkezdéséig termőföldjeink nem kaptak esőt. Ez hallatlanul megviselte valamennyi árunövényünket. A terméshozam csökkenés jelentős, általában ötven százalék, de van olyan terményünk, amelynél ez jóval nagyobb. Például a napraforgóval bevetett terület ötvén százaléka hoz csak értékesíthető termést, de jóval kevesebbet, mint a korábbi években. A többit silónak használjuk fel. A vanyarciak - akárcsak a környékbeli új, vagy újjáalakult nagyüzemi gazdaságok - más kiutat nem látva, a tavaly őszi szántás-vetési munkálatokhoz szükséges pénz előteremtése érdekében előre eladták termésüket a GITR-nek, illetve a megyei gabonaforgalminak. Egyébként a kegyetlen szárazság nagyobb bevételkiesést A szövetkezet elnöke okozott számunkra, mint a múlt héten lejárt hiteltartozásuk.- Kértük ennek átütemezését. Elbírálása folyamatban van. Hogy tovább gazdálkodhassunk, az átütemezésen kívül újabb öt-hat millió forint hitelre volna szükségünk, hogy a mostani időszerű őszi munkákat jó minőségben elvégezzük.- Ez utóbbi megszerzésére van valamilyen reményük?-Amíg adminisztratív úton le nem fogják a kezünket, addig nemcsak reménykedünk, hanem tesszük a dolgunkat. Folytatjuk a megkezdett őszi szántási-vetési munkálatokat, amíg lesz rá pénzünk. Terveink szerint 200 hektáron termelünk majd őszi búzát. Eddig 50 hektárt felszántottunk, a többi helyen is így cselekszünk. Ez szükséges a nagyobb termés érdekében. Az APEH-nek nem tartozunk, a társadalombiztosítónál meglévő adósságunk jelentéktelen.-Érdekelne, hogy a kormány által garantált hektáronkénti 2000forint vissza nem térítendő állami támogatás milyen segítséget jelent önöknek?-A könyöradományra gondol? Ebből még egy hektárhoz szükséges fémzárolt vetőmagot sem tudunk megvenni. Számításaink szerint hektáronként tízezer forintból már lehetne valamit kezdeni. Egyébként a mai árakon számolva egy hektár megművelési költsége húszezer forint - állítja az elnök, aki egyetemi diplomájának megszerzése óta az állattenyésztésben dolgozik.-Mi lesz, ha netán nem ütemezik át a lejárt hitelt, s nem kapják meg az újabb öt-hat milliót?- Végső esetben felszámolásra kerül sor. A szövetkezetét 207 alapító tulajdonos hozta létre. Közülük ötven fő volt az aktív tag és alkalmazott. A múlt idő indokolt, mert azóta tíz fővel csökkent a létszám. A munkanélkülivé válás folyamata azonban nem zárult le.- Miben bíznak?- Amiben eddig: saját munkánk sikerében. Jelenleg egyetlen bevételi forrásunk van: a tejtermelés. Az 500 tehéntől kifejt tejért kapott pénz csupán a havi munkabér egy részére elegendő.- Milyen érzéssel hagyja abba a napi munkát és kezdi meg az új műszakot?- Amíg lehet, addig teljes szívemből végzem a vállalt feladatot - állítja a 38 éves szakember. V. K.
