Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-07-08 / 183. szám

4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1993. augusztus 7-8., szombat-vasárnap Nógrád gazdasága a számok tükrében A veszélyhelyzettel számolni kell Kizáró ok: a „kereskedelmi batyu” Az elmúlt 2-3 év a nagyar gazdaság utóbbi évtizedeinek egyik legtarkább időszaka volt: rég óhajtott változások és nem várt krízisek színezték. Mind­kettőből kijutott Nógrád me­gyének is. A változások egy ré­szét a statisztikai adatok jól ér­zékeltetik. Ezekről beszélget­tünk dr. Balogh Miklóssal, a KSH Nógrád Megyei Igazgató­ságának vezetőjével.-Mi jellemzi megyénk gaz­dasági helyzetét? Társadalom- politikai szempontból melyik a legneuralgikusabb jelenség?- Kétségkívül a munkanélkü­liség, annak ellenére is, hogy három éve tartó növekedése ez év márciusában megállt, sőt némiképp csökkent is. A re­gisztrált munkanélküliek száma ekkor 24 ezer volt, ám ellátás­ban csak mintegy 70 százalékuk részesült, s ez a legsúlyosabb feszültségforrás. A munkanél­küliségi ráta 21,9 % (országos: 13,4 %), egyes körzetekben (pl. Szécsény) ettől is magasabb. A kis mértékű csökkenés a sze­zonmunkák beindulásának kö­szönhető, illetve nyilvántartási okokra vezethető vissza. Úgy tűnik: a munkanélküliséggel be­látható időn belül együtt kell él­nünk.- A munkanélküliség kialaku­lásában és fennmaradásában - más tényezők mellett - a gazda­ság szerkezetének és működésé­nek is jelentős szerepe van. Ho­gyan alakult a megye gazdasági háttere?- Az iparban a gazdasági környezethez való alkalmazko­dás a legtöbb szervezetnél sú­lyos gondokat okozott. Az utóbbi időkben a csökkenő kül- és belpiaci kereslet, a megúju­láshoz szükséges tőke hiánya, a tömeges elbocsátás volt a be­tegség fő tünete. 1992-ben a bruttó termelés több mint 20 százalékkal, a létszám mintegy 25 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ez a ten­dencia folytatódott ez évben is. Dr. Balogh Miklós Következményeként a gazdál­kodó szervezetek mintegy ne­gyede csőd-, illetve felszámo­lási eljárás alá került. A tőkés export átmenetinek tűnő növe­kedése nem annyira az alkal­mazkodás jele, sokkal inkább a minden áron való exporttörek­vések kifejeződése. Ipari szer­vezeteink egy része - profiljá­ból adódóan - nem mint expor­tőr, hanem mint beszállító vesz­tette el piacát. A mezőgazdaságban a másfél éve tartó átalakulási folyamat­nak eddig inkább csak a negatív következményei érzékelhetők. A növénytermesztés vissza­esett; jelentős földterületek ma­radtak műveletlenül. Az állatál­lomány ágazatonként 20-30 százalékkal csökkent. A szerve­zeti átalakulások és vagyonér­tékelések döntő többségükben lezajlottak. A tulajdonjog ren­dezés viszont még folyamatban van. A meghirdetett 7,5 ezer hektárnyi földterületből min­tegy 1800 talált gazdára ez év első negyedében. Ez a volt nagyüzemi földterületnek csak csekély hányadát képezi. A termelés visszaesése mel­lett a legsúlyosabb következ­mény, hogy minden ágazat erő­sen létszámkibocsátóvá vált. A munka nélkül maradtak közül kevesen vannak, akiknek reális esélyük van a farmergazdaság kialakítására.- Mi a helyzet a vállalkozási szférában? Hogyan ítélhető meg a külföldi tőke szerepe?- Nógrádban is gombamódra szaporodtak az új gazdasági szervezetek. 1992-ben 252 jogi személyiségű társas vállalkozás alakult, mintegy 30 százalékuk az iparban. Nem jogi személyi­ségű társaság ma már közel két­ezer műküdik, és kb. 8700 az egyéni vállalkozások száma. Ez a tendencia csökkenő ütemben folytatódik. Az eddig működő vállalkozások azt a szerepüket, hogy a gazdasági visszaesés megállítását, a növekedés meg­alapozását elősegítsék, a leépült munkaerőt felszívják, még nem tudták betölteni. Az új szerveze­tek egy része kényszervállalko­zás volt, s jó néhány közülük máris csődbe ment. 1990 és 1992 között mintegy száz külföldi érdekeltségű szer­vezet alakult, jó részük többségi tulajdonban kft. formában. Ez évben az alapítások üteme csökkent. Igaz, hogy a megyék közül Nógrádban alakult a leg­kevesebb külföldi érdekeltségű szervezet, az összehasonlítással azonban óvatosan kell bánni.- A megye iparának és mező- gazdaságának „mélyrepülése” hogyan hat az infrastruktúrára és az életkörülményekre? A lakossági infrastruktú­rára gyakorolt negatív hatás szerencsére nem olyan erős, mint azt gondolhatnánk. A meghatározó infrastrukturális beruházások többsége még a ’80-as években megkezdődött. Ezek folytatódtak, vagy már be is fejeződtek, és lényegesen hozzájárultak az életkörülmé­nyek javításához. Ugyanakkor a gazdasági recesszió több terüle­ten is éreztette visszahúzó hatá­sát. így például a termelő inf­rastruktúra beruházásainál és a lakásépítkezéseknél.- Hogyan alakult a lakosság fogyasztása és jövedelmi hely­zete?-Az elmúlt években a fo­gyasztás 14-17 %-al csökkent, miközben jelentősen módosult szerkezete. Mérséklődött a na­gyértékű fogyasztási cikkekre és a lakásépítésre fordított kia­dások részaránya. Az élelmisze­rek kiugróan magas, 35 %-os árnövekedése - ez év első ne­gyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva - miatt a lakosság arányaiban mind többet kénytelen költeni élelmi­szerekre, különösen az alacso­nyabb jövedelmi kategóriákban. A folyó pénzbevételek 20,9 %-al haladták meg ez év első negyedében az előző évi azonos időszakit, miközben a fogyasz­tói árak 27,4 %-al emelkedtek. A munkaviszonyból származó jövedelmek még ettől is mérsé­keltebben, csak 14,9 %-al Za­lákkal növekedtek. A statisztikai adatok szerint a megyei keresletek elmaradnak az országos átlag mögött. Pél­dául az iparban foglalkoztatot­tak bruttó keresete 1992. I—II. negyedévében mintegy 3700 fo­rinttal alacsonyabb volt, mint az országos átlag. Ebből azonban nem szabad messzemenő kö­vetkeztetéseket levonni, mert nem ismert a mögöttes lét­számstruktúra. Ahol nagyobb a magasabb keresettel rendelke­zők aránya, ott magasabb a ke­reseti átlag is.- Hogyan látja a megye gaz­daságának kibontakozási lehe­tőségeit?- Abból kell kiindulni, hogy a megye gazdasága a magyar ■gazdaság része, s korlátái - lé­nyegüket tekintve - ugyanazok. A kibontakozás a piacgazdaság kiteljesedésének is függvénye. Ha a magyar gazdaság prospe­rálni fog, akkor a megye gazda­sági fejlődésének kulcskérdése az lesz, hogy mennyiben tudnak a gazdálkodó szervezetek a piac követelményeihez alkalmaz­kodni. Baráthi Ottó (FEB) A nálunk jóval gazda­gabb és nagyobb országoknak is komoly gondot jelentenek azok a külföldi állampolgárok, akik - főként anyagi, egzisztenciális okokból - új hazát keresnek maguknak.- Milyen feszültségforrást je­lent számunkra ez a „mozgó tömeg” ? - kérdeztük Boros Pé­ter belügyminisztertől.- Ma már egyértelműen be­fogadó és nem kibocsájtó or­szág vagyunk. Geopolitikai helyzetünkből adódóan azon­ban bizonyos veszélyhelyze­tekkel folyamatosan számol­nunk kell. Hazánkon kívül nincs még egy ország Európában, amelyet ilyen veszélyeztetett térség venne körül. Ezért egy olyan szervezetet is létre kellett hoz­nunk, amely megítélésem sze­rint jól működik. Hozzáteszem: a közvélemény nem érzékel ef­féle veszélyt, hiszen rendszerint csak magának a bajnak a bekö­vetkeztét szokás regisztrálni - ez pedig szerencsére nincs. Ta­lán nem is hiba, hogy a lakosság veszélytudatát sikerült minimá­lisra csökkenteni!-Milyen intézkedésekkel vé­dekezünk a nem kívánatos ven­dé gjárás ellen?- Bizonyos feltételeket ter­mészetesen támasztottunk, tá­masztunk a beutazókkal szem­ben. Rendelkezniük kell például- a szükséges okmányokon túl- megfelelő pénzösszeggel; gépkocsijuknak pedig kellő mű­szaki állapotban kell lenniök. Meghívólevél, vagy itteni rokon előnyt jelent, viszont kizáró ok a „kereskedelmi batyu”. Sze­lekciónk tehát kifejezi, hogy szívesen várjuk a turistákat, de nem a csencselőket vagy az il­legális letelepedőket. Jó napnak számít, ha kétezer alatt marad a határainkon be nem engedett utasok száma . . .- Határaink biztonságának fokozása jegyében gyorsan mozgó akcióegységeket is életre hívtak. ..- Nem titok: a határőrségen belül szerveztünk ilyen jellegű fegyveres alakulatokat. Felsze­relésük a kisebb határmenti cse­tepaték, betörések elhárítására alkalmas. Ahogy utaltam rá: környezetünkben olyanok a vi­szonyok, hogy egy-egy kisebb katonai, esetleg irreguláris egy­ségnek bármikor támadhat va­lamilyen „kóbor gondolata” . . . Ennek az alakulatnak vannak feladatai a határmenti csempé­szet elleni küzdelemben, s je­lentős szerepet tölthet be egy esetleges menekülthullám kap­csán fölmerülő ellátási gondok megoldásában is. Méretét te­kintve az alakulat kisebb, mint kellene, de hatásos eszköze le­het a védekezésnek: 25 perc alatt a határ bármelyik pontján kész a parancs teljesítésére.- A tapasztalatok szerint merről jönnek legnagyobb számban illegális turisták?- Legtöbben Románia felől, de persze nem mind román ál­lampolgár. Mintha a történelmi szerep ismétlődne: minél stabi­labb hazánk határvédelmi rend­szere, annál kevesebb az ilyen természetű gondja Ausztriának, Németországnak és a többi nyugati államnak. Voltak tár­gyalásaink velük, bíztató ígére­teket is kaptunk bizonyos anyagi támogatásokra - ezek azonban jobbára a megértő bó- logatás és az egyetértés szintjén maradtak. Úgy tetszik, meg kell szoknunk, hogy Nyugat-Euró- pában sokszor a hangzatos ígé­retek dominálnak s nem a konk­rét, hathatós lépések. Koós Tamás Az átmeneti törvény nem felelős a nagyüzemi gazdaság felbomlásáért Meg kell ismételni a vagyonelosztást a szécsényi szövetkezetben Váratlan fordulat következett be a szécsényi II. Rákóczi me­zőgazdasági termelőszövetkezet átalakulásának történetében. A Cégbíróság semmisnek nyilvánította az átalakulást kimondó legutóbbi közgyűlés határozatát. Jogilag továbbra is a II. Rá­kóczi mgtsz-t, mint egységes szövetkezetei ismeri el. A jövőre vonatkozóan két kiutat jelölt meg: az érintettek a bírósági dön­tés ellen tizenöt napon belül fellebbezhetnek a Legfelsőbb Bíró­sághoz. Ha a bíróság ezt elutasítja, akkor hatvan napon belül új közgyűlést kell összehívni, ahol meg kell ismételni - a törvé­nyekhez ragaszkodva - a vagyon felmérését, elosztását és dön­teni a szövetkezet további sorsáról. Az új helyzet kialakulásának egyik kezdeményezője volt Ke­lemen Béta kívülálló üzletrész tulajdonos, aki többek között kérte a Cégbíróságot az 1992. évi közgyűlés határozatainak felülvizsgálatára, valamint an­nak megállapítására, hogy a szövetkezet szétválása során nem történt-e törvénysértés.- Mi a kifogása a szövetke­zetben végbement változásokkal szemben? - kérdeztük Kelemen Bélától.- Az átalakulással nem csak nekem van kifogásom. Egymás­tól függetlenül mások is fordul­tak a bírósághoz panasszal arra hivatkozva, hogy az átalakulás végrehajtása során törvénysér­téseket követtek el. Én kifogásolom például, hogy az 1992. évi gazdálkodás­ról, mintegy 114 millió forint veszteségről a tulajdonosok nem kaptak hivatalos tájékozta­tást. A vagyon felértékelése, szétosztása, az anyagi teher el­osztása nem a törvényben előír­taknak megfelelően történt. A tárgyalások során a külső üzlet­rész-tulajdonosoknak nem volt képviselőjük. Az átalakulás tehát nem a törvény előírásainak megfele­lően zajlott. Ezt erősítette meg a Cégbíróság is. amikor a II. Rá­kóczi mgtsz közgyűlésének va­gyon megosztásról szóló 20/1992. sz. határozatát meg­semmisítette és hatvan napon belül új közgyűlésen új határo­zatok meghozatalát rendelte el.- Ön hogyan képzeli el a cégbírósági döntés végrehajtá­sát?- Véleményem szerint a té- esz vezetőségének - mint kizá­rólagos jogi képviselőnek - számot kell adni az 1992. évi gazdálkodásról, a mérleg ered­ményéről. A szövetkezeti va­gyont újból kell értékelni. A vagyont és terhet üzletrész ará­nyosan kell elosztani. Ha a tagság továbbra is az el­képzelt, jelenleg fennálló átala­kulás mellett dönt, ez elkerülhe­tetlen. Az elosztás mértékét vi­szont a jogilag illetékes szövet­kezet tagsága határozhatja meg. Ha ez nem így fog végbemenni, akkor az jogsértés, mindaho- gyan jogsértést követtek el ak­kor is, amikor a tagok elől ezt elhallgatták és csoportos kivál- lásra biztatták az embereket. Gyanítom, egyes vezetők önös érdekeiktől vezérelve.- Megkockáztatható, hogy az új kft.-k és más mezőgazdasági egységek kialakítását nem a korszerűsítés érdekei indokol­ták?- Nincs semmilyen gazda­sági érv arra, hogy a kellően megalapozott, jól megszerve­zett szövetkezetét kis egysé­gekre bontsák. Hamisnak tar­tom azt az állítást is, hogy az átmeneti törvény felelős a nagyüzemi gazdaság felbomlá­sáért. A törvény ugyanis nem utasításszerűen kötelezte a szö­vetkezeti vezetőket a nagyüzem felszámolására. Ha ez mégis bekövetkezett, akkor az döntő mértékben az első számú veze­tők hatalmi harcának, a közös összefogás és kívánt szakmai vezetés, a szövetkezet jövőjét meghatározó terv hiányának tudható be. Jogos lenne megkérdezni azoktól, akik olyan könnyedén felszámolták a nagyüzemet, tu­dásukat miért nem a szövetke­zet jövedelemképző erejének fokozására fordították? Miért a meglévő vagyon egymás kö­zötti elosztása lett legfőbb tö­rekvésük? Miért a törvényre hi­vatkozva, ami mint kiderült a Cégbíróság határozatából, tör­vénytelen volt.- Tehát vádolja a szövetkezet volt vezetőit, ezért hívta fel a Cégbíróság figyelmét a szövet­kezetben lezajlott eseményekre?- Tisztázzuk: személyében senkit meg nem bántottam. A végzett munkájukról fejtettem ki a véleményemet. A törvény- sértésekről. A Cégbírósághoz is kizárólag azért fordultam, hogy a szövetkezet tulajdonosainak érdekeit védjem meg.-Mivel indokolja, hogy a szövetkezetből kivált kft.-k nem lesznek életképesebbek, mint volt az egységes nagyüzem?-Nem kell indokolni. Euró­pai szemmel nézve ki vitathatja, hogy a kisüzem, vagy a nagy­üzem az életképesebb? Európa a mezőgazdaság koncentráció­ját éli. Mindenképpen az újtí­pusú szövetkezetben látom ér­vényesülni eredményesen a gazdálkodást. Az elaprózottság külön-külön is kiadásokkal jár. Gondoljunk csak a szécsényi üzemből kiválni tervezett hat egységre. Mindegyik élére egy-egy ügyvezető igazgató - van ahol kettő - szükségeltetett. Következnek a szakvezetők, mindenüvé egy-egy. Érdemes utánaszámolni: csupán ezek mi­lyen kiadással járnak. Biztos vagyok abban, hogy a tervezett felállásban 1993-ban összességében a veszteség nö­vekszik. A kis egységek hitel- képtelenek maradnak, tehát folytatódik a vagyon fokozatos felélése.- Milyen módszereket java­solt volna a szövetkezet átalakí­tására?- Elsősorban a szövetkezet vezetőségének újjáválasztását, a tagok, az üzletrész-tulajdono­sok érdekeit képviselő szemé­lyekre. Az első számú vezetői munkaköröket pályázat útján lehessen betölteni. Az ágazatok működjenek önálló egységként. A számvitelt és ügyvitelt va­gyonkezelő központtá, szolgál­tató egységgé alakítsák át. Ezek a minőségi változtatások de­mokratikus keretek között, a ta­gokkal, a vagyon tulajdonosai­val együttműködve, a törvé­nyesség betartásával képzelhe­tők el.- Mi a véleménye: az átala­kulás során elkövetett hibákat lehet-e orvosolni, az átalakulást új alapokra helyezni?- Igen, de az eredményes gazdálkodást a hosszú éveken át kialakult nagyüzem biztosít­hatja. Miután ez nem így ala­kult, a jogutód újtípusú szövet­kezet elszenvedte a következ­ményét, - véleményem szerint az igazságtalan vagyon- és te­her- elosztás következtében, amit a Cégbíróság is megerősí­tett - s működésének harmadik hónapjában öncsődre kénysze­rült. így a szövetkezet hosszú tá­von hitel- és fejlődésképtelen lett, vesztesége gyarapszik, a vagyona felélésére kényszerül. De állítom, más kisebb egysé­gekre is hasonló sors vár. A teljes csődnek viszont elébe lehet állni. A Cégbíróság megsemmisítette a vagyon el­osztásáról szóló közgyűlési ha­tározatot. Ebből az következik, hogy jogilag is, gazdaságilag is ma a II. Rákóczi mgtsz egysé­ges egészként létezik. A tagok a hatvan napon belül kötelezően előírt közgyűlésen dönthetnek a vagyonról. Amennyiben úgy döntenek, hogy a korábbi hatá­rozatokat megváltoztatják, kivá­lási szándékukat visszavonják, vagyonukat az újonnan megvá­lasztott vezetőség kezelésére bízzák, megkezdődhet az ér­demi munka a demokratikus át­alakulásra-. De a vagyon értékelését nem lehet a korábbi gyakorlat szerint végezni, hanem a törvényeknek megfelelően. A csoportosan ki­válni szándékozók részére csak a közgyűlés jelölheti ki a kivi­hető vagyonrészt. Meggyőződésem, a nagy­üzem mellett elkötelezett tagok nem a nyereségesen termelő ágazatot jelölik ki kivitelre, mint ahogyan az történt, amikor egyes csoportok egymás között osztozkodtak a vagyonon.-Mi legyen az egyénileg gazdálkodó volt tagokkal. Azok már megkezdték a munkát. Vagy a kft.-kkel, most álljanak le? A jelenlegi felállásban már több mint fél esztendő van mö­göttük.- A tizenhárom egyéni gaz­dálkodásra lépett volt téeszta- gok nem veszélyeztetik a szö­vetkezetét. Lépésük jogszerű, munkájuk során bizonyosodik be, jól választottak-e? Ami a működő kft.-két illeti, természe­tesen a közbejött cégbírósági döntés nem befolyásolhatja napi munkájukat. A vezetők vagyo­nukkal is felelnek a munkáju­kért. Egyébként is a kft.-k tevé­kenységüket folytathatják, de a bírósági döntés értelmében, amíg a közgyűlés határozatát nem hozza meg, a szövetkezet vagyonának felhasználása nél­kül.- Úgy tűnik, nehéz napok előtt állnak a szövetkezetbeli emberek. Mire lehet számítani a jövőben?- A Cégbíróság döntött erről. Az átalakulást a törvényben elő­írtak szerint ez év december 31-éig be kellene fejezni. Akkor az új esztendőt új felállásban lehetne folytatni. Az egységes és szakmailag jól felkészült ve­zetés, a munkára kész tulajdo­nosokkal a szövetkezet jó hírét, hitelképességét, hatékony gaz­dálkodással két éven belül visz- szaszerezheti. Ha viszont a jelenlegi felállás marad - a vagyon elosztásának a várható módosításától függet­lenül - a vagyon tulajdonosai­nak, az üzletrész-tulajdonosok­nak az üzletrésze többségében elértéktelenedik, vagyis elván­dorol egyes személyek birto­kába a vagyon folyamatos félál­lásé következtében. Köszönöm a beszélgetést. Bobál Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents