Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-14 / 214. szám

LÁTÓHATÁR 1993. szeptember 14., kedd 4e Két pályázó van - igazgató még nincs Nem a könyvtáron kell spórolni Még február 4-én történt, hogy Nógrád Megye Közgyű- lé ;e - tekintettel öregségi nyug- di [jogosultságára - visszavonta a Balassi Bálint Könyvtár meg- bizott igazgatójának mandátu­mát. A megüresedett igazgatói sz ék betöltésére pályázatot írtak ki. Hasonló próbálkozásra már k( rábban, a rendszerváltozás kezdetének „holt idényében” is v([lt példa. A külsős, borsodi aspiránst azonban sikerült „elri­asztani” ... A pálya széléről nézve ezt sokan úgy értékelték, hogy a lapokat már régen leosz­tották; a pályázat csupán színjá­téjk. ^Napjainkban azonban szem­mel látható, hogy a „kártyát megkeverték”. A hagyományos stpusban már nem lehet intéz­ményeket irányítani. Igaz, a könyvtár működését veszélyez­teti, hogy a salgótarjáni önkor­mányzat nem teljesíti a megyei közgyűléssel kötött megállapo­dásban vállalt kötelezettségét. Azaz: késve, vagy nem utalja a működéshez szükséges pénzt, miközben más területeken nagyvonalúan viselkedik, (lásd: városközponti fedett garázs bér­leti díj hátralékának csökken­tése.) A Balassi Bálint Könyvtár fennmaradása bizonytalan volt a jelenlegi formában, de sikerült egyezségre jutnia a salgótarjáni és a megyei önkormányzatnak. Az igazgatói pályázat kiírása egy űjabb lehetőség arra, hogy a könyvtár új pályára álljon, szer­vezettségében, tevékenységé­ben fejlődőképes legyen. A pénz helyett a szürkeállományt „forgassák”. A lehetőség megadatott az előre lépésre. Ám kérdés, hogy miként döntenek majd az íté­szek, Nógrád Megye Közgyű­lése. Korill Ferenc, a megyei köz­gyűlés elnöke derűlátó:-A könyvtárigazgató állását öt évre, határozott idejű megbí­zás formájában hirdettük meg, pályázat útján. A pályázati fel­tételek világosak voltak, a ren­deletekben előírtak szerint fo­galmaztuk meg. Ehhez képest semmi engedményt nem tet­tünk, de többletkövetelményt sem támasztottunk, amiből akár az is gyanítható lenne, hogy személyre szabott a pályázat.-Milyen érdeklődés van az igazgató szék iránt?- Két pályázat érkezett erre a felhívásra. Ä pályázatok elbírá­lása folyamatban van. Egyrészt a közoktatási és közművelődési bizottság tesz majd javaslatot a közgyűlésnek, a pályázatok megismerése alapján. Nyilván az adott intézmény dolgozóinak véleményét is ki kell kérni. Ahol egyrészt meg kell ismer­tetni a jelölteket, a jelöltek el­képzelését. Egy másik kör az országos szakmai fórum. Eze­ket összegezve terjeszti a köz­gyűlés elé javaslatát az illetékes bizottság, s a közgyűlés dönt.- Várhatóan mikor?- Szeptember 16-án ül össze a közgyűlés. Oda kerülnek a ja­vaslatok. Két eset lehetséges: a pályázók közül talál alkalmasat a közgyűlés s szeptember 16-án lesz öt évre kinevezett igazga­tója a könyvtárnak. Ha valami­lyen ok miatt nem felel meg egyik jelölt sem, akkor egy újabb kör következik. De erről ne is beszéljünk, ezt csak mint elméleti lehetőséget vázolom.-Az elmondottak alapján a pályázók egyenlő eséllyel indul­tak.- Oldalról nem lehet beke­rülni most a körbe.- Mit lehet megtudni az aspi­ránsokról?- Az egyik pályázó, Oroszné Katona Anna, a másik Fehér Miklós — mind a ketten jelenleg is a könyvtárban dolgoznak. Megfeleltek a pályázati kiírás feltételeinek.-Milyen intézményért folyik a „harc"? Javult-e a megye és a város kapcsolata a könyvtár működtetését illetően?- Azt, hogy javult, nem állít­hatom. Hogy sokkal rosszabb sem lett, az tény. De nem tu­dom, hogy ez igazán erény-e? A városi önkormányzatnak, de nyilván nekünk is komoly feladataink vannak a tekintet­ben, hogy ez az intézmény színvonalas, mindenféle szol­gáltatásokban jó könyvtár, vagy még jobb könyvtár legyen. Ah­hoz, hogy ez teljesüljön, bizo­nyos, elsősorban anyagi kérdé­seket rendeznünk kell. Nem titok, hogy adott eset­ben a városi önkormányzat ré­széről mindenképpen, de ré­szünkről is egy jelentősebb anyagi hozzájárulás kell a könyvtár közös működtetésé­hez, fenntartásához. Szent meg­győződésem, hogy nem a könyvtáron kell spórolni. Hisz ez egy megkérdőjelezhetetlen intézmény; folyamatosan lakos­sági igényt elégít ki. (gáspár) Biztonság csak egymillióig? ilüqalsJ c JioDü t tekben elhelyezett devizabeté­tek tulajdonosait - belföldieket és külföldieket egyaránt - élén­ken foglalkoztatja, hogy mi lenne a devizabetéteik sorsa, ha számlavezető bankjuk fizető- képtelenné válna? Eddig éppen az tette a hazai bankokat különösen vonzóvá még a külföldi devizabetétesek számára is, hogy a betétekért teljeskörű állami garanciát vál­laltak, s a devizanemenként el­térő kamatlábak valamivel ma­Í abbak voltak annál, mint it külföldön fizettek. Elté- n az általános külföldi gya­korlattól, valamint a forintbeté­tektől, a magyarországi deviza­betéteket kamatadó sem ter­helte. Immár egy esztendeje ke­ringenek a hírek arról, hogy a aatadot esetleg kiterjesztik a fvizabetétekre is, ám ez a mai iig még nem következett be. |szont megváltozott a helyzet etétek biztonságát illetően. A Ijeskörű állami kezességet 93. június 30-a óta a betétbiz- |ítás váltotta fel, s ez a devi- etétekre is vonatkozik. betétbiztosítási törvény ónban csak azokra a betétekre terjed ki, amelyeket a hatályba­lépés után, tehát 1993. június 30-át követően helyeztek el. A korábban elhelyezett betétekre, beleértve a devizabetéteket is, aíl állami kezességvállalás to- vábbra is teljesértékűen vonat­kozik addig az összeghatárig, amennyi azon a napon a szám­lája volt. A törvény hatálybalé­pése után történő kivét termé­szetesen mérsékli azt az össze­gét, amelyre a teljeskörű állami helytállás kiterjed, s a későbbi befizetésekre már csak a betét­biztosítás általános szabályai vonatkoznak. Mit tehet ebben a helyzetben az a cég, vagy magánszemély, akinek a bankszámláján forint­bén, vagy akár valutában milliós tételek vannak? Az ésszerűség azjt diktálja, hogy ha nem feltét­lenül szükséges, ne használja a rég^| számlát, új bevételeit és ki­adásait egy újonnan nyitott számláról bonyolítsa. Ezt az új szjyjnlát - mind a deviza-, mind a jforintbetéteknél - érdemes „ppsti.. a már megszokott, hanem vala­melyik másik pénzintézetnél megnyitni, hogy a garancia a le­hető legteljesebb mértékig érvé­nyesüljön. Legyünk arra is tekin­tettel, hogy a biztosított összeg­határt forintban rögzítették, s minden forintleértékelés után csökken a devizabetétek garan­ciájának névértéke. Arról sem szabad megfeled­kezni, hogy egy betéttulajdonos egy bankban lévő összes, 1993. június 30-a után keletkezett kö­vetelését - függetlenül attól, hogy az devizában áll-e fenn, vagy forintban - összesítik, s ha a pénzintézet, amelyben a pénz fekszik, fizetési nehézségekbe kerül,a biztosító először a devi­zabetét kamatait, majd a devi­zabetétet téríti meg, az eredeti­leg kiválasztott valutanemben, majd a forintbetéteket, amíg azok összege el nem éri az 1 mil­lió forintot. A devizabetéteknél a szerződéses kamatlábat, va­lamint a betét pénznemét kibo­csátó ország - az USD esetében az Amerikai Egyesült Államok- öt legnagyobb bankja által az azonos lekötési időre megállapí­tott átlagos kamatláb közül a ki­sebbet veszik figyelembe. A fo­rintbetéteknél a szerződés sze­rinti kamatláb és a jegybanki alapkamatláb közül a kisebbel számolnak. Az 1 millió forinton felüli összeget csődeljárás so­rán, vagy a felszámolási va­gyonból lehet majd - rendsze­rint nagy késsel és veszteséggel — visszakapni. Az ésszerűség tehát azt dik­tálja, hogy jól gondoljuk meg, melyik bankban illetve bankok­ban tartjuk devizán ka:, forin­tunkat. A szokatlanul magas kamatlábat kínálóktól tartóz­kodjunk, hiszen azo magas betéti kamatlábakat a n ;gas hi­telkamatokból próba majd „kigazdálkodni”, irre i an ma­gas kamattal hitelt pe csak az vesz fel, aki azt nem c szándé­kozik visszafizetni. Okos magatartás s, ha a betéteinket több cs ,.ig ne­vén helyezzük el, v; ha nem összpontosítjuk egy bank­ban. Bács Tamás Integráció ; Balassagyarmat. A koráb­ban a dr. Kenessey Albert Kór­ház és Rendelőintézet szakmai felügyelete alá tartozó tüdőbe­teg-gondozó intézet a jövőben várhatóan a megyei önkor­mányzat Nógrádgárdonyban működő tüdőgyógyintézetébe integrálódna. (Arról, hogy meg­történik-e ez a szakmai átrende­ződés, amelyben hamarosan dönt a megyei közgyűlés.) A balassagyarmati intézet azonban a városi önkormányzat tulajdonában lévő épületében működik, s ez a tény felveti a bérleti díj kiszabásának prob­lémáját. A gyarmati önkor­mányzat, a város polgárainak érdekeit szem előtt tartva úgy határozott, hogy a megyei ön- kormányzatnak bérleti díj fize­tése nélkül bérbe adja az épüle­tet, amíg a fenti funkciója megmarad. Üres tanári székek Sóshartyán. Nógrád megyé­ben pedagógus-munkanélküli­ség van, a település általános iskolájában pedig pedagógushi­ány. így reménykedve várta mind az önkormányzat, mind az iskola vezetése, hogy testneve­lés-rajz, kémia-biológia, illetve angol nyelvszakos tanárt sikerül szerezniük a nyári vakáció ideje alatt. A reményeket az is táplálta, hogy több lapban hirdetést ad­tak fel, értesítették a megyei munkaügyi központot is - még­sem tolongtak az üres álláso­kért. Sem az átlagosnál maga­sabb bér, sem a két üresen álló szolgálati lakás nem bizonyult hatékony mézesmadzagnak. Végül sikerült szert tenniük egy középfokú angol nyelv­vizsgával rendelkezőre, aki óra­adóként vállalta a tanítást. A ta­nárhiányon belső átszervezéssel segítettek - ez azonban csak átmeneti megoldás. Nógrádban pedig továbbra is létezik pedagógus-munkanélkü­liség ... Azt gondolom ... Ideje volt, hogy a két régi el­lenség, a zsidó állam és a Pa­lesztin Felszabadítási Szerve­zet megbékéljen egymással. Vi­lágpolitikai jelentőségű az esemény: Izrael elismeri a PFSZ-t, a PFSZ megváltoz­tatja alapokmányát és nem vonja kétségbe Izrael létezési jogát. Most aztán már lehet tárgyalni békés, államépítő dolgokról: autonómiáról, terü­letekről és a többiről. A két nagymúltú nép hábo­rúja évtizedekig állandó té­mája volt a világnak, amit a szemben álló két tömb igyeke­zett is kihasználni, mindkettő a maga javára. Jellemző volt a mi térségünkre, a keleti blokkra, hogy sokáig csak részigazságokat, illetve egyol­dalúságokat kaptunk a prob­léma lényegéről, nehogy a tel­jes valóság megmutatása „megzavarja" ideológiailag tiszta gondolkodásunkat. Nem értettük, a zsidók miért hada­koznak olyan „ muszáj-Herku­lesként” , miért ragaszkodnak foggal-körömmel új vagy meg­hódított területekhez, és szán­tuk a szülőföldjükön földönfu­tóvá tett palesztinokat. Csak a széthullás előreha­ladtával derült ki - az idegen nyelven nem olvasó, nem be­szélő, külföldi kapcsolatokat nem tartó - honfitársaink előtt, hogy nemcsak a terroristáknak bélyegzett palesztinoknak van jó okuk a küzdelemre, de a zsi­dóknak is, hiszen az arabok ál­tal való el nem ismertségük a folytonos veszélyeztetettséget, a jogos félelmet jelentik a szá­mukra. Az elüzetést, a meg­semmisítést kívánták meg­előzni. Ennek az abszurd helyzetnek most örökre vége lehet. Még i akkor is, ha mindkét oldalon vannak ellenzői Rabin és Ara­fat tettének. Remélhetjük, hogy hosszabb távon az ö józansá­guk diadalmaskodik, mert a tisztességes emberek élni, épí­teni akarnak - és nem ölni, rombolni. Persze a békemegái- . lapodással a normális zsidó­palesztin együttéléshez még csak az alapot teremtették meg. A politikusoknak még nagyon sokat kell dolgozniuk a * mindkét népet kielégítő, igaz­ságos megoldásokért, (sulyok) Ismét sziámi ikrek A philadelphiai kórházban megpróbálják szétválasztani az egy hónapos, mellkasuknál összenőtt sziámi ikerpárt. A szülőknek kell eldönteniök, hogy a két kislány, Angela és Amy közül, me­lyiknek az életéért harcoljanak az orvosok. FEB-fotó Szerdán egyeztetnek Képző- és iparművészeti beruházások Nógrád megye, valamint a Képző- és Iparművészeti Lekto­rátus szakemberei a jövő évi megyei képző- és iparművészeti beruházások koordinált finan­szírozásának lehetőségeit vitat­ják meg szeptember 15-én Bu­dapesten. Az idei esztendő vé­gére, illetve a jövő év elejére el­készülő új általános iskolák környezetében tervezik a leg­több ilyen új képző- illetve iparművészeti beruházást. így valószínűleg Luciáivá, Ka- rancsság és Bércéi gazdagodik valamilyen alkotással. Óriáshologram-kiállítás Salgótarjánban Óriáshologram-kiállítás nyí­lik szeptember 15-én Salgótar­jánban, a Nógrádi Történeti Múzeumban. A kiállítás e na­pon már 10 órától megtekint­hető lesz, a megnyitóra 16 óra­kor kerül sor: Tolnai Gábor fi­zika szakos középiskolai tanár szól a hologramról, illetve a ho­lográfia elvéről, amelynek fel­fedezése a magyar Gábor Dé­nes nevéhez fűződik.-Mitől óriáshologram?- A háromdimenziós képek méretei miatt, 1,5x1,5 méteres képeket is bemutatunk, amelyek valójában lebegnek a térben — mondja Soltész Agnes, a kiállí­tás szervezője. - A bemutató nemcsak technikailag, hanem fotótörténetileg is érdekes, a fo­tóművészet jelenlegi állását is mutatja. A mostani kiállításon már színes hologramok is van­nak, a képeken az eredeti színe­ket látjuk, eltérően a korábbi, hagyományos hologramoktól.- Kinek ajánlják a kiállítást?- Kicsiknek és nagyoknak egyaránt, de különösen hasznos lehet a fizika és rajz szakos pe­dagógusoknak, akiket várunk, tanítványaikkal együtt. A kiállí­táson a képeken kívül ismeret- terjesztő filmeket is vetítünk a lézerről, illetve a holográfiáról. Kérésre, a kazettákat az intéz­mények rendelkezésére bocsát­juk másolásra, ingyenesen. A gazdálkodó szervezetek a legrosszabb adósok A csődhöz is egyetértés kell (Ferenczy Europress) Aki külföldön vásárol nagyobb ér­téket, annak tisztában kell len­nie azzal, hogy a behozott áru után vámot, áfát és statisztikai illetéket kell fizetnie.- Hogyan tudja behajtani jo­gos követeléseit a vám- és pénz­ügyőrség azoktól, akik nem fi­zetnek? - kérdeztük Borbélyné dr. Kovács Jolántól, az országos vámparancsnokság vámbesze­dési osztályának vezetőjétől.-A gazdálkodó szervezetek­kel a legnehezebb a dolgunk. Nem célunk, hogy tönkremen­jenek, hogy a fizetési nehézsé­gek miatt felszámolásra kerül­jenek, hiszen nagyon sokan azért tartoznak az államnak, mert nekik is tartoznak mások. Ördögi kör ez, amiből szeret­nénk végre kitömi. Tavaly úgy csökkentettük kintlevőségein­ket, hogy azoknak a cégeknek, amelyek fizetési készséget mu­tattak, év végéig átütemeztük a hátralékukat.-Minden adós iránt ilyen tü­relemmel viseltetnek?- Akik többszöri felszólításra sem hajlandók rendezni a szám­lát, illetve legalább megállapo­dást kötni a vámszervekkel a fi­zetési feltételekről, azok ellen megindítjuk a végrehajtást, vagy végső esetben felszámo­lási eljárást kezdeményezünk.- Sok gazdálkodó szervezet egyszerűen öncsődöt jelentett be. Tőlük hogyan hajtották be a tartozásukat?- A csődeljárást követő 90 napos moratórium után - az egyezség alapján - általában részletekben megfizették a hát­ralékot. Mások a felszámolás befejezését követően rendezték tartozásukat. Az állami adóssá­gok ugyanis elsődlegességet él­veznek a megszűnő cégek va­gyonának értékesítésekor.-A csődtörvény 1993. szep­tember 3-án életbe lépett módo­sítása nehezíti vagy könnyíti a behajtást?- Gyakorlatiasabbá és meg- nyugtatóbbá válik az eljárás, mind az adósok, mind pedig a hitelezők szempontjából.-Megszűnik a kötelező jel­legű öncsőd-bejelentés. ?- Ezentúl ahhoz, hogy csődöt jelenthessen be egy cég saját maga ellen, illetőleg megkap­hassa a 90 napos moratóriumot, a hitelezők egyetértésére is szüksége lesz. Tehát a jövőben a csődtárgyalás előtt tudni fog­juk, melyik adósunk, milyen gazdasági helyzetben van és nem ér majd minket sem várat­lanul, ha csődeljárás kezdődik egy-egy cég ellen. A csődeljá­rás iránti kérelemben ezentúl közölni kell a gazdálkodó adó­számát, ami megkönnyíti az azonosítást. Bizonyos cégek ugyanis nem ritkán több adó­számmal „dolgoznak”, megté­vesztve a hitelezőiket. Erre ezentúl nem lesz módjuk. To­vábbi kedvező változás, hogy a hitelezők többségének döntése kötelező érvényű lesz a kisebb­ségre nézve: ez biztosíték arra, hogy mindenki hozzájuthasson a pénzéhez, vagy annak leg­alább egy részéhez. Ki kell még emelnem, hogy a csődeljárás­ban a bíróság a hitelezői érde­kek védelmére vagyonfelügye­lőt rendel ki. Ez eddig nem így volt.-Hány csőd- illetve felszá­molási eljárásban érintett jelen­leg aVPOP?- Az első fél évben 227 csődeljárásban voltunk érdekel­tek. Ez a VPOP több mint 4 mil­liárd forint kintlevőségét érinti. Egyezségi tárgyalások után 89 esetben sikerült megállapod­nunk a tartozás rendezéséről. A felszámolási eljárások sajnos, sokkal eredménytelenebből végződnek! Az ügyek gyakran évekig elhúzódnak, s a járandó­ságunknak végül csak kis ré­széhez jutunk hozzá. Idén 432 felszámolási eljárásba kapcso­lódtunk be, amelyből 5,7 milli­árd forinthoz szerettünk volna hozzájutni, eddig mindössze 6 eljárás fejeződött be, 50 száza­lékos sikerrel. 147 céggel több mint 8,7 milliárd forint tartozás átütemezésére kötöttek megál­lapodást. Ebből eddig - az áfát is beleértve - 3,2 milliárd forint folyt be az államkasszába. Domi Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents