Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-03 / 205. szám

2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. szeptember 3., péntek Vitázó kedvű izraeli jobboldal Parlamenti vitát követelt az iz­raeli jobboldal fő erejét adó Li­kud „az 1967-es határok mentén felállítandó palesztin államra vo­natkozó Rabin-Arafat egyezség­ről”. Hasonló kezdeményezést tett a szintén jobboldali Comet. Likud-párti Űzi Landau képvi­selő a megállapodással való szembehelyezkedésben odáig ment, hogy közölte: ha a Likud visszatér a hatalomba, nem fogja tiszteletben tartani a Rabin-kor- mánynak a palesztinokkal szem­beni kötelezettségvállalását. Bokassát szabadon engedték André Kolingba tábornok, a Közép-afrikai Köztársaság elnö­ke elrendelte Jean-Bédel Bokas- sa egykori elnök és császár sza­badon bocsátását. Jean-Bédel Bokassa 1966-ban lett a Közép­afrikai Köztársaság elnöke, majd tíz év múlva császárrá koronáz­tatta magát, 1979-ig volt hatal­mon. 1987-ben halaira ítélték az uralma alatt elkövetett véres bűntettek miatt. Bokassa azon­ban elnöki kegyelemben része­sült, és halálos ítéletét húsz évig tartó kényszermunkára változ­tatta a bíróság. Büntetését tavaly tíz évre csökkentették. Gyilkos elefántok Indiában Megvadult elefántcsordák öt­ven embert tapostak agyon az el­múlt két hétben Indiában. A fel­bőszült állatok falvakat dúltak fel, és elpusztították a termést. Felfegyverzett vadőrök indultak az ormányosok keresésére, mi­után a hatóságok elrendelték, hogy lőjék le az egyébként vé­dettnek számító elefántokat. Az ország északkeleti részén fekvő Asszám tartományban az elmúlt tíz évben 450 ember esett áldo­zatul dühöngő elefántoknak. Egy magányos állat több mint 26 embert ölt meg. Növekedhet a brit kontingens Boszniá­ban Nagy-Britannia a mostani zászlóaljnyi erőről, mintegy 2000 főről dandárnyi erőre, 7-8000 főre növeli katonai jelen­létét Boszniában, ha a harcoló felek hitelesen megállapodnak a fegyvernyugvásban, és az ENSZ felhatalmazást ad — ez tudódott ki a brit védelmi minisztérium­ból. A brit védelmi miniszter, Malcolm Rifkind még egy hó­napja is gyakorlatilag kizárta, hogy országa újabb katonákat küldene Boszniába. Azóta vi­szont mind több a hír arról, hogy az Egyesült Államok végül is hajlandó 20-25 ezer katonát kül­deni békefenntartásra, és Orosz­ország is további erőket ajánlott fel. Bíróság elé állnak a darabolás gyilkosok December 6-án Bécsben áll bíróság elé Helmut Fmdl és Pesti Gábor, akik a most elkészült vádirat szerint 1992 májusában Budapesten meggyilkolták az ugyancsak bécsi Fritz Köberl filmrendezőt, majd holttestét fel­darabolták, és egy kukában rej­tették el. A két vádlott, a 35 éves Frodl, az ORF egykori munka­társa és pénzügyi tanácsadója, a magyar származású, ám szintén osztrák Pesti röviddel a szörnyű bűnügy felfedezése után kézre került. A kihallgatások alatt mindketten sokszor viselkedtek zavarosan: Frodl először beval­lotta tettét, tíz hónappal később visszavonta vallomását. Lugar szenátor látogatása a HM-ben Richard Lugar republikánus szenátort — aki az Európai De­mokrata Unió budapesti konfe­renciája alkalmából tartózkodik Magyarországon — csütörtökön hivatalában fogadta Joó Rudolf, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Az államtitkár tájékoztatást adott Lugar szenátornak a magyar haderőben a választások óta tör­tént változásokról, valamint a magyar-amerikai kétoldalú ka­tonai kapcsolatokról. Megkezdődött az EDU-konferencia Antall József alelnök beszéde (Folytatás az 1. oldalról) A magyar házigazdák nevé­ben elsőként Antall József szó­lalt fel. A Magyar Demokrata Fórum elnöke, az EDU alelnöke elöljáróban nagy megtisztelte­tésként értékelte, hogy a közép- kelet-európai országok közül el­sőként köszöntheti házigazda­ként a tanácskozás résztvevőit. Az európai átalakulás folya­matát elemezve a magyar kor­mányfő kiemelte: a történelem olyan korszakában élünk, ami­kor néhány emberöltő alatt vi­lágégések, új ideológiai és politi­kai rendszerek követték egy­mást; amikor a folyton változó világ minden évben tartogat va­lamilyen változást számunkra, és amikor a körülöttünk zajló ese­mények állandó készenlétre, megfontoltságra, illetve súlyos döntések meghozatalára kény­szerítenek. A történelemben vannak olyan pillanatok, ame­lyek nem térnek vissza, amelye­ket meg kell ragadni. Ilyen volt Európa kettéosztottságában a német egység megteremtése. Ennek kapcsán a kormányfő hangsúlyozta: büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország, amely 1956 örökségével köszöntött be újra a nemzetközi politikába, se­gíthette a német egység létrejöttét, ami egyben Európa egységének létrejöttét is jelentette. Az EDU-ról szólva Antall Jó­zsef emlékeztetett arra: gyakran éri a szervezet tagjait az a vád, hogy nem elég modemek, nem tudnak lépést tartani a világ fej­lődésével. Ezzel szemben az MDF elnöke úgy vélekedett: a konzervativizmus nem jelent mást, mint a jelent a múltból építve formáló és a gyökereket, a múltat vállaló életfelfogást, cse­lekvést. Olyan szándékot, amely liberális toleranciájú a másként gondolkodók iránt, megadva a legteljesebb szabadságot a szel­lemnek, gondolatnak. A keresz­tény életfelfogásnak a maga ter­mészetességével kell jelen lennie e szemléletben. A kontinens átalakulását kísé­rő feszültségekre utalva Antall József elsődlegesen megoldandó problémaként említette a biz­tonság kérdését. Ehhez az egyet­lenjárható út az európai integrá­ciós folyamat felgyorsítása, a lappangó válságok feloldása, megelőzése. Á közép-európai országok­nak — bár tőként maguknak kell problémáikat orvosolniuk — tá­mogatásra is szükségük van. Mindenekelőtt az Európai Kö­zösség három lépcsőben történő bővítését tartotta szükségesnek. A szónok állást foglalt a NA­TO szerepének megőrzése, kibő­vítése mellett is. Véleménye sze­rint most — amíg Jelcin elnök ve­zetésével a reformerek uralják Oroszország politikai életét — kell mindent megtenni egy me­netrend elkészítése érdekében, hogy kiterjeszthessék a NATO hatarait politikai, jogi-szerveze­ti, végül katonai értelemben. Mindezzel összefüggésben An­tall József elfogadásra ajánlotta azt az orosz álláspontot, amely immár nem ellenzi a közép-eu­rópai államok NATO-tagságát, felismerve, hogy az orosz reformerők saját érdeke: Európa közepén stabil államok legye­nek, amelyek nem csábítják ka­landra a restauráció oroszországi híveit. Ezután Surján László, a Ke­reszténydemokrata Néppárt el­nöke, a budapesti tanácskozás másik házigazdája szólalt fel. Be­szédében annak a meggyőződé­sének adott hangot, hogy a Kelet és Nyugat közötti együttműkö­dés nemcsak a kelet-közép-eu- rópai térség, hanem Nyugat-Eu- rópa érdekeit is szolgálja. Hang­súlyozta: a térség minden orszá­gának magának kell megtalálnia a piacgazdasághoz vezető utat, amelynek során természetesen a szociális problémákat is kezelni kell. A KDNP elnöke szólt a ha­táron túli magyar kisebbség hely­zetéről, és óvott a határok meg­változtatására irányuló, éledező törekvésektől. Végül reményét fejezte ki, hogy a keleti régió ha­marosan csatlakozhat az Euró­pai Közösséghez és az európai biztonsági rendszerhez. A tanácskozás ezután zárt aj­tók mögött folytatta munkáját. (MTI) vinart válton ki kuckoj es bumejko felfuggesztese Modem orosz hatalmi játszma Borisz Jelcin orosz államfő Alekszandr Ruckoj alelnöki tisztéből való felfüggesztéséhez az orosz alkotmány egy joghézagát használ­ta ki. A döntés, amely széles jogértelmezést tesz lehetővé, aligha­nem olajat öntött a tűzre, és tovább élezi a hatalmi szembenállást. Az ugyanis Vlagyimir Sumejko reagálásából világossá vált, hogy a miniszterelnök-helyettes mellékszereplő az ügyben. Jelcin döntésekor abból indult ki, hogy a jelenleg érvényes alap­törvény szerint az elnök megha­tározott jogkörrel ruházza fel az alelnököt, mintegy átadja hatás­körének egy részét az alelnöknek bizonyos megbízatások végre­hajtásához. Jelcin emlékeztetett rá, hogy Ruckojnak már hosz- szabb ideje nincs ilyen megbíza­tása, így nyugodtan felfüggeszt­heti az alelnököt tisztségéből. Való igaz, hogy Ruckoj alelnök- ként mindenekelőtt jövőbeni po­litikai karrieijét egyengeti. Rá­adásul egyre nyíltabban tör az el­nök hatalmára. Legutóbb már arról beszélt, hogy előre kellene hozni az elnökválasztást, és kö­zölte, hogy azon maga is indulna. Ebben az értelemben úgy tűnik, Jelcin esetleg semlegesíteni akarta szerdai döntésével politi­kai riválisát. Más kérdés, hogy az elnök po­litikai ellenfelei máris jelezték: Jelcin döntését mindenképpen megtámadják. Az alkotmány ugyanis kimondja, hogy az alel­nököt csak a népképviselők kongresszusa függesztheti fel tisztségéből. Jelcin, aki a korrupciós vádak tisztázódásáig függesztette fel a két politikust, alighanem ingo­ványos talajra tévedt, és döntése kétélű fegyvernek bizonyulhat. Az alkotmány ugyanis kimond­ja, hogy az alaptörvény megsér­tése esetén a Legfelsőbb Tanács által összehívott Népképviselők Kongresszusa leválthatja az el­nököt. A Legfelsőbb Tanács ma kezdődő őszi ülésszakán valószí­nűleg hatályon kívül helyezi az elnök rendeletét. Ezen túl vi­szont aligha tud többet tenni, mi­vel az elnök döntését a fent emlí­tett joghézag miatt aligha lehet alkotmányellenesnek minősíteni. Kérdés, hogy Jelcin Ruckoj el­leni lépésével vajon mit akart va­lójában elérni? Nem kizárt, hogy valójában az elnök és a parla­ment közötti újabb politikai játszma kezdetéről van szó, ami tovább fokozhatja a feszültséget Oroszországban. Köti Lóránt Telítődnek az orosz börtönök Omszországban ez idő szerint több mint 800 ezer ember van börtönökben, előzetes letartózta­tásban vagy büntetőkolóniák­ban — közölte az ITAR- TASZSZ hírügynökség a moszkvai belügyminisztérium szóvivőjére hivatkozva. A belügyminisztérium adatai szerint mind súlyosabbá válnak az elítéltek életkörülményei, el­sősorban a börtönépületek nagy többségének elöregedése követ­keztében. Moszkva leghíresebb börtöne, a Butyrka például már 220 éves, az ország vizsgálati foglyok őrzésére szolgáló intéze­tei közül pedig 26 nem alkalmas arra, hogy embereket helyezze­nek el bennük. A letartóztatot­taknál ennek következtében fel­lépő stressz egyik oka annak, hogy gyorsan növekszik a gyil­kosságok száma az ilyen létesít­ményekben. A büntetőkolóni­ákban is gyorsan romlanak az életkörülmények. Négymillió analfabéta él Németországban Alaposan téved, aki azt hiszi, hogy Németország — a költők és a gondolkodók hazája — a bol­dogok szigete, amelyen csak egész kévés analfabéta él. A csaknem 81 millió németből mintegy négymillió — többen, mint München és Hamburg la­kossága együttvéve — ugyanis az iskolában olyannyira ki nem elé- gítően sajátította el az írás-olva­sást, hogy a gyakorlatban már nem használja egyiket sem. Az analfabetizmus elleni vi­lágnap, szeptember 8. alkalmá­ból ezért a mainzi székhelyű Ol­vasás-alapítvány, amely az anal­fabetizmus problémájával is fog­lalkozik, riadót fújt, mondván, hogy „a világ egyik leggazda­gabb kultúmemzetét az olvasás és írás kultúrájának elhalása fe­nyegeti”. A helyzet azért távolról sem olyan tragikus. Az UNESCO becslése szerint a földkerekség 5,45 milliárd lakosából csaknem egymilliárd az analfabéta. Kere­ken 130 millió gyermek általános iskolába sem jár, és 12 és 15 kö­zötti fiatalok soraiból több mint 250 milliónak semmilyen kép­zésre sem nyílik lehetősége. A vi­lág legszegényebb országai közé számító Szudánban a lakosság 60 százaléka írástudatlan. De miként lehetséges, hogy egy olyan országban, mint Né­metország, ahol ráadásul kötele­ző az oktatás, ilyen sok az írni-ol- vasni nem tudó? — teszi fel a kér­dést az UNESCO-jelentést is­mertető DPA hírügynökség. Solveig Weber, a mainzi alapít­vány munkatársa szerint ennek egyik oka, hogy különösen a hát­rányos helyzetű családok gyer­mekeit gyakran átengedik anél­kül, hogy helyesen megtanultak volna írni és olvasni. A csaknem négymillió német írástudatlan nagy többsége arra még képes, hogy ákom-bákomokkal aláírja a nevét, de az utcai közlekedés­ben már alig képesek eligazodni, mert nem tudjak elolvasni a for­galomirányító táblákat. Emellett egyre többen idő előtt abbahagy­ják az iskolát, de analfabéták ke­rülnek ki a magántanulók köréből is. Az alapítvány hangsúlyozza, mindenekelőtt a szülőknek kell ráébredniük arra, hogy milyen fontos az iskolán kívüli olvasás. Sokat tehet a televízió is, különö­sen családi sorozatok műsorra tűzésével. A népi főiskolákon vagy más tanintézményekben in­dított tanfolyamok ezzel szem­ben csak kevés eredményt hoz­nak, mert évente legfeljebb tíze­zer írástudatlant képesek oktatni. Építkezéshez, beruházáshoz, felújításhoz az acéláruk legnagyobb választéka a Ferroglobusnál i Viszonteladó telepei megtalálhatók az ország minden pontján! Időt, energiát, pénzt takarít meg, ha az Önhöz LEGKÖZELEBBIT keresi fel! BUDAPESTI TUZEP 27. sz. telepe: 1153 Budapest, Mezőhegyes u. 33. Telefon: 169-3516 BUDAPEST ÉS VIDÉKE MÉH Rt. Ceglédi telepe: 2700 Cegléd, Külső-Jászberényi út Telefon: (53) 11-661 KÁPOLNAI ÁFÉSZ 18. sz. Vastelep: 3350 Kál, Főút-alsó 7-9. Telefon: Kál 7 _ ESZAK-MAGYARORSZÁGI MÉH Rt. Gyöngyösi telepe: 3200 Gyöngyös, Bornemissza u. 5. Telefon: (37) 12-293 Salgótarjáni telepe: 3100 Salgótarján, Fülemüle u. 11. Telefon: (32) 14-389 Telex: 22 9156 Demjanjuk visszatérhet az Egyesült Államokba John Demjanjuk visszatérhet az Egyesült Államokba, ha az iz­raeli legfelsőbb bíróság végleg szabadlábra helyezése mellett dönt — gyakorlatilag ezzel ér fel Janet Reno amerikai igazságügy­miniszter bejelentése, amely sze­rint kormánya nem akar újabb lépést tenni az ügyben. A közelmúltban Cincinnati város fellebbviteli bírósága egy­hangúlag úgy rendelkezett, hogy Demjanjuk — akiről azt gyanít­ják, hogy a treblinkai haláltábor „Rettegett Ivánja” volt — vissza­térhet az Egyesült Államokba arra az időre, amíg a bíróság ki­vizsgálja az amerikai állampol­gárságának megvonásáról 1981- ben, első’ fokon született ítéletét. A jelenleg 73 éves John Demjanjuk autószerelő­ként dolgozott Cincinnatiban: 1986-ban adták ki Izraelnek, ahol a náci tábor őreként elköve­tett bűneiért halálra ítélték, ám az izraeli legfelsőbb bíróság fe­lülbírálta az ítéletet. Most ismét a testület előtt hever az ügy. Az amerikai igazságügy-mi­nisztérium korábban azzal érvelt visszatérésének megtagadása mellett, hogy törvény van rá: nem léphet amerikai földre olyan személy, aki közreműkö­dött a nácik megsemmisítési programjában. Janet Reno azon­ban most mégis azt közölte, hogy nem fellebbezi meg a cincinnati bíróság döntését, amelynek „törvényes alapja van”. Részle­teket nem közölt. • Keserű játék a cukorárral? • Van-e Csurka-Pozsgay tengely? • Kik gyújtogatják az erdőket? • Hogy látják külföldön Horhyt? ...egyszerűen minden

Next

/
Thumbnails
Contents