Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-28 / 226. szám
4 LÁTÓHATÁR 1993. szeptember 28., kedd Múzeumok, könyvtárak felett konganak a vészharangok Megszűnik a munkahelyi művelődés támogatása? Címzett és célzott támogatások A Parlament előtt az önkormányzatok támogatása (Ferenczy Europress) Bezárják-e, s ha igen, mikor a vidéki múzeumokat, könyvtárakat? Ha a jövő évi költségvetést változtatás nélkül hagyja jóvá az Országgyűlés, pénz híján több nemzeti, országos és szakmai közgyűjtemény fenntartása kerül veszélybe. Ezt megelőzendő Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének országos titkára tárgyalt a pénzügyminiszterrel. A megbeszélésről kértünk tájékoztatót a szakszervezeti tisztségviselőtől.- Mintegy 2 milliárdnyi többlet támogatást kértünk, amit Szabó Iván nem utasított vissza. Megígérte, hogy annak realitását munkatársaival megvizsgáltatja. Szóvá tettük, hogy ha közművelődésre fordítható úgynevezett normatív támogatásként évenként és személyenként változatlanul 250 forintot kapnak az önkormányzatok, akkor egymásután csukják majd be kapuikat a falusi könyvtárak, kulturházak. Az áfateher növekedése és az infláció miatt legalább 300 forinttal kellene emelni az egy lakosra jutó támogatást. A tervezettnél félmil- liárddal nagyobb összeget kértünk a megyei önkormányzatoknak és javasoltuk, hogy a lakosonként adható 490 forintot emeljék 540 forintra.-A legjelentősebb póttámogatást a nemzeti, országos és szakmai közgyűjtemények fenntartására kérték. Miért?- Egészen pontosan 750 millió forinttal többre lenne szükség ahhoz, hogy ezek az intézmények fennakadás nélkül működhessenek. Ha ezt az összeget nem hagyják jóvá, elképzelhető, hogy olyan országos hírű intézmények kerülnek végveszélybe, mint a Keszthelyi Helikon Kastélymúzeum, a várpalotai múzeum, az Európa-díjjal elismert Békéscsabai Könyvtár, vagy éppen a Baranyai Megyei Szakszervezetek Könyvtára. A munkahelyi művelődés Fejüknél nőttek össze Indiában egy ötgyermekes anya császármetszéssel furcsa ikerpárnak adott életet. A két kislány egyébként egészséges, normális méretű s remélik, hogy műtéttel szétválasztható lesz. FEB Fotó Üzletkötő Külföldi érdekeltségű, dinamikusan fejlődő cég, irodatechnikai berendezések értékesítéséhez agilis, határozott, jó tárgyalási készséggel rendelkező, megbízható PROFI ÜZLETKÖTŐT keres azonnali belépéssel SALGÓTARJÁN és környékére. Alkalmazási feltétel: szakirányú végzettség gépkocsi német nyelvtudás előny Teljesítményét kimagasló jövedelemmel honoráljuk. Fényképes pályázatát " Üzletkötő" jeligére a megjelenéstől számított 10 napon belül küldje be a szerkesztőségbe. (FEB) A helyi önkormányzatok beruházásaikhoz kétféle támogatást kaphatnak a központi költségvetésből. Az egyik a címzett támogatás, a másik az úgynevezett céltámogatás. A kettő között jelentős különbség van. Az előbbit a kormány előterjesztése alapján, az Ország- gyűlés döntése után kaphatják meg az önkormányzatok, a másikat egy adott célnak megfelelő létesítmények (például óvodák, iskolák) építéséhez nyújtják, de egyben elvárják, hogy az ön- kormányzatok saját forrásaikból is hozzájáruljanak azok felépüléséhez. A támogatási célokat és feltételeket a Parlament törvénybe foglalja, s ha valamely település a feltéteknek megfelel, alanyi jogon igényelheti a támogatásra szánt forintokat.-Az Országgyűlés a napokban tárgyalta a helyi önkormányzatok idén megpályázható címzett támogatásáról szóló törvényjavaslatot, amelyben a helyi önkormányzatok most induló beruházásai szerepelhetnek. A májusban meghozott törvény a már folyamatban lévő beruházásoknak nyújtott támogatásokról rendelkezett - mondja Kustosné Nyíri Edit, a Belügyminisztérium önkormányzatok gazdasági főosztályának vezetője.- Hány beruházás szerepelt a törvényjavaslatban ?- Huszonegy, amelyeknek összege mintegy 700 miílió forint.- Milyen beruházásokról van szó? r-Általában olyan beruházások sorsáról kellett dönteniük a honatyáknak, amelyeknek építési költsége a helyi önkormányzatok költségvetésének többszöröse. A javaslatban szerepelt például olyan Nógrád megyei iskolabefejezése is, amelyet még a rendszerváltás előtt kezdtek építeni. A berceli iskola pl. csaknem 110 millió forint támogatást kap. Épül a 150 fős méhkeréki nemzetiségi óvoda és a hozzátartozó konyha is. A támogatásra javasolt beruházás között ott van a szekszárdi Német Színház építése, amelynek fele költségét - 25 millió forintot - a Baden Wür- tenberg-i német tartomány fedezi. Támogatást kap a Bács megyei Katona József Megyei Könyvtár, a fővárosi Bajcsy Zsilinszky Kórház és a Nyíró Gyula Kórház rekonstrukciója is. A vidéki kórházak közül az ózdi Almási Balogh Pál Kórház és a győri Petz Aladár Kórház szerepel még a most induló címzett beruházások között. Az építkezések több esztendőt vesznek igénybe, ezért a törvényjavaslatban csak a jövő évre eső összegek szerepelnek. (koós) Aki á(ra)t mond, mondjon bé(r)t is Több bér - kevesebb munkás támogatásáról rendelkező fejezet egyszerűen kimaradt a költségvetésből. Éppen azok a már és még meglévő könyvtárak, művelődési házak nem kapnak pénzt, ahol pedig adott volna a hely a munkanélküliek képzésére, átképzésére.- Önök szerint honnan lehetne elvenni ezt a pénzt?-Ezzel kapcsolatban is vannak javaslataink. Például a privatizációs bevételek egy részét át lehetne csoportosítani, mert mi más lehetne érdemes a támogatásra, ha nem az új munkahelyhez való juttatás, a szakképzés, az átképzés? Az ún. fekete jövedelmek szigorúbb felderítésével növelhetők volnának az adóbevételek és ezt a forrást is fel lehetne használni e célra. Csökkenteni lehet a központi kiadásokat is. Van például olyan költségfejezet, amelyet az ideinél hatszor magasabbra terveztek! sz. m. Jubilál a nyugdíjasok klubja Mátraverebély. A közelmúltban a Mikszáh Kálmán Művelődési Házban ünnepelték tizenötéves fennállásukat a nyugdíjas klub tagjai. Az általános iskolások műsorát követően Verebélyi József titkár köszöntötte az összegyűlteket és felidézte a másfél évtized történetét. Hét alapító tag - Bottyán István tiszteletbeli elnök, Tóth István cipész mester, Verebélyi András nyugalmazott iskolaigazgató, Tóth István Lukács, Mengyi István, Nádasdi József és Ludányi István - a polgármesteri hivatal részéről szerény jutalomban részesült. (FEB) Amint megkezdődött a hazai árak és az adórendszer hozzáigazítása a nemzetközi gyakorlathoz, megszületett a címként szereplő mondás is. Amit sokan azzal egészítettek ki: lett egy balkáni szintű bérrendszerünk, amelyhez skandináv színvonalú adórendszert párosítottak .. . Az árak - akár a termelői, akár a fogyasztói árakat vesszük alapul - olyan szigorú szabályok szerint alakulnak, amelyeken egyetlen ország sem teheti túl magát, még azok sem, amelyek egy-egy termék esetében monopolhelyzetben vannak. Mindaddig, amíg a magyar exportot nem sikerül a modernebb, divatosabb, kiváló minőségű termékek javára megváltoztatni, addig egyetlen versenyelőny az olcsóság marad. De ennek az olcsó árnak is fedeznie kell a költségeket. S ez három tényezőtől függ: elsősorban a bruttó bérektől, a cégek közvetlen bérköltségeitől, másodsorban a bérközter- hektől (a nyugdíj- és társadalombiztosítási járulékoktól), s harmadszor a munka termelékenységétől, ami kifejezi, hogy az adott munkabérért mennyi terméket állítanak elő. A versenyképesség szempontjából nem közömbös, hogy ezt a teljesítményt több, vagy kevesebb munkavállalóval állították-e elő. Az exportra gyártó vállalkozó termelékenység-növelési kényszer alatt áll és nem csak a nemzetközi piacon! Ha a piaci kereslet nem növekszik, ha nem tud más versenytársat kiszorítani a kínálatból, akkor csak két választása marad: vagy minden foglalkoztatott bérét illetve annak közterheit csökkenti, vagy a létszámot faragja le. Az árak és a bérek alakulása között nincs olyan közvetlen és egyirányú összefüggés, mint amilyent feltételeznek. Egészséges gazdaságban a termelékenység növekedéséből eredő nyereségen osztozik a tulajdonos és a munkavállaló, gazdasági pangás idején a piacnövekedés nélküli termelékenység-növekedés a munkanélküliség egyik táplálója, s ezzel a keresletet meghaladó munkaerő-kínálat révén a bérek csökkentésének eszköze. Mivel segíti Németország a magyar mezőgazdaságot? Jochen Borchert német mezőgazdasági miniszter véleménye (Ferenczy Europress) Magyarország a közép- és keleteurópai országok között Németország negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere, míg Magyarország számára Németország a listavezető. A kapcsolatok súlyát jól érzékelteti,hogy már több mint 500 vállalkozásban működik német tőke - így méltatta a két ország közötti kapcsolatok fontosságát az október 4-én kezdődő magyarországi látogatása előtt Jochen Borchert német mezőgazdasági miniszter.- A közös piaci társult tagság megszerzésével létfontosságúvá vált Magyarország számára, hogy ki tudja használni az agrárágazatának biztosított kereskedelmi könnyítéseket. N émet részről - mondotta a miniszter - készek segítséget nyújtani ehhez exporthitelek, pénzügyi hitelek és a tőkebefektetések garantálásának formájában. Ezek összege együttesen eléri a 2,7 millió márkát. Németország a kis- és közepes méretű vállalkozások alapításához is hozzájárul— az egzisztencia hitelek alapjának kiegészítése révén - százmillió márkával. Mindez a hagyományosan sokoldalú és intenzív együttműködés része. A piacgazdaságra való áttérés meggyorsítása során már nem csupán a termelés korszerűsítése az alapvető követelmény - szögezte le a német mezőgazda- sági miniszter -, hanem a minőség és a kedvező ár mellett a termékek környezetbarát jellege is döntő Az Európai Közösséghez való majdani csatlakozás konkrét követelményeket támaszt az agrárágazattal szemben is. M agyarország sokéves tapasztalatokat gyűjtött az európai agrárpiacon. Mi készek vagyunk támogatást nyújtani ahhoz, hogy mezőgazdasági termékeit a korábbiakhoz képest nagyobb mennyiségben helyezze el a Közös Piac országaiban. Tesz- szük ezt a már említett pénzügyi segítségen túl tanácsadással, képzéssel és továbbképzéssel. A társadalmi, gazdasági és politikai körülmények minél gyorsabb átalakításától függ, mikorra zárkózik fel Magyarország az Európai Közösségek országaihoz - hangoztatta a miniszter, aki úgy ítéli meg, Magyarország 10 éven belül egy szabadkereskedelmi övezet része lehet a Közös Piacon keresztül. Jochen Borchert felhívta a figyelmet arra, hogy tekintettel az európai agrárpiac telítettségére, a hangsúlyt nem a tömegtermelésre, hanem a minőségre kell fektetni. Megfelelő marketing- munkával fel lehet tárni a rejtett lehetőségeket. „Bizonyára volna fogadókészség a mélyhűtött áruk és a minőségi magyar borok iránt.” - mondotta. A miniszter dicsérően szólt a magyar gazdaság rugalmasságáról, amelyben - más kelet— közép-európai országgal ösz- szevetve - már hosszabb ideje fontos szerepet tölt be a magán- szektor. A tanácsadói és oktatói tevékenységnek van tehát mire támaszkodnia. Idén 1,3 millió márkát irányzott elő a német kormány erre a célra. E lkészítették és a Vagyonügynökség rendelkezésére bocsátották azt a tanulmányt, amely az állami gazdaságok privatizálását hivatott szolgálni. Jochen Borchert kifejtette: a marketing- munkát és a minőségellenőrzést nagymértékben előmozdítaná, ha a magyar termékeket áruvédjeggyel ellátva vezetnék be a nemzetközi piacon. Az- ehhez szükséges ismereteket a német szakemberek tanfolyamok keretében adják át magyar kollégáiknak. A budapesti minisztériummal egyeztetett program alapján idén a következő témakörökben rendeznek továbbképzést: állategészségügyi ellenőrzés a határállomásokon, német élelmiszertörvény, az erdészet szakkérdései, a mezőgazdaság államigazgatási feladatai, beleértve az önigazgatás megszervezését, s a takarmányozás törvényi szabályozása Németországban és az EK-államokban. A szakértők és vezető beosztású mezőgazdasági alkalmazottak mellett gyakorlati képzést nyújtanak fiatal gazdák számára is, hogy azok elsajátíthassák a korszerű állattenyésztés és növénytermesztés nyugat-európai normáit. Ez azért is időszerű - mutatott rá Jochen Borchert mert már az agrárágazatban, de főként az élelmiszeriparban is vannak németmagyar vegyesvállalatok. A miniszter elmondta, a szövetségi köztársaság azért is szívesen vállalkozik a közép- és kelet-európai országok agrárreformjának támogatására, mert a volt NDK átalakításával gazdag tapasztalatok birtokába jutott. „A volt szocialista országokban mindenütt az a cél, hogy a mezőgazdaságot és az élelmiszerágazatot megszabadítsák a monopóliumoktól, decentralizálják és magánkézbe adják. Az egyes országokban más és más volt a kiinduló helyzet, ezért óvnék attól, hogy mechanikusan átvegyék a keletnémet tartományokban bevezetett intézkedéseket. S zeretnék azonban néhány tapasztalatot kiemelni. Nem volna például szerencsés, ha a strukturális átalakítást túlzottan felülről irányítanák. Mi Németországban azt tekintjük a mezőgazdaság privatizálása elsődleges céljának, hogy kialakítsák a megfelelő méretű, hatékony üzemeket. Nem kellene szétaprózódni minigazdaságokra. Döntő jelentőségű az emberi tényező, a vállalkozói gondolkodás és cselekvés - hangoztatta Jochen Borchert.
