Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-12 / 187. szám
2 KÜLFÖLD 1993. augusztus 12., csütörtök Bányászok után: mozdonyvezetők sztrájkja A bukaresti rádió közlése szerint véget ért a Zsil-völgyi szénbányászok sztrájkja, és a bányákban szerda reggel megindult a termelés. A munkabeszüntetésnek véget vető döntés valamivel kedd éjfél után született, eddig még nem ismertetett feltételek alapján. A bányászok vállalták, hogy a legközelebbi hétvégeken behozzák a kiesett termelést. Romániában az utóbbi évtizedek leghosszabb bányászsztrájkjának beszüntetése után a mozdonyvezetőkre helyeződik át a figyelem, akik szerda reggel 7 órától hirdettek általános bérkövetelési sztrájkot. Világpiaci túlkínálat A kőolajtermelő és -exportáló országok szervezetének (OPEC) piacfelügyelő bizottsága kedden ülést tartott Bécsben, és azt javasolta a tagállamoknak, hogy a világpiaci túlkínálat felszívása érdekében ne emeljék termelésüket és exportjukat az év hátralevő részében, hanem tartsák a jelenlegi napi 23,6 millió hordós szinten. Az OPEC elnökének, a gaboni Jean Pingnek az elnökletével tartott ülésen sürgették a tagállamoknál, hogy tartsák magukat a közösen eldöntött kvótákhoz. Castro gépét nem tankolták fel Két amerikai olajtársaság is megtagadta, hogy kerozinnal lássa el Fidel Castro repülőgépét a kolumbiai Cartagena repülőterén — jelentette az AFP a helyszínről. Az eset annál is kínosabb, mivel a Kubai Kommunista Párt főtitkára azért utazott oda, hogy magánlátogatáson találkozzék César Gaviría kolumbiai köztársasági elnökkel. Az ESSO és a TEXACO minden valószínűség szerint az amerikai kormány utasítására járt el — vélekedett a kolumbiai polgári repülés igazgatója. Az amerikai cégek arra való hivatkozással tagadták meg a gép kiszolgálását, hogy tiszteletben tartják kormányuk Kubával szemben érvényes embargóját. A kolumbiai kormány keresi a megoldást, hogy kétnapos cartagenai tartózkodásáról Fidel Castro visszautazhasson Havannába. Erős yen, gyenge dollár Soha nem tapasztalt mélypontra süllyedt a dollár árfolyama a japán yenhez képest a tokiói piacon, ahol a szerdai zárás idején az amerikai valuta egysége mindössze 103,77 yent ért. A tőzsdei nap folyamán előfordult 103,65 yenes dolláijegyzés is a japán fővárosban. Japán pénzügyi szakértők a dollár gyengeségét elsősorban a japán külkereskedelmi többlet megállíthatatlannak tűnő növekedésével magyarázzák. A tokiói pénzügyminisztérium szerdán kiadott ösz- szegzése szerint júliusban a szigetország az elmúlt hónapban 11,82 milliárd dollár többletet könyvelhetett el kereskedelmi mérlegében, ezen belül 4,68 milliárd dollárt tett ki az Egyesült Államokkal folytatott áruforgalom havi aktívuma. Megkerült „milliók” Kilenc ellopott festményt talált meg kedden az amerikai rendőrség. A Picasso, Chagall, Degas, Delacroix és Modigliani által festett műalkotások értéke meghaladja a kilencmillió dollárt — közölte az FBI, az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal. A Reuter szerint a festményeket tavaly februárban lopták el. A rendőrség két személyt vett őrizetbe az üggyel kapcsolatban. Két Lotti A Két Lotti (33-ból 3-at) nyerőszámai: 19, 21, 35 és 6, 26, 54. A 3 találatosak nettó nyereménye: 19.900 forint. A kéttalá- latosok 236 forintot érnek. A 32. heti Két Lotti (33-ból 3-at) játékban a 6-osokra (3+3) összesen nettó 11.038.958 forint halmozódik. Horvát etnikai tisztogatás Boszniában Fokozatos a csapatkivonás az Igman-hegyről A boszniai szerb csapatok parancsnoksága szerdán cáfolta, hogy megszegte az Igman és a Bjelasnica hegyek kiürítésére tett ígéretét. A szerbek — állításuk szerint — csupán felváltották kimerült egységeiket, amíg az ENSZ-békefenntartók nem tudják átvenni a szerb és muzulmán csapatok ütközőzónája fölötti ellenőrzést. A parancsnokság közleménye szerint a szerbek teljesen kivonultak a Bjelasnica- hegyről, és fokozatosan zajlik a csapatkivonás az Igman-hegyről is —jelentette a Tanjug hírügynökség. A boszniai horvát erők és a reguláris horvát csapatok kedden támadást indítottak a hercegovi- nai Mostarban lévő muzulmán állások ellen. Az összecsapásokban három ember életét vesztette, és többen megsebesültek — adta hírül szerdán a szarajevói rádió. A boszniai rádió szerint a hor- vátok etnikai tisztogatást hajtottak végre a Mostar közelében fekvő Pocitelj városban. A16-60 éves férfiakat táborba zárták, a nőket, a gyermekeket és az időseket elűzték Blagaj faluba. A Dobtak a Herculesek Szerdára virradóra a keletboszniai Gorazde felett ismét hatvan tonna élelmiszert és gyógyszert dobtak le hat amerikai Hercules, valamint egy német és egy francia Transall repülőgépről. Valamennyi gép sértetlenül tért vissza a Frankfurt melletti Rajna-Majna támaszpontra. horvát csapatok tüzérséggel lőtték az észak-boszniai Konjicot és Jablanicát is. A boszniai rádió heves tüzérségi párbajt és összecsapásokat jelentett Észak-Boszniából is. A szerb tüzérségi támadásnak sok halálos áldozata volt Maglajban és Tesanjban. Olovo városát ismételten nehéztüzérséggel és sorozatvetőkkel lőtték a szerb erők — úja a DPA. Eközben szerdára virradóra a kelet-boszniai Gorazde felett ismét hatvan tonna élelmiszert és gyógyszert dobtak le hat amerikai Hercules, valamint egy német és egy francia Transall repülőgépről. Valamennyi gép sértetlenül tért vissza a Frankfurt melletti Rajna-Majna támaszpontra. A Szarajevóba tartó többezres békemenet szervezői kedden az orvlövészek támadásaitól tartva befejezettnek nyilvánították a „Békét most” elnevezésű akciót, annak ellenére, hogy a menet nem érte el a boszniai fővárost — jelentette szerdán az AP. Eredetileg több mint 3000 ember indult el augusztus 4-én a horvátországi Splitből, de a kiújult boszniai harcok miatt sokan már a határon feladták. Mintegy 750-en folytatták útjukat a boszniai Prozorig, amely 60 kilométerre nyugatra fekszik Szarajevótól. Innen már csak 57-en mentek tovább a boszniai fővárostól 15 kilométerre nyugatra fekvő Kiseljakig. Akik Prozorból visz- szatértek Splitbe, hétfőn a délnyugat-boszniai Mostarba, a horvátok és a muzulmánok közötti leghevesebb összecsapások színhelyére mentek. — Mostar a szörnyűségek jelképe, akárcsak Szarajevó — mondta a békemenet egyik szervezője. Kártételről még nem beszél Hoszokava Japán beismerés a háborúról Eddig kerülték az agresszív kifejezést A japán császári hadsereg „agresszív háborút” folytatott a második világháborúban — fogalmazott első sajtóértekezletén a hivatalba lépett új japán kormányfő. Hoszokava Morihiro megfogalmazása volt eddig a legnyíltabb e kérdésben — hangsúlyozzák japán megfigyelők utalva arra, hogy a háború utáni japán kormányfők többsége csak köntörfalazott, ha Japán háborús szerepére vonatkozó kérdésre kellett válaszolniuk. A volt liberális demokrata párti vezetők közül például Ta- kesita Noboru egyszer azt mondta: tagadhatatlan, hogy a háború hasonlatos volt az agresszióhoz. Kaifu Tosiki is kerülte az „agresz- szív” kifejezés használatát, akárcsak Nakaszone Jaszuhiro, aki különben a háború idején a császári hadsereg tisztjeként szolgált. Mijadzava Kiicsi kormányfő volt az első, aki fél évszázad múltán hivatalosan elismerte, hogy a japán katonaság ázsiai nőket kényszerített a japán katonai bordélyokba. Hoszokava egy tavalyi cikkében azt írta, hogy nem szeretne ugyanabba a hibába esni, mint nagyapja, Konoe Fumimaro, aki „képtelen volt felszólalni, amikor pedig kellett volna”, kormányfőként nem tudta megakadályozni, hogy a császári hadsereg 1937-ben lerohanja Kínát. Konoe, akinek megbízatása idején követték el a japán imperialista csapatok a nankingi vérengzést, a háború után öngyilkosságot követett el, amikor az amerikaiak felelősségre akarták vonni. Az új japán kormány elődjeinél sokkal nagyobb figyelmet kíván fordítani a múlt feltárására, erre utalt Hata Cutomu külügyminiszter többször is. Hoszokava kormányfő nem részletezte elképzeléseit a háborús kártétellel kapcsolatban, csak annyit közölt: mostantól részletesen elemzem majd e kérdést. Figyelmet kelt az is, vajon mit tesz az új kormány augusztus 15- én, Japán háborús fegyverletételének évfordulóján. Évről évre vita tárgya a szigetországban, hogy a kormány melyik tagja tesz látogatást a Jaszukuni-szentély- ben, az áldozatok emlékének emelt templomban, amely egyben a háborús bűnösök, közöttük a kivégzett Todzso Hideki tábornok emlékhelye is. Nakaszone miniszterelnök látogatta meg a háború után első ízben a szentélyt. Az új kormány tagjai közül hivatalos minőségben várhatóan senki sem fogja felkeresni az idén a szentélyt. Hoszokava annyit közölt, hogy a kormánytagok egyéni erkölcsi megítélésére bízza dolgot, egységes kormányzati álláspontot ez ügyben nem kíván kialakítani. Nem fizetnek a csehek Elutasítani a szudétanémeteket A cseh kormánykoalíciónak dűlőre kell jutnia a szudétanémet kérdésben, a lehető legmagasabb szinten kell tárgyalásokat kezdenie a Szudétanémetek Honfitársi Szövetségével, és el kell utasítania kárpótlási követeléseiket — jelentette ki Josef Lux helyettes miniszterelnök a CTK hírügynökségnek adott keddi nyilatkozatában. Lux, aki egyúttal a koalícióban résztvevő Kereszténydemokrata Unió — Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) elnöke, nyilatkozatával megerősítette azt a múlt heti sajtóértesülést, hogy szerinte Prága akár kormány- vagy parlamenti szintű tárgyalásokat is kezdhetne a szu- détanémetekkel vagy Bajorországgal. — Nem tárgyalni annyit tesz, mint megerősíteni a szudétanémetek reményeit, és fokozni a csehek félelmeit — fejtette ki a CTK-nak Josef Lux. — Azt gondolom, hogy tárgyalni kell, és ki kell mondani, hogy a Cseh Köztársaság nem tudja 1948 februárjánál (a kommunisták hatalomra jutásánál — szerk.) korábbra kitolni a kárpótlás visszamenőleges határát, más szóval: az 1948 előtt kialakult tulajdonviszonyokat sérthetetlennek tartja. Lux még hozzátette, hogy a szudétanémet kérdésnek nem szabad a cseh-német viszony központi kérdésévé válnia. A szudétanémet szervezetek a benesi dekrétumok alapján 1945-ben kitelepített mintegy 2,5 millió német elkobzott vagyonának visszaadását és újbóli letelepedésének lehetőségét követelik. Június elején a cseh kormánykoalíció tagjai pártszintű tárgyalások lehetőségét vetették fel, de ebből — a CTK szerint belpolitikai nézeteltérések miatt — máig nem lett semmi. Veszélyes szállítmány Romániában, a Brassó megyei Feketehalom és Höltövény között földrendezési munkálatok közben több mint százötven darab, második világháborús amerikai, angol és német bombára bukkantak. A 10-500 kilogramm súlyú bombákat szerdán különleges teherautókból álló „szigorúan őrzött konvoj” szállítja három megyén keresztül Bu- zau térségébe, az ottani megsemmisítési helyre, ahol a robbanótöltet jellegétől függően teszik ártalmatlanná a bombákat. Kedden viszont arról adott hírt a román sajtó, hogy az ország egy másik részén, a Iasi megyei Miroslava községben egy háztáji gazdaság földjében 382 tüzérségi aknát és 273 gyutacsot találtak. Hamarosan ezeket is elszállítják és megsemmisítik a hadsereg tűzszerészei. Megnyílt Denverben Katolikus ifjúsági világtalálkozó A katolikus ifjúsági világtalálkozók (világnapok) megrendezésének gondolatát II. János Pál pápa vetette fel abból az alkalomból, hogy az ENSZ 1985-öt az ifjúság nemzetközi évévé nyilvánította. 1986-ban egyik beszédében a pápa javasolta, hogy minden évben Rómában gyűljenek össze a katolikus ifjak. A találkozó napjául Virágvasárnapot jelölte meg, hivatkozva arra, hogy a Szentírás tanúsága szerint Jézus ezen a napon vonult be Jeruzsálembe, ahol főként gyerekek és fiatalok üdvözölték. Az első találkozó létre is jött már 1986. március 23-án Rómában, és azóta évente összegyűlnek a katolikus fiatalok. A pápa eredeti kezdeményezése a későbbiekben úgy módosult, hogy a találkozó színhelye minden második évben Róma, és a rendező ország kérésére a találkozó időpontja sem esik ynindig Vi- rágvasámapra. A tegnap a Colorado állambeli Denverben megnyílt találkozókra több mint nyolcvan országból érkeztek a résztvevők. A pápa 1992. április 12-én jelentette be, hogy a nyolcadik katolikus ifjúsági világtalálkozót 1993 augusztusában az amerikai Denverben rendezik. A belga királyi ház Hétfőn tette le a brüsszeli parlamentben a hivatali esküt Albert herceg, és a szívroham következtében elhunyt I. Baldvin király örökébe lépett. Az 1831 óta uralmon levő belga királyi ház a Sachsen-Coburg- Gotha német hercegi családtól származtatja magát. A napóleoni háborúkat lezáró Bécsi Kongresszus 1815-ben Hollandia északi és déli részéből létrehozta az Egyesült Holland Királyságot. A két országrész közötti mély ellentétek azonban 1830. szeptemberben forradalomhoz vezettek Brüsszelben. 1831-ben Lipót Sachsen-Co- burg-i herceget belga királlyá választották. Az európai nagyhatalmak 1831. október 6-i londoni konferenciája azután kimondta Belgium és Hollandia szétválasztását és Belgium semlegességét. Néhány évvel később Hollandia az 1839. április 19-én aláírt Londoni Szerződésben elismerte Belgium függetlenségét. Azóta a következő uralkodók követték egymást a belga trónon: I. Lipót (1831-1865) — Franz von Sachsen-Coburg-Saalfeld hercegének legfiatalabb fia; 1816-ban nőül Vette Charlotte brit trónörökösnőt, aki azonban egy évre rá meghalt. Második felsége (1832-től) Louise, Lajos- Fülöp francia király leánya volt. II. Lipót (1865-1909) - a brabanti hercegi címet viselte; Henriette osztrák hercegnőt vette feleségül. Az 1881 és 1885 közötti hadjáratban elfoglalta az afrikai Kongót, amely 1908-ban belga gyarmat lett. I. Albert (1909-1934) - Erzsébet bajor hercegnőt vette feleségül. Az első világháborúban sikerült megőriznie Belgium semlegességét. Halálát szerencsétlenség okozta. III. Lipót (1934-1951) — első felesége Astrid svéd hercegnő volt, aki 1935-ben halálos kimenetelű autóbalesetet szenvedett. 1941-ben újra nősült: Marie Lilian Baelst, egy Réthy hercegnőt vett feleségül. III. Lipót 1936- ban felmondta Belgiumnak a nyugati hatalmakhoz fűződő kapcsolatait. A németek 1940- ben történt belgiumi bevonulását követően hadseregével együtt kapitulált. A németek 1940-1944 között Laeken Kastélyban tartották őrizet alatt. 1944-1945-ben német hadifogságban volt. A trónra való visszatérésre irányuló erőfeszítései ellenállásba ütköztek. Annak ellenére, hogy a személyéről tartott népszavazás számára kedvező eredményt hozott, 1951-ben fia javára lemondott a trónról. I. Baldvin (1951-1993) - egy spanyol arisztokrata hölgyet, Fabiola de Móra y Aragont vette feleségül. Utóda öccse, a lüttichi herceg, aki II. Albertként lépett a belga trónra. Jogosítvány-jubileum Franciaországban Monsieur Lépine, Párizs rendőrprefektusa fontos döntést hozott 1893 augusztusában. Úgy határozott, hogy képességvizsgálathoz köti a városban ekkor már sok helyütt pöfögő gőzüzemű gépjárművek vezetését. Ilyen engedélyt a 21 éven felüliek csak akkor kaphattak, ha előzőleg az állam akkori műszaki szolgálatának, a bányaügyi szolgálatnak szakemberei alkalmasnak találták őket arra, hogy járművüket az akkor engedélyezett maximális, óránként legfeljebb 12 kilométeres sebességgel is vezethessék, a gyalogosok és a lovaskocsik forgatagában. Erre nyilvánvalóan szükség volt, mert akkor már ezernél több ilyen jármű közlekedett a francia főváros útvonalain. A gépjármű-vezetői jogosítvány tehát ezekben a napokban ünnepli az országban századik születésnapját. Akkor még alig néhány száz ilyen bizonyítványt adtak ki a szolgálat mérnökei — akiknek többsége egyébként sohasem ült efféle közlekedési eszköz kormányánál. Ma évente több százezren szerzik meg a rózsaszín nyomtatványt, tavaly például a hatóságok 822.638 jogosítványt állítottak ki. A száz év alatt persze igen sok változáson ment keresztül megszerzésének módszere. Az első alig néhány évvel azután következett be, hogy megkezdték a képességvizsgálatot. A tanúsítvány ettől kezdve az egész országra kiteijedő érvényű lett, s egyidejűleg a sebességhatárt is felemelték: városban húsz, azon kívül már harminc kilométerrel közlekedhettek a ló nélküli járművek — s ekkor kapott első' ízben jogosítványt az országban a gyengébb nem képviselője is. 1901-ben vezették be a rendszámot az ekkor már benzinüzemű autók számára. 1917-ben alakult meg az első autósiskola, s öt évvel később, 1922-ben megjelent a maihoz már némiképen hasonló jogosítvány — egy időben az első francia KRESZ közzétételével. Mi több, az autósoknak ekkor egy szerkentyűvel is meg kellett ismerkedniük: ekkor állították fel az első közlekedési jelzőlámpát a fővárosban, a Sebastopol bulvár és a Reaumur utca kereszteződésében. A franciák ekkorra már tömegesen autóztak: évente csaknem százezer új vezető kapta meg jogosítványát. A ma érvényben levő vizsgáztatási rendszert, a jogosítványok kiadásának módját is már csaknem negyven évvel ezelőtt, 1954-ben vezették be, s 1971- ben szervezték meg a vizsgáztatások országos hálózatát. Ma az autóvezetői jogosítvány megszerzéséhez feltétlenül tanfolyamot kell végezniök a jelölteknek. Műszaki ismeretekből nem szükséges vizsgázniok, a KRESZ- vizsga és a gyakorlati vezetés viszont kötelező. Az autósiskolák ugyan nem olcsóak, de megbízhatóan készítenek fel. Sok iskolában van kedvezményes tanfolyam a diákoknak. Ma már 16 eves kortól lehetséges jogosítvány megszerzése, ezzel azonban az ifjú autós csak úgy közlekedhet, ha vele együtt egy legalább hároméves jogosítvány birtokában lévő személy is van a kocsiban. Teljes értékű jogosítványt 18 éves kortól kezdve adnak ki, ugyanúgy különböző ka- tegórákra szóló módon, mint Magyarországon. A jogosítvány tulajdonosait a múlt év óta komoly veszély fenyegeti: szabály sertés esetén büntetőpontokat kaphatnak. 12 ilyen büntetőpont elérése esetén bevonják a jogosítványt, s annak visszaszerzése nem könnyű, időhöz, új tanfolyam elvégzéshez, vagy egyéb feltételekhez kötött. A szabálysértéseknek pontos „ára” van, természetesen a jogos pénzbüntetésen vagy — közlekedési bűncselekmény esetén — a törvényben rögzített egyéb büntetésen kívül, s ezt be is jegyzik a jogosítványba. A kezdeti tiltakozás után mára a francia autósok többsége megbékélt a rendszerrel, mert az valóban a balesetek számának csökkenését eredményezte. Az évforduló alkalmából több mint 800 autóst kérdeztek meg, milyen új szabályt tartana kívánatosnak. A legtöbb válasz a vezetők időről időre történő felülvizsgálatát tartotta ajánlatosnak — Franciaországban ugyanis nincs meg a vezetői engedély rendszeres megújításának, az egészségügyi felülvizsgálatnak Magyarországon bevezetett rendszere. Ezt a megkérdezettek főként bizonyos koron túl tartják szükségesnek. Khr,nhn
