Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-16 / 216. szám
LÁTÓHATÁR 1993. szeptember 16., csütörtök Mindig nagy tisztelője voltam a klasszikus orosz irodalomnak, amelyet a világelsők sorába sorolok, ha a művészetben egyáltalán lehetséges valamiféle rangsorolás. Mindenesetre Csehovhoz, Dosztojevszkijhez és L. Tolsztojhoz hasonló rangú életművet nem sokan mondhatnak magukénak. Akárhogyan is volt, a szovjet irodalom ugyancsak kitermelte a maga értékeit. Elég legyen csak Ajtmatov műveit említeni. Emlékszem a hatvanas évek elején revelációszámba ment, amikor a Nagyvilág hasábjain megjelent Szolzsenyicin Iván Gyenyiszovics egy napja című regénye, elsőként adva húrt a lágerek embertelen viszonyairól. Ha két humán értelmiségi akkoriban összeakadt, előbb utóbb ez a mű is terítékre került. Nem kevésbé sokat írtak, beszéltek akkoriban a Jevtusenko, Rozs- gyesztvenszkij, Voznyeszenszkij „trió” - vagy stílusosabban mondva a „trojka”- verseiről, majd később Ribakov, Raszpu- tyin és mások könyveiről. S, hogy ezek közel sem a politikai komformizmus természetes velejárójaként értékelendők, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy például Ribakov Arbát gyermekei című regénye a változások egyik előjeleként fogható fel. Ehhez képest lehangoló volt hallani a Gondolat - jel legutóbbi adásában az orosz irodalom mai kiábrándító állapotáról. Nem véletlenül vezette be Györffy Miklós ezt a műsorrészt Piacfeltáró kiállítás a Távol-Keleten- Magyar üzleti napokat szervez a Magyar Gazdasági Kamara távol-keleti üzleti klubja november 13. és 26. között Manilában és Kuala Lumpurban, valamint Vietnamban két helyszínen Hanoiban és Ho Shi Minh (Saigon) városban, - jelentette be Búzás Péter, a klub titkára. A szakember elmondta, hogy a rendezvénysorozatot- mely része a délkelet-ázsiai országokban szervezett piacfeltáró napoknak- támogatják a külföldi kamarák, a gyáriparosszövetségek, valamint a magyar kül- és kereskedelmi képviseletek. A Távol-Keleten a nagyobb volumenű és különösen bizalmi kapcsolatokon alapuló üzletek létrehozásához elvárják a személyes jelenlétet. A találkozó költségeit csökkentheti az NGKM befektetési és kereskedelemfejlesztési alapja, ahová az érdekeltek pályázatot nyújthatnak be. Ezek elkészítésében a távol-keleti üzleti klub segítséget ad magyar vállalkozóknak. Búzás Péter úgy vélte: a délkelet-ázsiai régió ma a világ egyik legerősebben fejlődő gazdasági övezete, amely nemcsak jól fizető és nagy felvevőképességű exportpiacot jelent a magyar vállalkozók számára, de mind vonzóbb szállítója számtalan feldolgozott terméknek, iparcikknek. Ez a terület ráadásul potenciális forrása lehet a magyar gazdaságba bevonható külföldi működő tőkének is. A magyar üzleti napokra szeptember 20-áig fogadnak jelentkezést az MGK távol-keleti üzleti klub titkárságánál. (MTI) azzal a manapság divatos szlogennel, amely szerint a kommunizmusban az a legrosszabb, ami utána következik. Az orosz írók többsége most vagy fél, vagy utat tévesztett és ezért acsarog, „leügynöközi” egymást, de nem dolgozik, nem alkot, kiégett emberként gyűlölködő politikai pótcselekvésekben éli ki magát. Sőt - mint Gereben Agnes Fried Erikának adott válaszaiból kiderült - némelyikük olyan metamorfózison esett át, hogy az egykori vörös cenzorból fajgyűlölő fa- sisztoid nézetű ember lett. Az orosz írók nem tudják lelkileg feldolgozni, hogy vátesz szerepük mára megszűnt, már nem tekintenek szentként rájuk. Valójában nem értik, hogy mi történt körülöttük, velük. A Magyarországon ugyancsak jól ismert drámaíró, Viktor Rozov meg is fogalmazta ezt a katarzist. - Még szerencse, hogy életem végén kellett átélni, megélni a rendszerváltozást - mondta. Mások ugyanennek a gondolatnak adnak hangot, amikor azt mondják: ez nem a mi korunk, mi már halottak vagyunk. A kérdés, melyen érdemes elgondolkodni, hogy e jelenség mennyire csak az orosz irodalom sajátja és mennyire törvényszerű? Nem inkább az lenne a természetes, hogy fellendüljön az irodalom a változások okozta impulzusoktól? * * * Bevallom, korábban azt sem tudtam, hogy létezik egy Nagypalád nevű falu. Pedig van ilyen s - mint a Kossuth Ukrajnában című tévéműsorból kitetszett- okunk van, hogy megjegyezzük a nevét. Augusztus végén ugyanis ott avatták fel Kárpátalja első egész alakos Kos- suth-szobrát. Nagy dolog - mondhatja erre a cinikus -, hisz szobrokat döntenek s állítanak szerte a világon. Legfeljebb a nagypaládi esemény jóvoltából gyarapodott az utóbbiak száma. Ebben az esetben azonban lényegesen többről van szó. Először is azt jelzi, hogy ma már Kárpátalján a magyar kisebbségnek is joga, lehetősége van arra, hogy saját nemzeti történelmének nagyjait megörökítse. De nem mindennapiak a szobor megszületésének körülményei sem. Kellett hozzá néhány ügybuzgó ember, élükön egy Juhász Béla nevű lokálpatriótával, aki mindent elkövetett, hogy a templomtéren - ahol évtizedeken át szemétdomb éktelenkedett- Kossuth-szobor álljon. Hosszú hónapokon át levelezett magyarországi hatóságokkal, személyekkel, nem utolsósorban Kő Pál szobrász- művésszel, a szobor alkotójával, aki a tiszteletdíjról lemondva vállalta e megbízást. A bronzbaöntés költségé adományokból kellett összeszedni. S, hogy milyen lett a mű, - amelyet Katona Tamás hangulatos ünnepség keretében avatott fel — azt Patkós Sándornak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi elnökének a szavai fejezik ki legtalálóbban: - Ez a szobor embermagasságú, nem néz le ránk, nem uralkodik felettünk. A tévéműsor csattanójaként újra az akció lelke, Juhász Béla kapott szót. Ő édesapját idézte: -Fiam ha tudsz, tégy jót, a rosszat felejtsd el!- csongrádyCsütörtököt mondunk Mottó: „Ha nem muszáj dönteni, muszáj nem dönteni.’ (Murphy törvénykönyvéből) Ami évtizedeken keresztül minden emberi lény számára elképzelhetetlennek tűnt, az most bekövetkezett: megbékéltek egymással az izraeliek és a palesztinok. Kár, hogy boldogult Isaac Asimov ezt nem érhette meg. Miközben a Fehér Ház kertjében svédasztalról eszegették a homárt, a kaviárt és a libamájat, azon gondolkodtam: mikor eszünk legalább zsíros kenyeret annak tiszteletére, hogy Nógrád megye háborús tűzfészkeiben is beköszönt a béke időszaka. A szó szoros értelmében kenyérharc dúl például Salgótarjánban, a vásárcsarnok közvetlen közelében. A pavilonok nem oldották meg igazán a problémát, lévén volt egy kivétel - ami azonban aligha azért létezett, hogy a szabályt erősítse. Ha valakinek engedélyt ad az önkormányzat, akkor elvileg mindenkinek kell adnia. Amennyiben nem így van, fel kell vállalnia a következményeket. Az önkormányzat Bátonyte- renyén is harcol, a Gyürki-kas- télyért. Az ellenfél a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, mely most részvénytársasággá készül átalakulni. Míg a két említett fél marcangolja egymást a kezelői jogért, addig maga a kastély is kezd átalakulni. Rommá. Az enyészet ugyanis emberemlékezet óta nem módosította saját működési szabályzatát. Ahol ma még „csak” doh, és repedés található, az maholnap Pató Pál házának sorsára jut. S ha roskadófélben lesz a ház, hullik le a vakolat, akkor már nem lesz miért egymásnak esniük a jogi szakértőknek. Ha szegényebbek leszünk egy kastéllyal, aligha vigasztalhatjuk magunkat azzal, hogy gazdagodtunk egy tapasztalattal: máskor hamarabb kell dűlőre vinni a dolgokat. Tartok tőle, hogy Asimov elhalálozását követően néhány sci-fl író nemzedéknek ki kell még halnia ahhoz, hogy a keserű levében forgó földgolyóbis eme még keserűbb szegletében rendet találjon. (Mi az a pár száz év?) De legalább ehet ennek tiszteletére egy ünnepi zsíros kenyeret. S hogy miből finanszírozzák évszázadok múlva Nógrádban a megbékélés zsíros kenyerét? Abból az 500 millióból, ami addigra talán ideér ... Balázs József Újabb csoda Lourdesban? Lourdes 135 éves történetében eddig 65, a katolikus egyház által hivatalosan is elismert csoda történt. A francia zarándokhely most ismét a lapok címoldalán szerepel. Az 58 éves Jean Salaun esete bekerülhet a számon tartott csodák közé. A foglalkozására nézve marós férfiú 1978-ban mindkét lábára és kezére megbénult, s az orvosok eredménytelenül kezelték. A férfi csak nagy nehézségek árán tudott valamelyest mankóval közlekedni a lakásban. A Salaun família ezért tavaly egyszer már elzarándokolt Lourdesba, majd idén - négy orvos társaságában - megismételték az utat. A beteg ivott a forrásvízből, majd hazatért falujába. Nem sokkal később forróságot érzett a kezében, ujjait mozgatni tudta, s mankó nélkül kezdett járkálni. A lourdesi egyházi körök egyelőre óvatosan nyilatkoznak az ügyben. Közölték, hogy komoly orvosi vizsgálatnak kell feleletet adni arra, vajon a hirtelen gyógyulásnak nem lehet-e egyéb, természetes oka? „Volt egyszer egy Kamara Varieté” Több mint félszáz plakát, sok fénykép, programfüzet, belépőkártya is látható a napokban megnyílt kiállításon, amely a magyar varieté világát idézi fel. Lendvai Géza, a műfaj szerelmese „Volt egyszer egy Kamara Varieté - a Kamara Varieté története 1947-től 1975-ig” címmel mutatja be gyűjteményének legérdekesebb darabjait, a XVIII. kerületi Kondor Béla Közösségi Házban. A Kamara Varieté, a legendás hírű Nagy Endre vezette kabaré helyén jött létre 1938-ban a Teréz körúton Saliay György vállalkozó bábáskodásával. A Kamara Varietét 1949-ben államosították, majd 1954-től a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat kezelésében működött. A műfaj és képviselői az 1970-es évek derekán tűntek el a város szívéből, és az intézmény a Játékszínnek adta át helyét. A rendezők szándéka szerint az egykori Kamara Varieté 1964-es - kisfilmen rögzített, de még eddig nem vetített - szilveszteri műsorát is láthatják majd az érdeklődők Pestszentlőrincen. A mini varietétörténeti bemutató szeptember 30—áig tart nyitva. Száz éve született Gábor Jenő festőművész A száz esztendeje született és huszonöt esztendővel ezelőtt elhunyt Gábor Jenő festőművészre emlékezik kiállításán a Műgyűjtők Galériája, a pécsi Antikart Képkereskedés és a Balassi Könyvkiadó. A XX. századi magyar képzőművészet egy méltatlanul mellőzött alkotóját ismerhetik meg a látogatók a Műgyűjtők Galériájában. Gábor Jenő fél évszázados munkássága alatt egyaránt készített kollázsokat, figurális kompozíciókat, nonfiguratív akvarelle- ket, akttanulmányokat, linó- és fametszeteket, litográfiákat, illusztrációkat. Gábor Jenő 1893-ban született, Pécsett. A képzőművészeti főiskolán Zemplényi Tivadar tanítványa volt. Gábort első alkotói korszaka szülővárosához kötötte, majd az 1920-as években tanulmányutakat tett, járt Franciaországban és Németországban. Az 1940-es évek elején a szegedi Baross Gábor Gyakorló Gimnázium tanára volt, majd az évtized végén költözött fel a fővárosba. Illusztrációkat készített újságoknak, de festőként a hivatalos kultúrpolitika számára nem létezett. A kései tisztelgő tárlat október 8—áig tekinthető meg a Kossuth Lajos utcai aukciós házban. Gábor Jenő sokszorosított grafikáit ez idő alatt a Margit utcai Balassi Galéria mutatja be. Környezetvédelmi tanár szak Szombathelyen Kömyezetvédew. zakos tanárokat is képeznek az új tanévtől a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán - jelentette be Lorenz Sándor, az intézmény kémia tanszékének vezetője. A növénytan és kémia tanszékek keretében működő új szakot a biológiával párban hirdették meg. A hallgatók - az induló évfolyamon tízen vannak - olyan új tantárgyakat tanulnak, mint a talaj-, víz- és levegővédelem, veszélyes anyagok és fel- használásuk, valamint környezetvédelmi jogi ismeretek, s analitikai kémia. Az oklevél birtokában a végzettek eredményesen pályázhatnak majd más, ilyen szakirányú végzettséget követelő munkakörökbe. (MTI) Az autóklub továbbra Is vállalkozó szellemben működik Színesedik a szolgáltatás palettája A Magyar Autóklub salgótarjáni szervezetének tagjai szeptember 20-ai küldöttgyűlésükön ismerik meg, hogy az utóbbi három évben, az alapvetően megváltozott társadalmi, gazdasági körülmények és követelmények között mennyire tudták megtartani, illetve gazdagítani korábbi karakterüket, valóra váltani vállalkozói, szolgáltatói tevékenységükkel kapcsolatos elképzeléseket, miként tudták bizonyítani életképességüket.- Milyen érzéssel áll a tagság elé, hogy tolmácsolja a vezetőség beszámolóját? - kérdeztem Tordai Györgyöt, a Magyar Autóklub salgótarjáni szervezetének elnökét.- Jómagam, de a vezetőség is természetesnek tartja az időnkénti és ilyenkor szokásos megmérettetést. Erre szükség van, hogy az autóklub társadalmi szervezete véleményt tudjon formálni végzett munkánkról. Szívesen tolmácsolom a magunk mögé utasított rövi- debb ciklus eredményeit, annál is inkább, mert ezeket a korábbinál sokkal nehezebb körülmények között értük el. Sikerült megtartanunk a szervezet működőképességét.- Miben nyilvánul ez meg?- A tagdíjemelés kedvezőtlen hatása, a gazdasági környezet erőteljes rosszabbodása ellenére A zöldkártyához szükséges bemérést végzik a salgótarjáni műszaki állomáson. -(archív fotó - Rigó felv.)talpon maradtunk, mert az előző közgyűlésen megfogalmazott célkitűzésünknek megfelelően a vállalkozó és szolgáltató munkánk eredményes volt. Ennek érdekében több intézkedést tettünk. Ide sorolom a környezetvédelmi vizsgáztatást (zöldkártya), a városi mentő- és segélyszolgálat megszervezését. Megvalósítottuk az alvázvédelmet, felkészültünk a Renault gépkocsik garanciális és kötelező javítására. Saját erőből csaknem egymillió forintért vásároltuk meg a futómű beállítást szolgáló berendezést. Immár tizedik esztendeje kimagasló és rangos sporteseménye volt a megyének a Mogürt Salgó-Rallay megrendezése, ami jól szolgálja a város és a megye imázsát, növeli országos ismertségét, felkelti a külföldiek érdeklődését. A romló gazdasági körülmények ellenére az új és gazdaságos vállalkozások bevezetésével, szigorú takarékossággal, árbevételünket évenként folyamatosan emeltük: az 1990 évi 11 millióról 1992 végére 15 millió 800 ezer forintra, miközben tagságunk 7166-ról csaknem 3000-re csökkent. Az eltávozottak nyugdíjasok, kisfizeté- sűek és munkanélküliek, akik nem tudják fizetni a tagdíjat. Közülük igen sokan leállították gépkocsijukat. Bár mindent megtettünk a tagság megmaradásáért, az előbbiek miatt képtelenek voltunk megakadályozni kilépésüket.- Az eddigi eredményes szervezeti, működési felállást a jövőben megkívánják-e tartani, vagy megújítani?- Szervezetünk folyamatosan megújul. Ezt szolgálja az új alapszabály, amely a december 12-ei országos küldöttgyűlésünkön kerül majd elfogadásra. Az ezzel kapcsolatos előkészítő munka másfél éve folyik. A dokumentumba foglaltak szerint jelentősen megnő szervezetünk önállósága és felelőssége, ugyanakkor mozgásterünket többségében mi határozzuk meg. Az elképzelések szerint egy- harmadára csökken az országos vezetőség létszáma, kevesebb tag lesz a mi vezetőségünkben is. Ezzel egyidőben új bizottságok - etikai, likviditási - jönnek létre. A számvizsgáló bizottságot a felügyelő bizottság váltja fel. Az átalakulás a társadalmi környezethez igazodva továbbra is folyamatos marad.- Miként színesedik vállalkozói és szolgáltatói palettájuk?-Nemcsak bővítjük, hanem fel is keltjük az új igényeket. Ezért kapcsolódtunk be az országos hívóhálózatba, ami éjjel-nappal működik és magas európai színvonalat képvisel. Megtartjuk a lakókocsi bérlésének lehetőségét, új szolgáltatásként kínáljuk a külföldi üdüléssel kapcsolatos helyfoglalási tevékenységünket, jelképes ellenszolgáltatásért számítógépes útvonaljavaslatot adunk, felajánljuk bel- és külföldi hitellevél konstrukciónkat. Ismertségünk növelése céljából részt veszünk a megyeszékhely rendezvényein, a sajtóban pedig tájékoztatjuk az autós társadalmat az őket érintő kérdésekről.- Önök felvállalják a klubtagság érdekvédelmét is?- Hálátlan feladat, de foglalkozunk vele, mert az autós társadalmat képviselő legnagyobb szervezet vagyunk, a csaknem 350 ezres tagsággal. Eredményes akciónak tartjuk az 50 ezer aláírással megtámogatott petíciót, ami segített elérni, hogy az illetékesek beszámoljanak: a megemelt benzin árból mennyit használtak fel az útalapba. Egyúttal kértük, hogy az autósokra háruló terhek elviselhetőbbé váljanak. Többmenetes tárgyalás után sikerült meghiúsítanunk a Biztosító Szövetség 1991. évi jelentős díjemelési törekvését, 1993-ra pedig jelentős díjcsökkenést értünk el. Klubjainknak díjmentes jogi szolgáltatást nyújtunk. Mindezeket figyelembe véve továbbra is fontos feladatunknak tartjuk a taglétszám növelését. Venesz Károly
