Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-22 / 221. szám
— —- ——- .... 2 KÜLFÖLD 1993. szeptember 22., szerda Közúti alagút a város alatt Kétszintes, kétszer két pályás közúti alagút köti össze immár a nagy Földközi-tengeri kikötő, Marseille központja alatt a városba északról bevezető, part menti autópályát és a keletről, Toulon felöl érkező pályát, de abba becsatlakozik egy harmadik gyorsforgalmi út is. Az áthaladás személyenként tíz frankba kerül. Az alagút koncesszióban, magánerőből épült 1,2 milliárd frankos beruházással, mindössze 33 hónap alatt. Bővítik a Panama-csatornát? Párhuzamos vízi út megépítésével szemben a meglévő Panama-csatorna bővítését javasolja egy nemzetközi bizottság — jelentette a Reuter. A panamai, amerikai és japán tisztségviselőkből álló, a Panama-csatorna alternatíváját tanulmányozó bizottság szerint 7 milliárd dolláros fejlesztéssel, új zsiliprendszerrel megfelelően bővíthető lenne a meglévő csatorna áteresztő kapacitása, s nemcsak több, hanem a jelenlegieknél nagyobb hajók is igénybe vehetnék. A csatornán jelenleg legfeljebb 65 ezer tonnás hajók haladhatnak át, a fejlesztéssel 150 ezer tonnásak is használhatnák. A terv 10 év alatt lenne megvalósítható. Csökkenő gyógyszerárak Svájcban Svájc arra készül, hogy 8-10 százalékkal csökkenti a gyógyszerek árait az egészségügyi ellátás emelkedő dijai miatt. Svájcban a gyógyszerárakat a társadalombiztosítási minisztérium és a Szövetségi Gyógyszerbizottság állapítja meg. Az általuk közösen kimunkált új árszabályozási rendszert várhatóan napokon belül elfogadja az egészségügyi minisztérium, s igyekszik mihamarabb elfogadtatni azt a parlamenttel. Svájcban az egészség- ügyi ellátási rendszeren belül a gyógyszerek jelenleg 12,5 százalékos árréssel szerepelnek. Az alpesi ország szomszédaival ösz- szevetve meglehetősen drágának számít gyógyszereit tekintve is: a németekhez képest 11, a franciákhoz, olaszokhoz és osztrákokhoz viszonyítva pedig 50-60 százalékkal kell többet fizetnie egy svájcinak a hazai patikákban. Negatív statisztika Bulgáriában idén 3-5 százalékkal csökken a bruttó hazai termék — állította a Központi Statisztikai Hivatal a gazdaság féléves teljesítményének elemzése alapján. Az adatok szerint továbbra is csökken a bolgár gazdaság összteljesítménye, a termelés, jóllehet, a visszaesés üteme lassúbb a múlt évihez viszonyítva. Augusztusban már a vállalatok 60 százalékánál nem volt termeléscsökkenés. A legsúlyosabb helyzetben a vegyipari, a kohászati, a közlekedési, az energiatermelő és élelmiszeripari vállalatok vannak. A statisztikák szerint várhatóan 425 nagy- vállalat kerül csődbe még akkor is, ha elfogadják az 1992 előtt felvett kölcsönök rendezéséről szóló törvényt. A vállalatok össztartozása júliusban már 210 milliárd levára rúgott (1 dollár = 26,40 leva). Butrosz Gáli jelentése Az ENSZ továbbra is a társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítására kívánja helyezni a hangsúlyt tevékenységében, ám ez mindinkább nehezebbnek bizonyul, mivel a gazdag országokat már kevésbé érdekli szegényebb társaik sorsa — szögezte le Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szokásos éves jelentésében, amelyet a világszervezet közgyűlése 48. ülésszakának előestéjén tettek közzé. — Lehetséges, hogy a fejlesztésre fordított erőfeszítések nem olyan látványosak, mint a béke- fenntartás terén végzettek, ám legalább olyan fontosak, hiszen az általános biztonság és stabilitás alapjainak megvetését szolgálják — vélekedett a főtitkár. Anélkül, hogy konkrét országokat nevezett volna meg, bírálta a nagyhatalmak magatartását, mert nézete szerint nem hajlandók szembenézni a békét veszélyeztető új kihívásokkal, és a bátor fellépések vállalása helyett inkább kitérnek a kemény döntések elől, aminek következtében az „ENSZ erői egyre gyakrabban találják magukat konfliktusok kellős közepén”. A főtitkár úgy érzi, hogy a világszervezet nemegyszer olyan feladatok elvállalására kényszerül, amelyek meghaladják lehetőségeit. (Korábban nyilvánosan is kifogásolta, hogy a tagállamok nem járulnák hozzá a békefenntartás költségeihez, és vonakodnak attól is, hogy csapatokat küldjenek az ENSZ zászlaja alá. Az adósok sorában az Egyesült Államok nyolcszáz-, Oroszország ötszázmillió dollárral tartozik a közös kasszába.) Butrosz Gáli leszögezte, hogy az ENSZ-nek fontos szerepet kell játszania az új, konfliktusoktól mentes világrend kialakításában, még akkor is, ha jelenleg mély válságon megy át, és az eredmények vegyesek. Hangoztatta, hogy elengedhetetlenül szükségesnek tekinti a világszervezet munkájának korszerűsítését. Megszületett az űj kambodzsai alkotmány A kambodzsai alkotmányozó nemzetgyűlés tegnap túlnyomó többséggel elfogadta a délkeletázsiai ország új alaptörvényét, amely visszaállítja az alkotmányos monarchiát. Az új alkotmány értelmében Norodom Sziltanuk herceg ismét elfoglalhatja a trónt, amelyről 1955-ben mondott le. A 120 tagú ideiglenes parlament tagjai alig fél óra alatt fogadták el a dokumentumot. 113- an szavaztak mellette, öten ellene, ketten tartózkodtak a szavazástól — közölte a kormány szóvivője. A betegeskedő Norodom Szihanuk előreláthatólag csütörtökön, Pekingből visszatérve írja alá a 139 cikkelyből álló alapokmányt, amely másnap érvénybe lép. Szihanuk Pekingből küldött üzenetében közölte, hogy valószínűleg prosztatarákban szenved, de ez nem késlelteti hazatérését. Az alkotmány aláírásával véget ér az ENSZ Kambodzsai Átmeneti Hatóságának (UN- TAC) tevékenysége, a 22 ezer fős békefenntartó kontingenst november közepéig kivonják az országból. Egyidejűleg vége szakad a rojalista pártvezető, Norodom Ranariddh és a korábbi kommunista kormányfő, Hun Sen társelnöki megbízatásának is. A kormányfői teendőket ezentúl Ranariddh, a májusi választásokon csekély többséget szerzett párt vezetője látja el, Hun Sen lesz az úgynevezett „második miniszterelnök”. Időszerű-e ingyen adni a tankönyveket? Tanév eleji vita Ausztriában Az osztrák költségvetés lehetőségei egyre szűkösebbek, a kiadások minden téren növekednek, meg kell tehát gondolni, időszerű-e ingyen adni a tankönyveket a gyerekeknek. Ez annak a vitának a lényege, amely az idén a húsz éve megszokottnál is hevesebben lángolt fel arról, nem kellene-e változtatni az 1972 óta már hagyománnyá vált ingyenes tankönyvakción, amely valamennyi osztrák iskolást érinti, az első osztálytól az érettségiigA vita hevessége azzal is magyarázható, hogy az idén ugrásszerűen — 50 millió schillinggel — emelkedtek a könyvek megjelentetésének költségei. Az elmúlt húsz évben összesen 20 milliárd schillingbe került ez a kedvezmény. Az idei — 1,15 milliárd schillinges — rekordkiadás oka egyesek szerint a túlzott tananyagreformnak tudható be, az utánnyomás mindig olcsóbb, mint az új szerkesztésű könyv. Évente tízmillió könyvet osztanak szét az ausztriai iskolákban. Tavaly az érintett családok számára az átlagos megtakarítás 970 schilling volt — a kisiskolások tankönyvcsomagja kb. 480 schillingbe kerülne, a gimnazistáké meghaladná a kétezret. A legdrágábbak a szakiskolai tankönyvek, a divattervező szakiskolában 3000 schilling körüli ösz- szegbe kerülnek a kis példány- számú, szép kivitelű tankönyvek. Jelenleg több mint háromezer tankönyv van a piacon — Ausztriában magánkiadók látják el az iskolákat, mégpedig olyan módon, hogy ajánlataikat először a minisztériumi szakbizottság bírálja el, majd a rostán fennmaradt könyvekből az iskolák és a tanárok választanak és rendelnek. A költségeket sokallók többféle megoldást javasolnak. Az egyik, hogy egy bizonyos jövedelemhatáron felül a szülő fizesse ki a tankönyvek árát. Ezt maga a miniszter ellenzi a legelszántab- ban: úgy véli, hogy ezzel különbségeket tennének a gyerekek között. Másrészt hatalmas adminisztrációval járna az intézkedés, több mint egymillió tanuló anyagi körülményeit kellene megvizsgálni. Rudolf Schölten nincs elragadtatva a másik megoldási javaslattól sem, amely szerint nem kellene minden évben újra nyomatni a könyveket, hanem iskolai boltokat kellene létesíteni a használt tankönyvek átadására. Schölten itt is a lebonyolítás költségeit említi akadályként, másrészt arra is figyelmeztet, hogy bonyolult lenne a számítás, mennyi új könyvet kell nyomatni. Emellett a kisebb példányszám óhatatlanul növelné a köte- tenkénti előállítási költséget — hangsúlyozza. A megtakarításból vonna el — igaz, ez előnye is lehetne a rendszernek —, hogy anyagilag ösztönöznék az iskolákat a használt könyvek továbbadásának megszervezésére, s az így kapott pénzzel maguk gazdálkodhatnának. Schölten mindenesetre kétli minisztertársának, a tudományos tárca gazdájaként szintén illetékes Erhard Buseknek azt a becslését, hogy a megtakarítás elérheti az évi millió schillinget is. Kérdőjelek Magyar — román remények? Ötnapos, feszített program, a legmagasabb szinten folytatott megbeszélések sora, hosszú idő óta példátlan, féltucatnyinál több erdélyi városra kiterjedő körút, a kétoldalú kapcsolatok széles körű, az alapvető nézetkülönbségeket sem elkendőző megtárgyalása — röviden így összegezhető a magyar külügyminiszter romániai látogatása. Legalábbis annak eseménykrónikája, mert ami az eredményeket, a vizit értékelését illeti, ott egyelőre jóval több a bizonytalanság. Kinek a számára hozott inkább sikert Jeszenszky Géza bukaresti útja? Hazánknak, vagy a vendéglátó félnek? E látogatás kapcsán talán csak egy dolog biztos: nem lehet, nem is szabad győztes-vesztes szemlélettel megközelíteni Bukarest és Budapest viszonyát, s e mostani diplomáciai eseményt sem. Illúziókat kerget, aki azt hiszi, hogy egyetlen, bármilyen magas szintű vizit áttöréshez vezethet, megoldást hozhat a — sajnos — mélyen gyökerező ellentétekre. Mégis, ha mindkét fél számára világossá vált, hogy kizárólag a párbeszéd vezethet sikerre, hogy csupán a kölcsönös belátás oldhat fel történelmi görcsöket, s csak a józan kompromisszumkeresés szándéka vezethet a feszültségek lassú oldásához, az már nem kis eredmény lenne. Persze, a belátás csak a kezdet, a tettek még odébb vannak, főként a meghatározó fontosságú kérdésekben. A magyar kisebbség jogainak megítélése? Az államközi alap- szerződés megkötésének felgyorsítása? Románia Európa Ta- nács-i tagsága? Előrelépés a „határklauzula” megtárgyalásában? Látszik, hogy ami a konkrétumokat, az aktuális vitakérdéseket illeti, aligha beszélhetünk kézzelfogható eredményekről. De a külügyminiszteri vizit tenni tudott a légkör jobbítása, a kölcsönös megértés és bizalom növelése érdekében. S ennél többet aligha várhattunk... (FEB) Christopher Boszniáról Az amerikai külügyminiszter megítélése szerint a Nyugat két hibát is elkövetett az egykori Jugoszláviával kapcsolatos politikájában. — Először is túl sokáig ragaszkodtunk az „egységes Jugoszláviához”, még akkor is, amikor az már csupán művi képződmény volt. Másodszor pedig: nem lett volna szabad teljes fegyverszállítási tilalmat elrendelni az összes fél vonatkozásában, mert az embargó nem a várt eredményt hozta, hanem éppen ellenkezőleg, fenntartotta az óriási szerb fölényt — mondta Warren Christopher a Columbia egyetemen hétfőn tartott beszédet követően egy kérdésre válaszolva. A Bosznia tekintetében követett amerikai magatartásról kifejtette, hogy Washington abból indult ki: ha rá akarja kényszeríteni az érintett felekre azt a rendezési módot, amelyet értelmesnek és tisztességesnek tart, bizonyára csak jelentős katonai erő bevetésével tudja megtenni. — Bili Clinton elnök azonban úgy értékelte a helyzetet, hogy az ország nemzeti érdeke nem kívánja meg nagy létszámú csapatok külföldi lekötését. Miután az alapdöntés megszületett, a mozgási lehetőségek sávja adottá vált — közölte, hozzátéve, hogy a kijelölt mezsgyén belül az Egyesült Államok minden tőle telhetőt megtett, még ha „nem is lehet azt állítani, hogy lépései elégségesek voltak”. Az amerikai külpolitika általános célkitűzéséről és alapelveiről elmondta, hogy az Egyesült Államok nem akar kivonulni a világpolitika színpadáról. — Senki se gondolja, hogy a hidegháború végével lezárult a történelem, mint ahogy az Egyesült Államokat a világ többi részével összekötő szálak sem szakadtak el. Ellenkezőleg: az Egyesült Államokra nagyobb felelősség hárul, mint korábban, hiszen egyedülálló lehetőségét kapott a vezetésre. Másrészt mind gazdasági, mind biztonsági érdekeink azt kívánják, hogy tevékenyen kivegyük részünket a világ dolgaiból — mondta. Közölte, hogy a multilateriz- must Washington fontos eszköznek tekinti a cselekvésre, ám ha érdekei úgy diktálják, mindenkor kész akár egyedül is fellépni. Azerbajdzsán a FÁK-ban Azerbajdzsán csatlakozik a Független Államok Közösségéhez — erről hétfőn késő este határozott a bakui parlament. Döntés született arról is, hogy Azerbajdzsán aláírja a FÁK-tagországok kollektív biztonsági megállapodását, és a tervek szerint a hét végén esedékes FÁK-csúcstalálkozón a gazdasági szövetségre vonatkozó megállapodásnak is részesévé válik. Alijev azerbajdzsán elnök szerint a döntések nem személyes befolyására születtek, hanem a realitások diktálták azokat. Azerbajdzsánban egyébként a parlament döntése nyomán feloldják a rendkívüli állapotot, amelyet az idén vezettek be a feszült belpolitikai helyzet, illetve a karabahi örmény offenzíva miatt. (MTI) Esőzés és árvíz ■ kár és haszon Szandálok a kézben, a víz térdig ér, ezekben a napokban Bangkok sok lakosa így megy haza a munkából. S még irigylik is őket az autósok, akik ott állnak a torlódásban, és reménytelenül nézik, hogyan emelkedik a víz szintje autójuk alatt és mellett. Bangkokban az esős időszak megszokott, de évről évre ismétlődik a káosz az utcákon. Idén a város 8 millió lakosa számára az esőzés rémálommá vált. Mint az AFP francia hírügynökség írja, az utóbbi napokban sok ember csupán éjfél után ért haza. A gyermekeknek négy órakor kell felkelniük, hogy ha fél nyolcra iskolában akarnak lenni. A gazdaság részére az utcai káosz sokmilliós veszteséget jelent, az elveszett munkaórák és a rengeteg liter benzin elhasználása miatt. Óriási károkat okozott az amerikai középnyugaton is a hatalmas áradás. 50 ember halt meg, 70 ezren vesztették el otthonukat. Sok farmer kétségbeesett küzdelmet folytat, hogy fenntarthassa gazdaságát. De nem mindenki szenvedett veszteséget. A szakértők szerint a kár a katasztrófa után még tovább fog növekedni, de az árvíz nyereséget hozott a műtrágya előállítóinak és az ügyvédeknek. A szünet nélküli nyári esőzés miatt a farmerek nem tudták földjeiket gondozni, úgyhogy a gyom elszaporodott. Ez vezetett oda, hogy rekordkereslet van néhány, gyomirtót gyártó cég termékeiből. Mint a DPA német hír- ügynökség beszámol róla, főleg két állami vállalat, a Monsanto és a Pioneer Hi-Bred International tett szert nagy nyereségre. Minthogy a víz kimosta a földből a tápanyagokat, a farmerek kénytelenek több műtrágyát használni. így a műtrágya-előállítók is a haszonélvezők közé tartoznak. A nyerő oldalon helyezkednek el azok az ügyvédek is, akik a károk jóvátételével foglalkoznak. S végül vannak olyan farmerek is, akik hasznot vágnak zsebre. Akinek a földje magasan fekvő területen fekszik, rekordtermést takarít be kukoricából. A nagy vesztesek a biztosító- társaságok. Mintegy egymilliárd dollár kártérítést kell kifizetniük. S még többet vesztettek a vasúttársaságok, amelyeknek nemcsak a síneket, hanem a hidakat is helyre kell állítaniok. A nagy árvízkatasztrófa, amelyhez hasonlóra nem emlékeznek az Egyesült Államokban, több mint 10 milliárd dollár kárt okozott. Felelőtlen kalandok A halált osztó hegyek Az alpinista szezon kezdete óta csaknem százan estek áldozatul a csalogató, ám nem mindig veszélytelen hegyvidéki kalandnak — készített a napokban szomorú statisztikát az AFP francia hírügynökség. Az osztrák Alpokban negyvennégy tragédiát jegyeztek fel, Svájcban pedig huszonegy alpinistát ért halálos baleset. Á francia Alpokba tizennyolcán, Olaszországban pedig nyolcán vesztették életüket. A végzetes balesetek okai mindenütt kísértetiesen azonosak: a nem kellő óvatosság, a fáradtság, a megfelelő felkészültség és felszerelés hiánya. A hegyi mentők szerint a tragédiák számának növekedésében az is szerepet játszik, hogy egyre többen választják a hegyvidéki kalandokat nyáron is. A legutóbbi balesetek közül különösen tragikus volt egy spanyol alpinistáé, aki a Mont Blanc francia oldalán a rossz időjárás következtében járt szerencsétlenül a Midi csúcs északi oldalán 3800 méter magasságban, és szörnyethalt. Az alpinista nem kevesebb, mint ötszáz métert zuhant. Nem sokkal a spanyol hegymászó előtt ketten a Mont Blanc- ra vezető, különösen nyaktörő Gouter-hasadékon áthaladva jártak szerencsétlenül. Ez az Alpok tömbjének legveszélyesebb átkelője, ennek ellenére egyre többen vállalkoznak megmászására, sajnos, kevésbé gyakorlott alpinisták is... Ausztriában, pontosabban Tirolban a hegyi mentők a szezon kezdete óta hatszáz alpinista — nehéz helyzetbe került túrázó és hegymászó — mentésére vonultak ki. A mentési szakemberek átlagosan napi két halálesetet jósolnak az elkövetkező hetekben az osztrák Alpokban. Walter Czerny osztrák turisztikai szakember szerint az Alpok Ausztriába eső részén rekordszezont várnak, ötmillió látogatóval. A sokat látott hegyi mentők már nem lepődnek meg, amikor egész családokat találnak fürdőruhában a veszélyes gleccsereken apró gyermekekkel együtt, és egyre gyakrabban kell tapasztalniuk, hogy a szokatlan és igen nagy fizikai erőpróba következtében sorozatban ér végzetes szívroham fiatal alpinistákat is. Másokra egyszerű teniszsortban találtak rá a több mint háromezer méteres hegy csúcsán, többszörös végtagtörésekkel. A svájci hegyi mentők véleménye szerint a végzetes kimenetelű balesetek elszaporodásában különösen július második felében és augusztus elején szerepet játszanak a háromezer méter feletti megváltozott hóviszonyok is. Igazi veszély forrása, hogy a hó különösen puha ebben az időszakban. Szakemberek az utóbbi időben külön is felhívták a figyelmet, hogy a svájci Alpok igen veszélyes az alpinisták számára, mert a hótakaró felülete meglazult, miután nagyon meleg időjárás követte a júliusi, szokatlanul nagy havazásokat. 1977 óta a legsúlyosabb baleset idén augusztus 2-án történt Olaszországban, amikor összesen nyolc alpinista (két francia, három német és három olasz) vesztette életét a Grands Joras- ses-on. A hegyi mentők szerint számos alpinista tulajdon óvat- lanságának, nemtörődömségének és önfejűségének lesz áldozata. A figyelmeztetésekre fittyet hányva, előbb-utóbb szerencsétlenül járnak. Mint például Nie Dobroslav 47 éves cseh hegymászó, aki kellő gyakorlat nélkül indult el, sőt, nem vette tekintetbe az időjárási előrejelzéseket sem. A cseh férfi a tiroli Alpokban kimerültség következtében vesztette életét. Egy hónappal a cseh hegymászó tragédiája előtt ugyanebben a térségben egy hatvanéves asz- szony fagyott meg a hirtelen támadt hóviharban.
