Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-07-08 / 183. szám
4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1993. augusztus 7-8., szombat-vasárnap Nógrád gazdasága a számok tükrében A veszélyhelyzettel számolni kell Kizáró ok: a „kereskedelmi batyu” Az elmúlt 2-3 év a nagyar gazdaság utóbbi évtizedeinek egyik legtarkább időszaka volt: rég óhajtott változások és nem várt krízisek színezték. Mindkettőből kijutott Nógrád megyének is. A változások egy részét a statisztikai adatok jól érzékeltetik. Ezekről beszélgettünk dr. Balogh Miklóssal, a KSH Nógrád Megyei Igazgatóságának vezetőjével.-Mi jellemzi megyénk gazdasági helyzetét? Társadalom- politikai szempontból melyik a legneuralgikusabb jelenség?- Kétségkívül a munkanélküliség, annak ellenére is, hogy három éve tartó növekedése ez év márciusában megállt, sőt némiképp csökkent is. A regisztrált munkanélküliek száma ekkor 24 ezer volt, ám ellátásban csak mintegy 70 százalékuk részesült, s ez a legsúlyosabb feszültségforrás. A munkanélküliségi ráta 21,9 % (országos: 13,4 %), egyes körzetekben (pl. Szécsény) ettől is magasabb. A kis mértékű csökkenés a szezonmunkák beindulásának köszönhető, illetve nyilvántartási okokra vezethető vissza. Úgy tűnik: a munkanélküliséggel belátható időn belül együtt kell élnünk.- A munkanélküliség kialakulásában és fennmaradásában - más tényezők mellett - a gazdaság szerkezetének és működésének is jelentős szerepe van. Hogyan alakult a megye gazdasági háttere?- Az iparban a gazdasági környezethez való alkalmazkodás a legtöbb szervezetnél súlyos gondokat okozott. Az utóbbi időkben a csökkenő kül- és belpiaci kereslet, a megújuláshoz szükséges tőke hiánya, a tömeges elbocsátás volt a betegség fő tünete. 1992-ben a bruttó termelés több mint 20 százalékkal, a létszám mintegy 25 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ez a tendencia folytatódott ez évben is. Dr. Balogh Miklós Következményeként a gazdálkodó szervezetek mintegy negyede csőd-, illetve felszámolási eljárás alá került. A tőkés export átmenetinek tűnő növekedése nem annyira az alkalmazkodás jele, sokkal inkább a minden áron való exporttörekvések kifejeződése. Ipari szervezeteink egy része - profiljából adódóan - nem mint exportőr, hanem mint beszállító vesztette el piacát. A mezőgazdaságban a másfél éve tartó átalakulási folyamatnak eddig inkább csak a negatív következményei érzékelhetők. A növénytermesztés visszaesett; jelentős földterületek maradtak műveletlenül. Az állatállomány ágazatonként 20-30 százalékkal csökkent. A szervezeti átalakulások és vagyonértékelések döntő többségükben lezajlottak. A tulajdonjog rendezés viszont még folyamatban van. A meghirdetett 7,5 ezer hektárnyi földterületből mintegy 1800 talált gazdára ez év első negyedében. Ez a volt nagyüzemi földterületnek csak csekély hányadát képezi. A termelés visszaesése mellett a legsúlyosabb következmény, hogy minden ágazat erősen létszámkibocsátóvá vált. A munka nélkül maradtak közül kevesen vannak, akiknek reális esélyük van a farmergazdaság kialakítására.- Mi a helyzet a vállalkozási szférában? Hogyan ítélhető meg a külföldi tőke szerepe?- Nógrádban is gombamódra szaporodtak az új gazdasági szervezetek. 1992-ben 252 jogi személyiségű társas vállalkozás alakult, mintegy 30 százalékuk az iparban. Nem jogi személyiségű társaság ma már közel kétezer műküdik, és kb. 8700 az egyéni vállalkozások száma. Ez a tendencia csökkenő ütemben folytatódik. Az eddig működő vállalkozások azt a szerepüket, hogy a gazdasági visszaesés megállítását, a növekedés megalapozását elősegítsék, a leépült munkaerőt felszívják, még nem tudták betölteni. Az új szervezetek egy része kényszervállalkozás volt, s jó néhány közülük máris csődbe ment. 1990 és 1992 között mintegy száz külföldi érdekeltségű szervezet alakult, jó részük többségi tulajdonban kft. formában. Ez évben az alapítások üteme csökkent. Igaz, hogy a megyék közül Nógrádban alakult a legkevesebb külföldi érdekeltségű szervezet, az összehasonlítással azonban óvatosan kell bánni.- A megye iparának és mező- gazdaságának „mélyrepülése” hogyan hat az infrastruktúrára és az életkörülményekre? A lakossági infrastruktúrára gyakorolt negatív hatás szerencsére nem olyan erős, mint azt gondolhatnánk. A meghatározó infrastrukturális beruházások többsége még a ’80-as években megkezdődött. Ezek folytatódtak, vagy már be is fejeződtek, és lényegesen hozzájárultak az életkörülmények javításához. Ugyanakkor a gazdasági recesszió több területen is éreztette visszahúzó hatását. így például a termelő infrastruktúra beruházásainál és a lakásépítkezéseknél.- Hogyan alakult a lakosság fogyasztása és jövedelmi helyzete?-Az elmúlt években a fogyasztás 14-17 %-al csökkent, miközben jelentősen módosult szerkezete. Mérséklődött a nagyértékű fogyasztási cikkekre és a lakásépítésre fordított kiadások részaránya. Az élelmiszerek kiugróan magas, 35 %-os árnövekedése - ez év első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva - miatt a lakosság arányaiban mind többet kénytelen költeni élelmiszerekre, különösen az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban. A folyó pénzbevételek 20,9 %-al haladták meg ez év első negyedében az előző évi azonos időszakit, miközben a fogyasztói árak 27,4 %-al emelkedtek. A munkaviszonyból származó jövedelmek még ettől is mérsékeltebben, csak 14,9 %-al Zalákkal növekedtek. A statisztikai adatok szerint a megyei keresletek elmaradnak az országos átlag mögött. Például az iparban foglalkoztatottak bruttó keresete 1992. I—II. negyedévében mintegy 3700 forinttal alacsonyabb volt, mint az országos átlag. Ebből azonban nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, mert nem ismert a mögöttes létszámstruktúra. Ahol nagyobb a magasabb keresettel rendelkezők aránya, ott magasabb a kereseti átlag is.- Hogyan látja a megye gazdaságának kibontakozási lehetőségeit?- Abból kell kiindulni, hogy a megye gazdasága a magyar ■gazdaság része, s korlátái - lényegüket tekintve - ugyanazok. A kibontakozás a piacgazdaság kiteljesedésének is függvénye. Ha a magyar gazdaság prosperálni fog, akkor a megye gazdasági fejlődésének kulcskérdése az lesz, hogy mennyiben tudnak a gazdálkodó szervezetek a piac követelményeihez alkalmazkodni. Baráthi Ottó (FEB) A nálunk jóval gazdagabb és nagyobb országoknak is komoly gondot jelentenek azok a külföldi állampolgárok, akik - főként anyagi, egzisztenciális okokból - új hazát keresnek maguknak.- Milyen feszültségforrást jelent számunkra ez a „mozgó tömeg” ? - kérdeztük Boros Péter belügyminisztertől.- Ma már egyértelműen befogadó és nem kibocsájtó ország vagyunk. Geopolitikai helyzetünkből adódóan azonban bizonyos veszélyhelyzetekkel folyamatosan számolnunk kell. Hazánkon kívül nincs még egy ország Európában, amelyet ilyen veszélyeztetett térség venne körül. Ezért egy olyan szervezetet is létre kellett hoznunk, amely megítélésem szerint jól működik. Hozzáteszem: a közvélemény nem érzékel efféle veszélyt, hiszen rendszerint csak magának a bajnak a bekövetkeztét szokás regisztrálni - ez pedig szerencsére nincs. Talán nem is hiba, hogy a lakosság veszélytudatát sikerült minimálisra csökkenteni!-Milyen intézkedésekkel védekezünk a nem kívánatos vendé gjárás ellen?- Bizonyos feltételeket természetesen támasztottunk, támasztunk a beutazókkal szemben. Rendelkezniük kell például- a szükséges okmányokon túl- megfelelő pénzösszeggel; gépkocsijuknak pedig kellő műszaki állapotban kell lenniök. Meghívólevél, vagy itteni rokon előnyt jelent, viszont kizáró ok a „kereskedelmi batyu”. Szelekciónk tehát kifejezi, hogy szívesen várjuk a turistákat, de nem a csencselőket vagy az illegális letelepedőket. Jó napnak számít, ha kétezer alatt marad a határainkon be nem engedett utasok száma . . .- Határaink biztonságának fokozása jegyében gyorsan mozgó akcióegységeket is életre hívtak. ..- Nem titok: a határőrségen belül szerveztünk ilyen jellegű fegyveres alakulatokat. Felszerelésük a kisebb határmenti csetepaték, betörések elhárítására alkalmas. Ahogy utaltam rá: környezetünkben olyanok a viszonyok, hogy egy-egy kisebb katonai, esetleg irreguláris egységnek bármikor támadhat valamilyen „kóbor gondolata” . . . Ennek az alakulatnak vannak feladatai a határmenti csempészet elleni küzdelemben, s jelentős szerepet tölthet be egy esetleges menekülthullám kapcsán fölmerülő ellátási gondok megoldásában is. Méretét tekintve az alakulat kisebb, mint kellene, de hatásos eszköze lehet a védekezésnek: 25 perc alatt a határ bármelyik pontján kész a parancs teljesítésére.- A tapasztalatok szerint merről jönnek legnagyobb számban illegális turisták?- Legtöbben Románia felől, de persze nem mind román állampolgár. Mintha a történelmi szerep ismétlődne: minél stabilabb hazánk határvédelmi rendszere, annál kevesebb az ilyen természetű gondja Ausztriának, Németországnak és a többi nyugati államnak. Voltak tárgyalásaink velük, bíztató ígéreteket is kaptunk bizonyos anyagi támogatásokra - ezek azonban jobbára a megértő bó- logatás és az egyetértés szintjén maradtak. Úgy tetszik, meg kell szoknunk, hogy Nyugat-Euró- pában sokszor a hangzatos ígéretek dominálnak s nem a konkrét, hathatós lépések. Koós Tamás Az átmeneti törvény nem felelős a nagyüzemi gazdaság felbomlásáért Meg kell ismételni a vagyonelosztást a szécsényi szövetkezetben Váratlan fordulat következett be a szécsényi II. Rákóczi mezőgazdasági termelőszövetkezet átalakulásának történetében. A Cégbíróság semmisnek nyilvánította az átalakulást kimondó legutóbbi közgyűlés határozatát. Jogilag továbbra is a II. Rákóczi mgtsz-t, mint egységes szövetkezetei ismeri el. A jövőre vonatkozóan két kiutat jelölt meg: az érintettek a bírósági döntés ellen tizenöt napon belül fellebbezhetnek a Legfelsőbb Bírósághoz. Ha a bíróság ezt elutasítja, akkor hatvan napon belül új közgyűlést kell összehívni, ahol meg kell ismételni - a törvényekhez ragaszkodva - a vagyon felmérését, elosztását és dönteni a szövetkezet további sorsáról. Az új helyzet kialakulásának egyik kezdeményezője volt Kelemen Béta kívülálló üzletrész tulajdonos, aki többek között kérte a Cégbíróságot az 1992. évi közgyűlés határozatainak felülvizsgálatára, valamint annak megállapítására, hogy a szövetkezet szétválása során nem történt-e törvénysértés.- Mi a kifogása a szövetkezetben végbement változásokkal szemben? - kérdeztük Kelemen Bélától.- Az átalakulással nem csak nekem van kifogásom. Egymástól függetlenül mások is fordultak a bírósághoz panasszal arra hivatkozva, hogy az átalakulás végrehajtása során törvénysértéseket követtek el. Én kifogásolom például, hogy az 1992. évi gazdálkodásról, mintegy 114 millió forint veszteségről a tulajdonosok nem kaptak hivatalos tájékoztatást. A vagyon felértékelése, szétosztása, az anyagi teher elosztása nem a törvényben előírtaknak megfelelően történt. A tárgyalások során a külső üzletrész-tulajdonosoknak nem volt képviselőjük. Az átalakulás tehát nem a törvény előírásainak megfelelően zajlott. Ezt erősítette meg a Cégbíróság is. amikor a II. Rákóczi mgtsz közgyűlésének vagyon megosztásról szóló 20/1992. sz. határozatát megsemmisítette és hatvan napon belül új közgyűlésen új határozatok meghozatalát rendelte el.- Ön hogyan képzeli el a cégbírósági döntés végrehajtását?- Véleményem szerint a té- esz vezetőségének - mint kizárólagos jogi képviselőnek - számot kell adni az 1992. évi gazdálkodásról, a mérleg eredményéről. A szövetkezeti vagyont újból kell értékelni. A vagyont és terhet üzletrész arányosan kell elosztani. Ha a tagság továbbra is az elképzelt, jelenleg fennálló átalakulás mellett dönt, ez elkerülhetetlen. Az elosztás mértékét viszont a jogilag illetékes szövetkezet tagsága határozhatja meg. Ha ez nem így fog végbemenni, akkor az jogsértés, mindaho- gyan jogsértést követtek el akkor is, amikor a tagok elől ezt elhallgatták és csoportos kivál- lásra biztatták az embereket. Gyanítom, egyes vezetők önös érdekeiktől vezérelve.- Megkockáztatható, hogy az új kft.-k és más mezőgazdasági egységek kialakítását nem a korszerűsítés érdekei indokolták?- Nincs semmilyen gazdasági érv arra, hogy a kellően megalapozott, jól megszervezett szövetkezetét kis egységekre bontsák. Hamisnak tartom azt az állítást is, hogy az átmeneti törvény felelős a nagyüzemi gazdaság felbomlásáért. A törvény ugyanis nem utasításszerűen kötelezte a szövetkezeti vezetőket a nagyüzem felszámolására. Ha ez mégis bekövetkezett, akkor az döntő mértékben az első számú vezetők hatalmi harcának, a közös összefogás és kívánt szakmai vezetés, a szövetkezet jövőjét meghatározó terv hiányának tudható be. Jogos lenne megkérdezni azoktól, akik olyan könnyedén felszámolták a nagyüzemet, tudásukat miért nem a szövetkezet jövedelemképző erejének fokozására fordították? Miért a meglévő vagyon egymás közötti elosztása lett legfőbb törekvésük? Miért a törvényre hivatkozva, ami mint kiderült a Cégbíróság határozatából, törvénytelen volt.- Tehát vádolja a szövetkezet volt vezetőit, ezért hívta fel a Cégbíróság figyelmét a szövetkezetben lezajlott eseményekre?- Tisztázzuk: személyében senkit meg nem bántottam. A végzett munkájukról fejtettem ki a véleményemet. A törvény- sértésekről. A Cégbírósághoz is kizárólag azért fordultam, hogy a szövetkezet tulajdonosainak érdekeit védjem meg.-Mivel indokolja, hogy a szövetkezetből kivált kft.-k nem lesznek életképesebbek, mint volt az egységes nagyüzem?-Nem kell indokolni. Európai szemmel nézve ki vitathatja, hogy a kisüzem, vagy a nagyüzem az életképesebb? Európa a mezőgazdaság koncentrációját éli. Mindenképpen az újtípusú szövetkezetben látom érvényesülni eredményesen a gazdálkodást. Az elaprózottság külön-külön is kiadásokkal jár. Gondoljunk csak a szécsényi üzemből kiválni tervezett hat egységre. Mindegyik élére egy-egy ügyvezető igazgató - van ahol kettő - szükségeltetett. Következnek a szakvezetők, mindenüvé egy-egy. Érdemes utánaszámolni: csupán ezek milyen kiadással járnak. Biztos vagyok abban, hogy a tervezett felállásban 1993-ban összességében a veszteség növekszik. A kis egységek hitel- képtelenek maradnak, tehát folytatódik a vagyon fokozatos felélése.- Milyen módszereket javasolt volna a szövetkezet átalakítására?- Elsősorban a szövetkezet vezetőségének újjáválasztását, a tagok, az üzletrész-tulajdonosok érdekeit képviselő személyekre. Az első számú vezetői munkaköröket pályázat útján lehessen betölteni. Az ágazatok működjenek önálló egységként. A számvitelt és ügyvitelt vagyonkezelő központtá, szolgáltató egységgé alakítsák át. Ezek a minőségi változtatások demokratikus keretek között, a tagokkal, a vagyon tulajdonosaival együttműködve, a törvényesség betartásával képzelhetők el.- Mi a véleménye: az átalakulás során elkövetett hibákat lehet-e orvosolni, az átalakulást új alapokra helyezni?- Igen, de az eredményes gazdálkodást a hosszú éveken át kialakult nagyüzem biztosíthatja. Miután ez nem így alakult, a jogutód újtípusú szövetkezet elszenvedte a következményét, - véleményem szerint az igazságtalan vagyon- és teher- elosztás következtében, amit a Cégbíróság is megerősített - s működésének harmadik hónapjában öncsődre kényszerült. így a szövetkezet hosszú távon hitel- és fejlődésképtelen lett, vesztesége gyarapszik, a vagyona felélésére kényszerül. De állítom, más kisebb egységekre is hasonló sors vár. A teljes csődnek viszont elébe lehet állni. A Cégbíróság megsemmisítette a vagyon elosztásáról szóló közgyűlési határozatot. Ebből az következik, hogy jogilag is, gazdaságilag is ma a II. Rákóczi mgtsz egységes egészként létezik. A tagok a hatvan napon belül kötelezően előírt közgyűlésen dönthetnek a vagyonról. Amennyiben úgy döntenek, hogy a korábbi határozatokat megváltoztatják, kiválási szándékukat visszavonják, vagyonukat az újonnan megválasztott vezetőség kezelésére bízzák, megkezdődhet az érdemi munka a demokratikus átalakulásra-. De a vagyon értékelését nem lehet a korábbi gyakorlat szerint végezni, hanem a törvényeknek megfelelően. A csoportosan kiválni szándékozók részére csak a közgyűlés jelölheti ki a kivihető vagyonrészt. Meggyőződésem, a nagyüzem mellett elkötelezett tagok nem a nyereségesen termelő ágazatot jelölik ki kivitelre, mint ahogyan az történt, amikor egyes csoportok egymás között osztozkodtak a vagyonon.-Mi legyen az egyénileg gazdálkodó volt tagokkal. Azok már megkezdték a munkát. Vagy a kft.-kkel, most álljanak le? A jelenlegi felállásban már több mint fél esztendő van mögöttük.- A tizenhárom egyéni gazdálkodásra lépett volt téeszta- gok nem veszélyeztetik a szövetkezetét. Lépésük jogszerű, munkájuk során bizonyosodik be, jól választottak-e? Ami a működő kft.-két illeti, természetesen a közbejött cégbírósági döntés nem befolyásolhatja napi munkájukat. A vezetők vagyonukkal is felelnek a munkájukért. Egyébként is a kft.-k tevékenységüket folytathatják, de a bírósági döntés értelmében, amíg a közgyűlés határozatát nem hozza meg, a szövetkezet vagyonának felhasználása nélkül.- Úgy tűnik, nehéz napok előtt állnak a szövetkezetbeli emberek. Mire lehet számítani a jövőben?- A Cégbíróság döntött erről. Az átalakulást a törvényben előírtak szerint ez év december 31-éig be kellene fejezni. Akkor az új esztendőt új felállásban lehetne folytatni. Az egységes és szakmailag jól felkészült vezetés, a munkára kész tulajdonosokkal a szövetkezet jó hírét, hitelképességét, hatékony gazdálkodással két éven belül visz- szaszerezheti. Ha viszont a jelenlegi felállás marad - a vagyon elosztásának a várható módosításától függetlenül - a vagyon tulajdonosainak, az üzletrész-tulajdonosoknak az üzletrésze többségében elértéktelenedik, vagyis elvándorol egyes személyek birtokába a vagyon folyamatos félállásé következtében. Köszönöm a beszélgetést. Bobál Gyula
