Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-13 / 213. szám

1993. szeptember 13., hétfő SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE 5-Ha egy szóval akarjuk mi­nősíteni, milyen Salgótarján költségvetése?- Egy szóval? Gyengélkedik.-Amikor az ország költség­vetése rosszul áll, akkor az el­lenzék azt mondja, a kiadási ol­dalt kell minél jobban lecsök­kenteni. Mennyire lehet ezt kivi­telezni Salgótarjánban?- Természetesen ez az elv érvényesül Salgótarjánban is. Hogy ezt hogyan lehet meg­tenni, ez a nehéz kérdés. Az in­tézményeket működtetni kell, ez az a terület, ahol évközben nem tudunk kiadásokat csök­kenteni. Kimondtuk viszont a költségvetésben, hogy a beter­vezett új beruházások - ame­lyekre nagyon kevés pénz van - akkor indülhatnak, ha a fedeze­tük meglesz, mégpedig a priva­tizációs bevételekből.- Erről tudjuk, hogy keve­sebb pénz jött be a tervezettnél.- Igen. Azt mondjuk, bár igen magasan állapítottuk meg a bevételt, azt szeretnénk, ha leg­alább 80 százalékos teljesítést érnénk el. A telekértékesíté­sekre gondolok, a bérbe adott önkormányzati tulajdonú helyi­ségekre, amelyeket a bérlők megvennének. Most viszont egy kis bizonytalanságot teremt a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló törvény, mert úgy tűnik, hogy akik megvették volna eze­ket, megvárják a jövő esztendőt.-Mennyire javít a helyzeten az állami támogatás? ^ A normatíva, a személyi jövedelemadó időarányos része havonta, rendszeresen és üte­mezve érkezik. -Ugyanakkor a céltámogatások elmaradtak. Azok a munkák, amiket céltá­mogatáshoz kötöttünk - mint pl. a zagyvarónai szennyvíztisz­tító -, nagy valószínűséggel el­maradnak.- Bevételi oldalon mennyit számítanak a helyi adók?- Százmillió forint volt a be­vételi tervünk. Hetven százalé­kon felüli összeg jött be helyi Zalaegerszegtől Miskolcig, Békéscsabától Salgótarjánig mintegy százötven akvarista jött el arra a salgótarjáni kiállításra és vásárra, amely e hét végéig tart nyitva Salgótarjánban a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban. A kiállítást a tizenharmadik éve működő salgótarjáni akva­rista stúdió rendezte. Amint ezt Werner Ottótól, a titkártól megtudtuk: az első hé­ten többszázan látogatták meg a kiállítást. Elsősorban a gyere­kek, a tanulók nézegetik kedv­telve és sóvárogva a csodálatos látványt nyújtó halakat. Bizonyára csak kevesen tud­ják, hogy Salgótarjánban van egy lelkes fiatal gárda, amely­nek tagjai nemcsak a saját szó­rakozásukat keresik, de szíve­sen cselekszenek mások érde­kében is. A BIT-NODISZ kis csapata olyan fiúkból és lá­nyokból áll, akik nemcsak Sal­gótarjánban szerveznek or­szágra szóló rendezvényeket, hanem maguk is szívesen utaz­nak hasonló jellegű rendezvé­nyekre az ország más részébe. A salgótarjániak kiemelkedő rendezvénye - immár harmadik éve - az országos kempingta­lálkozó, amelyet az idén a há­romnapos vidám vásár kereté­ben tartották meg. Sokan el­mondták, hogy örömmel jönnek ide, mert a Karancs-Medves környéke csodálatos. A rendezvények tapasztala­tairól beszélgettek, a jövőt ’ter- vezgették a napokban a fiatalok, s azt latolgatták miként lehetne ennek a környéknek a szépsé­gét, adottságait jobban haszno­sítani, szervesen bekapcsolni a vidéket az ország vérkeringé­sébe. Elképzelések, tervek van­nak, amihez persze önmagában nem elegendő a lelkesedés, az önzetlen tenni akarás, elkelne az anyagi segítség is. támogatása cél kell, hogy le­gyen az önkormányzat számára, ezért is jött létre a Nógrád Me­gyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.- Van-e ön szerint olyan in­tézmény a városban, amelyik elégedett a költségvetésével?- Emberek.sem, intézmények sem szoktak elégedettségről be­szélni. De remélem, hogy az in­tézményeink döntő része külö­nösebb zavarok nélkül fog mű­ködni a kapott költségvetéssel az esztendő végéig. El kell mondanom, hogy az év hátralévő részére vonatko­zóan meg kell fontolnunk a költségvetés módosítását. Vá­rosüzemeltetésre nem tudtunk többet tervezni, mint tavaly, márpedig minden drágább. Itt komoly anyagi gondjaink van­nak. Műszakilag kifogásolható a garzonház két liftjének álla­pota. Egy ilyen lift felújítása tízmillió forint, ami a város- üzemeltetésre szánt pénz nagy része. Halaszthatatlan fenntar­tási tevékenységeink vannak a bérlakásainkkal. Több pénz kel­lene a köztisztaságra is.-Honnan lehet erre átcso­portosítani?- Ez nehéz kérdés, ezen gon­dolkodunk. - Dudellai ­Salgótarján és környéke Évforduló • Mátraszele. Száz évvel ez­előtt kezdődött az elemi iskolai oktatás a községben. A jeles év­fordulóról megemlékeznek a mátraszeleiek. Az iskolában már készülnek a családias ün­nepségre, amelyet szeretnének rövidesen megtartani. Fogadónap • Salgótarján. Detre Jenő, a városi önkormányzat alpolgár­mestere szeptember 15-én, szerdán reggel 8 órától 12 óráig, illetve 14 órától 16 óráig tart fogadónapot a városháza 5-ös szobájában. Vendégszereplés • Kazár. A községi hagyo­mányőrző csoport - a török If­júsági és Sportminisztérium meghívásának eleget téve - vendége a napokban zajló anka­rai nemzetközi néptáncfeszti­válnak. A csoport a több alka­lommal is fellép. Gondoskodás • Bárna. Noha a községi ön- kormányzat sem dúskál a pénz­ben, mégis példásan gondosko­dott az oktatásban részt vevő fi­atalokról. A tanév eleji beisko­lázási gondok enyhítése érde­kében a község óvodásai, isko­lásai, egyetemistái között 800.000 forintot osztottak szét. „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Életmentő vizsgálatok A megyei kórházban dr. Márton Alpár és Molnárné Varga Beáta szövettani vizsgálatokat végez a sikeres gyógyítás érdekében. Akvaristák bemutatója Megismertetni e szép környéket az országgal Akik a közösségért dolgoznak Hogyan lehet egyszerre közigazgatási és vállalkozási az önkormányzat? Ha egy szóval akarjuk minősíteni, Salgótarján költségvetése: gyengélkedik Mivel lehet csökkenteni a kiadási oldalt, mennyit segít a város helyzetén a helyi adó és az állami támogatás, mennyi pénzt hoz­nak az önkormányzat vállalkozásai, van-e olyan intézmény a városban, amelyik elégedett a költségvetésével? Ezekről a kér­désekről beszélgettünk a költségvetés első féléves teljesítése kapcsán dr. Zsély Andrással, Salgótarján polgármesterével. adókból. Lakossági adót nem vetünk ki ezután sem, de a jövő esztendőre vonatkozóan módo­sítást tervezünk, változna az iparűzési adó mértéke.- Mennyi pénzt hoznak az önkormányzat vállalkozásai?- Nem túlságosan eredmé­nyesek. Az önkormányzat egy­részt közszolgáltató vállalkozá­sokban - városgazdálkodási kft., Ritas Kft. - vesz részt, mint tulajdonos. Ezeknek gaz­dálkodó egységként nyereséget kellene hozniuk, de a szolgálta­tás mikéntjéből következően ezek nem teljes mértékben nye­reségorientált cégek. Az ön- kormányzat tulajdonosként vesz részt több társaságban- például Fókusz Unió Kft., Color Kft. -, ezek kis társaságok, nem jelentenek komoly bevé­telt. Az önkormányzati társasá­gok harmadik csoportjába azok a cégek tartoznak -Nógrádker Rt., Centrum Áruház Rt., SVT-Wamsler Rt. -, amelyek átalakultak és ennek során az önkormányzat részvényes lett a belterületi földek értékében. Ezek a cégek az idei esztendő­ben nem sok nyereséget fizet­tek, ebből az önkormányzatnak körülbelül kétmillió forint bevé­tele származott.- Nemrégiben az Állami Számvevőszék munkatársa úgy nyilatkozott, az önkormányza­tok is hibásak, hogy nincs elég pénzük, mert keveset vállalkoz­nak. Ön szerint mire gondol ilyenkor a nyilatkozó?- Szerintem a nyilatkozó nincs tisztában teljes mértékben az önkormányzat mibenlétével. Sokat vitatott kérdés volt, hogy közigazgatási vagy vállalko- zói-e az önkormányzat? Meny­nyiben ez, mennyiben az? Ne­kem akkor is az volt a vélemé­nyem, most is az, hogy elsősor­ban közigazgatási önkormány­zatnak kell lennie. Az önkor­mányzatnak a vállalkozásokat inkább orientálnia kell, ha lehet, támogatnia.- Csakhogy ennek az elmé­letnek az a baja, hogy ha az ön- kormányzattól azt várják el, hogy vállalkozzon, akkor az ön- kormányzat az intézményeire is kénytelen továbbhárítani ugyanezt.- Természetesen. De mire terjed ki egy intézményi vállal­kozás is? Helyiségeinek bérbe­adására. Sokkal többre nem. Ha egy iskolának tanítania kell, ne azon törje a fejét az igazgató, hogy hogyan hozzanak be minél több bevételt. A vállalkozások Valami bűzlik a hőszolgáltatónál! Gondoltam, megint ideje volna már írnom a salgótarjáni hőszolgáltatóról. Elvégre ennél a cégnél - úgymond - „helyzet” van. Felszámolás alatt áll a vállalat, ennek ellenére jelentős beruhá­zásba kezdtek: telepén gáztüzelésű kazánt szán­dékoznak üzembe helyezni, megteremtve ezáltal a saját hőbázist, s „kigolyózva,, így a városi hő­szolgáltatásból a tarjáni erőművet. Ezen a ponton vissza kell nyúlnunk a múltba. A hőszolgáltató egészen a múlt fűtési szezon végéig a Mátra Erőmű Rt.-tői vásárolt gőzzel fűtötte a megyeszékhelyen lévő lakásokat, ám csaknem 60 millió forint erejéig „elfelejtett” fizetni a hőért, ezért a társaság kénytelen volt csődeljárást kez­deményezni az önkormányzati vállalattal szem­ben. Mivel a feleknek a tartozás törlesztésének mikéntjében nem sikerült megegyezniük, ebből adódóan automatikusan megkezdődött a hőszol­gáltató felszámolása. Egyben elkezdődött a „ki­szorítósdi” - lényegét tekintve: ki, kit üssön ki a képzeletbeli nyeregből? - nevezetű társasjáték. Vagyis: az erőmű közvetlenül - a vállalatot kiik­tatva - hőszolgáltasson, avagy a hőszolgáltató - az erőmű hőjéről lemondva - saját hőbázisáról biztosítsa a fűtést és a melegvizet a mintegy hate­zer otthonba? Végül is a személyes érdekektől sem mentes küzdelemben a Nógrádhő győzedelmeskedett, miután a salgótarjáni képviselő-testület a fentebb említett fejlesztés mellett voksolt. Hivatkozva arra, hogy ez igenis az állampolgárok érdekeit szolgálja, ám arról mélyen hallgatva: a beruházás bizony az adófizetők pénzéből történik. Az már korántsem érdekelte a döntéshozókat, hogy ebben a súlyos gazdasági helyzetben talán luxus tönkre­tenni egy működőképes erőművet, nem beszélve arról a százhatvan dolgozóról, akiknek eképpen megpecsételték a sorsát. Szóval: dióhéjban ez az a bizonyos ,Jielyzet”. Ám nemcsak ezért kellene tollhegyre tűzni a hőszolgáltatót, hanem azért is, mert közeledik a fűtési szezon, s családok sokaságát érdekli, most aztán mire számítsanak télen. És egyáltalán: mos­tanság „gyanús” csend honol a salgótarjáni hő- szolgáltató körül. Nem tudni: hol tart a felszámo­lás, miképpen haladnak a saját hőbázis létrehozá­sát célzó munkálatok, sikerül-e kellően felké­szülni a fűtési szezonra? Éppen jókor foglalkoztattak eme kérdések, mert megtudtam, másnap tárgyalásra érkezik a felszámolást bonyolító budapesti Kvantum Bank Rt.-tói Varsányi István felszámolóbiztos. Gyors telefon Csörge Józsefnek, a felszámolóbiztos he­lyi megbízottjának, akivel megegyeztem: jelent­kezem majd, hogy alkalomadtán szót válthassak a tarjáni hőszolgáltatás ügyében tanácskozókkal. Másnap pontban délben ismét telefonáltam a hőszolgáltató titkárságára, hogy időpontot egyez­tessek az érintettekkel. Mivel Csörge úr nem óhaj­totta félbeszakítani a beszélgetést, ezért kértem a titkárnőt, szíveskedjen nevemben őt megkérni, amikor csak teheti, hívjon vissza. Nem szaporí­tom a szót: délután háromnegyed 5-ig ültem a te­lefonnál, mindhiába. A rákövetkező reggel újfent tárcsáztam a hő- szolgáltató titkárságának számát, s „nehezmé­nyeztem”, amiért hasztalan múlattam az időmet. A titkárnő udvarias hangon szabadkozott: főnö­kének sürgősen Debrecenbe kellett utaznia, jelen­leg is ott tartózkodik, a többi résztvevő pedig a ta­nácskozás befejezte után gyorsan eltávozott. Hívtam a megbeszélésen jelen volt Detre Jenőt, Salgótarján alpolgármesterét, s elmondtam, írni szándékozom a Nógrádhőről. Mire ő: felesleges volna ismételten felbolygatni a kedélyeket. Pró­báltam érvelni: lapunknak kötelessége informálni a hőszolgáltatásért fizető lakosságot a hőszolgál­tató felszámolásáról, a nem kevésbe kerülő beru­házásról. A válasz: a fűtési szezon előtt majdan sajtótájékoztatót tartanak. A felszámolóbiztos még szűkszavúbbnak bizo­nyult. Kérdéseimre mindössze háromszavas fe­lelet érkezett: nem időszerű a téma. Ezek után aligha alaptalan a gyanakvásunk: va­lami bűzlik a salgótarjáni hőszolgáltatónál! Kolaj László A számítógép irányít Az Émász Rt. salgótarjáni üzle­tigazgatóságán található az a számítógépes rendszer, mely Nógrád megye mellett Heves és Pest megye egy részének villa- mosenergia-ellátását biztosítja, a középfeszültségű hálózaton belül. A nógrádi területen nyolc kirendeltséggel állnak állandó kapcsolatban. Felvételünkön Berkesi Béla üzemirányító az ún. megszakítók bekapcsolását végzi. A fotót készítette: Gyurkó Péter Mi jut eszébe... Napjainkban a munkanélküliségről?- Mivel munkanélküli va­gyok, természetesen a munka. Néhány hónapja még berzen­kedtem, hogy ezt parancsolják, meg azt parancsolják. Most örülnék, ha parancsolnának és szívesen dolgoznék. (Kelemen Tivadar)- A hivatal ostobasága. Nemrégiben több faluban is jártam üzleti ügyben és sok emberrel beszéltem. Lehetett, mert otthon süttetik a hasukat a nappal. Az utak meg rosszak, az árok a vizet nem vezeti el, düledeznek a középületek. Magától senki nem megy dol­gozni. Úgy látszik mi nagyon gazdag nemzet vagyunk, mert ingyen adjuk a munkanélküli segélyt, holott dolgozni lehetne érte. (Kállói Jánosné)- Mondvacsinált dolog ez kérem! Azt állítja a statisztika, hogy többszázezer a munka- nélküli. Papíron. A valóságban a legtöbben dolgoznak, külön­ben mi lett volna már az or­szágból. Csak ez a munka nem a szabályos keretek között fo­lyik. (Csatói Gábor)- Egy közmondás: Aki nem dolgozik, ne is egyék. Tudom, ez kegyetlen dolog, de célrave­zető. (Gerendás József)- Az, hogy szükség van rá. Ebben az országban évtizede­kig tartották el a szorgalmas, dolgos emberek a dolgatlano- kat, akik el is szoktak a munká­tól. Remélem ez után nem így lesz. (Paraszti Tünde)-Az emberi tűréshatár. Va­jon meddig lehet elviselni, hogy a tisztelt munkanélküliek sokszor nagyobb jövedelemhez jutnak feketén, mint akik verej­tékkel dolgoznak? (Erdődi Endre)- A munka valamikor a be­csület és dicsőség dolga volt. Hol van már a becsület? Hát még a dicsőség! (Katona Já­nos),

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents