Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-09 / 184. szám
ÚJ ÉLET - TERHES „HOZOMÁNNYAL” - 5. oldal NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. AUGUSZTUS 9. HÉTFŐ IV. ÉVFOLYAM 184. SZÁM ÁRA: 13.80 FORINT VAKÁCIÓZÓ FIATALOK! Kellemes időtöltés, jó kereseti lehetőség! A Nógrád Megyei Hírlap árusítására utcai terjesztőket alkalmazunk. Jutalék: 4,50 Ft/db Jelentkezést a Sajtóházban várjuk (Salgótarján, Erzsébet tér 6.) Érdeklődni a (32) 316AS5-ös telefonon lehet. Baldvin király temetésén Göncz Árpád köztársasági elnök és felesége szombaton a késő esti órákban érkezett haza Brüsszelből. Az államfő és felesége I. Baldvin belga király temetésén vett részt. Drágul a Skoda A Skoda-Volkswagen Group hétfőtől átlag 8 százalékkal emeli a Skoda személyautók árát. Ezt J. Hrabovsky, a mladá-boleslavi autógyár szóvivője közölte a Li- dové Noviny című lapban. Hrabovsky elmondta még, hogy augusztus 9-től a gyár a Skodák minden típusát csak az új, 1994- es kivitelben fogja gyártani. A már raktáron lévő kocsikra nem vonatkozik az áremelés. A legolcsóbb Skoda — a Favorit LX (ajánlott ára eddig közel 160 ezer korona volt) hétfőtől mintegy 13 ezer koronával lesz drágább. A Pickup furgon (ára eddig 205-210 ezer korona volt) 10-15 ezer koronával drágul. Fő tér avatás Tatabányán Szombaton ünnepélyes külsőségek között felavatták Tatabányán a felújított Fő teret. Több mint 30 millió forintot költöttek az Árpád Szálló, a Centrum Áruház és több más üzlet által határolt, a település legforgalmasabb terének szépítésére. Csaknem 6000 négyzetméteren díszburkolatot fektettek le, belvárosba illő autóbusz-várakozót emeltek, kényelmes padokat, hangulatos kandelábereket helyeztek el, virágágyásokat, gyepes részeket alakítottak ki. Negyven éves a Szolnoki Rádió Négy évtizeddel ezelőtt, 1953 augusztus 9-én vasárnap este kezdte meg műsorszolgáltatását a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója. Á Magyar Rádió Szolnoki Körzeti Szerkesztősége ma 17 belső és 50 külső munkatárssal az „Alföld rádiója”-ként öt megyét érintő adókörzettel, a 222 méteres középhullámon naponta 3,5-4 órában sugároz köz- szolgálati és kereskedelmi műsort. Felvonulnak a csoportok a huszonhetedik alkalommal megrendezett bánki nemzetiségi találkozón. (Tudósításunk a 3. oldalon olvasható.) Fotó: Gyurkó Péter Mintegy 35-40 százalék Erdők — magántulajdonban Nem kell félnünk attól, hogy az erdők egy része kikerül az állami irányítás alól. Ezt arra alapozom, hogy a múltban az erdők magántulajdonban voltak és naf yon is jól tudtak vele gazdál- odni — jelentette ki Szabó János földművelésügyi miniszter szombaton Kaposváron, az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlését követő sajtótájékoz- tóján. Kérdésekre válaszolva a miniszter elmondta: a privatizáció során az erdők mintegy 35-40 százaléka kerül magántulajdonba, s ez nagyságát tekintve nem veszélyezteti az állami erdővagyon! Természetesen ahhoz, hogy valóban jól szervezhető és hatékony legyen az erdőgazdálkodás, mielőbb szükség lenne többek között az erdészetről, az erdőbirtokosságról és a vadászatról szóló törvényekre. A Földművelésügyi Minisztérium a földtörvény után ezeknek tulajdonít elsőbbséget — mondta Szabó János, majd hozzátette: a tervezetek már elkészültek, de hogy ebben a ciklusban még az Országgyűlés elé kerülnek-e, arra nem tud választ adni. A jelenleginél hatékonyabb lesz az egyes erdőgazdaságok közötti információcsere, mint ahogy a minisztériummal is tovább javulnak majd az együttműködés feltételei. A tanácskozáson részt vett Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára is, aki az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: annyit már sikerültelérniük, hogy védett erdőket nem privatizálnak. Arról még nem született döntés — éppen a törvények hiányában —, hogy a magántulajdonba kerülő erdők új gazdáit hogyan bírják rá, hogy ésszerű erdőgazdálkodást folytassanak. (MTI) MSZDP: nemzeti lakásépítő koncepciót! Az új lakástörvény kapcsán a kormány lakáskoncepciójáról, a törvény várható hatásairól, az önkormányzatok ellehetetlenüléséről és az MSZDP lakáspolitikájáról tartottak szombaton egésznapos tanácskozást a párt székházában. A párt lakáspolitikai koncepcióját Kaszás Iván, a párt országos választmányának elnöke ismertette. Mint mondta: a lakás- problémák megoldására csodarecept nincs, ugyanakkor a lakhatást piacosítani illúzió. Ki kell alakítani a rászorultsághoz kötött szociálpolitikai rendszert. Kaszás Iván kifejtette: nem a lakást, nem a lakhatást, hanem a lakót kell támogatni. Szükség van egy nemzeti lakásépítő koncepcióra. Az állam nem vonulhat ki a lakásszektorból, nem lehet minden állami feladatot az ön- kormányzatokra hárítani. Szükség van a szociális bérlakásépítésre, amely nem nélkülözheti az állami segítséget, a költségvetési támogatást. Erthetelen az a jelenlegi gyakorlat, amely a banki kölcsönnél nem veszi figyelembe, hogy az igénybe vett kölcsönre fedezet lesz a felépített lakás, hogy a saját erőből építő a nemzeti vagyont gyarapítja. Olyan kölcsönfeltételeket kellene kialakítani, amely kisebb magánerő esetén is biztosítja az építkezéshez szükséges bankkölcsönt. A terhelhető lakásra az állam vállalna garanciát, így nem fizetés esetén a lakás az állami szociális lakásállományt gyarapítaná. A tanácskozásoon szó volt még a gazdasági átalakulást követő új helyzetről, amelyben egyre többen képtelenek fizetni lakhátásuk költségeit. Ezzel kapcsolatban György Ilona, a pártvezetőség tagja elmondta: olyan szociálpolitikát kell kialakítani, ahol a hangsúly a családon van. Család pedig nem képzelhető el lakás, lakhatás nélkül. Gondolni kell azokra a létminimum alatt élőkre is, akik átmenetileg váltak fizetésképtelenné. Számukra ki kell alakítani egy olyan rendszert, amelyben fizetési kötelezettségeikre átmeneti haladékot kapnának — hangsúlyozta befejezésül Györgyi Ilona a párt szombati lakáspolitikai szemináriumán. (MTI) Dezertőrök védelmében Mintegy ötven osztrák, magyar és a volt Jugoszláviából érkezett tüntető követelte szombaton a magyar határon lévő Nickelsdorf osztrák faluban, hogy a környező államok nyújtsanak menedékjogot azoknak, akik a katonai szolgálat elől menekülnek az egykori Jugoszláviából. A dezertőrök tájékoztatására szerveződött bécsi csoport és a magyar Álba kör tagjai bírálták az osztrák menedékjogi előírásokat és követelték a katonai szolgálatot megtagadók befogadását. Debreceni sikerrel Mazsorettek első országos táncversenye A debreceni Pódium Valcer nevű tánccsoport győzelmét hozta az első ízben, s hagyományteremtő céllal a Komárom- Esztergom megyei Komlód községben szombaton megrendezett mazsorettek első országos táncversenye. A rendezők, Két helyi együttes és az önkormányzat azzal a céllal hirdette meg az egész napos népünnepéllyé vált találkozót, hogy a pattogós ütemű zenére akrobatikus ügyességgel táncoló ifjú hölgyek neves szakemberek előtt adhassanak számot tudásukról, felkészültségükről. A 12 csapat három kategóriában, az úgynevezett menettáncban, a színpadi álló mazsorett- ben és a színpadi szórakoztató táncban mérte össze tudását. Ezt követte az összetett táncverseny, amelyben azok vehettek részt, akik mindhárom kategóriában indultak. Végezetül mind a négy alkalommal a debreceni együttes produkcióját találta a legjobbnak a zsűri. Tekintettel a nagy sikerre, ezentúl minden evben megrendezik a vetélkedőt. (MTI) A fegyvercsempészetről Dieter Hoffmann addig élt az ügynökök képzelt világában, amig a képzelet valósággá nem lett. Reszkethet sok magas beosztású támogatója és cinkosa, míg a szerb titkos- szolgálat a Hoffmann magyarországi letartóztatásához szükséges információk átadásával sikeresen gördített akadályt a boszniai muzulmánoknak címzett fegyverszállítmányok útjába — írta a Kurier című bécsi lap vasárnap a Budapesten őrizetbe vett Hoff- mannról szóló egész oldalas cikkében. A Kurier szerint ljubljanai megfigyelők a fegyverszállítási útvonal leleplezése mögött a szlovéniai titkosszolgálatok közötti háborúságot és a kormányon belüli hatalmi harcokat sejtenek. E feltételezések hihetővé teszik magyar források azon vélekedését is, amely szerint a magyar hatóságoknak a szerb titkosszolgálat adta meg a Hoffmann letartóztatásának alapjául szolgáló információkat, hogy ezzel véget vessen a boszniai muzulmánok fegyverellátásának. Csomagterv már van a mezőgazdaságban Sok szövetkezet súlyos pénzügyi gondokkal küzd A mezőgazdasággal mindenki, dolgozzék bárhol, bármilyen területen, közvetlenül és érzékeny kapcsolatban van pénztárcáján keresztül. Ezért érthető, sőt természetes, hogy közérdeklődésre tart számot az ágazatot érintő információ, nem beszélve a legjobban érintettekről, a termelőkről. Az ágazat padlóra kerülését ma már nemcsak a szakemberek erősítik meg egyértelműen, hanem az előrelátó, magas beosztású kormánytisztviselők, az ágazat vezetői is. Vajon Nógrád mezőgazdaságának jelenlegi állapotáról, a várható kilátásokról mit tud mondani beszélgetőpartnerem, Urbán Imre, az FM megyei Földművelésügyi Hivatal helyettes vezetője.- Kezdjük a jelenleg leggyakrabban szóba kerülő témával, az aszálykárokkal.- Sajnos konkrét felméréseink nincsenek, annyi viszont bizonyos, hogy a kalászosokból a korábbi években megtermelt termésnek az idén csak a felét takarították be. A termelők által közölt adatok alapján az őszi búza termésátlaga hektáronként 2,1 tonna, amely csaknem az 1970-es évek eleji szintnek felel meg.- Korábbi sajtótájékoztatóján dr. Szabó János, az FM minisztere azt mondta, hogy kormányzati szinten is egyre többen ismerik fel, milyen fontos és meghatározó szerepe van és lesz a jelen és jövő kedvező alakításában, az ország gazdasági életében, az export növelésében az ágazatnak. Ennek alapján, továbbá figyelembe véve, hogy az elmúlt években a termőtalajok potenciális képessége jelentősen csökkent, a kormány mivel bizonyítja, hogy a felismerések után intézkedik? Gondolok itt elsősorban a jövő évet megalapozó őszi munkák anyagi segítésére.- Az aszálykárok mérséklésére, az őszi munkák segítésére a kormány legutóbbi ülésén egy csomagtervet fogadott el, amely két alapvető részből áll. Az egyik az aszálykárok részbeni kompenzálását szolgálja, a másik az őszi vetésekhez történő támogatást foglalja magába. A részletes szabályozást Nógrád megye mezőgazdasági termelői előreláthatólag két héten belül (Folytatás a 3. oldalon) Torgyán-indítványra: G. Nagyné Maczó Ágnes alelnök , Országos kisgazda nagygyűlés Torgyán József elnök indítványát egyhangúan támogatva a Független Kisgazdapárt alelnö- kéve választották G. Nagyné Maczó Ágnes országgyűlési képviselőt a párt vasárnapi országos nagygyűlésén. A budapesti MOM székház zsúfolásig megtelt színháztermében előzőleg Torgyán József tartott beszámolót, nevesen bírálva a kabinet lépéseit. Meglátása szerint az Antall-kormány három év alatt porig rombolta az országot: színes üveggyöngyökért eladta a gyárakat, miközben növelte az állam adósságát és a munkanélküliséget. A vezetés számlájára írta azt is, hogy a termelés a nulla felé közelit, a magyar termékek pedig kiszorulnak a hazai piacokról. „A Kisgazdapárt eszköz próbál lenni, hogy megvalósítsa a nép akaratát, ezért döntöttem Önök mellett”— mondta Maczó Ágnes, a párt új alelnöke ünnepi beszédében megindokolva, miért választotta a kisgazdatagságot. A Kisgazdapárt meglátása szerint mindig népi politikát folytatott, s ő, csak ehhez csatlakozhatott. A külföldön élő magyarok nyugdijáról A társadalombiztosítási jogszabályok 1991 elejétől lehetővé tették, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok is nyugellátásban részesüljenek, amennyiben Magyarországon a jelenleg érvényben lévő nyugdíjjogosultsági rendelkezések alapján megszerezték az előírt szolgálati időt. A nyugdíj igénybejelentésével kapcsolatos eljárásról az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság felkérésére a társadalombiztosítás sajtóirodája tájékoztatta az MTI-t. Eszerint az öregségi, rokkantsági és hozzátartozói nyugellátás alapfeltétele a bizonyítottan megszerzett szolgálati idő, amely általánosságban legalább 10 év. Azoknál azonban, akik ez év július 1 -je után töltötték be a nyugdíjkorhatárt, már 15 év. A kérelmeket a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál írásban, az erre rendszeresített igénybejelentőn kell beadni. Az igénybejelentő mellett ugyanakkor szükség van a szolgálati idő és annak tartamát bizonyító okiratokra, okmányokra és igazolásokra is. Ázok az édesanyák, akiknek 1968 január 1-je előtt gyermekük született, szolgálati idejüket annyiszor 365 nappal megnövelhetik, ahány gyermekük van. Ebben az esetben szükség van a gyermek születését igazoló dokumentumra is. A katonai szolgálatban, hadifogságban töltött idő igazolására — amennyiben az igénylőnek nincs bizonyító okmánya — érdemes közvetlenül a Magyar Honvédség Központi Irattárából kérni az igazolást. Hasonló a helyzet, ha munkaszolgálatról, illetve deportálásról van szó, de ez esetben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének vagy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéhez kell fordulni. (MTI)
