Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-02 / 204. szám
1993. szeptember 2., csütörtök NŐI DOLGOK HÍRLAP Készül az Erotikon Szexfilmek - nők számára is (FEB) Regina Ziegler, Németország egyik legsikeresebb filmproducere elismerten erélyes kritikusa a világ televízióit elárasztó szexfilmeknek, amelyekből -megfogalmazása szerint - „hiányzik az igazi erotika, a meghitt hangulat és a jó sztori”. Alighanem joggal állítja: „A tévé úgynevezett erotikus kínálata az én szememben javarészt gusztustalan, taszító filmekre korlátozódik, s ezekből a nézőknek is elege van”. Ezért elhatározta: Erotikon címmel olyan ízléses filmeket készíttet, amelyek a nőkre is hatnak. Berlinben már tizenkét neves filmrendező forgat Ziegler számára erotikus kisfilme- ket. A rendezők között van a nálunk is ismert Susan Seidelmann (Kétségbeesetten keresem Susant), s a brazil Hector Babenco (A pókasszony csókja). Ezekben a filmekben - állítják a készítők - a nő „nem puszta eszköz, dekoráció a feldúlt ágyon”, ezek a filmek „elegáns, szórakoztató, bizserge- tően erotikus” alkotások. Az egyik filmben például éppen zárás előtt áll az üzlet, amikor egy fiatal nőnek megtetszik a fürdőkád, s ki szeretné próbálni Ez ellen az ugyancsak fiatal eladónak sincs kifogása. Egyedül vannak, megkezdődik az erotikus játék, a pikáns helyzetkomikum, sok vízzel és szappanhabbal. Seidelmann egyik filmje ezúttal a New York-i Metropolitan múzeumban játszódik, ahol egy fiatal lány beleszeret egy gyönyörű görög ifjú kőszobrába. A szobor életre kel, de csak a lány számára, s a romantikus jelenet egészen váratlan befejezést nyer. Nincsenek tabuk: a világhírű japán Nagisza Osima (Az érzékek birodalma) filmje két férfi szerelméről szól. A téma ugyan merész, de a feldolgozás ezúttal hírek szerint a rendezőhöz méltóan elegáns. Erre is érvényes az az alapszabály, hogy a készülő filmek egyike sem válhat pornográf alkotássá. Ziegler asszony bátran vállalja a zsákbamacska kockázatát, „lábon” veszi meg a témákat, vagyis csak a forgatókönyveket látja, de nem szól bele a forgatásba. Teljesen szabad kezet ad a rendezőnek, akinek szárnyalhat a fantáziája. Az Erotikon filmjeinek bemutatóira a jövő évben kerül sor, s ezeket bizonyosan vetítik a Magyarországon fogható német nyelvű tévéadók is. Gyalog a második emeletre? Rozzant szívvel sem tilos a szex Indokolatlan a félelem ... Sok morbid-pikáns történet járja élemedett korú Don Jüanokról, akiket szerelmi légyott lázas pillanataiban ragadott el a halál, de természetesen nem hitvestársa, hanem titkon tartott (kitartott?) kedvese karjaiból. Az efféle régi és újabb keletű esetek - amelyeknek valóságtartalma aligha ellenőrizhető - igencsak meggon- dolkoztatják az idősebb korosztályok tagjait, s erősítik azt a hiedelmet, hogy bizonyos életkoron túl fölöttébb veszélyes dolog a szex. A szakemberek szerint indokolatlan a félelem. Az orvosi gyakorlatban - amit a szakirodalom is alátámaszt - rendkívül ritka a nemi aktus közben bekövetkező szívhalál. Japán orvosstatisztikusok ugyanakkor arra a következtetésre jutottak, hogy a gyönge szívű- ekre, az infarktuson átesettekre főként a szerelmi beteljesedéshez vezető úton leselkednek veszélyek. Kockázati tényező például a házasságon kívüli kapFEB-fotó csolattal járó sokféle izgalom, a lelepleződéstől való félelem, az állandó időzavar, továbbá esetenként a partner testi-szerelmi igényei és a teljesítőképesség közötti differencia. A vizsgálatok nyomán meglehetősen pontos kép alakult ki a nemi aktussal együttjáró testi-lelki terhelés növekedéséről; a szívműködés és a légzés gyorsulásáról, a vérnyomás emelkedéséről stb. Ez a többlet- terhelés azonban még az infarktuson átesettekre is teljesen veszélytelen - állítják a szakemberek. Olyan fizikai igénybevételt jelent, mint gyalog fölmenni a második emeletre vagy mondjuk sietős léptekkel körüljárni egy nagyobb háztömböt. . . Indokolatlanok tehát a szexuális élet és a szívhalál összefüggéseivel és a nemi aktus egészséget károsító hatásával kapcsolatos félelmek. Az azonban feltétlenül indokolt, hogy akinek rakoncátlankodik a szíve, beszélje meg orvosával, sőt partnerével is a szerelmi életben követendő magatartást. Fontos például, hogy a szexuális kapcsolatok lehetőleg teljesen mentesek legyenek a félelmektől és Szorongásoktól, s az életkor előrehaladtával a testi szerelemben minél nagyobb teret kapjon az egymás iránti figyelem és a gyöngédség. Dr. T. I. Már a nagyik sem a régiek? Az unoká(k)hoz való kötődés nem változik. FEB-fotó Hovatovább teljesen elhalványul a régi kép, amelyről ma- dárcsontú, kedves öreganyó mosolyog vissza ránk. Helyét a vonzóan szép, érett és sikeres asszony foglalja el, aki után még megfordulnak a férfiak és akit szakmai partnerként is számon tartanak az üzletfelek, a munkatársak ... A modern kor, a társadalmi-gazdasági változások, a női szerepvállalás átalakulása és sok egyéb tényező nyomán napjaink nagymamája nemcsak külsejében, hanem személyiségében is alaposan megváltozott. A mai nagyik jó része stabil és fontos tagja a munkahelyi kollektívának, hiszen már nincsenek olyan családi problémái, amelyek miatt hosszabb-rövi- debb „pályaelhagyásra” kényszerülne. S mivel évtizedes gyakorlatuk van, szakmai presztízsük és tekintélyük is jobb az átlagosnál. Az életkor kitolódásának, a korszerű életmódnak, a divat változásának és nem utolsósorban a kozmetikumoknak köszönhetően megjelenésük és magatartásuk egyaránt 10-20 évvel fiatalosabb, mint múlt századi vagy akár század eleji elődeiké. Van azonban olyan nagyanyai jellemvonás vagy tulajdonság, amely alighanem időtlen idők óta változatlan: az unoká(k)hoz való kötődése. Noha örökléstani tény, hogy az unokákban sok nagyszülői vonás jelenik meg, ebben a ragaszkodásban nem elsősorban biológiai és ösztöntényezők, hanem lelki motívumok játszanak szerepet. (S jegyezzük meg: a felfokozott, sokszor túláradó szeretet nem kizárólag a nagymamákat, hanem a nagypapákat is jellemzi.) A kicsik igénylik és a maguk módján viszonozzák is a nagyik érzelmeit. Annál is inkább, mert napjainkban - a válások következtében - nemcsak nálunk, hanem a világ számos országában jelentékenyen megnőtt a csonka családok száma. Az így félig-meddig magukra hagyott, úgynevezett válási árváknak fokozott szeretetigényét sok esetben éppen a nagyszülők elégítik ki. A tradicionális nagymamaunoka viszonyban nemcsak a kötődés ereje, hanem jellege is időtálló. Nevezetesen: a mai „fölvilágosult” nagyanya ugyanolyan önzetlenül - és elfogultan - ajnározza, kritikában szeretettel övezi második generációs utódját, mint a hajdani „anyóka-nagymama”. S a sokféle különbözőség ellenére alighanem ez az, ami mégiscsak megkérdőjelezi, hogy már a nagymamák sem a régiek ... Dr. Takács Ilona Divat kismamáknak (FEB) A jó öltözéknek mindössze három ismérve van: kényelmes, praktikus és esztétikus. Kismamák esetében azonban további - nem kevésbé fontos - követelmény a változtatható, bővíthető méret. Vállpántos-gumizott ruha - melegebb őszi napokra. Készülhet flokonból batisztból, könnyű hurkolt pamutkelméből. A gumizás mell alatt ér véget, onnan a bősége: 138 cm. Aszimetrikusan átgombolódó kismama-nadrág. A legpraktikusabb fazon - elől kényelmes bőséget biztosít. Az eleje-kö- zépvarráshoz varrt háromszögletű rész oldalt gombolódik, s a gombok átvarrhatók. Csipeszes-dragon, középen a ruha anyagával bevonva. Egy nadrágcsat jó eszköze a bőví- tésnek-szűkítésnek. Kismama-szoknya, elől legombolható résszel. A gombok átvarrásával változtatható a körméret. Liz Taylor szépül 20 évvel ezelőtt, amikor hírneve hanyatlott, kikerült Liz Taylor viaszfigurája Madame Tussaud múzeumából. Most hosszú hetek munká ja után ismét visszakerült. Csak arcának elkészítésére egy hetet lódítottak. A rossznyelvek szerint a 61 éves színésznőnek is legalább ennyi időre van szüksége, hajói akar kinézni. FEB-fotó Mi a siker titka ? A kis Helga negyedik gyerekként, egy mélyen vallásos családba született. Semmilyen téren nem szenvedett hiányt: egészségügyben dolgozó édesanyja a bőséges anyatejes táplálásáról gondoskodott. Mérnök édesapja pedig jó keresetével járult ahhoz, hogy a legkisebb családtag komfortérzete ne szenvedjen csorbát. Helga feltűnően gyors gyarapodásával, egy hónapos korában a mosolygásával, figyelmével, két hónaposán jókedvű sikongatásával tüntette ki szüleit jó magaviseletükért. Apa és anya csak egymásnak merte bevallani, hogy egy nagyon picit jobban szeretik Helgát a többi gyereküknél... Azért mert tudták, hogy nem lesz több kicsijük, s így az összes, maradék babusgatásuk- ban ő részesült. Esténként, miután a testvérek elköszöntek a hugitól, ők is a „trónjához” járultak, hogy megérintsék puha bőrét, s beszívják illatát. Az apróság álmosan, de nevető szemmel addig nézte őket, amíg el nem szenderedett. Az anya ezután megnyugodva eloltotta a kislámpát, s a napot a konyhában folytatta, ahol várta a halom vasalnivaló. Pár perc múlva még átnézett a nagyok szobájába, hogy betaAsszonysorsok Mentő, élesztős, - sikoly karja a két fiút és a nagylányt, akit csak nehezen lehetett alvásra bírni. Imádta az esti olvasást, s a tilalom ellenére nagyon sokszor éjjel tizenegykor tette le a könyvet a kezéből. Helga és a szülők szobájának ajtaja éjjel mindig nyitva volt, hogy a mama meghallja, ha a gyerek sír. A harmadik hónaptól aztán egyre hosszabb lett az éjszakája: eleinte öt, aztán hat órán át egyfolytában, jóízűen aludt. Anyja, miután lefeküdt, addig hallgatta finom szuszo- gását, amíg ő is el nem szenderedett. Az új rendet, a több pihenést könnyű volt megszokni. Egyik nap délutánján történt a tragédia. A kicsi ebéd után sokáig forgolódott, játszadozott az ágyában, s csak a második teáztatás után álmosodon el. Édesanyja eleinte az ágya mellett varrogatott, aztán, mikor látta, hogy a gyereke álomba merült, megnyugodva ment a konyhába, hogy elmosogasson. Közben rádiózgatott, felmosta a padlót, s azt vette észre, hogy nagyon elszaladt az idő, Helga már valószínűleg ébren van. Sietett hozzá, de még az ajtón kívül volt, amikor úgy látta, a kislány még alszik. Már-már sarkon fordult, hogy folytassa a munkáját, de valami azt súgta, meg kell néznie a kicsit. Odament, megfogta az ujjait, s megijedt, mert azok túlságosan hidegek voltak. Majd megérintette a hátát, a fejét, de Helga nem mozdult... Kétségbeesetten elkezdte mesterségesen lélegeztetni, majd átrohant a szomszédba, segítségért. Telefon, mentő, lélegeztetés, élesztés, - sikoly. Helga nem nyitotta ki többé a szemét. A rettenetes diagnózist ismerte az anya. A hirtelen csecsemőhalál elnevezésű, ritka, de ma is előforduló „kór” ragadta el tőle a kislányát. Tudta, ez valójában nem betegség. S ettől volt még szörnyűbb, az egész. Nincs az az ép értelem, ami elfogadja, hogy egy egészséges kisbaba szíve megáll, s nincs orvos, aki újra indítsa ! Az anya úgy érezte, ő vétett. Nem tudja, mit, mikor és hol, hiszen három gyereket nevelt és nevel. Szinte eszét vesztve zokogott, könyörgött a kórházban: mondják meg, mit csinált tosszul! Joga van tudni, mit követett el! Talán jobb lett volna hallania tőlük az igazolást, hogy elmulasztott valami fontosat, nem figyelt fel egy apró, de végzetes jelre. De nem kapott magyarázatot a történtekre, nem hallhatott mást, mint: ez ellen nem lehetett semmit tenni. Három napig — éjjel és nappal - egyfolytában sírt Helga üres ágya mellett. Simogatta az ágyneműjét, az apró játékait. A negyedik napon a legnagyobb és a középső gyerek vonszolta el onnan .. . Olyan mély szomorúság telepedett a családra, ami a templomban sem oldódott. Az apa beleőszült a gyászába, de képtelen volt vigasztalni a feleségét. Tisztában volt a szavak tehetetlenségével. Délutánonként, ha hazaért, hosszú percekig, némán szorították egymás kezét, s a kis szoba felé kémleltek, mint régen ... Soha nem beszéltek róla, de a kicsi emberrel belőlük is eltemettek egy-egy részt. De jó, mert így a baba nincs egyedül... (m.j.)- Hogy mi a sikerem titka? - gondolkodik el Franciaország egyik leggazdagabb és legsikeresebb üzletasszonya. - Talán az, hogy három évre előre tudom, mit akarnak vásárolni gyermekeiknek az anyák. Mindent időben kell elkezdeni. A 45 éves Catherine Painvin, a francia gyermekdivat koronázatlan királynője az életben mindent korán kezdett. 14 évesen jegyezték el a szőke breton kislányt, 17 évesen vezették az oltár elé és 19 évesen, kétgyermekes anyaként alapította első divatcégét. 26 évesen elvált és 29 volt, amikor megalapította jelenlegi vállalatát, az évi 150 millió dollárt forgalmazó „Tar- tine et Chocolat”-ot. A név legalább olyan rendhagyó, mint a névadó.- Mint életemben sok mindent, ezt is gyermekeimnek köszönhetem, akik „Csokinak” becéztek. Második férjem viszont szeret Vajaskenyérnek (Tartine) szólítani, így állt össze a név. A két frigyből származó öt gyermekem közül az idősebbek már komoly segítséget jelentenek nekem. 28 éves fiam, Nicolas vezeti cégem bútorleányvállalatát, 25 éves lányom a hálózat vezetését osztja meg velem, a nála két évvel idősebb Caroline a legfőbb anyagbeszerzőm. Ez nem lehet kis feladat, mert a „Vajaskenyér és Csokoládé” birodalomnak világviszonylatban vagy 500 üzlete van. A számok egy tehetséges és szorgalmas üzletasszonyt dicsérnek: Catherine Painvin 1979-ben mintegy ötezer (!) dollár alaptőkével létesítette a mai mamutot. Mi volt a koncepció?- A gyermekruha mindig gond volt. Valaha a nagymamák és nagynénik varrogattak otthon és nem ritkán maguk az anyák. De a többnemzedékes família megszűnt, a mamák sem érnek rá, viszont szeretnék szépen járatni nebulóikat. Ebben hittem és ez az, ami maradéktalanul bejött. Ma is maga a milliomosnő a legfőbb tervező. Mivel nappal birodalmát vezeti, erre a legtöbbször csak éjszaka jut ideje. Megkéri alkotásai árát: a németországi boltokban például egy négyéves gyereknek _ való gyapjúmellényecske 130 márka. Megfizetik, mert a „Tartine et Chocolat” már régen nemcsak holmi, hanem státuszszimbólum is, amire ugyebár idejekorán rá kell szoktatni a babát. Mikor- pihen, akinek ennyi pénze van és aki ennyit dolgozik? És hol? Az egykori breton kislány királyi otthont teremtett magának és családjának: a nyugat-franciaországi Curzet falucskában megvett egy hatvan-szobás, 13. században épült és szupermodernné varázsolt kastélyt. A TGV szuperexp- ressz két óra alatt Párizsba repíti. Onnét meg haza, ahol vá- rúmőként tervezheti a 80 dolláros mellénykéket. Csak legyen, aki megveszi..