Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-14 / 214. szám
KÜLFÖLD 1993. szeptember 14., kedd Chilei puccsjubileum lKét személy életét vesztette es legalább nyolcán megsebesülték a hét végén a chilei puccs huszadik évfordulóján Santiagó- ban megrendezett tüntetésben. Pénteken már volt egy tüntetés a fővárosban, és az ugyancsak ösz- szecsapásba torkollott. A rohamrendőrök, akárcsak egy nappal korábban, ismét könnygázgránátokat vetettek be a Mo- | neda elnöki palota elé vonuló diákok ellen. • Öngyilkos katonák Bulgáriában Az utóbbi két évben megduplázódott a bolgár fegyveres erők poraiban az öngyilkosságok szá- Itia. A korábbi években átlagolván 30-35 öngyilkosság ügyében .folytatott vizsgálatot az ügyész- fiaég, míg tavaly és az idén 60 eset- ■jfren. Michnik politikai jóslata SB Adam Michnik, az egykori 'lengyel ellenzék egyik vezéralakévá a Gazeta Wyborcza hétvégi Számában foglalkozott a baloldal Esetleges választási győzelmével. Mint írta, joggal örülnek a posztkommunista szervezetek vezetői, dinivel a fölmérések az ő győzelmüket ígérik, amire viszont a kommunistaellenes ellenzékből kinőtt politikusok hisztérikusan reagálnak, a kommunizmus visz- -szatérésének rémével ijesztgetve aá választókat.-r Ír A-.-i Nincs közel a rendezés Abháziában-i Komoly veszélybe került az /abháziai rendezés, miután az ab- ház parlament kilátásba helyeznie: Szuhumi nem vesz részt ezentúl a rendezés céljából életre hívott háromoldalú bizottság munkájában, ha Grúzia nem teljesíti maradéktalanul a fegyverzet és csapatok kivonására vonatkozó eddigi határozatokat. Az abház vezetés* azt is sérelmezi, hogy az utóbbi időben a grúz sajtó mind hevesebb abházellenes propagandát folytat. Megoldódhat a Kuril-szigetek vitája II Gennagyij Burbulisz, Borisz Jelcin volt tanácsadója szerint megoldható a Kuril-szigetekkel kapcsolatos orosz-japán területi yita. Burbulisz tokiói látogatásából hazatérve elmondta: az új japán kormány az egy évvel ezelőttihez képest lényegesen realistábban viszonyul Oroszországhoz, ami záloga lehet annak, bogy az orosz elnök tervezett őszi japán útja hasznos lesz. Tengert utánzó uszoda A gyámállam fővárosában izraeliek és palesztinok Aláírták az elvi nyilatkozatot Az esemény súlyához méltó ünnepélyes keretek között, Bili Clinton amerikai elnök, Jichak Rabin izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin vezető „védnöksége” alatt írták alá helyi idő szerint hétfőn a Fehér Ház kertjében az izraeli-palesztin elvi nyilatkozatot, amely rögzíti a Ciszjordániában és a Gáza-övezetben létrehozandó palesztin autonómia alapjait. Az okmányt izraeli részről Simon Pe- resz, a palesztinoktól Abu Mazen (Mahmud Abbasz) látta el kézjegyével. Jóllehet, magát az elvi nyilatkozatot Oslóban, Párizsban, Tuniszban és Jeruzsálemben dolgozták ki, az aláírási ünnepség helyszíneként mégis Washingtonra esett a választás. A döntésnek nem csupán jelképes jelentősége van, hanem gyakorlati oka is. Az Egyesült Államokra ügy tekintenek az érintett felek, mint a tárgyalások fölött „gyámkodást vállaló keresztapára”, aki azzal, hogy otthont ad a ceremóniának, a jövőre nézve is — teljes diplomáciai hatalmát és befolyását latba vetve — elkötelezett marad kezeskedő-garantáló szerepe teljesítése mellett. Washingtonban egyszer már megrendeztek hasonlóképpen áttörést jelképező eseményt: az egyiptomi-izraeli békemegállapodást szintén a Fehér Ház kertjében írták alá, igaz, nem a déli, hanem az északi részen. (A történelem más értelemben is kísért: ugyanannál a diófaasztalnál foglaltak helyet az aláírók, mint 1979- ben). Harmadsorban a biztonsági megfontolások is Washington mellett szólnak. A neves vendégek közül elsőként Jasszer Arafat érkezett meg vasárnap este, hagyományos fejkendőjét viselve, ám oldalfegyvere nélkül. Legutóbb 1974-ben járt amerikai földön, akkor New Yorkban az ENSZ-közgyűlés ülésszakán elhangzott beszédében azt hangoztatta: egyik kezemben pisztolyt tartok, a másikban olajágat. Most csak az utóbbit hozta magával. Az izraeli küldöttség érkezését közép-európai idő szerint a reggeli órákra jelezték. A magasztos pillanatok elmúltával, azután, hogy a tinta megszáradt az elvi nyilatkozatot tartalmazó papírokon, megkezdődhetnek a hétköznapi, előreláthatóan megtorpanásokkal tarkított tennivalók, az időrendhez kötött végrehajtást szavatoló gyakorlati intézkedések. A most bevezetendő — első lépcsőként a Gáza-övezetben és a Jordán folyó nyugati partján fekvő Jerikóban megvalósítandó — önkormányzat átmeneti közigazgatási szerkezetként fog működni. A második év végétől kezdve a feleknek meg kell kezdeniük a tárgyalásokat a végleges rendezésről. nt A Parlamentek Parlamentje-A „Parlamentek Parlamentje” egyike a legrégebbi nemzetközi Szervezeteknek, sőt a politikai szervezetek közül a legnagyobb úiúlttal rendelkezik. 1888. október 31-én alakult meg Párizsban, a századvég egyre inkább fenyegetett légkörében, a problémák békés elsimításának vágyával. Létrehozói hittek abban, hogy valamiféle ppinzetközi döntőbíróság léte és tevékenysége elkerülhetővé tenné a viszályok fegyveres konfliktussá fajulását. Az új intézmény első nemzet- k izi értekezletét 1889. október 3 )-án tartotta Párizsban. Azóta é rente kétszer tanácskoznak a t: gországok képviselőcsoportjai, leszámítva a két világháború ékeit, amikor szünetelt az alap- V ;tően békére irányuló szervezet tevékenysége. Bar gyakorlati döntéshozó jogköre nincs, az IPU nemzetközi tekintélye, sokoldalú kapcsolatai az egyéb nemzetközi szervezetekkel, mindenekelőtt az ENSZ-szel, garanciát nyújtanak arra, hogy a találkozók tapasztalatai, a munkabizottságokban elfogadott álláspontok és értékelések visszahatnak a kormányok politikájára is. Mindebből következik, hogy a konferenciák napirendjén min- djg az adott idő legégetőbb kérdései szerepelnek. Eredeti célja szerint a szervezet a békét, a nemzetközi együttműködést hivatott ápolni. Véleményt nyilvánít minden olyan nemzetközi kérdésben, amelyet parlamenti akciókkal megoldhatónak vél, segíti a parlamenti demokratikus intézmények fejlesztését, valamint a parlamentek tagjai közötti személyes kapcsolatokat és az egyes törvényhozások közötti párbeszédet. Tevékenysége homlokterében a következő nemzetközi horderejű kérdések állnak: nemzetközi biztonság és leszerelés; parlamenti, törvénykezési és emberi jogi kérdések, apartheid, fajüldözés; gazdasági, szociális, kulturális és környezetvédelmi problémák; kisebbségi, etnikai kérdések; népesedési és egészségügyi gondok, a „harmadik világ” problémái. 1973 óta az IPU meghatározott, az egyes képviselőcsoportok által javasolt tárgykörökben szervez konferenciákat, illetve konferenciasorozatokat. Az IPU alapnyilatkozatát 1922-ben a bécsi konferencián fogadták el. Központja 1921 óta Genf. A szervezet végső felépítését az 1983-as szöuli értekezleten alakították ki. Eszerint az IPU a tagállamok parlamenti kép viselőit az öntevékenység alapján tömörítő nem kormányközi szervezet, amelynek legfőbb szerve az Interparlamentáris Konferencia. A konferencia tanácskozásai között az Interparlamentáris Tanács irányítja a munkát, amelyben a nemzeti parlamenti csoportok két-két küldöttel képviseltetik magukat. A konferencia választja meg a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot és a főtitkárt, aki az Interparlamentáris Irodát irányítja. A tanács elnöke 1988. szeptembertől a szenegáli Daou- da Sow, a főtitkár a szintén 1988- ban megválasztott francia Pierre Cornillon. Az IPU tagjai lehetnek minden olyan szuverén ország törvényhozói, amelyek a népképviseleti demokrácia megkívánt szintjén állnak. Több országot (pl. Argentínát, Libériát, Líbiát) eppen parlamentjük feloszlatása, katonai puccs miatt zártak ki, illetve függesztettek fel. 1954 után az akkori szocialista országok parlamenti csoportjai is tagjai lehettek a szervezetnek Kína kivételével, valamint az önállósult volt gyarmatok is a tagállamok sorába léptek. 1993-ban 116 ország képviselői vesznek részt az IPU értekezletein. Magyarország egyike a szervezet alapító tagjainak, sőt a végrehajtó bizottság tizenegy tagjának egyike is magyar. Idén szeptember 13-18. között Canberrában tartják az IPU 90. konferenciáját, amelyen kiemelten foglalkoznak az idős korosztály szociális és egészség- ügyi védelmével, valamint a fegyveres konfliktusövezetek humanitárius segélyezésével. Tart még a Barija Luka-i zendülés Tudjman felhívása Franjo Tudjman horvát elnök tűzszüneti felhívást tett közzé, felszólítva katonáit, hogy szüntessenek meg minden akciót a horvátországi krajinai szerb erők ellen. Tudjman ugyanakkor nem adott parancsot arra, hogy vonják vissza a horvát csapatokat a napokban elfoglalt településekről, sőt szerb jelentések szerint páncélosok indultak el horvát támaszpontokról Okucani irányába, hogy megszüntessék a Zág- ráb-Belgrád autópálya szerb blokádját. A krajinai szerb erők a Zágráb melletti települések elleni rakéta- támadás után közzétettek egy listát, ami azokat a célpontokat tartalmazza, amelyeket a szerb erők tűz alá vesznek, ha folytatódik a krajinai horvát offenzíva. A célpontok között szerepel fél tucat zágrábi objektum, katonai létesítmények, s Fiume egyes körzetei is. A boszniai szerb vezetés részben a horvátországi és boszniai hadműveletekre való hivatkozással sürgeti a pénteken kirobbant Banja Luka-i katonai zendülés mielőbbi lezárását. Banja Lukán a lázadó katonai alakulatok változatlanul ellenőrzésük alatt tartják a várost, s hiába érkezett a helyszínre Radovan Karadzic boszniai szerb elnök, egyelőre még meg sem kezdődtek a tárgyalások. A katonák a helyi háborús nyerészkedők megbüntetését követelik, s már őrizetbe vettek több dúsgazdag helyi polgárt. Fenyegetőzik a szerb közlekedési miniszter Kétoldali blokád a Dunán Világszenzáció: Japánban nemrég megnyílt a tengert és a tengerparti strandot utánzó uszoda. Abban óriási hullámok vannak, továbbá homok, és mindaz, amit az ember egy tenger partján megtalálhat. (FEB-fotó) Zarko Katie szerb közlekedési miniszter kijelentette, hogy komoly következményei lesznek annak, ha Magyarországon újra feltartóztatnak Jugoszlá viába tartó gyógyszerszállítmányokat. — Ha ez újra megtörténik, keményen visszavágunk — mondta a miniszter a Vaskapu melletti Donji Milanovácon megtartott sajtótájékoztatóján, anélkül, hogy az ellenlépésekről részletekbe bocsátkozott volna. Katie arra utalt, hogy a nyáron a magyar határon nem engedtek át egy szállítmányt, amelyet egy francia segélyszervezet küldött Boszniába. A magyar határon — mint emlékezetes — az ENSZ szabályainak megfelelően jártak el, s azért nem engedték át a szállítmányt, mert nem volt megfelelő a dokumentáció. Zarko Katie a hiányos és nem megfelelő dokumentációval kapcsolatos kérdésre válaszul az MTI tudósítójának kijelentette, hogy a papírok ebben az esetben nem voltak lényegesek, látniva- lóan gyógyszerszállítmányról volt szó, s az osztrákoknak semmilyen kifogásuk sem volt, amikor náluk haladt át a szállítmány. — Inzulin-szállítmány várakozott a határon, s emiatt gyermekek élete is veszélybe került — fűzte hozzá a miniszter. A dunai blokáddal kapcsolatban kijelentette, hogy Jugoszlávia számára az ENSZ 820-as határozata óriási problémákat okoz, de továbbra is fenn akarják tartani a szabad hajózást — ha a külföldi hajók befizették az illetéket, ha a rakomány nem tartalmaz környezetszennyező anyagokat, s ha minden okmányt rendben bemutatnak, szabadon hajózhatnak. Az MTI kérdésére, hogy ezek szerint a szerb közlekedési miniszterhez lehet-e fordulni segítségért, ha a Fehér Rózsa nevű szerb szervezet tagjai ismét magyar hajókat tartóztatnak fel, Zarko Katie miniszter kijelentette: erőszakkal nem léphetnek fel ezekkel az akciókkal szemben, mivel átmeneti jelen: ségről van szó, s mert érthető a felháborodás a dunai blokád miatt. Katie egyébként elmondta azt is, hogy október végéig üzembe helyezik a vaskapui jugoszláv zsilipeket, s így ki tudják kerülni a román zsilipeket. A jugoszláv hajókat — összhangban az ENSZ szigorú előírásaival -*- egy ideje már nem engedik át a román vámszervek. (MTI) i Amerikai űrállomás, orosz űrhajókkal Az Egyesült Államokban új űrállomást készítenek, amelyhez a Földdel való összeköttetést biztosító űrhajókat és az irányítási rendszert az oroszoktól veszik át. Az űrállomást eredetileg „Szabadság állomásnak ” akarták nevezni, később azonban „Alfa” állomásra változtatták az elnevezést. Daniels. Goldin, az Amerikai Kutatási Hivatal egyik vezetője elmondta az AP amerikai hír- ügynökségnek, hogy olyan tervet dolgoztak ki, amely orosz közreműködést tartalmaz. A terv szerint két orosz Szojuz űrhajó fogja biztosítani az összeköttetést a Földdel. A Szajuzo- kon fognak az amerikai asztronauták ide-oda közlekedni, s a két orosz űrhajó terhet is szállít majd az amerikai űrállomásra. A szenátus évi 2,1 milliárd dollárt szavazott meg az űrállomás építésére. Az elképzelés szerint 19 repülés szükséges ahhoz, hogy az Alfa űrállomás teljesen elkészüljön, és az asztronauták hosszabb időt tölthessenek rajta. Kínai reklámdzsungel „A melegvizes csap, melyből nem folyik meleg víz, a fogkeféden grasszáló csótányok, a piszkos lepedők, melyek miatt az egész éjszakát felöltözve töltötted el — mindez ismert számodra, aki megszálltál már kínai szállodákban. Meglehet, e dolgok távol is tartottak egy jó ideig Kínától. Ám ezentúl, ha a kínai szállodai állapotokról számolsz be barátaidnak, tedd mindig hozzá: kivéve a kunmingi Green Lake Hotelt. Biztos lehetsz benne, hogy ott mindig van meleg víz, az ágyneműd mindig friss és illatos, a rendszeres rovarirtásnak köszönhetően nem nyugtalanítanak csótányok, s ha ébresztést kérsz, időben felébresztenek. A Green Lake Hotel árakban körülbelül ugyanott van, mint a többi kunmingi szálloda, viszont minden más tekintetben magasan fölöttük áll. Ha errefelé utazol, jöjj hozzánk, s mi megóvunk a többi hotel borzalmaitól, biztosítjuk zavartalan kényelmedet.” Ez a hirdetés a China Daily című, külföldieknek szánt, angol nyelvű kínai lapban jelent meg igen nagy teljedelemben. A konkurencia ilyen nyakló nélküli becsmérlése nem vall éppen kifinomult üzleti etikai érzékre, s ráadásul nem is teljesen helytálló. Tagadhatatlan, hogy a kínai szállodák jelentős részére jellemzők a fent leírt állapotok, de az is tény, hogy sok nagyvárosban szép számmal vannak már világ- színvonalú hotelek is. A bimbózó piacgazdaság megannyi új, távolról sem mindig kedvező jelenséget szült a kínai gazdaságban és társadalomban. A legszembeötlőbb probléma a versenyszabályok hiánya, ami a hirdetések anarchiájában, s helyenként — mint a fenti példából is látszik — gátlástalanságában is megmutatkozik. Nemrégiben a közép-kínai Vuhan városában külföldi újságírók megkérdezték egy sajtóértekezleten a város vezetőitől: miért engedik meg, hogy hatalmas és éktelen hirdetőtáblák eltakarják a város legszebb műemlékeit? A piacgazdasági átmenet állami vezérlése, ahogyan azt a Kínai Kommunista Párt XIV. kongresz- szusa eltervezte tavaly októberben, nemigen akar sikerülni. A hatóságok számos új jelenséggel láthatólag nem tudnak mit kezdeni, többnyire csak a tiltás vagy szabadjára engedés ellentétpárjában gondolkodnak. Ami a reklámtevékenységet illeti, az egyelőre a legnagyobb szabadságban, illetve inkább szabadosságban buijánzik. moi Ausztrália függet- lenedik — Valakinek a trónja inog — tndják tapintatos brit kommentátorok, arra célozva, hogy Paul Keating ausztrál miniszter- elnök néhány nap múlva a skóciai Balmoralba utazik, és udvariasan közli II. Erzsébet királynővel, hogy a világ hatodik legnagyobb országa 2001-ig köztársasággá válik. Ausztrália lakosságának egy- harmada ázsiai, és meg nagyobb a nem brit európaiak aránya. Az ország gazdasági-politikai jövőjét a japán-ázsiai vonzáskörben látja, és ennek jeléül meg akarja szüntetni a távoli brit korona fennhatóságát. Friss felmérések szerint a lakosság 50-70százaléka köztársaságot akar II. Erzsébet államfősége helyett. Megfigyelők szerint az ausztrál dominó sok mást is ledönthet. A pápua-új-guineai kormányfő, Paias Wingti is fölvetette már a köztársasággá válás lehetőségét. Közvélemeny-kutatások szerint Új-Zélandis szívesen követné az ausztrál példát, ha az megvalósul. Negyedszázados ország 25 éves királya Szváziföld kettős jubileuma III. Mswati)/árk\y fején tolikoronát, vállán leopárdbőrt viselt azon a kettős jubileumi ünnepségen, amelyet a minap rendeztek Mbabane-ban, a Szváziföldi Királyság fővárosában. Az ország 25 évvel ezelőtt nyerte el függetlenségét, s a király 25 éves lett. Mswati, aki 1986-ban lépett trónra, 18 éves korában, az ünnepségen szemlét tartott a vörös egyenruhába öltözött díszőrség sorai előtt, és televíziós beszédben szólította fel az ország 800 ezer lakosát a békére és a hagyományok tiszteletére — írta az AP amerikai hírügynökség tudósítója. A Szváziföldi Királyságban az uralkodó dönti el a legfontosabb kérdéseket, bár van parlament is. Politikai pártok azonban nincsenek, s a választásokat törzsi alapon tartották meg. A fiatal, modern neveltetésű szváziak több demokráciát és nagyobb politikai szabadságot követelnek. Mswati megígérte, hogy hamarosan új alkotmányt kap az ország. Addig azonban a király rendeletekkel kormányoz.
