Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-18-19 / 218. szám

1993. szeptember 18-19., szombat-vasárnap BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE 5 Tolószékbe zártan is nyitott a világra Oláh Pál és rokkantkocsija, amelynek minden hasznos kiegészí­tője tulajdonosának keze munkáját, leleményességét dicséri. A 42 éves mátraverebélyi fér­fit, Oláh Pált születése óta toló­kocsihoz láncolja a betegsége. Mégis, lelkiereje, ügyessége és leleményessége révén igen gyak­ran kimozdul lakásából, sőt lak­helyéről, ahol idős édesanyjával él együtt. Gyakran látni őt, ami­kor gondosan karbantartott rok­kantkocsijával „végigsöpör” a bátonyterenyei főutcán. Egy alka­lommal „lestoppoltuk” a férfit, s akkor közelebbről is megismer­kedhettünk a járgányával: rádió­val, adóvevővel felszerelt, szinte 'teljesen automatizált-motorizált masináról van szó, amelyet szak­könyvek alapján maga a gazdája készített. Salgótarján, Pásztó, Pa­lotás, Mátraalmás: ezek azok a helyek, ahová már elmotorozott. Oláh Pál elmondta, hogy kedvte­lésből rádiómatőr. Tíz éve teremt estéről estére kapcsolatot a világ más tájain élő rádióamatőrökkel. Hívójele: HG 6IOP. Korongozó és kemence az óvodában Születésnapot ünnepeltek Augusztusban ünnepelte fennállásának harmincadik év­fordulóját Bátonyterenyén a Nagybátony városkörzeti 2-es számú óvoda. A születésnap tiszteletére rendezett ünnepi program keretében szakmai na­pokat is rendeztek. Ennek fontos részeként, a vá­ros hasonló intézményeiből ér­kezett huszonnégy óvodapeda­gógus részvételével képzőmű­vészeti alkotótábor nyílt, ame­lyet Antal András, Alsótoldon élő keramikusművész vezetett. Az elméleti és az alkotómunka során igen sok hasznos tanácsot kaptak tőle a korongozás, má­zazás és az égetés technikai tudnivalóiról. Szükséges is mindez, hiszen a 2-es óvoda pá­lyázat útján korongozóval és égetőkemencével is rendelke­zik. Mindez természetesen a gyermekek vizuális nevelésé­nek a szolgálatában áll. A legkisebb „művészpalán- táknál” maradva: a szakmai nap és alkotótábor zárásaként oviga­lériát is avattak, amelyben a leg­tehetségesebb óvodások rajzait mutatják be a szülőknek, és minden érdeklődőnek, s a jövő­ben is hasonló kiállításokat ter­veznek.-szgys­B konyára szívesen for­gatták az önkormányzatok• oál a Magyar Közlöny 119. számát, melyben megjeleni a Magyar Köztársaság Kor­mányának közleménye az 1993, évi új, induló céltámo­gatásokról. Nemű, Dorogháza, Szuka, Mátramíndszent, Nagybár- kány, Kisbárkány, Márk-. háza, Lucfalva lakói ürül­hetnek, hiszen a jövő év ve­gén már egészséges ivóvizet ihatnak. Kiépülhet a közsé­gekbea a ve­zetékes . ivó- vízrendszer, hiszen a beru­házási költségek felét, he­lyenként a száz százalékát magára vállalja az állam, Batonyterenye egészség­ügyi gépek és műszerek be­szerzéséhez kap anyagi segít­séget, A mátraverebélyiek pedig még reménykedhet­nek: jogosultak a tornaterem építésére kért céltámoga­tásra, pusztán a pályázat tar­talma nem felelt meg az épí­tésügyi előírásoknak. (SÜL.) Egy nagybárkányi bejelentés nyomában Erdőgazdálkodás, vagy szabad rablás? Szíves invitálást kaptunk idős Balogh Béla nagybárkányi ol­vasónktól: látogassuk meg, közérdekű bejelentése van. Felke­restük tehát a nyugdíjas férfit, akinek a mondandója így sum­mázható: lopják a községük határában lévő természetvédelmi erdők fáját. Panaszát már több hivatalos helyen szóvá tette, ám semmi nem történt. Nem akarja ő, hogy bárkit is megbüntesse­nek, csupán azt szeretné: szűnjön meg végre a szabad rablás! Hallgassuk tehát a panaszost!- Két évvel ezelőtt figyeltem fel a falopásokra. Vadászgatok, sokfelé megfordulok. Először a Feneketlen tónál vettem észre, hogy ritkítják az erdőt. A Csör­gei részen és a Csepegős-kútnál szintén vágtak. A Nyerges rész­ből legalább öt autó fát elvittek.- Kinek a birtokában vannak ezek a területek?- A termelőszövetkezetében. Korábban is gyilkolták az erdőt, de mostanra elfajzott a helyzet. Olykor derékban fűrészelik ketté a szép szál tölgyet.- Kik vágják áfát?- Pontosan nem tudom, mert nem kaptam rajta senkit.- Miként lehet, hogy csak maga tud a falopásokról?-Tudnak arról mások is, csak hallgatnak. Félnek a retor­ziótól.-Maga nem fél?- Engem nem lehet a munka­helyemről elbocsátani, hiszen nyugdíjas vagyok. A nyugdíja­mat sem vehetik el. Megpróbál­hatnak ugyan rámijeszteni, de majd nyitva tartom a szememet.-Említette, elfajzott a hely­zet. Hogyan lehetséges ez?- Nincs erdészünk, nincs körzeti rendőrünk. Amikor a polgármesterünknek szóvá tet­tem, hogy itt és itt lopják a fát, azt felelte: nincs rá törvény, hogy azokat megakadályozza. Szabad a garázdálkodás. Bognár Sándor jegyző tud a favágásról, e témában már tet­tek nála bejelentést. Ám az ez év június 9-én, a polgármesteri hivatalban felvett jegyzőkönyv nem említi a fenti területeket. Többek között így fogalmaz: „A Kis-Zagyvölgye Termelő­szövetkezet elnöke a legutolsó nagybárkányi falugyűlésen kije­lentette: a téesznek nincs tulaj­donjoga. A lakosság nem érti, a termelőszövetkezet vezetősége milyen jogon rendelkezik az er­dővel; A bucsinai erdőrészen je­lenleg is folyik fakitermelés . . . A tagi tulajdon védelme érdeké­ben szükséges az intézkedés . . . A természetvédelem és az erdő­védelem közügy ...”- Mivel a szövetkezettel szemben nem tudok eljárni, ezért a bejelentést továbbítot­tam a Földművelésügyi Minisz­térium Nógrád Megyei Föld­művelésügyi Hivatalhoz - kö­zölte a jegyző. - Idézek a hiva­tal elnöke által aláírt, a bejelen­tőnek is megküldött válaszle­vélből: „Megállapítást nyert, hogy az érintett területen nem a termelőszövetkezet, hanem a balassagyarmati 1EFAG bá­tonyterenyei (kistérenyei) erdé­szete folytat fakitermelést... A résztulajdonok részére kijelölt erdőterületek kezelési joga mindaddig a termelőszövetke­zetnél marad - a terheivel egy­ütt -, amíg az erdőfelügyelőség az új tulajdonosokat az erdőke­zeléssel meg nem bízza .. . Ad­dig tehát az üzemtervben előírt fakitermeléseket az erdőfelü­gyelőség jogszerűen engedé­lyezi a termelőszövetkezetnek.” Tuza István, a Kis-Zagyva- völgye Mezőgazdasági Szövet­kezet elnöke láthatóan nem re­pesett az örömtől, amikor meg­tudta, mi járatban vagyunk.- Igen, két évvel ezelőtt a Feneketlen tónál, a Csörgei ré­szen és a Csepegős-kútnál egy­aránt ritkítottuk az erdőt, mesz- szemenően betartva a Bükki Nemzeti Parknak a természet- védelmi területekre vonatkozó előírásait - felelte érdeklődé­sünkre. - Az idén ugyanakkor a kárpótlásra kijelölt területekhez nem nyúltunk. Tízéves üzem­terv alapján gazdálkodunk, a te­endőket évekre lebontjuk. Eb­ben az esztendőben 3700 köb­méter fát termelünk ki, 100 hek­tár erdőt tisztítunk meg, 80 ezer csemetét ültettünk el, s azt sem tudjuk, kinek. Különben a téesz megalakulása óta 200 hektárral gyarapítottuk az erdőterületet.- Adtak-e engedélyt a Kis- Zagyvavölgye Termelőszövet­kezetnek a Feneketlen tónál, a Csörgei részen és a Csepegős- kútnál történő fakitermelésre? - kérdeztem Márton Ferencet, a Bükki Nemzeti Park Nógrád Megyei Irodájának vezetőjét.- Igen - válaszolta. - Ponto­sabban: ezt az engedélyt az egri erdőfelügyelőség adta ki, ve­lünk egyeztetve. Miután nem tisztünk az igaz­ságtevés, csak reméljük: a nyi­latkozóknak tiszta a lelkiisme­rete. Kolaj László Bátonyterenye és környéke Új orvos • Bátonyterenye. Hosszabb szünet után újra két fogorvosa lesz Kisterenyének. Az állás be­töltésére kiírt pályázatot a la- josmizsei dr. Gyurgyik Pál nyerte el, aki október 1-jén kezdi meg munkáját. Fiatal tanerők • Szuha. A nemrégiben kezdő­dött új tanévtől két fiatal: Pus­kás Emese matematika-angol és Szirbereisz Edit magyar-tör­ténelem szakos tanár erősíti a helyi általános iskola nevelő­gárdáját. A kistermelésről @ Nemti. A képviselő-testület szeptember 23-án, csütörtökön 18 órától ülést tart. Beszámoló hangzik el az önkormányzat idei költségvetésének időará­nyos teljesítéséről, valamint a mezőgazdasági kistermelés helyzetéről. Hétfői számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Tudnivalók a munkanélküliek jövedelempótló támogatásáról Idén július elsején lépett ha­tályba egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló rendelet. Ilyen például a mun­kanélküliek jövedelempótló támogatásáról szóló. Mivel Bá­tonyterenyén és körzetében is egyre növekszik azoknak a száma, akik ezt szeretnék igé­nyelni Országáé dr.Molnár Zsuzsannát, a városi önkor­mányzat illetékes osztályveze­tőjét kérdeztük: kit illet a jöve­delempótló támogatás?- Erre az a munkanélküli jo­gosult, aki a járadékfizetés idő­tartamát kimerítette. Nem jogo­sult erre az ellátásra az, aki munkanélküli segélyben, pá­lyakezdők munkanélküli segé­lyében, illetve átképzési támo­gatásban részesül. Szigorú felté­tel az is, hogy a kérelmező csa­ládjában az egy főre jutó jöve­delem ne haladja meg az öreg­ségi-nyugdíjminimum 80 száza­lékát, amely jelenleg 5 ezer 120 forint. A már folyósított pótlék nem jár, ha a jogosult elhelyez­kedett, katonai szolgálatra vo­nul be, vagy szabadságvesztés büntetését tölti. Családias hangulatban Első nap új otthonukban, amely biztosan „családotthonná” válik Tejfelt, vajat, túrót, sajtot vegyenek! Alkalmazkodni a körülményekhez- Ez nem reklám! A képen látható automata tejadagolót nem eladni, hanem használni kívánja a dorogházi gazda Ba­kos Ágoston. A frissen érkezett szerzemény a Piacgazdaság Alapítvány ajándéka és a do­rogházi gazdakör tulajdona. Tartós használatba pedig oda került, ahol igazán nagy hasznát veszik majd, Bakos gazda por­tájára. Őt ritkán lehet otthon ta­lálni. Vagy a teheneket legelteti fent a laposon, vagy takar­mánybeszerző úton van, hiszen kell a jószágnak az abrak, csak úgy adja a „fehér aranyat”. A tejnek ez a szép megnevezése Bakos Ágostontól származik, aki immár hetedik éve foglalko­zik tejtermeléssel.-Nézze, nincs ebbe semmi ördöngösség, de ha valamiféle nagyüzemet keres, azt itt nem talál. Bányász voltam Ménke- sen 32 évig. S mivel világéle­temben paraszti vér folyt az ere­imben, nem volt nehéz bele­fogni az állattartásba. Szeren­csére a bátorság sem hiányzott hozzá, meg a mértékletesség. Soha nem akartam hirtelen meggazdagodni, de mostanság sem fenyeget ilyesmi. Mégis, csinálom.- Milyenek a jószágok?- Négy magyartarkát tartok. Lefejek tőlük napi átlagban 45- 50 liter tejet. Persze kézzel nem lenne könnyű, régóta fejőgéppel dolgozunk. Mert egyedül nem bírnám: a feleségem és a lá­nyom is segít. Különösen, ami a tejfeldolgozást illeti.- Marad belőle?- Mivel tejcsamok soha nem volt a faluban, ezért kezdettől fogva idejönnek a házamhoz. Kimérjük, aztán viszik. Van ke­reslet. Most, hogy megkaptam ezt az automata tejadagolót, gyorsabban megy majd az egész, nem beszélve a tiszta kö­rülményekről, amit ez a szerke­zet biztosít.- Készül itt más is!- A lányom foglalkozik a tej­föl-, vaj-, túró- és gomolyaké- szítéssel. Hófehér sajtszeletek kerül­nek az asztalra, amelyhez finom foszlós kenyér is dukál. Honnan a szakismeret? - kérdezem Ba­kos gazdát.- Szécsényben volt miniszté­riumi és megyei szervezésben ilyen szakmai továbbképzés a tejfeldolgozásról. Azon ott vol­tam. De sokat segít a helyi gaz­dakör is, amelynek az egyik alapítója vagyok. Jelenleg ti­zenheten próbálkozunk boldo­gulni a földből és a jószágból. Tehén csak mutatóban, ha akadt eddig a faluban. Most úgy tűnik megindult valami fejlődés. Le­gelőt szeretnénk magunknak, van aki juhtartással kísérletezik. Elméleti és gyakorlati tanácso­kat ad a gazdakör, nem érezzük magunkat olyan irdatlan egye­dül, mint ahogyan egy-két ki­sebb faluban szinte elszigetelten gazdálkodó. A vásárlók gyorsabb és higié- nikusabb kiszolgálását segíti majd a tejadagoló.- Hogy látja a jövőjét?- Én azt tartom: a kisgazdál­kodó gyorsabban és rugalma­sabban tud alkalmazkodni a kö­rülményekhez. Ha okos, kitartó és szorgalmas, akkor képes tal­pon maradni. Szabó Gy. Sándor Nem elcsépelt, hangzatos szólamról, inkább becsülni való elhatározásról és nehéz munká­ról van szó: emberközelibb éle­tet teremteni a nevelőotthoni gyererekek számára, akik ha ki­kerülnek az életbe, felvértezet­tebben tudjanak megállni saját lábukon. Ézért költözött be a napokban 15 kisterenyei neve­lőotthoni fiú és lány a Csokonai út egyik kétszintes családi há­zába. A három nevelő és két gyer­mekfelügyelő - háromműsza­A már meglevő városi gyógyszertárhálózat mellett, egyre több fiókpatika nyílik a községekben is, megkímélve ezzel a betegeket, illetve hozzá­tartozóikat az időt és pénzt rabló költséges utazásoktól. Mindezek ellenére a nagybáto- nyi és a kisterenyei gyógyszer- tárakat is sokan felkeresik vá­roskörzetből. Ezért is hasznos talán, ha közöljük - október vé­géig - az ügyelet rendjét. kos beosztásban - gondoskodik róluk, él velük együtt. Ezt segíti majd a jól felszerelt konyha, a hangulatos és tágas nappali, a hálószobák, amelyben a más­napi tanításra való felkészülés is folyik, s végül a tágas udvar, amelyen minden bizonnyal sok játék is helyet kap majd. Berki Judit nevelő - aki egyben a csa­lád „feje” - elmondta, hogy jövő tavasszal a tágas padlástér is kiépül, ahol majd olyan háló­szobákat rendeznek be, amely­ben testvérek lakhatnak együtt. Nagybátony bányavárosi gyógyszertár ügyeleti szolgála­tot tart: szeptember 17-19, ok­tóber 1-3, október 15-17 és ok­tóber 29-31 között. A 4/13-as kisterenyei gyógy­szertár: szeptember 24-25, ok­tóber 8-10 és október 22-24 között tart hét végi ügyeletet. Hétköznapokon, zárástól a másnapi nyitásig mindkét gyógyszertár készenléti szolgá­latot tart. Péntek estétől hétfő reggelig Hét végi patikaügyeletek Céltámogatások

Next

/
Thumbnails
Contents