Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-11-12 / 212. szám

4 SZEMTŐL SZEMBE 1993. szeptember 11-12., szombat-vasárnap Az adóbevallások tükrében Romló gazdálkodási viszonyok Nógrádban Mit mond a miniszter a külgazdasági „gyógycsomagról”? (FEB) A közelmúltban sok­fajta adatot hallottunk ar­ról,hogy az idén mennyivel ke­vesebb az exportunk, mennyi­vel nőtt a behozatal. Először ta­valy májusban - és azóta már többízben is - vészharangokat kongatott a külkereskedelmi tárca, jelezve az export megtor­panásának, majd csökkenésé­nek veszélyét. Voltak, akik ezt kétségbe vonták, mások a fo­lyamatot nem vitatták, de az okokat különféleképpen ítélték meg. Ha pedig nem egyezik a diagnózis, a terápiában sem le­het egyetérteni.- Most, hogy a tavalyi előre­jelzés beigazolódott, a terápiá­ban kialakult-e az egyetértés? - kérdeztük Kádár Béla külgaz­dasági minisztert.-A gazdaság bajainak diag­nózisában ma már egyetértésre jutottunk, nem várhatók na­gyobb viták a terápiáról sem. A gazdasági kabinet május 4-én tárgyalta a Külgazdasági Mi­nisztérium helyzetértékelését, és kialakította álláspontját. A kormány hamarosan megvizs­gálja az általános gazdasági helyzetet és foglalkozik a ked­vezőtlen külgazdasági irányza­tok megváltoztatását elősegítő „intézkedési csomaggal”.- Mi van ebben a csomagban? (FEB) 1980-ban még csak­nem nyolcvanezren, az idén már csak harmincnégyezren dolgoznak a szénbányákban.- Tovább csökken-e a bányá­szok létszáma? - kérdeztük Li­geti Pált, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium főosztály- vezetőjét.- A szénbányászatot alapjai­ban rázta meg a piacgazdaságra való áttérés. Míg két évtizeddel ezelőtt az energiatermelés 80, addig napjainkra már csak 15-16 százalékában érdekelt. A paksi atomerőmű átadásakor- Többször utaltunk már rá, hogy az export visszaesésében közrejátszott a jövedelmezőség romlása, a finanszírozás elégte­lensége, a beruházások és a mű­szaki fejlesztés csökkentése, va­lamint a csődtörvény szigorú alkalmazása. Ezért úgy látjuk, hogy egy beruházási és fejlesztési prog­ram enyhíthetne az árualaphiá­nyon, az Exportgarancia Rt. a finanszírozási háttér gyengesé­gét hivatott orvosolni, és termé­szetesen megoldandó feladat az export jövedelmezőségének ja­vítása is. De nenvjgabad megfe­ledkeznünk a magyar exportő­rök piachoz jutásának további ösztönzéséről sem, módosítani kell a támogatás feltételeit. Rá­fordítás nélkül ugyanis nincs megtérülés, mint azt a közgaz­daságtan egyik alaptörvénye ta­nítja.- A Parlament a nyári szünet előtti napokban fogadta el a csődtörvény módosítását, ru­galmasabb alkalmazását. Mindez még aligha érezteti ha­tását ...-Ez már a bajok orvoslásá­nak egyik első lépése volt. Ez a törvény ugyanis az exportot tel­jesítő vállalatoknak mintegy 32 százalékát juttatta csődbe, vagy felszámolási helyzetbe. Ez ön­tudni lehetett, hogy kevesebb szénre lesz szükség. A szocia­lista nagyipar megszűnése to­vább mélyítette a szénbányászat válságát. Ha csak a gazdaságos­ságot tartanánk szem előtt, ak­kor már alig működne mélymű­velésű szénbányánk. Az erő­művekhez használt szenet a ha­zainál olcsóbban meg lehet venni külföldről.- Amikor a bányászat vissza­fejlesztéséről döntöttek, a szo­ciális szempontokat mennyire tudták figyelembe venni?- Csak a gazdaságosságot magában egyharmadával ve­tette vissza az exportot. Most az új intézkedések - ha nem is azonnal, de bizonyos időbeli el­tolódással - éreztetik majd a ha­tásukat.-A külső nehézségek évtize­dek óta a gazdaság első számú fékezőiként kerülnek szóba. Meddig tarthat ez az állapot?-Azért ebben is látok némi optimizmusra okot adó változá­sokat. Az Európai Közösség koppenhágai csúcstalálkozójá­nak állásfoglalása talán felgyor­sítja a társulási megállapodás végrehajtását. Ennek következ­tében 93 érzékeny ipari termék esetében már másfél éven belül, a textil és kohászati termékek­nél pedig legkésőbb 1996. de­cember végén megszűnnek a vámok és korlátozások. Ezek már középtávon is javítják pi­acra jutásunk lehetőségeit. A mezőgazdaságban a januárra tervezett 20 százalékos úgyne­vezett „lefölözéscsökkentés” már most, július 1-jén életbe lé­pett. A jövő szempontjából jelen­tősnek tartom, hogy a hetek to­kiói csúcsértekezletén kimond­ták: zöld utat kell adni minden olyan intézkedésnek, amely a nemzetközi gazdasági fellendü­lést szolgálja. Ami pedig még szem előtt tartva az ország va­lamennyi, rossz minőségű sze­net adó üzemét be kellett volna zárni. Nógrád, Várpalota, Pécs és Borsod térségében valóban többszáz bányász lett munka- nélküli, de például Komló tér­ségében, ahol egyszerűen nincs más kereseti lehetőség, csök­kentett létszámmal, de még működik a bánya.-Ha elfogy a szénvagy on, lesz elegendő hazai kőolaj és földgáz?- Itthon a világpiacinál jóval olcsóbban tudjuk a szénhidro­ennél is jelentősebb: ha a GATT tárgyalások uruguayi fordulója lezárható fél vagy egy éven be­lül, az a világ kereskedelmét 200 milliárd dollárral növelné, s ebből Magyarország mintegy 600 millió dollárral részesülne. Ez a megállapodás elsősorban a mezőgazdasági kereskedelem liberalizálása felé jelentene óri­ási lépést.- Igazak a hírek, melyek sze­rint megcsappant a töke hazánk iránti érdeklődése?- Legjobb ha a tényekből in­dulunk ki. Az év első hat hónap­jában a Nemzeti Bank felméré­sei szerint 650, a KSH és a mi­nisztérium felmérése szerint 700 millió dollár külföldi tőke áramlott be Magyarországra. A vegyes vállalatok száma jelen­leg 17 és fél ezer. Az első fél évben a privatizációba, az ál­lami vagyon kivásárlására, ösz- szesen 160 millió dollárt ruház­tak be külföldiek. Ez azt jelenti, hogy a külföldi tőkeberuházá­sok egynegyede a privatizáció­hoz kötött, a többi új befektetés. A nemzetközi tőkeáramlás 1991 óta világszerte lanyhul, mintegy 20 százalékkal visszaesett, en­nek ellenére Magyarország vi­szonylag megőrizte e téren is a vonzerejét. Koós Tamás gént kitermelni. A kőolaj és a földgáz felszínre hozatala gaz­daságos ugyan, de a készleteink egyúttal végesek is.- Mivel fűtünk, világítunk ha kiapadnak a szénhidrogén me­zők?-A világon fellelhető ener­giahordozó-készlet még több évtizedre elegendő. Nem sza­bad azonban megfeledkezni a jelenkor energiájáról, az atom­ról sem. Unokáink pedig már nagy valószínűséggel a nap­vagy éppen a bioenergiát hasz­nosítják majd. Többezer adóbevallás érke­zett be az APEH Nógrád Me­gyei Igazgatóságára, amelyek kiértékelését folyamatosan vég­zik a szakemberek. A szerzett tapasztalatokról és ezek alapján nyomon követhető gazdálko­dási tendenciáról kérdeztük Gaál Zoltánt, az APEH megyei titkárságvezetőjét.- Nógrád megye gazdálkodó­inak helyzetét szemléltető társa­sági adóbevallások és az egyéni vállalkozók bevallási adatai alapján már a bevallási időszak elején vázoltuk a fő tendenciá­kat. Látható volt akkor, - s mára ez csak megerősödött bennünk -, hogy a társasvállal­kozások tekintetében az 1992-es év gyengébben zárult, mint az 1991-es, közel 50 szá­zalékuk veszteséggel gazdálko­dott, míg az egyéni gazdálko­dók esetében a nyereséges gaz­dálkodás volt a meghatározó.- Milyenek a gazdálkodás körülményei, a bevallások tük­rében?- Az első fél év eredményei­ről a havonta benyújtásra kerülő áfa-bevallások számadatai alap­ján a gazdálkodás további rom­lása állapítható meg. Az 1992. év hasonló idősza­kához viszonyítva az értékesítés volumene több, mint 10 száza­lékkal csökkent, míg a beszer­zés költségei 55 százalékkal növekedtek. Az értékesítésen belül a tár­sas vállalkozások körében közel 8 százalékkal, a legmeghatáro­zóbb kb. 150 cégnél pedig több mint 20 százalékkal csökkent az értékesítés. Az egyéni vállalko­zók körében viszont több, mint 70 százalékos növekedés ta­pasztalható. A beszerzések viszont növe­kedtek: a társas vállalkozások­nál 46 százalékkal, az egyéni vállalkozóknál pedig 150 száza­lékkal.- Milyen trend tapasztal­ható?- A bevételek csökkenése és a beszerzési költségek emelke­dése a veszteséges gazdálkodás növekedésének irányába mutat­nak, illetve az egyéni vállalko­zások körében érezhető kis mér­tékű élénkülés nem kompen­zálja a nagygazdálkodók miatti romló tendenciát. A gazdálkodói körülmények további nehézségeit jelzi a fel­számolások és csődeljárások ez évi közzétételének száma is. Míg 1989-ben két cég, 1990-ben 3 cég, 1991-ben 17, 1992-ben 66 cég került felszá­molás alá, az év eddigi idősza­kában 35 felszámolás került közzétételre, így jelenleg 122 gazdálkodó áll felszámolás alatt. Ennek 52,45 százaléka kft., 27 százaléka szövetkezet, 9 százaléka állami vállalat, 2,45 százaléka rt., 9 százaléka nem jogi személyiségű társaság. A felszámolás alatt állók 57,37 százaléka kereskedelem, szolgáltatás, 31,96 százaléka ipar, 10,65 százaléka mezőgaz­daság területén dolgozik. Lassult viszont a növekedés a végelszámolással megszűnő gazdálkodók száma tekinteté­ben. A tavalyi 47-el szemben az év eddigi időszakában 17 cég került végelszámolás alá. Kissé csökkent a csődeljárások száma is: az 1992-ben közzétett 84 csődeljárást követően az év ed­digi időszakában 12 csődeljárás került csak közzétételre. A fel­számolás alatt álló gazdálkodók közel 2 milliárd forint adótarto­zást halmoztak fel a költségve­tés felé.-A nyár elején nagy vihart kavart a nyugtaadási kötelezett­ség kiterjesztése az adóalanyok körében. Csillapult-e valame­lyest ez a felháborodás?- Az elmúlt két hónap tapasz­talatai alapján elmondható, hogy javult a nyugtaadási fe­gyelem, az adóalanyok mind többen tesznek eleget kötele­zettségüknek.- Kivételek?- Tapasztalataink szerint a hétvégeken és munkaszüneti napokon már nem ilyen ked­vező a helyzet. Ezért a jövőben úgy fogjuk szervezni ellenőrzé­seinket, hogy a korábbinál na­gyobb számban kerüljön sor vizsgálatokra ezekben az idő­pontokban is.- szgys ­Az atomé a jelen, a nap- és a bioenergiáé a jövő Hogyan tovább szénbányászat? A legnagyobb eredmény, ha dolgozni megtanulnak A fogyatékos gyerekek is érzékeny lelkek A salgótarjáni iskola épülete és udvara A salgótarjáni enyhe fokban értelmileg sérült gyermekek ál­talános iskolájába közel száz gyerek jár. A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekek hetven százaléka cigányszár­mazású, nagyon soknak a szülei munkanélküliek. Az iskola kol­lektívája az Esélyteremtési Ala­pítvánnyal együttműködve azon fáradozik, hogy ezeknek a gye­rekek is biztosítson valamilyen lehetőséget, ne érezzék helyze­tüket teljesen kilátástalannak. Az iskola igazgatójával, Mu­rányi Sándorral beszélgettem a gyerekek elhelyezkedési nehéz­ségeiről, az iskola életéről, gondjairól.- Milyen képességű gyerekek járnak ide?- Minden gyermekünk ér­telmi fogyatékos. Ehhez gyak­ran társul mozgássérültség, be­szédhiba, hallássérültség s lá­tásszervi fogyatékosság. Nagy részük Zagyvapálfalváról, Bag- lyasaljáról, Idegérből kerül hozzánk. Vidékről is van 15-16 tanulónk. Iskolánk kisegítő is­kola, de állandóan van egy fog­lalkoztatós csoportunk is, mivel a cserhátsurányi foglalkoztató és nevelőotthon nehezen köze­líthető meg. Ők középsúlyosán értelmi fogyatékos gyermekek. Évente öt körül van azoknak a száma, akik háznál gondozott, nagyon súlyos mozgássérültek és értelmi fogyatékosok.- Milyen módszerekkel oktat­ják az itt tanuló gyerekeket?-A gyerekek zöme órarendi bontásban kapja a struktúrájában is más és csökkentett tananya­got. Alsó tagozaton mindent az osztályfőnök tanít, felsőben pe­dig szaktanári rendszerben fo­lyik az oktatás. Komplett tan­tárgyként tanítjuk az elemi fizi­kát, kémiát, biológiát, természeti ismeretek néven. Önálló tan­tárgy a történelem, a matema­tika, a magyar és a földrajz. A 9. speciális osztályban a természeti ismereteken kívül a tananyag a társadalmi ismeretekkel bővül, mely tartalmazza az ügyintézést, az állampolgári ismereteket is. Alsó tagozaton klubnapközit próbálunk megvalósítani: szer­vezett formában azt csinálhatják a gyerekek, amire inspirációt éreznek. A foglalkoztatós cso­port tagjai amellett, hogy az órá­kat látogatják, 6 órás külön- képzést is kapnak a foglalkozta­tós iskola tananyagából. A be­szédhibás, megkésett beszédfej- lődésű gyerekeket 2-3 fős cso­portokban hetente háromszor lo­gopédusok tanítják. A mi logo­pédusaink oktatják az egész vá­rosban a beszédhibásokat.-Elárulná a jó oktatás tit­kát?-Elsősorban a saját létfenn­tartásukhoz elengedhetetlen fel­tételek megismertetésére oktat­juk őket. A morális nevelést és a fizikai teljesítőképesség növe­lését helyezzük előtérbe, ugyanis e kettővel tudjuk őket versenyképessé tenni egészsé­ges társaikkal szemben. A szó­beli számonkérést sokkal fonto­sabbnak tartjuk, mint a tesztla­pokat, mert így beszédgátlásu­kat is legyőzhetik. A pénzt kezelni nagyon meg­tanítjuk nekik, próbavásárláso­kat szervezünk számukra. A technika óra keretében prakti­kus háztartási fogásokkal ismer­tetjük meg őket. Megtanulhat­ják a gyógynövénygyűjtést, a csigagyűjtést, a seprőkészítést, a növénytermesztést. Az iskola kertjében fóliakulturás növény- termesztés folyik, Somoskőben pedig fólia nélkül burgonyát, paradicsomot, paprikát, ubor­kát, salátát ültettek, málnát tele­pítettek a gyerekek. Ők tartják folyamatos művelés alatt.-A tanítás mellett milyen programokon vehetnek részt a gyerekek?- Felső tagozatban nincs napközi, helyette egy-egy órás szabad program áll a gyerekek rendelkezésére. Heti két alka­lommal ún. alkotásszakkörön vehetnek részt, ahol a fafaragás, az olajfestés fortélyaival ismer­kedhetnek meg. Ezzel párhu­zamosan néptánccsoport műkö­dik. Fellépéseik alkalmával ci­gánytáncaikat hatalmas siker koronázza. Évről-évre rendsze­resen visszahívják őket vendég- szereplésre. Saját zenekarral is rendelkeznek. Heti másik két alkalommal „főzőcske” címszó alatt háztartási ismereteket ta­nulhatnak. A fiúk a vas- és fai­pari technikai munkákat kedve­lik: dísztárgyakat, kopjafákat készítenek. Péntekenként sport­délutánokat szervezünk.- Az innen kikerült gyerekek­nek milyen továbbtanulási lehe­tőségeik vannnak?-A nyolc év után vagy a normál szakmunkásképzőbe vagy a speciális kétévesbe tud­juk őket bejuttatni. Ha mégsem, akkor maradnak nálunk a 9. osztályban. A tehetségesnek ítélt gyerekek a normál szak­munkásképzőben megállják a helyüket. Lányoknál népszerű a varrónő szakma. A fiúk Bátony- terenyén vasas szakmát tanul­hatnak, vagy a szécsényi állat- tenyésztő iskolában folytathat­ják tanulmányaikat. Balassa­gyarmaton is végzett már diá­kunk bőrdíszművesként.- Mi okozza a legnagyobb gondot?-Elsősorban az, hogy nehe­zen tudnak elhelyezkedni. A gyerekek naivak, érzékenyek, szeretetre éhesek. Környezetük gyakran elfordul tőlük, sokszor szégyennek számítanak a csa­ládban. Ezért nem is csoda, hogy a külső közeget idegen­nek, vadnak érzik.-Milyen sikerekről adhatnak számot?-Egy kislányunk a háromé­ves normál szakmunkásképző­ben folytathatja tanulmányait, minden különbözeti nélkül. Egyik fiunk két szakmát már tanult - könyvkötő, szakács - most szakközépiskolába jár. Érettségizni szeretne. Most fog érettségizni egy másik diákunk is. A legnagyobb eredményt mégis azáltal értük el, hogy meg tudtuk tanítani a gyereke­ket dolgozni. Ennek kézzelfog­ható bizonyítéka is van: a fólia­sátor létrehozása, az iskolaud­var betonozása, a sportpálya, a szalonnasütőhely kialakítása. Sokat köszönhetünk Molnár Péter szobrászművésznek, aki a gyerekek képességeit fejlesztő játékokkal gazdagította játszó­terünket. Eredményként említe­ném meg, hogy nagyon régen nem volt rendőrségi ügyünk. Becsületes, erkölcsös embere­ket próbálunk meg faragni a di­ákokból.- Mit vár az új tanévtől?- Szeretnénk megvenni a somoskői telket. Nyúlfarmmal, baromfitartással, tehát háztáji kisállattenyésztéssel kívánjuk gazdagítani a gyerekek ismere­teit. Kurucz Anita

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents