Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-02 / 204. szám

1993. szeptember 2., csütörtök NŐI DOLGOK HÍRLAP Készül az Erotikon Szexfilmek - nők számára is (FEB) Regina Ziegler, Né­metország egyik legsikeresebb filmproducere elismerten eré­lyes kritikusa a világ televízióit elárasztó szexfilmeknek, ame­lyekből -megfogalmazása sze­rint - „hiányzik az igazi erotika, a meghitt hangulat és a jó sztori”. Alighanem joggal ál­lítja: „A tévé úgynevezett eroti­kus kínálata az én szememben javarészt gusztustalan, taszító filmekre korlátozódik, s ezek­ből a nézőknek is elege van”. Ezért elhatározta: Erotikon címmel olyan ízléses filmeket készíttet, amelyek a nőkre is hatnak. Berlinben már tizenkét neves filmrendező forgat Zieg­ler számára erotikus kisfilme- ket. A rendezők között van a ná­lunk is ismert Susan Seidel­mann (Kétségbeesetten kere­sem Susant), s a brazil Hector Babenco (A pókasszony csókja). Ezekben a filmekben - állít­ják a készítők - a nő „nem puszta eszköz, dekoráció a fel­dúlt ágyon”, ezek a filmek „ele­gáns, szórakoztató, bizserge- tően erotikus” alkotások. Az egyik filmben például ép­pen zárás előtt áll az üzlet, ami­kor egy fiatal nőnek megtetszik a fürdőkád, s ki szeretné pró­bálni Ez ellen az ugyancsak fia­tal eladónak sincs kifogása. Egyedül vannak, megkezdődik az erotikus játék, a pikáns hely­zetkomikum, sok vízzel és szappanhabbal. Seidelmann egyik filmje ez­úttal a New York-i Metropoli­tan múzeumban játszódik, ahol egy fiatal lány beleszeret egy gyönyörű görög ifjú kőszob­rába. A szobor életre kel, de csak a lány számára, s a roman­tikus jelenet egészen váratlan befejezést nyer. Nincsenek tabuk: a világhírű japán Nagisza Osima (Az érzé­kek birodalma) filmje két férfi szerelméről szól. A téma ugyan merész, de a feldolgozás ezúttal hírek szerint a rendezőhöz mél­tóan elegáns. Erre is érvényes az az alapszabály, hogy a ké­szülő filmek egyike sem válhat pornográf alkotássá. Ziegler asszony bátran vál­lalja a zsákbamacska kockáza­tát, „lábon” veszi meg a témá­kat, vagyis csak a forgatóköny­veket látja, de nem szól bele a forgatásba. Teljesen szabad ke­zet ad a rendezőnek, akinek szárnyalhat a fantáziája. Az Erotikon filmjeinek be­mutatóira a jövő évben kerül sor, s ezeket bizonyosan vetítik a Magyarországon fogható né­met nyelvű tévéadók is. Gyalog a második emeletre? Rozzant szívvel sem tilos a szex Indokolatlan a félelem ... Sok morbid-pikáns történet járja élemedett korú Don Jüa­nokról, akiket szerelmi légyott lázas pillanataiban ragadott el a halál, de természetesen nem hitvestársa, hanem titkon tartott (kitartott?) kedvese karjaiból. Az efféle régi és újabb keletű esetek - ame­lyeknek való­ságtartalma aligha ellenő­rizhető - igen­csak meggon- dolkoztatják az idősebb kor­osztályok tag­jait, s erősítik azt a hiedel­met, hogy bi­zonyos életko­ron túl fölöt­tébb veszélyes dolog a szex. A szakem­berek szerint indokolatlan a félelem. Az orvosi gyakor­latban - amit a szakirodalom is alátámaszt - rendkívül ritka a nemi aktus közben bekö­vetkező szív­halál. Japán orvosstatiszti­kusok ugyan­akkor arra a következtetésre ju­tottak, hogy a gyönge szívű- ekre, az infarktuson átesettekre főként a szerelmi beteljesedés­hez vezető úton leselkednek ve­szélyek. Kockázati tényező pél­dául a házasságon kívüli kap­FEB-fotó csolattal járó sokféle izgalom, a lelepleződéstől való félelem, az állandó időzavar, továbbá ese­tenként a partner testi-szerelmi igényei és a teljesítőképesség közötti differencia. A vizsgálatok nyomán meg­lehetősen pontos kép alakult ki a nemi aktussal együttjáró testi-lelki terhelés növekedésé­ről; a szívműködés és a légzés gyorsulásáról, a vérnyomás emelkedéséről stb. Ez a többlet- terhelés azonban még az infark­tuson átesettekre is teljesen ve­szélytelen - állítják a szakem­berek. Olyan fizikai igénybevé­telt jelent, mint gyalog fölmenni a második emeletre vagy mond­juk sietős léptekkel körüljárni egy nagyobb háztömböt. . . Indokolatlanok tehát a szexu­ális élet és a szívhalál összefüg­géseivel és a nemi aktus egész­séget károsító hatásával kapcso­latos félelmek. Az azonban fel­tétlenül indokolt, hogy akinek rakoncátlankodik a szíve, be­szélje meg orvosával, sőt part­nerével is a szerelmi életben követendő magatartást. Fontos például, hogy a szexuális kap­csolatok lehetőleg teljesen men­tesek legyenek a félelmektől és Szorongásoktól, s az életkor elő­rehaladtával a testi szerelemben minél nagyobb teret kapjon az egymás iránti figyelem és a gyöngédség. Dr. T. I. Már a nagyik sem a régiek? Az unoká(k)hoz való kötődés nem változik. FEB-fotó Hovatovább teljesen elhalvá­nyul a régi kép, amelyről ma- dárcsontú, kedves öreganyó mosolyog vissza ránk. Helyét a vonzóan szép, érett és sikeres asszony foglalja el, aki után még megfordulnak a férfiak és akit szakmai partnerként is számon tartanak az üzletfelek, a munkatársak ... A modern kor, a társadalmi-gazdasági változá­sok, a női szerepvállalás átala­kulása és sok egyéb tényező nyomán napjaink nagymamája nemcsak külsejében, hanem személyiségében is alaposan megváltozott. A mai nagyik jó része stabil és fontos tagja a munkahelyi kollektívának, hiszen már nin­csenek olyan családi problémái, amelyek miatt hosszabb-rövi- debb „pályaelhagyásra” kény­szerülne. S mivel évtizedes gyakorlatuk van, szakmai presz­tízsük és tekintélyük is jobb az átlagosnál. Az életkor kitolódá­sának, a korszerű életmódnak, a divat változásának és nem utol­sósorban a kozmetikumoknak köszönhetően megjelenésük és magatartásuk egyaránt 10-20 évvel fiatalosabb, mint múlt századi vagy akár század eleji elődeiké. Van azonban olyan nagy­anyai jellemvonás vagy tulaj­donság, amely alighanem időt­len idők óta változatlan: az unoká(k)hoz való kötődése. Noha örökléstani tény, hogy az unokákban sok nagyszülői vo­nás jelenik meg, ebben a ra­gaszkodásban nem elsősorban biológiai és ösztöntényezők, hanem lelki motívumok játsza­nak szerepet. (S jegyezzük meg: a felfokozott, sokszor túláradó szeretet nem kizárólag a nagy­mamákat, hanem a nagypapákat is jellemzi.) A kicsik igénylik és a maguk módján viszonozzák is a nagyik érzelmeit. Annál is in­kább, mert napjainkban - a vá­lások következtében - nemcsak nálunk, hanem a világ számos országában jelentékenyen meg­nőtt a csonka családok száma. Az így félig-meddig magukra hagyott, úgynevezett válási ár­váknak fokozott szeretetigényét sok esetben éppen a nagyszülők elégítik ki. A tradicionális nagymama­unoka viszonyban nemcsak a kötődés ereje, hanem jellege is időtálló. Nevezetesen: a mai „fölvilágosult” nagyanya ugyanolyan önzetlenül - és el­fogultan - ajnározza, kritikában szeretettel övezi második gene­rációs utódját, mint a hajdani „anyóka-nagymama”. S a sok­féle különbözőség ellenére alighanem ez az, ami mégiscsak megkérdőjelezi, hogy már a nagymamák sem a régiek ... Dr. Takács Ilona Divat kismamáknak (FEB) A jó öltözéknek mindössze három ismérve van: kényelmes, praktikus és esztéti­kus. Kismamák esetében azon­ban további - nem kevésbé fon­tos - követelmény a változtat­ható, bővíthető méret. Vállpántos-gumizott ruha - melegebb őszi napokra. Ké­szülhet flokonból batisztból, könnyű hurkolt pamutkelméből. A gumizás mell alatt ér véget, onnan a bősége: 138 cm. Aszimetrikusan átgombolódó kismama-nadrág. A legprakti­kusabb fazon - elől kényelmes bőséget biztosít. Az eleje-kö- zépvarráshoz varrt háromszög­letű rész oldalt gombolódik, s a gombok átvarrhatók. Csipeszes-dragon, középen a ruha anyagával bevonva. Egy nadrágcsat jó eszköze a bőví- tésnek-szűkítésnek. Kismama-szoknya, elől le­gombolható résszel. A gombok átvarrásával változtatható a körméret. Liz Taylor szépül 20 évvel ezelőtt, amikor hírneve hanyatlott, kikerült Liz Taylor viaszfigurája Madame Tussaud múzeumából. Most hosszú hetek munká ja után ismét visszakerült. Csak arcának elkészítésére egy hetet lódítottak. A rossznyelvek szerint a 61 éves színésznőnek is legalább ennyi időre van szüksége, hajói akar kinézni. FEB-fotó Mi a siker titka ? A kis Helga negyedik gye­rekként, egy mélyen vallásos családba született. Semmilyen téren nem szenvedett hiányt: egészségügyben dolgozó édes­anyja a bőséges anyatejes táplá­lásáról gondoskodott. Mérnök édesapja pedig jó keresetével járult ahhoz, hogy a legkisebb családtag komfortérzete ne szenvedjen csorbát. Helga feltűnően gyors gya­rapodásával, egy hónapos ko­rában a mosolygásával, fi­gyelmével, két hónaposán jó­kedvű sikongatásával tüntette ki szüleit jó magaviseletükért. Apa és anya csak egymásnak merte bevallani, hogy egy na­gyon picit jobban szeretik Hel­gát a többi gyereküknél... Azért mert tudták, hogy nem lesz több kicsijük, s így az összes, maradék babusgatásuk- ban ő részesült. Esténként, mi­után a testvérek elköszöntek a hugitól, ők is a „trónjához” já­rultak, hogy megérintsék puha bőrét, s beszívják illatát. Az apróság álmosan, de nevető szemmel addig nézte őket, amíg el nem szenderedett. Az anya ezután megnyu­godva eloltotta a kislámpát, s a napot a konyhában folytatta, ahol várta a halom vasalnivaló. Pár perc múlva még átnézett a nagyok szobájába, hogy beta­Asszonysorsok Mentő, élesztős, - sikoly karja a két fiút és a nagylányt, akit csak nehezen lehetett al­vásra bírni. Imádta az esti olva­sást, s a tilalom ellenére na­gyon sokszor éjjel tizenegykor tette le a könyvet a kezéből. Helga és a szülők szobájának ajtaja éjjel mindig nyitva volt, hogy a mama meghallja, ha a gyerek sír. A harmadik hónap­tól aztán egyre hosszabb lett az éjszakája: eleinte öt, aztán hat órán át egyfolytában, jóízűen aludt. Anyja, miután lefeküdt, addig hallgatta finom szuszo- gását, amíg ő is el nem szende­redett. Az új rendet, a több pi­henést könnyű volt megszokni. Egyik nap délutánján történt a tragédia. A kicsi ebéd után sokáig forgolódott, játszadozott az ágyában, s csak a második teáztatás után álmosodon el. Édesanyja eleinte az ágya mel­lett varrogatott, aztán, mikor látta, hogy a gyereke álomba merült, megnyugodva ment a konyhába, hogy elmosogasson. Közben rádiózgatott, felmosta a padlót, s azt vette észre, hogy nagyon elszaladt az idő, Helga már valószínűleg ébren van. Sietett hozzá, de még az ajtón kívül volt, amikor úgy látta, a kislány még alszik. Már-már sarkon fordult, hogy folytassa a munkáját, de valami azt súgta, meg kell néznie a kicsit. Oda­ment, megfogta az ujjait, s megijedt, mert azok túlságosan hidegek voltak. Majd megérin­tette a hátát, a fejét, de Helga nem mozdult... Kétségbeeset­ten elkezdte mesterségesen lé­legeztetni, majd átrohant a szomszédba, segítségért. Telefon, mentő, lélegeztetés, élesztés, - sikoly. Helga nem nyitotta ki többé a szemét. A rettenetes diagnózist is­merte az anya. A hirtelen cse­csemőhalál elnevezésű, ritka, de ma is előforduló „kór” ra­gadta el tőle a kislányát. Tudta, ez valójában nem betegség. S ettől volt még szörnyűbb, az egész. Nincs az az ép értelem, ami elfogadja, hogy egy egész­séges kisbaba szíve megáll, s nincs orvos, aki újra indítsa ! Az anya úgy érezte, ő vétett. Nem tudja, mit, mikor és hol, hiszen három gyereket nevelt és nevel. Szinte eszét vesztve zokogott, könyörgött a kórház­ban: mondják meg, mit csinált tosszul! Joga van tudni, mit követett el! Talán jobb lett volna hallania tőlük az igazolást, hogy elmu­lasztott valami fontosat, nem figyelt fel egy apró, de végze­tes jelre. De nem kapott ma­gyarázatot a történtekre, nem hallhatott mást, mint: ez ellen nem lehetett semmit tenni. Három napig — éjjel és nap­pal - egyfolytában sírt Helga üres ágya mellett. Simogatta az ágyneműjét, az apró játékait. A negyedik napon a legnagyobb és a középső gyerek vonszolta el onnan .. . Olyan mély szo­morúság telepedett a családra, ami a templomban sem oldó­dott. Az apa beleőszült a gyá­szába, de képtelen volt vigasz­talni a feleségét. Tisztában volt a szavak tehetetlenségével. Délutánonként, ha hazaért, hosszú percekig, némán szorí­tották egymás kezét, s a kis szoba felé kémleltek, mint ré­gen ... Soha nem beszéltek róla, de a kicsi emberrel belő­lük is eltemettek egy-egy részt. De jó, mert így a baba nincs egyedül... (m.j.)- Hogy mi a sikerem titka? - gondolkodik el Franciaország egyik leggazdagabb és legsike­resebb üzletasszonya. - Talán az, hogy három évre előre tu­dom, mit akarnak vásárolni gyermekeiknek az anyák. Min­dent időben kell elkezdeni. A 45 éves Catherine Painvin, a francia gyermekdivat koroná­zatlan királynője az életben mindent korán kezdett. 14 éve­sen jegyezték el a szőke breton kislányt, 17 évesen vezették az oltár elé és 19 évesen, kétgyer­mekes anyaként alapította első divatcégét. 26 évesen elvált és 29 volt, amikor megalapította jelenlegi vállalatát, az évi 150 millió dollárt forgalmazó „Tar- tine et Chocolat”-ot. A név legalább olyan rend­hagyó, mint a névadó.- Mint életemben sok min­dent, ezt is gyermekeimnek kö­szönhetem, akik „Csokinak” becéztek. Második férjem vi­szont szeret Vajaskenyérnek (Tartine) szólítani, így állt össze a név. A két frigyből származó öt gyermekem közül az időseb­bek már komoly segítséget je­lentenek nekem. 28 éves fiam, Nicolas vezeti cégem bútorle­ányvállalatát, 25 éves lányom a hálózat vezetését osztja meg ve­lem, a nála két évvel idősebb Caroline a legfőbb anyagbe­szerzőm. Ez nem lehet kis feladat, mert a „Vajaskenyér és Csokoládé” birodalomnak világviszonylat­ban vagy 500 üzlete van. A számok egy tehetséges és szor­galmas üzletasszonyt dicsérnek: Catherine Painvin 1979-ben mintegy ötezer (!) dollár alap­tőkével létesítette a mai mamu­tot. Mi volt a koncepció?- A gyermekruha mindig gond volt. Valaha a nagyma­mák és nagynénik varrogattak otthon és nem ritkán maguk az anyák. De a többnemzedékes família megszűnt, a mamák sem érnek rá, viszont szeretnék szé­pen járatni nebulóikat. Ebben hittem és ez az, ami maradékta­lanul bejött. Ma is maga a milliomosnő a legfőbb tervező. Mivel nappal birodalmát vezeti, erre a leg­többször csak éjszaka jut ideje. Megkéri alkotásai árát: a né­metországi boltokban például egy négyéves gyereknek _ való gyapjúmellényecske 130 márka. Megfizetik, mert a „Tar­tine et Chocolat” már régen nemcsak holmi, hanem státusz­szimbólum is, amire ugyebár idejekorán rá kell szoktatni a babát. Mikor- pihen, akinek ennyi pénze van és aki ennyit dolgo­zik? És hol? Az egykori breton kislány királyi otthont teremtett magának és családjának: a nyu­gat-franciaországi Curzet fa­lucskában megvett egy hat­van-szobás, 13. században épült és szupermodernné varázsolt kastélyt. A TGV szuperexp- ressz két óra alatt Párizsba re­píti. Onnét meg haza, ahol vá- rúmőként tervezheti a 80 dollá­ros mellénykéket. Csak legyen, aki megveszi..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents