Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-11-12 / 212. szám
2 KÜLFÖLD 1993. szeptember ., -ombat—vasárnap Csökkenő kőolajárak Az Öböl-háború óta nem tapasztalt mélypont felé sodródnak a világpiaci kőolajárak, elsősorban a vártnál gyengébb globális keresletről érkező hírek hatására. Nem segíti a termelőket az sem, hogy a piac rendületlenül várja az iraki olajexportra kirótt ENSZ-embargó enyhítését, s a szakértők kétségbe vonják a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) képességét a makacs túltermelés visszafogására. A világpiaci átlagár csaknem másfél dollárral csökkent az elmúlt egy hónapbann. Az új prágai repülőtér építéséről A francia Bouygues SA — Európa egyik vezető építőipari vállalatcsoportja — nyerte el a megbízatást az új prágai repülőtér felépítésére — közölték a cég székhelyén. A Bouygues annak a nemzetközi konzorciumnak a vezetőjeként vesz részt a nagyszabású beruházásban, amely a finanszírozástól a tervezésen át a felépítésig és a létesítmény irányításáig társasági formában öleli fel az új légikikötő működtetésével kapcsolatos tevékenységek összességét. A francia vállalatnak 35 százalékos érdekeltsége lesz a vállalatban, amelyben a cseh beruházási bank mellett a British Aerospace és az amszterdami Schiphol nemzetközi repülőtér-komplexum is helyet kap. Ez utóbbi irányítja majd az új prágai repülőtér működését. Szigorított kvóta Az idei évre korábban megállapított kvótát is tovább szigorítja az a pótmegállapodás, amely nemrégiben született a nyugateurópai közösség piacaira exportálható japán autók számának még erőteljesebb korlátozásáról. Az új megállapodás alapján az idei naptári évben összesen 980 ezer japán gyártmányú gépkocsi értékesíthető az Európai Közösség piacain. Kézkrém és kézigránát, parfüm és pisztoly Amazonok az Alfa-centrumban Nincs vezetéknevük. Keresztnevükön vagy becenevükön szólítják egymást a Vörössapkások. Ók azok a lányok és asszonyok, akik a hajdani fonodából átalakított Alfa-centrumban kaptak különleges katonai kiképzést a Horvátországtól elkülönült, szerb többségű Krajinában. Pisztoly és parfüm, kézigránát és kézkrém, Kalasnyikov és kozmetikum egyaránt helyet kap szerelésükben. Testvériesen megosztják egymással, amijük van, egyesíti őket a gyűlölet, a bosszúvágy, a maguk hazafiasságától fűtött harci szellem. — Mindent elvesztettem, otthonomat, munkámat, barátomat — mondja a feltűnően szép, hosz- szú hajú, 25 éves Milica, a kiképzők egyike, aki divattervezőből lett katona. — Egyszerűen ide kellett jönnöm, mert nem lehetek tétlen, ameddig honfitársaim veszélyben vannak. Ez egy piszkos háború, és holnap talán már nem leszek. De ameddig vagyok, nem érzek cseppnyi félelmet sem. Egyik legjobb tanítványa a za- dari idegenvezetőnő, akit csak „lovacskának” becéznek lófarokban végződő frizurája miatt. Nemrég fontos megbízatást kapott, egy horvát tüzérségi állást kellett kikémlelnie. 72 órán át szinte mozdulatlanul feküdt megfigyelői posztján, de amikor végre visszajutott, pontos jelentése alapján kilőtték az üteget. Nem kevés szó esett már a délszláv háborúskodás női áldozatairól, akiknek kiirtották családját, akiket megerőszakoltak, menekülésre kényszerítettek. Szer- bek, horvátok, muzulmának elég rémséget beszélhetnek arról, amit velük mások tettek. Az Alfa-centrum vörösbarettes amazonjai ennek a hosszú háborúSoros ingatlanjai Ingatlanokat vásárol legújabban Soros György az Egyesült Államokban és Kanadában, mégpedig egy másik magyar származású ingatlanspecialistával, a kanadai Paul Reichmann-nal közösen. A Fig-Eco című párizsi lap, a Le Figaro gazdasági mellékletének jelentése szerint eddig 630 millió frank értékben vásároltak fel mintegy hatmillió négyzetméternyi kereskedelmi hasznosítású épületet, és 6000 lakóház került birtokukba az észak-amerikai országokban. Soros, akinek tevékenységét a francia gazdasági sajtó szünet nélküli érdeklődéssel kíséri, a lap szerint a ingatlanpiac fellendülésére számít, s ezért vásárol. Norvégia A Közös Piac előszobájában Röviddel a norvégjai választások előtt az máris bizonyos, hogy a skandináv ország következő miniszterelnöke is nő lesz — mivelhogy mindegyik fontos párt női jelöltet nevezett a kormányfői posztra. Norvégiában hagyományosan nagy a nők társadalmi szerepe, mar a viking idők óta. Miközben a férfiak tőkehalra halásztak vagy bálnára vadásztak a zord tengereken, a nők gondozták a hazai mezőgazdaságot és irányították a halkcreskedclmet a délebbre fekvő országokkal. A norvégok most sincsenek meglepve a vezető férfi politikusok viszonylagos hiányán, de annál jobban megosztja őket az EK-tagság kilátása. Közvélemény-kutatások szerint a norvégok többsége egyelőre ellenzi a belépést, de — furcsa módon — ugyancsak többségük helyesli, hogy a kormány jelentkezett a tagságra. A norvégok különbséget tesznek a csatlakozási tárgyalások és a csatlakozásról szóló végső döntés között. Norvégia csatlakozási tárgyalásai — együtt a svéd, a finn es az osztrák tár? yalásókkal — a tervek szerint 994 végére fejeződnek be Brüsz- szelben, és utána népszavazás dönt a belépésről. A közelebbi jövőre nézve, megfigyelők szerint az a legvalószínűbb, hogy az eddigi miniszter- elnök, Gro Harlem Brundtland hivatalban marad. A közvélemény-kutatásokban 60 százalékot kapott népszerűségből, noha pártja, a Munkáspárt pxüitikája nem kedvelt, és az EK-tagság melletti erőteljes kiállását is sokan felróják neki. Igaz, fő ellenfele, a konzervatív Kari Kull- man-Five is EK-párti. A középpárti jelölt, Anne Enger Lahnstein, akit a halászok, a bálnavadászok és az északi földműves gazdák támogatnak, ellenzi az EK-tagságot, de ő csak a szavazatok 13 százalékára számíthat. Norvégia egy korábbi népszavazáson, 1972-ben, egyszer már elvetette a közös piaci belépést. Az ország 600 éven át svéd uralom alatt élt, ezért ma is sokan félnek a szuverenitás vélt elvesztésétől. A helyi ellenpropaganda szerint az EK rátenné kezét Norvégia északi-tengeri olajára is, s a norvég vizek halállományát kizsákmányolnák a spanyol halászok. A norvég antialkoholista mozgalom is ellenzi a tagságot, mert attól tartanak, hogy az EK egységes piaca fellazítaná a szigorú alkoholellenes határellenőrzést, és beáradna a sok olcsó ital. Ám Európa szélére szorulni — ez sem alternatíva a norvégok szemében. Az egyik oslói lap legfrissebb közvélemény-kutata- sa szerint a lakosság 54 százaléka mégiscsak támogatja, ha nem is a tagságot, de a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Ez arra vall, hogy a lakosság nyitva akar tartani minden lehetőséget, amíg pontosan ki nem derül, mit tartalmaz számukra a tagság, és hogyan dönt a két szomszédos ország: Svédország és Finnország. nak egy másik vetületére irányítják a figyelmet: a gyengébbik nemnek ez a része kiveszi részét a legvéresebb csatákból. Érzésekre itt nincs lehetőség, ezeket sürgősen ki kell zárnunk az életünkből — mondja egy fiatal lány, akit más körülmények között inkább az iskolapadban, a diszkóban vagy egy fiúval anda- logva lehetne elképzelni. — Amikor először láttam egy katonát, akinek kezét-lábát levitte a gránát, sírógörcsöt kaptam. Mára ez a kép is megszokottá vált. Talán egyszer véget ér majd a háború. De akkor sem lesz köny- nyű a folytatás. „Sokan tartósan megrokkantak — mondta Milica —, s mindnyájan megrokkantunk érzelmileg. Hogyan tudjuk vajon újrakezdeni?” (MTI) Az önkormányzatok szerepe Hullámvölgyben a vállalkozások? (Folytatás az 1. oldalról) Intő jelek mutatják, hogy hullámvölgybe kerülnek a vállalkozások. így például a csődök, megszűnések száma gyorsabban nő, mint az új vállalkozásoké, az induló vállalkozások egyre kisebbek, a felvett hitelek összege is csökkent, illetve stagnált. Lanyhul emellett a külföldi tőke érdeklődése, s a merész, korábban igen intenzíven növekvő vállalkozások is meginogtak, megtorpantak. Az általános magyarázat szerint mindennek három fő oka létezik: a gazdasági visz- szaesés, a méltánytalanul magas adók, közterhek, s a magas hitelkamatok. A most körülbelül félidejénél tartó vizsgálódás egyik célja, hogy az előbbiek mellett további okokat is találjanak a vállalkozási hullám kifulladására. A kutatási módszer Laki Mihály szavai szerint időigényes, mivel felkeresik az egyes vállalkozókat, s részletes interjút készítenek velük, hogy átfogó képet kaphassanak mindenről. Az eddigi tapasztalatok értelmében igazolható, hogy az egyik fő ok a gazdasági visszaesés. A politikai fordulat, a változás ígérete késztetett sok embert vállalkozások alapítására, s ók fellendülésre, és nem pedig visszaesésre számítottak. Ezért a pesszimizmus, a rossz hangulat. Alig van olyan vállalkozó, aki az indulás óta az alkalmazotti létszámot növelte volna, alig van olyan, aki tervezne beruházásokat, s amennyiben mégis, azok is hosszú távú elképzelések, a távoli jövő álmai. A piac a vártnál jóval hamarabb telítődött, így a forgalom szinten tartása utólagos erőfeszítéseket igényel. Az szintén váratlan dolog volt, hogy az ipar, a mezőgazdaság nagy része ilyen válságba kerül: ez különösképpen azokat érintette érzékenyen, akik beszállítói lettek volna a nagy cégeknek. Igazolta a kutatás azt is, hogy a vállalkozói kört jelentősen sújtják az adók, ám ezek a panaszok Laki Mihály szerint arról is szólnak, hogy a nehéz piaci helyzet miatt olyan megrendeléseket is el kell fogadni, melyeknél a haszon kicsi. Az előadó többek között hangsúlyozta még, hogy általános a bizalmatlanság a modern pénzügyi műveletekkel szemben, a bankokkal szemben, s a készpénzzel tömött aktatáskák jellemzők inkább. A bank nem partner, hanem — sokak számára — csak „szükséges rossz”. A konferencia ma folytatódik, szó lesz például a kelet-európai privatizáció sajátos vonásairól, s — Gulácsi Gábor helyettes államtitkár előadásában — arról, hogy a kormányzat politikájában hol van a helye a kisvállalkozások fejlesztésének. (rénes) Sohasem volt tervezhetőbb A Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak,- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek, például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárláshoz vagy vállalkozás beindításához. Állami garancia A kamatok kifizetéséért és a törlesztésért az állam teljeskörű garanciát vállal. Ha tehát nemcsak megfelelő kamatot vár, de a pénzét teljes biztonságban szeretné tudni, akkor az Ön befektetése a Magyar Államkötvény. Az államkötvények kamatozása Minden befektető megtalálhatja a számára legmegfelelőbb kamatozású államkötvényt. Egyes kibocsátásoknál mozgó kamatozású, ami azért kedvező, mert bármi történik a gazdaságban, a befektetőt nem érheti meglepetés, kötvényének kamata értékálló. Az államkötvények többsége fix kamatozású, ami azért előnyös, mert kiszámítható a befektetés jövedelme. Csökkenő kamatlábak mellett ez nyújtja a legelőnyösebb feltételeket a befektetőknek. Előre tervezhetünk, tudjuk, hogy mekkora haszonra tehetünk szert, ha államkötvényt vásárolunk. Az államkötv ény szabadon adható-vehető A Magyar Államkötvény a futamidő alatt is adható-vehető. Természetesen az államkötvények hozama akkor a legkedvezőbb, ha a futamidő lejártáig benntartjuk pénzünket. Az államkötvény biztonságos Az államkötvényt nem kell hazavinni. Ingyenes értékpapírszámlán tarthatjuk anélkül, hogy elvesztés, lopás vagy megsemmisülés veszélye fenyegetne. Hol kapható? Államkötvényeket elsősorban a Magyar Nemzeti Bank Főpénztárában és megyei igazgatóságain vásárolhatunk, ahol készséggel válaszolnak valamennyi, a befektetéssel kapcsolatos kérdésre. Szívesen adnak tanácsot, hogy megtalálhassa az Ön számára legkedvezőbb, legjövedelmezőbb befektetést. MAGA A BIZTONSAC