Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-20 / 219. szám
2 KÜLFÖLD 1993. szeptember 20., hétfő Jelcin beleegyezne. az elnökválasztás előrehozásába Borisz Jelcin első ízben jelezte, hogy kész az idő előtti elnök- választásra. Ezt az orosz államfő egyik befolyásos tanácsadója közölte szombaton, miközben a Kremlben megkezdődött az elnök és a régiók vezetőinek tanácskozása, amelyen az új alkotmányban szereplő kétkamarás parlament felső házának tartott Föderációs Tanács létrehozása a téma. Andranyik Migranján kreml- beli sajtóértekezletén elmondta, hogy Jelcin kész az elnökválasztás fél évvel történő előrehozására. A parlamenti választások 1995-ben, az elnökválasztás pedig 1996-ban esedékes Oroszországban. Borisz Jelcin korábban határozottan elzárkózott az idő előtti elnökválasztás gondolatától, és kizárólag a parlament újjáválasz- tását tartotta elképzelhetőnek. A jelenlegi Legfelsőbb Tanács és a „szuperpalament”, azaz a Nép- képviselők Kongresszusa helyett az új alkotmányban egy kétkamarás törvényhozás szerepel. Ennek létrehozása viszont csak az új alkotmány elfogadásával képzelhető el. Kérdéses viszont, hogy az alaptörvényt elfogadni hivatott Népképviselők Kongresszusa jóváhagyja-e azt novemberben. Jelcin mostani lépése ezért azt jelzi, hogy az elnök saját mandátumának megrövidítésével próbálja meg esetleg kompromisszumra bírni a Legfelsőbb Tanácsot az idő előtti parlamenti választások érdekében. A választások előrehozására vonatkozó nyár végi hangzatos kijelentései ellenére ugyanis Jelcinnek erre nincs reális lehetősége. Új választásokat csak a parlament feloszlatásával írhatna ki az elnök. A törvényhozás szétkergetése viszont alkotmányellenes, sőt, már egy erre irányuló kísérlet is alkotmányellenesének minősül, s emiatt a „szuperparlament” elmozdíthatná az elnököt. Olasz vasutassztrájk Szombat este kezdődött — és ma este hat óráig tart — az olasz vasutasok sztrájkja. A nemzetközi és az Intercity-vonatok a munkabeszüntetés ellenére is közlekednek, de belföldi járatok javarésze leállt — jelentette Borsos Sándor, az MTI kiküldött tudósítója. A vasutasok az elbocsátásokkal és pénzbeli veszteséggel járó átszervezések ellen tiltakoznak, amelyek eredményeként — a vasúttársaság, az FS szerint — három év alatt 34 százalékkal sikerült növelni a termelékenységet és jelentősen csökkenteni a késéseket. Szlovákia és a sajtó Minden olyan eset, amikor a helyi vagy a külföldi sajtó akárcsak szőrmentén, finoman célzást tesz valamiféle Szlovákiával kapcsolatos hibára, rögvest kioktató előadásra sarkallja Vladimir Meciar kormányfőt és helyetteseit a sajtó „felelősségéről”, vagy ha ez nem látszik elég dörgedelmesnek, akkor arra éreznek késztetést, hogy a gyermekcipőben járó demokrácia szétzúzásával vádolják a bűnös sajtót — írta vezércikkében a The New York Times. A lap szerint mindazonáltal ez nem egyedi jelenség: a kormányzati ügyetlenség és a független sajtó fogalmának szinte teljes meg nem értése olyan kombinációt alkot, amely jó néhány volt szocialista országban elfojtja a szabad vitát. — Ám a szlovák politikusok, akiknek a zöme valójában a régi, csúnya időkből menetközben átvedlett egykori pártaktivista, különösen rigolyá- san és tüzet okádva reagálnak a legenyhébb bírálatra is — vélekedett az újság. The New York Times megemlítette: tavasszal Michal Kovác szlovák elnök azzal az ötlettel állt elő, hogy az ország hírügynöksége „szolgáljon az elnöki hivatal kinyújtott kaijaként”. — És noha a nemzeti televízió elvileg köz- szolgálati intézmény, a kormány egyszerűen eltávolítja az éléről azt az igazgatót, aki nem hajlandó a kormányzat által kiszabott mezsgyén járni. A bársonyos forradalom óta kilencen kerültek lapátra... Magától értetődően ez még csak keserűbb bírálatra ösztönözte a sajtót, különösen a külföldit — hangoztatta a lap szerkesztőségi cikkében, hozzátéve, hogy a szlovák kormány kilátásba helyezte: még szorosabbá teszi az ellenőrzést. Az orosz Föderációs Tanács megalakításáról tárgyaltak Az Oroszországi Föderációt alkotó köztársaságok, illetve régiók vezetői Borisz Jelcin elnökkel folytatott tanácskozásukon egyetértésre jutottak a Föderációs Tanács megalakításáról, noha hivatalosan csak következő tanácskozásukon írják alá az erre vonatkozó dokumentumokat. Ezt Vjacseszlav Kosztyikov elnöki szóvivő közölte a zárt ajtók mögött tartott szombati tanácskozás után. Kosztyikov elmondta, hogy a szombati ülés lényegében a Föderációs Tanács alakuló ülése volt, amelyen a résztvevők többsége támogatásáról biztosította Jelcinnek a parlamenti, illetve elnökválasztás előrehozására vonatkozó indítványát. Kosztyikov elmondta, hogy a két választás közötti fél éves különbségre a hatalom folyamatossága és a politikai stabilitás érdekében van szükség. Tekintetbe véve, hogy Észak- Korea nemrégiben kísérletet hajtott végre egy új típusú rakétával, Japán és az Egyesült Államok megbeszéléseket kezdett egy olyan rakétaelhárító védelmi rendszer kifejlesztéséről és telepítéséről, amellyel a szigetország hatékonyan szembeszállhatna bármely harcászatirakéta-táma- dással — írta a The New York Times szombaton. Az előzetes tárgyalásokat a múlt héten tartották Honoluluban. Az újság véleménye szerint a védelmi rendszer kiépítése a két ország katonai együttműködésének elmélyülését és minőségileg magasabb szintjét jelképezné. Amerikai és japán hivatalos források szerint az új rendszer egyfelől magában foglalná a már A Föderációs Tanács létrehozását Borisz Jelcin javasolta augusztusban. A tanácskozó testületként meghirdetett hatalmi szerv a föderáció tagjainak érdekeit hivatott összehangolni. Egyelőre nem világos még, hogy milyen jogkörökkel rendelkezik a Föderációs Tanács, amely Jelcin környezetéből származó nyilatkozatok szerint az új alkotmányban szereplő kétkamarás arlament felsonázának tekintető. Miközben az elnök a végrehajtó hatalom képviselőivel a Kremlben tárgyalt, Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnök a Legfelsőbb Tanács épületében a helyi képviseleti szervek vezetőivel a „sorok összezárásáról” tanácskozott. Haszbulatov helyettese, Valentyin Agafonov beszédében úgy vélekedett, hogy Jelcin az alkotmányozási folyamattal lényegében a Legfelsőbb Tameglévő korszerűsítését, másfelől kiegészülne egy műholdas felderítő-riasztó hálózattal. A szigetország jelenlegi rakétaelhárító képessége a már elavulófélben lévő, első generációs Pat- riotokra épül. Ám az újság által idézett szakértők szerint az új, az Öböl-háborúban használt Patriotok sem képeznének teljesen hatékony védelmet az észak-koreai Ro- dong I-gyel szemben. A The New York Times úgy tudja, hogy az előkészítő szakaszban lévő tervezet kemény fejfájást okoz a jelenlegi japán koalíciós kormánynak, hiszen a szocialisták hagyományhűen mindig is ellenezték a japán katonai gépezet bővítését, és sosem fogadták el a 33 éve született janács, illetve a „szuperparlament” felszámolására törekszik. Agafonov az elnök és a parlament egyidejű újjá választása mellett foglalt állást. Haszbulatov helyettese elutasította, hogy a Föderációs Tanács az új parlament felsőházaként működjön. Agafonovnak a parlamenti vezetés véleményét tükröző állásfoglalása egybecseng a Legfelsőbb Tanács és Jelem vitájában korábban döntőbíróként fellépő Valerij Zorkin nyilatkozatával. Az alkotmánybíróság vezetője hangsúlyozta, hogy tanácskozó testületként nem ellentétes az alkotmánnyal a Föderációs Tanács, viszont az új parlament felsőházaként csak a jelenlegi alkotmány módosításával működhetne. Zorkin hangsúlyozta, hogy minden eddiginél inkább szükség van a hatalmi ágak megegyezésére. pan-amerikai védelmi paktumot. Sőt, ami ennél is több, a sziget- ország mindeddig a műholdas felderítés alkalmazásától is elzárkózott, mert az megsértené Tokió önként vállalt lemondását a világűr katonai célokra való felhasználásáról... — Következésképpen a japánok egyelőre még meglehetős fenntartással kezelik a témát, sőt, egyes tokiói források egyenesen azt sugallják, hogy Washington rá akaija erőltetni elképzelését a szigetországra — jegyezte meg a lap, hozzátéve, hogy ugyanakkor kétséges, hogy Japán saját erőforrásaiból ki tudná-e építeni az új rendszert. (MTI) Kérdőjelek Rossz a hangvilla? Már benne vagyunk a választási kampányban, de nem múlnak az aggodalmak: programok, építő elgondolások vagy olcsó szlogenek, vádaskodások adják majd meg a keretét és az alaphangját a voksokért folyó küzdelemnek. Felemás start? ígéretesnek tűnt a kezdeményezés, hogy a parlamenten belüli és kívüli pártok közösen alakítsák ki a választási harc illemszabályait — de a jelek szerint két kormányzópárt nem hajlik erre. Nyitott a kérdés, van-e értelme összeállítani bármiféle közös kódexet, megfogalmazni úgy bizonyos politikai játékszabályokat, ha a mérkőző felek nem mindegyike vesz részt azok kialakításában? Lehangoló folytatás? Optimizmusra nemigen adnak okot vezető politikusaink újabb megnyilatkozásai sem. Mert akik — már tekintélyüknél és pozíciójuknál fogva is — a kampány alaphangját adhatnák meg, mintha fals hangvillát ütögetné- nek... Sok jót ugyanis nem ígérnek az olyan „érvek”, amelyek a versenytársak befeketítésére szorítkoznak és a másik (a mások) győzelmének tragikus politikai következményeivel riogatnak. Ez a kampánysiker titka?Talán korai még temetni a reményt, hogy kultúrált, európai normákhoz igazodó választási kampány hónapjai következnek. A rossz hangvilla még leselejtezhető, az alaphang is változtatható. Már csak azért is, mert a politikai elemzéseknek egybecsengő a következtetése: a 94-es választásokon azok számíthatnak sikerre, akik arra összpontosítanak, hogy reális és vonzó céljaikkal önmagukat hitelesítsék, s nem arra, hogy vádaskodással, sötét víziókkal a többiek hitelét próbálják kikezdeni. (FEB) A The New York Times cikke Japán-amerikai rakétavédelem Harcok Boszniában Szombaton délben életbe lépett a boszniai tűzszünet, de a fegyvemyugvási megállapodást máris megszegték. Vitéznél, Kö- zép-Bosznia egyik legfontosabb körzetében a muzulmánok tüzet nyitottak a horvát alakulatokra, amelyek sebesülteket indultak kimenteni Nova Bilából, a helyi kórházból. A muzulmán támadásnak szemtanúja volt a helyi brit ENSZ-alakulat, amely segédkezik a sebesültek evakuálásánál. Gornji Vakufnál a horvátok lőtték a muzulmánokat, tüzérségi becsapódások hallatszottak, s nem szűntek az utcai harcok. A szarajevói rádió kommentárja szerint a fegyvernyugvás csak papíron létezik, itt a fegyverek szava dönt. Mostarban még délelőtt is harcok voltak, a pénteki súlyos tüzérségi támadás következtében sokan meghaltak és megsebesültek — közölte a szarajevói rádió. (MTI) Figyelmeztet a BT Az ENSZ Biztonsági Tanácsa figyelmeztette a júliusi tűzszünetet felrúgó abház erőket, hogy súlyos következményekkel kell számolniuk, ha nem hagyják abba harci cselekményeiket. A testület egyértelműen az abház fegyveresekre hárította a felelősséget az összecsapások kiújulásáért. Ä BT — aggodalmát fejezve ki a fejlemények miatt — felszólította az abház vezetést, hogy parancsoljon megálljt a grúzok ellen támadó csapatoknak, és rendelje vissza őket a júliusban rögzített tűzszüneti vonalak mögé. Korábban Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár ítélte el az abház felkelők akcióit. Csaknem egy évig tartó, véres ösz- szecsapások után a nyár derekán sikerült orosz közvetítéssel nyélbe ütni a grúz-abház megállapodást. A nagyobb önállóságot követelő abházok támadása azonban az egyezmény semmissé tételével fenyeget. (MTI) Halál a külügyminiszterre? Osztrák törvény a pénzmosás ellen Térségünkben elsőként Ausztriában alkottak pénzmosás elleni-törvényt, amely októberben lép életbe — jelentette be Ulrike Kathrein, az osztrák igazságügyminisztérium államügyésze, a keszthelyi XI. Pannon Jogász Szimpózium szombati tanácskozásán. Mint mondta: a törvény szankcionál minden olyan esetet, amikor a 100 ezer schilling feletti pénz- vagy vagyongyarapodást, illetve ekkora vagyon tulajdonosát eltitkolják. Ugyanígy büntetendő a tisztázatlan vagyonrészeket megőrző, azokat másnak átadó és a gyarapodás forrását elhallgató személy is. Súlyosbító körülmény, ha állandó jellegű szolgáltató vállalkozásokkal fedezi valaki a pénzmosást. Ulrike Kathrein szólt a január elsején életbe lépő új osztrák banktörvényről is, amely előírja a bankok számára a jelentési kötelezettséget akkor, ha gyanús pénzügyi tranzakciót észlelnek. Az osztrák államügyész-asszony sürgette a gazdaság és a pénz védelmét célzó törvénykezés nemzetközi összehangolását, amely a határokon átnyúló szervezett bűnözés, ezen belül a pénzmosás elleni hatékony fellépést segítené. A kormánytagok déltengeri nyaralásainak hagyományos hetei után ezekben a napokban melegít a brit politika az őszi harcokra. Az előző szezon küzdelmeiből — úgy látszik: elnyűhetetlenül — visszaköszön Maastricht... Ami nem sikerült a parlamentben tömörült konzervatív nacionalistáknak, azt most ismét megkísérli egy magánember: perrel semmissé tenni az EK- unióról szóló szerződéseket. Rodney Atkinson, üzletember és alkalmi kormánytanácsadó egy kisváros bíróságán beperelte Douglas Hurd külügyminisztert hazaárulásért. A vádindítvány szerint a maastrichti uniószerződések aláírásával a külügyminiszter hét függetlenséget védő angol törvényt sértett meg a Magna Chartától napjainkig. Ä kisvárosi bíróság hatáskör hiányában áttette az ügyet a koronaügyészséghez. A vádnak némi komolytalanságot kölcsönöz, hogy a vádló öccse „Bab úr” néven országszerte közkedvelt komikus színész. De ha mégis komolyra fordul a dolog, akkor a brit külügyminisztert elvileg halálbüntetés fenyegetheti. A brit politikai megfigyelők azonban inkább előre tekintenek — és ott is árülást sejdíte- nek. Nagy-Britanniában az utóbbi három-négy évben olyan gazdasági recesszió pusztított, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. Az adóbevételek csökkentek, a szociális kiadások nőttek. Megviselte a költségvetést a tavaly szeptemberi fontválság is. Végeredményben 50 milliárd font összegű költségvetési hiány alakult ki az előző évi mintegy 30 milliárd után. Ennek következtében 1979 óta, vagyis Margaret Thatcher első kormányalakítása óta először fenyegeti a briteket a jövedelemadó emelésének réme... Az elmúlt 14 évben mindig csak csökkent az egyenes adó — ez az, amiért a britek még a recesszió mélypontján, tavaly áprilisban is inkább újraválasztották a konzervatív kormányt, hogy- sem az ellenzéki Munkáspártra szavaztak volna, amely gyors föllendülést ígért, de adóemeléssel. Igaz, a konzervatív kormány az elmúlt másfél évtizedben sem takarékoskodott a közvetett adók — például az ÁFA — növelésével, de a jövedelemadó mégiscsak más. Ott az emelés a konzervatív credo, a thatcheri örökség elárulásával egyenértékű. Kenneth Clarke pénzügyminiszter a minap azzal igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, hogy még semmi sincs eldöntve, minden lehetőség nyitva áll — a nem-emelésé is —, és a gazdaság teljesítménye alapján dönt majd novemberben. A kedélyek azonban ettől nem nyugodtak meg. John Major miniszterelnök és hű kollégái ezekben a napokban az országot járják, összekovácsolni a kormánypárt egységét. A kormányfő azt is kijelentette, hogy partizánakcióknak nem enged, nem hagyja megbuktatni magát. Ám változatlanul tartják magukat a hírek, hogy a konzervatív lázadók, köztük a kormány Thatcher asszonyt visszasíró tagjai novemberig mégis megpróbálnak kihívást intézni Major pártvezérsége, következésképp kormányfői tiszte ellen. Ez nem volna éppen teljes újdonság: hűtlen kollégák utoljára 1990 novemberében buktatták meg saját kormányfőjüket, akkor Thatcher asszonyt, mert veszélyesnek tartották Európa-el- lenességét. Az azonban közvetlenül nem veszélyeztette a párt helyzetét. Ám 1992-ben, a választásokon a konzervatívok minden korábbinál szerényebb többséggel győztek, és parlamenti többségüket azóta tovább morzsolta több haláleset. A heves vita már megmutatta, hogy a kormánypárti lázadók, ha elveikről van szó, akár elvtelenül is összefognak az ellenzékkel. A kormányfőbuktatás ebben a helyzetben kormánybukásra vezető földcsuszamlást indíthat el. A britek számára az igazán szomorú az, hogy a másik oldalon az ellenzéktől sem várhatnak sok jót. A nagy politikai konferenciák őszi szezonja nemrégiben a TUC országos szakszervezeti szövetség kongresszusával kezdődött. John Smith, az ellenzéki Munkáspárt vezére jelezte, hogy tovább törekszik a párt és a szakszervezetek hagyományos kapcsolatainak lazítására, például azzal, hogy meg akarja szüntetni a szakszervezetek úgynevezett „blokkszavazatát”, vagyis döntő szavát a párt parlamenti képviselőinek és vezérének kiválasztásában. Cserébe 14 éve hallatlan dolgot ígért: a szakszervezetijogok erősítését. Például kötelezővé tenné a munkaadóknak a szakszervezetek elismerését, következésképp a kollektív szerződést. Az elmúlt másfél évtizedben az új ipari forradalom és a That- cher-féle munkaügyi törvényhozás megtizedelte a brit szakszervezeteket: taglétszámuk 12 millió főről 7,5 millióra csökkent — ez a munkaerő egyharmada mindössze. A polgárosodó Nagy-Britannia számára riasztó a kilátás, hogy egy munkáspárti kormány ismét kiszolgáltatná a gazdaságot a szakszervezetek kénye-kedvének. Ha az adóügy nem volna elég, éppenséggel az 1978-as bénító sztrájkok emléke a másik, amely másfél évtizede távol tartja a szavazók relatív többségét a Munkáspárttól. (A brit választási rendszerben a parlamenti többséghez nem kell abszolút többség a szavazóurnáknál is). Londonban folyik a Kaszpa- rov-Short sakkvilágbajnokság — a jelek szerint azonban a briteket igazából két nagy politikai pártjuk tartja sakkban. Szocialista térnyerés Nem egészen négy évvel a kommunizmus bukasa után a modernizált Magyar Szocialista Párt előretör a közvélemény-kutatásokban — írta a The Daily Telegraph című brit lapban Julius Strauss tudósító. A választások tavasszal esedékesek, és Antall József miniszterelnök a koalícióját fenyető legnagyobb veszélynek tartja a szocialistákat. Néhány pótválasztási győzelem után a szocialistáknak 24 százalékuk van már a felmérésekben, vagyis több mint kétszer annyi, mint 1990-ben. Miközben a kormányzó MDF és az ellenzéki SZDSZ 10 százalék alatt gyengélkedik, sok politikus szerint a szocialistáké lesz a legerősebb párt a következő választások után — írta a tudósító, és hozzátette: a munkanélküliség, az áremelkedés és a közkiadások csökkentése táplálja a nosztalgiát a kommunizmus iránt. A legutóbbi szakszervezeti választásokon a volt kommunista szövetség megszerezte a szavazatok felét. A szocialisták még jobban teljesíthetnének, ha Nemeth Miklós, a kommunizmus végnapjainak miniszterelnöke, hazatérne Londonból, ahol most az EBRD alelnöke. De ha a szocialisták túl gyorsan törnek előre a közvélemény-kutatásokban, az árthat esélyüknek. A liberális ellenzék egyenjogú alapon esetleg koalícióra lép velük, de ha a szocialisták túl erősnek látszanak, akkor lehet, hogy a liberálisok inkább a jobbközép kormányokkal szövetkeznek, hogy távoltartsák a baloldalt a hatalomtól — írta a The Daily Telegraph.
