Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-21 / 220. szám
1993. szeptember 21kedd PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE 5 Angliából Bujákra A szilvásvárad! ménes két lovasának kíséretében három, a sziget- országból lóval érkezett turista pihent meg a minap egy rövid időre a községben a Szilvásvárad - Szirák - Szilvásvárad útvonal teljesítése közben. Kép: Herbst Kinga Csatlakozókat várnak Egyesület a turizmusért A kozárdi Köziéi Miklós neve egybeforrott a falusi vendégfogadó-rendszer meghonosításával Nógrád megyében. Ő, aki alapító tagja a Magyar Falusi, Tanyai Vendégfogadók Szövetségének (ahol a Cserhát-régió vezetője), valamint a Magyar Turisztikai Egyesületnek, újabb ötlettel állt elő: a falusi turizmus feltételeinek megteremtése érdekében fogjanak össze a kezdő és gyakorló falusi vendégfogadók, a panziósok és vendéglősök az utazási irodákkal, a művelődési házakkal, a népművelőkkel, az önkormányzatokkal, s együttesen alapítsák meg a Falusi Turizmus Nógrád Megyei Egyesületét. A kezdeményező szándéka szerint az egyesület többek közt felvállalná a kezdő falusi vendégfogadók beindítását, a tagok érdekvédelmét üzleti és partner kapcsolatainak elősegítését, s a beruházási elképzelések biztosítására a finanszírozási lehetőségek feltárását. A kezdeményezés segítségével akár meg is alapozhatják jövőjüket azok, akik a turizmusba, mint üzletágba kapcsolódnak be. Fent mondják, lent viszont tudják A helyi adó nem csodaszer Magas beosztásban lévő emberek gyakran elmarasztalják az önkormányzatokat, hogy kizárólag a központi költségvetésből kapható, elnyerhető pénzekre számítanak ahelyett, hogy keresnék, kutatnák az új forrás- bevonási lehetőségeket. Közöttük említik a helyi adók bevezetését, mondván: ez törvényadta lehetőségük. Mégsem élnek vele.-Kire vessünk ki adót? - kérdez vissza Klatyik András, az alsótoldi polgármester, majd így indokol: - Olyan mezőgazdasági egység van a községünkben, amely jórészt saját hibáján kívül az átlagnál rosszabb gazdasági helyzetben van. A budapesti és a közeli városok üzemeiből, a termelés leépítése során elsősorban azokat az ingázókat küldték el, akik révén jelentősen tudták csökkenteni a költségeket. Ennek következtében községünkben az aktív dolgozók 19-20 százaléka vált munkanélkülivé. Növeli ön- kormányzatunk költségvetésének terhét, hogy a településen hetvenöt 0-18 év közötti gyermek él, akiknek ellátása nagy anyagi terheket ró a szülőkre. Ráadásul a fiatal házasoknál, akik korábban kedvező kamat- feltételek mellett vállalkoztak új otthonuk létesítésére, a mostani kormány a korábbi kedvezményeket eltörölte, a kamatot magasra emelte. Az önkormányzati törvényben foglaltaknak megfelelően mi is be kívánjuk vezetni a jó ivóvizet biztosító rendszert. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha az ezzel kapcsolatos pályázatokon elnyerjük a támogatást. Ehhez viszont még szükség van a lakosság többtízezer forintos támogatására is. Ezért jövőre sem szándékozunk olyan terhet rakni a lakosságra, amit nem bír el.-A mi tervünkben sem szerepel semmiféle helyi adó bevezetése — veszi át a szót Noskó Gábor, Cserhátszentiván polgármestere, majd így folytatja: -A 220 lakosú községünkben nyolcvan a nyugdíjas. A mező- gazdaságból öregedtek ki, ahol közismerten alacsony volt a kereset. Ezenkívül a törvény jogosan különböző kedvezményeket is ad a rászorulóknak. A pályakezdők közül is egyre többen válnak munkanélkülivé. A munkanélküli pótlékra eddig 10-12 fő jogosult. A nekik járó összeg előteremtése, kifizetése, ötven százalékos megelőlegezése is ránk vár. Ez személyenként és havonta 5120 forintot jelent. Ebből az 1-3 gyermekes családoknak megélni képtelenség. Aki ilyen körülmények között elvenni akar, az ... Hadd ne mondjam. Inkább adni kellene.- A képviselő-testület nem sújtja semmiféle helyi adóval a lakosságot. Egyébként sincs meg ennek a reális alapja. A választópolgárok 40 százaléka etnikumhoz tartozik, az aktív dolgozók 30 százaléka regisztrált és ellátásban részesülő munkanélküli. Rajtuk kívül öt- venheten kapnak jövedelem- pótló támogatást. Költségvetésünket az intézmények fenntartásán és működtetésén kívül egyre jobban terhelik a szociális kötelezettségek - vélekedik La- ukó Gyuláné, a sziráki önkormányzat megbízott jegyzője. Az előbbiekkel ellentétben Tar azon ritka települések közé tartozik, ahol 1992. januárjában bevezették a helyi kommunális adót, évi 3000 forint kötelező befizetésével. Ebből az összegből a vízműtársulás tagjai 2400 forintot leírhatnak. A munka- nélküliek száma gyors ütemben növekszik: jelenleg 250 fő. Jövedelempolitikai támogatásban 47-en részesülnek, s számuk az év végéig újabb 25 fővel nő. Ilyen körülmények közt újabb adóval sújtani a lakosságot? Egyébként az idén 240 ezer forintot terveztek adóbevételként.- Nagy jóindulattal számolva a polgármesteri hivatal dolgozóinak egyhavi bérét jelenti az adóbevétel - bizonyít Szabóné Bózsár Éva jegyző. Akikkel ez ügyben még szót váltottam, azok a valóság teljes ismeretének hiányát, az élettől való elrugaszkodást jelölték meg azok részéről, akik elmarasztalják az önkormányzatokat a helyi adók be nem vezetése miatt. Venesz Károly Körlevél a biztonságosabb vadászatért Bérkilövők Mátrakeresztesen Alig múlt egy éve, hogy Mátrakeresztesen kilenc ember gondolt egyet, és megalakította az „Ágasvár” bérkilövő vadász- társaságot. A napokban tartott évi rendes közgyűlésük után beszélgettünk Bognár Sándor vadászmesterrel és Holtner Győző bérkilövővei.- Mit is jelent az a vadászoknál, hogy bérkilövő társaság?- Önálló jogi személyek vagyunk. Más vadásztársaságokkal szemben nekünk, bérkilö- vőknek nincs saját területünk. Ha vadászni kívánunk, akkor jogot kell szereznünk és pénzért még kell azt vennünk a területi- sektől - mondja Bognár Sándor.- Hol szoktak vadászni?-4 Ott, ahová nagybátonyi elnökünk, Fenes József szerződést tudf kötni. Lehet az Ersekvad- kert, Dorogháza, Nagybátony, Hollókő, Mátraszőlős. Most éppen kisvadas bérkilövésre Gyöngyösre készülünk.- Alaposan megnőtt tagjaik száma egy év alatt.-A mai közgyűlésen felvett négy taggal, már hetvennégyen vagyunk. Tagjaink szerte az országban vannak. így Kecskemé- . ten, Debrecenben, Szolnokon és a __ fővárosban is található „Ágasvár” bérkilövő.-Ezek szerint ma már nem olyan nehéz bekerülni a vadász- társaságokba? — Bárki, aki rendelkezik az előírt követelményekkel, jelentkezhet nálunk felvételre. — És a belépődíj? — Nógrád megyében mi vagyunk a legolcsóbbak. Az új tag belépése 15000 forint, tagdíja 300 forint havonta - kapcsolódik beszélgetésünkbe Holtner Győző. — Anyagilag még nem „lőtte” ki magát a vadásztársaság?-Talán az egyedüliek vagyunk a megyében, akik megőrizték fizetőképességüket. Senkinek nem tartozunk.-Mi lesz a bérkilövők által elejtett vadakkal? — A vad általában megvehető a fogadó vadásztársaságtól, amit szétosztunk a bérkilövésben résztvevők között.-Bizonyára adódott már izgalmas vadászélményük? — A lesről való éjszakai, és a nappali hajtóvadászatnak is megvan a maga sajátos hangulata. De a legnagyobb és legmaradandóbb élmény az első vad elejtése.-Túl van már ezen?- Még nem. De nagyon várom már azt a pillanatot. Legutóbb is megjelent előttünk a „remete” (nagy vaddisznó), de nem volt tiszta, lőhető közelségben. Majd legközelebb sikerül - mondja Holtner Győző bérkilövő.- A közgyűlésen egy körlevelet olvasott fel a megjelent tagok előtt. Mi volt a lényegi tartalma? - kérdezem befejezésül Bognár Sándor vadászmestert.-A sziráki tragikus vadász- balesetről szólt a körlevél. Mindannyiunknak tudnunk kell: fegyveres testület vagyunk. Nagyon szigorúan kell eljárnunk a biztonsági szabályok betartásánál, a balesetoktatásnál, mivel csak így kerülhe- tőek el a hasonló esetek. Teljesen meg kell bizonyosodnunk róla, mikor húzhatjuk meg a ravaszt. Zentai József Fél emberöltő nyeregben Ritka, történelmi vezetékneve van. Amikor szóba kerül, rokonságban van-e a nagy előddel, aki Madách jó barátjaként egyike volt azoknak, akik elsőkként olvashatták Az ember tragédiáját, akinek birtokán Mikszáth is élt, s íróként, politikusként, országgyűlési képviselőként tette híressé családi nevét, a kései utód, Szontagh Rezső csak annyit jegyez meg: tudtával, a családi legenda szerint, nagyapja rokonságban állt Szontagh Pállal. Amiben viszont teljesen biztos, az az, hogy ő, idestova 34. éve áll a Posta szolgálatában.-Kutasón lakom és falumban, valamint Bokor községben juttatom el az emberekhez az olvasnivalót. Szeretem a szakmámat, úgy érzem jó a viszonyom az emberekkel. Az ő érdekükben kell elmondanom, hogy gondok vannak a Nógrád Szontagh Rezső Megyei Hírlap körül. Az egyik legutóbbi szombaton is 10 példánnyal kaptunk kevesebbet. Ráadásul hétvégén, amikor az ember szeretné gyorsan eljuttatni az újságot az előfizetőkhöz, éppen akkor érkezik a késő délelőtti órákban. Nem lehetne segíteni ezeken a problémákon? - kérdezte a postaforgalmi technikumot végzett szakember, akinek még két éve van hátra a nyugdíjazásig. Amikor arról faggatjuk, miért szereti szakmáját, kapásból vágta rá:-Azt a tisztességet, tiszteletet, amit az emberek iránt érzek, mindig visszakaptam tőlük. Ráadásul hivatalosan is elismerték munkánkat, mivel a cserhát- szentiváni posta négyszer lett kiváló hivatal. A körzet mintegy hatszáz lakójának talán nem lenne teljes az élete, ha nem Szontagh Rezsőt pillantaná meg, amint ki tudja hányadik kerékpárját nyüstölve juttatja el nekik a friss újságot. (vallus) Nem ülnek a babérokon Béren Bevált a falugondnokság Mintegy fél évvel ezelőtt, Nógrád megyében elsőként vezették be Bér községében az ország más tájain már működő falugondnoki intézményt. Az eltelt időszak tapasztalatairól magát a falugondnokot, Ocsovszki Józsefet kérdeztük.-Vegyes volt a fogadtatás. Sokan azt sem tudták, mire való egy falugondnok. Ráadásul azt hitték az emberek, hogy a falu pénzét herdáltuk el, amikor megvettük a munkakör ellátásához szükséges mikrobuszt. Pedig nem .így van: pályázaton nyertük a rá- való összeget. Aztán, ahogy jöttek a feladatok s részben az eredményei^ is, az emberek kitapasztalták, mi mindenre vagyok használhatói; kezdtek megnyugodni a kedélyek, tisztázódott a helyzet. Hiúság? Pásztó és környéke Helyi vállalkozóval • Garáb. Helyi vállalkozó végzi a burkolt vízlevezető árok építését a Petőfi út legkritikusabb részén, 200 ezer forint ellenében. A munka befejeztét szeptember végére ígérik. Nincs üres lakás • Cserhátszentiván. Öt évvel ezelőtt 10-12 üres lakás várta gazdáját. Azóta mindegyik megtalálta új tulajdonosát, akik budapesti, salgótarjáni, illetve hevesi lakosok. A házakat hét végi pihenésre használják, azonban a korábbiakhoz képest ritkábban járnak ide, mert igen megdrágult az utazási költség. Idegenforgalmi adó • Szirák. Az idén április elsejétől az önkormányzat bevezette az idegenforgalmi adó fizetését. A döntés egyedül a kastélyszállót érinti. Nem használt a kúra 9 Tar. Öt állampolgárnál rendeltek el alkoholelvonó kúrát. Közülük hárman a kívánt időre megjelentek a kezelésre, két főt pedig elő kellett vezetni. A kezelés után javulás nem tapasztalható náluk. Holnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Kenyeret adó kosárfonás Senkitől és semmitől sem zavartatva fonta a kosarat. Amikor kérdezősködni kezdtünk, akkor sem állt meg a keze. A palócot a cigánnyal keverve vá- laszolgatott, miközben tovább dolgozott. Huszonkét unokája van, őértük töri magát, hogy ne kelljen nekik nélkülözniük. A kállói Berki János hatvanhat életévéből harmincat a kosárfonás tett ki. Volt idő, hogy ebből élt meg. Az utóbbi huszonnyolc évben, amióta a kál- lóiak hivatásos szemetesembere, jobbára a pluszpénzt hozta a konyhára.- Kenyeret jelent ez. Rákosi idejében krumplit, kenyeret adtak a kosárért cserében. Lassan megint ott tartunk - mondja kicsit rezignáltam-Naponta megcsinál az ember 3-4-et, és máris nem kell lopni menni. Látják is sokan, hogy jó foglalatosság ez, mert jönnek, mutassam meg, hogyan kell csinálni. Nem sajnálom én senkitől sem a tudásom. Aztán azt firtattuk, ő kitől, A napi adag utolsó darabja készül Fotó: Herbst Kinga mikor tanulta a kosárfonást:-Fiatal voltam, bádogosnak készültem, amikor összetűzésbe kerültem a törvénnyel. Börtönbe jutottam. Ott, Balassagyarmaton, majd Baracskán tanultam meg kosarat fonni. Amíg beszélt, szépen alakult keze alatt a kosár. Három óra alatt készít egyet, amiért 300400 forintot kér el.- Gyönge még a vessző. Majd ha hullajtja levelét a fűz, az lesz az igazi - mondta. — Csak bírnék annyit csinálni, amennyit megrendelnek tőlem. Fehér, főzött vesszőből van a legtartósabb, olyanból készül a tojásos kosár is — avatott be egy titokba. (vt) Szemétszállítás Egyházasdengeleg. Kovács Tibor polgármester: - Korábbi, a lakosság által elfogadott tanácsi rendeletet alakítottunk át önkormányzativá, amely értelmében, minden pénteken szervezett szemétszállítás van a faluban. Senki nem tiltja meg a lakosságnak, hogy ne tegye ki azon a napon a szemetet a ház elé. így senkinek nem kell azt a „masinában” elégetnie. Nemzetiségi nap Vanyarcon Vanyarc. A Magyarországi Szlovákok Szövetségének helyi szervezete rendezésében, szeptember 26-án vasárnap, 13 órai kezdettel nemzetiségi napot tartanak Vanyarcon. Az esemény fénypontját a nemzetiségi szüreti felvonulás jelenti, amelyben, s az azt követő műsorban közreműködnek az alsósarlósi lovasok, a sziráki Kastély Szálló lovasai, valamint a szarvasi tűzoltó fúvós zenészek, a szarvasi Tessedik, a mi- hálygergei, galgagutai és erdő- kürti, illetve a Szlovákiából érkező dobra nivai, hrusovi és krupinai hagyományőrző együttesek. A program idején helytörténeti kiállítás nyílik a klubkönyvtárban, amelyet vélhetően az UNESCO-tól érkező küldöttség is megtekint.
