Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-24 / 223. szám
2 KÜLFÖLD 1993. szeptember 24., péntek Ha kell, Juppé vétózik majd Ismét vétót helyezett kilátásba a GATT-megállapodások ellen Alain Juppé francia külügyminiszter arra az esetre, ha nem sikerül elérni a kívánt módosításokat a mezőgazdasági termelés és export kérdésében az Egyesült Államok kormányával. A miniszter televíziós nyilatkozatában azokra a washingtoni nyilatkozatokra reagált, amelyek szerint nem lehet szó semmiféle tárgyalásról és módosításról. „Ha az újabb tárgyalás nem szerepel napirenden, akkor a GATT- megállapodások jóváhagyása nem lesz az Európai Közösség napirendjén” — mondotta. A kelet-európai gazdaságokról A mostani növekedési jóslatok alapján 35 évig is eltarthat, míg a kelet-európai jövedelemszint eléri az átlagos nyugatinak legalább a felét — így kommentálta a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza, John Flemming a pénzintézet most megjelent éves elemzését. Az EBRD nem ajánl egységes megoldást a piacgazdasági átmenetre. Minden kelet-európai gazdaság gyengült az utóbbi három évben — állapította meg. A színkép két széle: 19,4 százalékos visszaesés, GDP-csökkenés Grúziában és 3,1 százalékos Fehéroroszországban. Miamitól Havannáig A minap a havannai Jósé Marti repülőterén szállt le az egyik vezető amerikai légitársaság, a United Airlines utasszállító gépe, s a cég ezután heti négy alkalommal rendszeres, közvetlen járatot üzemeltet a floridai Miami és a kubai főváros között. Erre szakosodott vállalkozások eddig is tartottak fenn légi összeköttetést a két város között, és elsősorban a hazalátogató, kubai származású floridai lakosok, illetve a szigetországból kiutazási engedélyt kapott kubaiak vették igénybe. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok hiánya és a Castro-rendszer elleni gazdasági és pénzügyi embargó előírásai miatt azonban e járatok csak charter-formában és harmadik országok légitársaságaitól bérelt gépekkel működhettek. A gödörben vagy a gödörből? Az idén és jövőre minden bizonnyal Nagy-Britannia büszkélkedhet majd a leggyorsabb gazdasági növekedéssel az Európai Közösség tagországai közül — jelentette ki John Major miniszterelnök Tokióban, a japán kormányfővel, Hoszokava Mo- rihiróval folytatott megbeszélései után tartott sajtótájékoztatóján. Major egyúttal pontosítani látta szükségesnek saját pénzügyminisztere minapi kijelentését: Kenneth Clarke szerint a brit gazdaság „gödörben van”, Major szerint viszont beosztottja valójában azt kívánta hangsúlyozni, hogy „Nagy-Britannia éppen kilábalóban van ebből a gödörből”. Az IMF elégedett Lengyelországgal A Nemzetközi Valutaalap (IMF) elégedett a lengyel gazdasági fejlődéssel, és folytatja korábban jóváhagyott 655 millió dolláros kölcsönének folyósítását, annak ellenére, hogy Varsó nem rendelkezik az IMF-fel kötött szerződésben rögzített tartalékvaluta-mennyiséggel. A nemzetközi pénzintézet igazgatótanácsa úgy ítélte meg, hogy a szerződés e pontjának teljesítése nélkül a varsói kormány gazdasági reformmunkája még nem kerül veszélybe. Kevesebb látogató volt Frankfurtban Hűen tükrözte az európai autópiac helyzetét a szakma legrangosabb seregszemléjének látogatottsága: a minap zárult frankfurti nemzetközi autószalonra negyedével kevesebben voltak kíváncsiak az idén, mint legutóbb. Erika Emmrich, a német autóipari szövetség (VdA) elnöke elmondta: a kiálutast 700 ezren tekintették meg, szemben az 1991-ben rendezett előző frankfurti szalon 935 ezres látogatottságával. Az érdeklődés csökkenésének aránya csaknem pontosan egyezik a nyugat-európai gépkocsieladások visszaesésének mértékével. Védelmi minisztérium: támadásra felkészülve Káosz az orosz parlamentben Az orosz védelmi minisztérium értesülései szerint a Borisz Jelein elnök által feloszlatott parlament a védelmi minisztérium és a vezérkari főnökség épületének elfoglalására készül. A hírt a védelmi minisztérium sajtószolgálata közölte csütörtökön, de erre vonatkozó bizonyítékokat nem említett. A védelmi minisztérium mindazonáltal bejelentette, hogy megtettek mindent az esetleges provokációk ellen. Franciaország is Jelcint támogatja A feloszlatott parlament csütörtöki ülésére leginkább a káosz volt jellemző. Egy ismert parlamenti képviselő, Szergej Sztye- pasin, a védelmi és biztonsági bizottság elnöke találóan agóniának nevezte, ami a parlamentben folyik. A képviselők többsége a jelek szerint teljesen elszakadt a valóságtól. Haszbulatov ismét meghirdette, hogy „veszélyben a haza”, s itt az ideje, hogy véget vessenek a puccsnak, de konkrétan nem beszélt róla, hogy mit is tegyenek. A törvényhozásnak ugyanis a jelek szerint nincsenek tényleges eszközök a kezében. Legfeljebb a népképviseleti szervekre támaszkodhat az ország egyes vidékein. Haszbulatov adatai szerint a tanácsok döntő többsége elítélte a parlament feloszlatását. Ez azonban nem sokat jelent, mivel a végrehajtó hatalmi szervek és a hadsereg Jelcin mellett áll. A képviselők téves helyzetértékelését tükrözi az is, hogy fel akarják szólítani az úgymond puccsot végrehajtó Jelcin elnököt: adja meg magát a hatóságoknak, vagy hagyja el az országot. A képviselők egy része mindazonáltal a jelek szerint felismerte, hogy a parlament lényegében csatát vesztett, s megpróbálnak fordítani a helyzeten. így a konzervatívok ismert vezéralakja, Szergej Baburin szorgalmazta, hogy a honatyák menjenek vidékre, illetve keressék fel a katonai intézményeket, és agitáljanak a Legfelsőbb Tanács mellett. Közben a parlament előtti téren délután is folytatódott a Jelcin elleni tüntetés, de a tüntetők száma ezúttal sem haladta meg a két-háromezret. Mintegy tízperces telefonbeszélgetést folytatott szerdán este Borisz Jelcinnel Francois Mitterrand francia elnök. Az Elysée palota szóvivőjének közlése szerint Franciaország támogatásáról biztosította az orosz államfőt, aki köszönetét fejezte ki ezért, és arról tájékoztatta a francia elnököt, hogy Moszkvában nyugodt a helyzet. A beszélgetést megelőzően Mitterrand fogadta Jurij Rizsov orosz nagykövetet, aki átadta neki Jelcin szóbeli üzenetét. Az elnök a nagykövetnek is kifejtette, hogy Párizs támogatja az orosz Eduard Sevardnadze államfő szerint a grúz erők szempontjából javult a helyzet Szuhumi körzetében: az utóbbi két nap folyamán jelentős csapaterősítések érkeztek az ostromlott városba, s jelenleg a grúz egységek a Szu- humi-Ocsamcsira stratégiai fontosságú autóút birtoklásáért indítottak támadást. Az orosz hírügynökség jelenállamfő törekvéseit a demokratizálásra és a reformok megvalósítására. Mitterrand és Balladur miniszterelnök még szerdán délután külön-külön nyilatkozatban szögezte le Párizs támogató állásfoglalását. A két szöveg között csak egy eltérés volt: az elnöki dokumentum az orosz reformtörekvésekkel kapcsolatban „több évet” emlegetett — vagyis Gorbacsov korszakát is ide sorolta —, Balladur csak „több hónapról” beszélt. A francia politikai helyzet jelenlegi állapotának sajátossága, hogy bár tése szerint az abház erőket valamelyest visszaszorították a kedden Ocsamcsira körzetében ellentámadásba lendült grúz egységek, amelyek szerda estére egy hadászati jelentőségű magaslatot is elfoglaltak. Vlagyimir Csiko- vani vezérőrnagy, a grúz belügyi alakulatok parancsnoka arról számolt be, hogy katonái jelenleg a Szuhumit Ocsamcsirával az elnök és a miniszterelnök egyeztetett álláspontot fejezett ki, azt külön-külön tette meg — mindkettő Franciaország nevében. A kormány után a politikai pártok is sorra foglalnak állást Borisz Jelcin mellett. Támogatásáról biztosította az orosz elnököt a kormánykoalíció többségi pártja, az RPR elnöke, Jacques Chirac. Az ellenzéki szocialista párt vezetősége állásfoglalásában határozottan leszögezi, hogy Jelcint tekinti Oroszország törvényes elnökének, és támogatja intézkedéseit. összekötő tengerparti út csomópontjait tisztítják meg az abház fegyveresektől, továbbá harcokat vívnak a Kodori folyó völgyében is. A körzetben ugyanakkor kilenc abház hadihajó jelent meg. Szuhumi körzetében az ab-^i-' házok támadásait visszaverték a grúz védők — mondta a tábornok. (MTI) Három jelölt közül választ miniszterelnököt (MTI) Tragikus vasúti szerencsétlenség az Egyesült Államokban Súlyos harcok Abháziában Walesa levele a szociáldemokrata párt elnökéhez Lech Walesa szerdán este levelet intézett Aleksander Kwas- niewskihez, a Demokratikus Baloldali Szövetséget (SLD) vezető szociáldemokrata párt elnökéhez. A lengyel államfő üzenetében kifejtette: immár ismeretes, hogy a parlamenti választásokat az SLD nyerte meg, s a legtöbb mandátummal rendelkezik majd az új Szejmben. „Többször nyilvánosan kijelentettem, hogy a választásokon a legtöbb szavazatot megszerző párt által javasolt három jelölt egyikét bízom meg kormányalakítással. így tettem az 1991-es választások után is, amikor a Demokratikus Unió három jelöltje közül választottam ki egyet. Tiszteletben tartom a demokrácia ítéletét, és betartom adott szavam. Várom, hogy a Demokratikus Baloldali Szövetség hivatalosan teijessze elém három jelöltjét a minisztertanács elnökének tisztjére.” Lech Walesa az első becslések után nem volt hajlandó nyilatkozni, illetve bármilyen formában reagálni azokra a hírekre, hogy a baloldal aratott győzelmet a választásokon. Szóvivője útján közölte, hogy megvárja a hivatalos végeredményt. Levelét azután küldte el Kwasniewski- nek, hogy az országos választási bizottság szerdán hivatalosan is közölte a szavazás végeredményét, ami csak tizedszázalékokban tér el az INFAS és az OBOP német és lengyel közvéleménykutató intézetek által a szavazás másnapján becsült eredménytől. Eszerint a Demokratikus Baloldali Szövetség szerezte meg a szavazatok 20,41 százalékát, a Lengyel Parasztpárt 15,49-et, a Demokratikus Ünió 10,59-et, a Munka Uniója 7,28-at, a Független Lengyelország Konföderációja 5,77-et, a Párton Kívüli Blokk, a BBWR 5,41-et. A várakozásokkal ellentétben még ennél is nagyobb győzelmet aratott a két vezető párt a szenátusi választásokon. Az SLD 37, a Parasztpárt 36, a Szolidaritás 10, a Demokratikus Unió 4, a Munka Uniója és a BBWR 2-2 szenátusi helyet szerzett meg, egy személy pedig függetlenként jutott be a felsőházba. A következő pártok egy-egy szenátusi helyet szereztek: a Liberális Demokrata Kongresszus, a német kisebbség, a Paraszt Szolidaritás, a Népi Egyetértés és az Egyetértés Centrum. Nem hivatalos számítások szerint az országos listáról az SLD 26, a Parasztpárt 20, a Demokratikus Unió 14, a Munka Uniója pedig 9 mandátummal növelheti a Szejmben frakciójának erejét. Csupán ez a négy párt, illetve koalíció lépte át ugyanis azt a hétszázalékos szavazatarányt, ami feljogosít az országos listára elkülönített 69 helyen való osztozkodásra. Az amerikai Amtrak állami vasúttársaság csaknem huszonöt éves történetében a legsúlyosabb szerencsétlenség történt szerdán Alabama államban: a Los Angeles és Miami között közlekedő Sunset Limited nevű utasszállító vonat egy hídon kisiklott, és a szerelvény a mocsaras, aligátoroktól hemzsegő vízbe csúszott. Egy kocsi teljesen elsüllyedt, kettő csak részben. Szerda estig negyvenegy holttestet emeltek ki a roncsok alól, tizenhárom embernek azonban Lelőttek egy TU-154-est A legújabb jelentések szerint legalább 80 utas vesztette életét, amikor szerdán rakétával lelőttek egy TU-154-es repülőgépet Szuhumi repülőterén. Az Interfax hírügynökség hírét az AP idézte, kiemelve, hogy az információ Eduard Sevardnadze grúz elnök sajtóhivatalától származik. A beszámolók szerint a TU-154- es repülőgépet egy hőkereső rakéta találta el. A Tbilisziből érkező gép kényszerleszállást hajtott végre, és a fedélzetén tartózkodó utasok közül 26 embernek sikerült még a detonáció előtt kimenekülni. Kedden egyébként ugyancsak egy leszálláshoz készülődő utasszállító gépet ért találat Szuhumi repülőterén, s a TU-134-es 25 utassal a fedélzetén a Fekete-tengerbe zuhant. A grúz védelmi minisztérium nem adott tájékoztatást a gépen utazók sorsáról. nem sikerült a nyomára bukkanni. A tragédia Mobile várostól nyolc kilométerrel északra következett be, a hajnali órákban a Bayou Sara-i mocsaraknál. A mentési munkálatokat megnehezítette a lápos tájra telepedett sűrű köd és a vízben tanyázó aligátorok serege. Ráadásul a szerencsétlenség helyszíne közúton megközelíthetetlen, úgyhogy helikoptereken és motorcsónakokon szállították el a sérülteket. Az Amtrak társaság szóvivője Lengyelországban a baloldal vártnál is nagyobb arányú győzelme, a radikális jobboldali és katolikus pártok, valamint a Szolidaritás meglepő arányú lemaradása politikailag bizonytalan — és a jövőt illetően veszélyekkel terhes — helyzetet teremtett. A f yőztes Demokratikus Baloldali zövetség (SLD) egyedül nem lesz képes kormányt alakítani, otenciális szövetségesei azon- an húzódoznak attól, hogy a kommunistából lett Szociáldemokrata Párt vezette pártszövetség társaiként részesüljenek a hatalomból. így könnyen elképzelhető az események olyan alakulása is, hogy végül az abszolút győztes párt ellenzékbe szorul. Ez azonban ismét kényes helyzetet teremtene. A baloldal ugyanis annyi mandátummal rendelkezik a szejmben, amely a gyakorlatban lehetetlenné tenne ellenében a törvényalkotást. A nélküle alakuló kormánykoalíció szükségszerűen gyenge és ingatag lenne. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a már eddig is radikális jobboldali pártok arlamenten kívüli akciói, s a zolidaritás általános sztrájkkal való fenyegetése még akkor is ingataggá tehet egy baloldali kormányt, ha annak pozíciója egyébként a tisztelt ház falain belül stabil. Erősen kérdéses az is, mit fog tenni Lech Walesa államfő, a lenf yel politika nagymestere. Bár ljelentette, hogy ő a „legnagyobb demokrata Lengyelországban”, és azt a pártot bízza meg kormányalakítással, amelyik megnyeri a választásokat, ehhez szóvivője útján egyre több feltételt szab. Egyrészt elváija: három jelöltet állítsanak a miniszterelnöki tisztségre, hogy ő kiválaszthassa a szerinte leginkább megfelelőt, másrészt, ami ennél fontosabb, azt üzente, sem az ország külpolitikájában, sem a reformokban lényeges változást nem tűr meg. Hogy a gyakorlatban mindez hogyan alakul majd, azt nem lehet tudni, hiszen nem tudott magyarázatot adni a szerencsétlenség okára. Állítólag a személyvonat előtt röviddel egy másik szerelvény is áthaladt a hídon, de annak mozdonyvezetője semmi rendellenességet nem észlelt. A vizsgálatba bevonták az FBI szakembereit is. Ebben az évszázadban a legsúlyosabb vasúti szerencsétlenség 1918-ban történt az Egyesült Államokban: Nashville közelében akkor százegy személy vesztette életét. mindezen követeléseknek Lengyelországban nincs alkotmányos alapja. Az alkotmány értelmében az államfőnek harminc napon belül kell összehívnia a parlamentet. Ezt követően 14 najion belül kell kineveznie a miniszterelnököt és az általa javasolt összetételű kormányt. Annak hivatalba lépéséhez azonban még minősített többséggel meg kelfnyernie a bizalmi szavazást a szejmben. Ha ez nem sikerül, akkor 4 további lehetőség marad a kormányalakításra. Először a szejmnek 21 napon belül magának kell létrehoznia a kormányt, s annak minősített többséggel bizalmat szavaznia. Ha ez sem sikerülne, a labda átkerül az államfőhöz, aki ismét kormányt nevez ki, ennek azonban már elegendő egyszerű többséggel megnyernie a bizalmi szavazást. Ha megbukik, újra a szejm alakíthat kormányt, ha sikerül egyszerű többséggel annak bizalmat szavazni. Ha nem, akkor az államfő feloszlathatja a parlamentet, vagy annak jóváhagyása nélkül, legfeljebb hat hónapra kormányt alakíthat. Ha ezen idő alatt e kormánynak sem szavaz bizalmat a parlament, akkor az elnöknek fel kell oszlatnia a parlamentet, és ki kell írnia az új választásokat. A kormányalakítás bonyodalmai után emberfeletti munka vár az új lengyel alsóházra. Valamennyi part egybehangzó véleménye szerint legfontosabb feladata az új alkotmány megalkotása, amit az előző parlamenteknek négy év alatt sem sikerült végrehajtania. Hanna Suchocka kormánya a választásokat megelőző hónapokban mintegy 160 törvényjavaslatot dolgozott ki, amelyekről dönteniük kell. Ösz- szehasonlításul: az előző parlament működésének másfél éve alatt 109 törvényt hozott. Emellett dönteniük kell három, az államfő által megvétózott törvény ről, valamint a Vatikánnal a megbukott kormány által aláírt konkordátum sorsáról. Kérdőjelek Kinek veszélyes a vákuum? Nyilvánvaló: a parlament Jelcin általi feloszlatásával újból borotvaélessé vált hatalmi harc hátterével kell értelmezni most azt is, hogy az orosz külügyminisztériumban két, meglehetősen nyers jelzővel — elhamarkodott és haszontalan — minősítették a NATO-hoz való csatlakozás különböző ke- let-közép-európai szándékait. Hová tűnt a közelmúltban észlelt moszkvai engedékenység? Félreértette volna a világ Jelcint, aki nemrég Varsóban e törekvések elfogadhatóságáról nyilatkozott? Az orosz elnök ottani vizitje óta kétségkívül egymást érik a „pontosítások”, értelmezések és cáfolatok. Ilyenek Jeszenszky külügyminiszter minapi moszkvai látogatásakor is elhangzottak. S újabban legalább ekkora a kavarodás a nyugati vélemények között is. Pillanatnyilag az egyetlen, amiben mindenki egyetért, az, hogy elengedhetetlen a NATO reformja. Csakhogy milyen irányban? Újabb feladat- és felelősségvállalás, és ezzel a NATO kiterjesztése legyen a cél? Vagy óvakodni fognak az — időnként nyíltan, máskor hangfogóval emlegetett — orosz érdekek megsértésétől, amikor azt elemzik, kinek és milyen mértékben veszélyes a kétségkívül létező biztonsági vákuum Európa keleti térségében, s főként azt kutatják, hogy mi legyen ebből a kiút? Minden jel szerint ezért hangzik el mostanság oly sok udvarias diplomáciai fordulat NATO-ügyek- ben a mi irányunkban is — vegyes tartalommal. Ennek egyebek között az a magyarázata, hogy a NA- TO-tagországok — s köztük nem kis súllyal az USA — e téren még nem hangolta össze érdekeit. Ezen érdemében az sem változtat, ha Clinton elnök valóban hajlamos lesz a cseh, a lengyel és a magyar társult tagság elfogadására, amint azt most emlegetik. A helyzetből adódó nyugati reálpolitika kialakítását mi legfeljebb sürgethetjük. A kérdés csupán az: hogyan fogadják e veszélyes térség veszélyeztetettjeinek türelmetlenségét a NATO-n belül? Például éppen a kényes orosz helyzet még kényesebbé válásakor. u * v. n (FEB) Lengyelország, avagy tájkép csata után Az alsóházra temérdek munka vár
