Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-02 / 204. szám
HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. szeptember 2., csütörtök A rendszerváltással szükségszerűen együttjáró átrendeződésnek Magyarországon hosszú időn át egyik kísérőjelensége volt a meggondolatlan szobor- döntögetés. (Azért kell hangsúlyozni az országot, mert például a szomszédos Szlovákiában óvatosabban bántak a köztéri jelképekkel.) Némelyik alkotásért persze nem volt kár, mert nem képviselt esztétikai értéket, de akadt köztük jócskán olyan is, amelyik kifejezetten a politikai szempontoknak, a türelmetlenségnek esett áldozatául. Mára, úgy tűnik megnyugodtak a szobrok körüli indulatok. A Budapesten lebontott politikai emlékművek egy helyre kerülvén elsősorban a fővárosunkba látogató külföldieknek, az expo vendégeinek jelentenek majd sajátosan „magyar” látnivalót. A tárgyilagos, higgadt véleményformálás szép példáját lehetett hallani a minap a Nógrád megyei közgyűlés elnökének a szájából, midőn id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész retrospektív kiállításának megnyitóbeszédében a gazdag életmű egységét emlegette. A vitathatatlan érdemek - az egyedülálló bányász- és a folklórsorozat - méltatása mellett szólt a művész úgymond „szoc- real” korszakáról, a partizánt és Lenint formáló műveiről, mint kordokumentumokról is. Az elmúlt hét végén „szoborügyben” az ország egy másik szegletéből is jó hírt közöltek a tudósítások. Az egyik „kun” településen — ha jól hallottam Kunhegyesen-, egy olyan emlékművet avattak, amely a huszadik században elesett valamennyi áldozatról megemlékezik. Nem tesz különbséget azok között, akik az első vagy második világháború csataterein vesztették életüket, akik a Tanácsköztársaság harcaiban hunytak el vagy 1956 őszén, koratelén haltak meg. Ökumenikus emlékművet avattak hát, ezúttal nem vallási, hanem politikai értelemben. Hisz az életben maradottaknak, a gyászolóknak egyformán fáj, bármikor, bárhol esett is el szeretett hozzátartozójuk. A főhajtás, az utókor tisztelete kijár valamennyiüknek. S ráadásul - mint a televízióban is látni lehetett - megindí- tóan szép is a szobor. Lgy-egy szabálytalan formájú kőtömb szimbolizálja a „történelmi csatatereken” jobbára fiatalon derékba tört életsorsokat. * * * Nem tagadom — miért is tenném, hisz ez a természetes -, hogy a rádió- és televízióműsorok hallgatása, nézése közben felkapom a fejem, ha a két legnagyobb médium valamelyikében Nógrád megye szerepel. Nem túl gyakori az ilyen műsor, s legtöbbször az előzetes programok, tájékoztatások alapján tudatosan ki is lehet ezeket választani. Előfordul azonban, hogy véletlenszerűen „botiok bele” nógrádi vonatkozásokat is tartalmazó adásokba. Ez történt a hatvanéves Gaál István filmrendezőt köszöntő Gazdag pillanatok című tévéműsor esetében is. Azért ültem le a készülék elé, mert nagyon kedvelem munkáit, kíváncsi voltam, hogy mit mond, hogyan nyilatkozik életéről, munkásságáról egyik kedvenc filmem, a Sodrásban alkotója. Ami a dolog művészeti részét illeti, abban nem is csalatkoztam. Gaál - teljes szinkronban munkáival - pózmentesen, pátosz nélkül, de gondolat- és érzelemgazdagon válaszolt Pörös Géza szerkesztő-riporter kérdéseire. Arra viszont nem számítottam, hogy mindjárt a bevezető képsorokban ismerős tájakat, helyszíneket, embereket fogok látni. Mint kiderült Gaál István Pásztón és Salgótarjánban gye- rekeskedett éy különösen a „csodaszép völgyben” fekvő mátraalji városhoz fűzik eltép- hetetlen szálak. Szép szavakkal szólt szűkebb pátriájáról, ahonnan a kezdő energiákat kapta, ahol először végigjáratta tekintetét a környező világon. Apja képével együtt a birsalmával savanyított káposzta íze, anyjáéval a jéggé fagyott tiszta ruha olvadásának illata idéződik fel benne. Velük egy sorban említette Gaál István nálánál jóval idősebb barátját Rajeczky Benjámint, akitől nagyon sokat tanult. A hasznosi Bikaréten együtt taposták a havat, s közben filozófiai mélységű beszélgetéseket folytattak. Utoljára Béni bácsi halála előtt egy héttel találkoztak. Búcsúzáskor úgy állt a kedves öregember a pásztói ház kapujában, hogy „nem érte a lába a földet, afelett lebegett”. E film arról győzött meg, hogy Rajeczky és Csohány mellett Pásztó Gaál Istvánra is büszke lehet. S ő még „csak” hatvanéves, az Isten éltesse is sokáig! - csongrády Csütörtököt mondunk Mottó: „Ki állította, hogy javulhatnak a dolgok?” (Murphy törvénykönyvéből) Becsengettek! Igaz, hogy a tankönyvek egy része még, vagy el sem készült, vagy már úton van, de nem ér célt - ám ettől függetlenül elkezdődött a tanítás. Jómagam e jeles napon már Napkeltekor odaszegeztem szememet a tévéképernyőre: mit mondanak ilyenkor a népoktatásért felelős személyiségek? Nos, Dobos Krisztina, a kultuszminisztérium államtitkára menetrendszerűen meg is jelent e szerda reggelen. Már az első néhány percben rettenetesen sajnálni kezdtem az egész minisztériumot, tekintettel arra, hogy az interjúalany képletes könnyekkel áztatta a valóságos stúdiót, amiért „évről évre többet kell áldoznia a kormánynak az oktatásra”, majd egekig magasztalta az oktatási törvényt. Mindemellett kevesellte a gyermekek számát, ugyanakkor megállapította: a kis létszámú osztályokban magasabb színvonalú képzést kaphatnak a gyerekek. Dobos Krisztina utóbbival kapcsolatban ellenpéldával is élt. Önmagát említette, aki negyvenötös létszámú osztályból indulva a kétdiplomások kasztjába emelkedett. Hölgyek esetében az életkort illetlenség firtatni, de kiszámoltam: a zsúfolt osztályban akkor volt Kis- Dobos, amikor még igen olcsó volt oskolába járni. Sőt: diplomáit is tandíjmentesen szerezte az előző átkosban. Koccanás. Az igazságügyminiszter rosszul zárta a nyarat. Balesete volt. Igaz, bárkivel megeshet, aki a kor- mány-nál (-ban) van. Egy a lényeg: az igazság maga sértetlen maradt. A helyzetet bonyolítja, hogy ennek a miniszternek nem volt sofőrje, szemben a belügy főnökével. Ha ez így megy tovább, hamarosan rendkívüli állapotot kell hirdetni Magyarországon. Logikus: amerre a kormánytagok közlekednek, kijárási tilalmat kell elrendelni, az ártatlan polgári lakosság védelme érdekében. Igaz, ez némi lepusztulást eredményezne az infrastruktúrában. hiszen akkor már a telefonoszlopokat is óvni illenék. (Megoldás: teljes leszerelés.) A fák és a repülni nem tudó állatok érdekében a környezet- védők indítanának hadjáratot. Lapzártakor nincs hírünk arról, a fogadóirodáknál mikor tippelhetünk: ki lesz a harmadik. Épp a legmagyarabb kormány ne tudná, hogy három a magyar igazság? Balázs József Mivel lehet helyettesíteni a drága gyógyszereket? A kispénzű nyugdíjasok egyik legszorongatóbb gondja, hogy a többszöri áremelés és a társadalombiztosítástól kapott támogatás változása miatt alaposan megdrágultak a gyógyszerek. Különösen a külföldi, készítmények teszik próbára a betegeskedő idős emberek anyagi teherbíró képességét. — Van lehetőség arra, hogy a gyógyszerezésre szorulók kevesebb pénzt hagyjanak a patikákban, anélkül, hogy ellátásuk kárát látná - mondják az Országos Egészségbiztosítási Pénztár illetékesei. - A választék ugyanis az utóbbi időben számottevően bővült és sok esetben az orvosok az eredeti gyógyszerek helyett olcsóbb készítményeket írhatnak föl. Az eredeti készítmények árában tudniillik benne vannak a kifejlesztésre, kutatásra, a klinikai kipróbálásra és a szer megismertetésére, bevezetésére fordított költségek is. Amikor lejár az újdonság kizárólagos gyártásának szabadalmi védettsége, bármelyik gyógyszergyár előállíthatja az adott medicinát, az említett költségek elmaradásának köszönhetően az eredetinél jóval olcsóbban. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet természetesen minden esgtben alaposan megvizsgálja, hogy az eredeti és az „utódkészítmény” azonos hatékonyságú-e és csak pozitív eredmény nyomán ad zöld utat a forgalmazáshoz. Az egészségbiztosítási pénztár szintén csak kedvező szakvélemény birtokában javasolja az orvosoknak, hogy a drágább gyógyszerek mellett az olcsóbb - de teljes értékű - helyettesítő szereket is írják föl betegeiknek. (A patikák ugyanis csak akkor szolgálhatják ki a generikus orvosságokat, ha azok is szerepelnek a vényen.) Szorosabb rokoni kapcsolat - kevesebb illeték Az illetéket érintő újabb törvényjavaslat megvitatása vár az Országgyűlésre. Az előterjesztés szerint a lakásnak nem minősülő vagyontárgyak öröklési illetve ajándékozási illetékét kívánják növelni, mégpedig a különböző rokoni kapcsolatok szerint differenciáltan. A egyes csoportba tartoznak a szülők, a gyerekek, a házastárs, és a nagyszülő háztartásában eltartott unoka, a kettesbe az unoka, a szülő és a testvér, míg a hármasba az összes többi rokon, az unokatestvérek, a sógorok, valamint az egymással rokonságban nem állók. Az elképzelések szerint minél közelebbi a rokonság foka, annál kisebb lenne az illeték mértéke. A törvényjavaslat ugyanis a lakásnak nem minősülő vagyontárgyak öröklési és ajándékozási illetékét a szerzett vagyon tiszta értéke alapján az egyes rokoni kapcsolat esetén tíz, a kettesnél tizennégy, míg távolabbi kötődés ürügyén húsz százalékban határozza meg. Pápalátogatás után Bár II. János Pál pápa már elhagyta az USA területét, látogatásainak színhelyein, de főleg Denverben tovább tart a tipikusan amerikai jellegű pápakultusz. FEB-fotó Kollégium Csodálatosan szép az a kollégium - szebb, mint amit el tudna magának képzelni az ember. Kész szálloda. Négyszemélyes szobák, tágas ebédlő, világos tanulótermek, teakonyha, mosógép . . . Szinte kedve szoty- tyan az embernek, hogy megint tize nőt év es legyen. Bevonultak a gyerekek. Új élet, új barátok - nem egyszer életre szólók . . . Megkezdődött az iskola. Vajon bírja-e, és hogyan majd a gyerek? Megszokja-e az új iskolát? A hajtást? Az állandó távollétet, a kollégium katonás rendjét? Mennyi pénzt hagyjak nála? Ennyi vajon elég lesz? Adjak-e még? Mindent elmondtunk már. Helyükre kerültek a szekrényben a ruhák, felhúztuk együtt az ágyneműt, menni kéne hazafelé: korán esteledik ilyenkor már. Zavaromban toporgok. Megigazítom - isten tudja hányad- szorra - nyakán a gallért, ellenőrzőm, jól rakta-e zsebkendőit, s újra ismétlem a legfontosabbakat. Nem nagyon akaródzik indulnom. . .-Aztán vigyázz magadra a buszon! Vigyázz a vonaton! - nyújtok neki végül búcsújobbot, mint igazi férfiak közt szokás. De semmibe vesz az atyai intelem, s nincs is rajta csodálkozni való: fiam is, de még jómagam is egyre gondolunk csak - látom a tekintetén - szép nagyon ez a kollégium, csodálatosan szép, csak olyan távol ne esne a szülői háztól. hgm „Lesben” a budapesti megfigyelők UFO-üzemanyagállomás — valahol Magyarországon? A Budapesti UFO Egyesület tagjai időt és fáradságot nem kímélve kísérik figyelemmel a nem azonosítható repülő testek fel- és eltűnését, a látogatásaikról árulkodó jeleket, jelenségeket.- Leginkább az hátráltatja megfigyeléseink eredményességét, hogy szinte mindig csak utólag, néhány napos késéssel szerzünk tudomást az UFO-gyanús eseményekről - panaszolja Kis József, az egyesület elnöke. - Ekkor pedig már a legkorszerűbb elektrosztatikus térerő vagy gammasugárzás-mérő sem mutat ki semmiféle elváltozást. Tavaly számos esetvizsgálatból csupán egy-kettő szolgált olyan mérési eredményekkel, amelyek további elemzésre érdemesek. Az egyik helyszíne Kisme- gyer volt, ahol egy családi ház konyhájának csempéjén hagytak maradandó és értékelhető nyomokat az UFO-k. A rendőrségtől kapott helyszíni fénykép- felvételek számítógépes vizsgálata során ugyanis kiderült, hogy a képek —90 fokos szögben elforgatva - különféle emberi alakokat, arcokat ábrázolnak. A rejtélyes eset vizsgálatát, a csempenyomok vallatását folytatjuk. Várpalotán az Öreg-hegy oldalában egy szivar alakú lebegő tárgy látogatása nyomán sajátos tűz ütött ki: a lángok nem terjedtek fölfelé csak oldal irányban, s a növényeknek csak a talajhoz közeli része perzselődött meg. Sajnos, mire műszereinkkel a helyszínre érkeztünk, a gammavagy térerő-sugárzásváltozás nem adott támpontot az ismeretlen látogatókkal kapcsolatos érdemi vizsgálódáshoz. Az egyesület vezetői most úgy vélik, hogy a megfigyelések új, az eddiginél több sikert ígérő szakasza kezdődik: nem utána kullognak, hanem elébe mennek az eseményeknek. Azaz előbb lesznek az űrlények látogatásának helyszínén, mint maguk az ismeretlenek. Külföldi kutatók egybecsengő véleménye, hogy a naprendszeren kívüli vendégek a világűrben energiaközpontokat létesítettek, s ezekről látják el üzemanyaggal társaikat - magyarázza az UFO-társaság elnöke. - A különböző kontinenseken található öt-, hat- vagy nyolcszög alakú és 10-50 méter átmérőjű energiapontokat bizonyos időközönként feltöltik. Nekünk nagy valószínűséggel sikerült nyomára akadnunk az egyik ilyen földi energiapontnak. Helyéről - mivel sok a tréfacsináló - csak annyit árulhatok el, hogy valahol Észak-Ma- gyarországon van. Közvetlen közelében mindenesetre kialakítottuk megfigyelő táborhelyünket. S ha rájövünk, hogy milyen időközönként töltik föl ezt a földi bázist, prognosztizálhatjuk az UFO-k érkezését, s a jelenleginél sokkal többet tudhatunk meg talányos utasaikról is. sz. m. Deszkabódéban is tanulnak Hogyan kapnak támogatást a „hátrányos helyzetű” iskolák? (FEB) A települések szétválása számos új iskola születését eredményezte. Ez érthető is, hiszen minden község lakói szeretnék a saját iskolájukba járatni a gyerekeiket. Az elmúlt három évben országszerte 40 új iskola nyílt vagy a hajdan bezárt „oskola” falai között, vagy valami erre a célra kinevezett alkalmi épületben. Új iskola építésére a kistelepülések többségének természetesen nincs pénze, ezért néhol igen rossz körülmények között tanulnak a kisgyerekek. A 678 kistelepülési iskola felében nincs folyóvíz, angol W.C., nem egy helyen szükségtanteremnek kinevezett deszkabódéban kénytelenek tanulni a gyerekek. Ezeknek a hátrányos helyzetű településeknek a Belügyminisztérium pályázati rendszer keretében támogatást nyújt, amelyet az életveszélyessé vált épületek felújítására, illetve új iskolák építésére fordíthatnak. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium idén a száz tanulónál kevesebbet foglalkoztató iskolákat kiegészítő támogatásban részesíti. A támogatás mértékét a tanulócsoportok számától tették függővé. Az egy, vagy két ösz- szevont évfolyammal működő iskolák - az országban 120 ilyen van - 300 ezer, a 3-4 osztállyal működők 350 ezer, az 5-6 osztállyal működők 450 ezer, a 7-8 osztállyal működők pedig 500 ezer forintot kaptak. A keretösszegből megmaradt 60 millió forintra külön pályázatot írt ki a minisztérium. Ebből elsősorban „tűzoltásra” kérhették az önkormányzatok: az iskola elektromos hálózatának felújítására, a víz bevezetésére. A két pályázattal együtt nyert pénz azonban - iskolánként - nem haladhatta meg az 500 ezer forintot. Az összesen 300 millió forintos támogatással az iskolák fenntartásán túl a pedagógusok területi pótlékához is hozzájárult a költségvetés. A pénzt még júliusban átutalták a helyi önkormányzatoknak, így a nyári szünet alatt elvégeztethették a legszükségesebb munkálatokat.
