Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-30 / 201. szám
KÜLFÖLD 1993. augusztus 30., hétfő Pangás nélkül az ingatlanpiacon Európában csupán két nagyváros tudta elkerülni, hogy az általános pangás ki ne terjedjen az ingatlanpiacra is: Brüsszel és Budapest — állítja negyedéves jelentésében a Jones Lang Wool- lon ingatlankutató cég belgiumi fiókja. A magyar fővárosban a tanulmány szerint kibontakozóban van a befektetői ingatlanpiac. Az irodának alkalmas épületek iránti kereslet változatlanul igen magas, az értékesítésből befolyó haszon pedig általában meghaladja a 10 százalékot. Pilótasztrájk Oslóban Béremelési követeléssel sztrájkba léptek a norvég Braat- hens SA FF légitársaság pilótái— jelentette a Reuter Oslóból. A munkabeszüntetés miatt többszáz járatot kénytelenek törölni, s bizonytalanná vált a charter- forgalom is. A pilóták 11,2 százalékos béremelést sürgetnek, a munkáltatók viszont csak 2,2 százalékosra hajlandók. Balladur bonni látogatása után Kohl engedményt tett Balla- durnak — több francia lap is így értékeli a két kormányfő találkozóját, a Le Quotidien de Paris pedig egyenesen azt írta, hogy „a (francia) kitartás meghozta gyümölcsét”. Egyedül a L’Humani- té, az FKP lapja látja ügy, hogy a francia miniszterelnök „üres kézzel tért haza Bonnból” — bár több más lap is felemlíti, hogy a két főváros közti ellentétet még korántsem sikerült teljesen felszámolni. „A német kancellár állást foglalt amellett, hogy tárgyaljanak újra Európa és az Egyesült Államok mezőgazda- sági megállapodásáról. Segély az utcagyerekekért Brazíliának Az Amerikaközi Bank nyolcmillió dollár kölcsönt nyújt Brazíliának am, hogy segítsen a Rio de Janeiro-i utcagyerekeken, és megakadályozza irtásukat — jelentette az AP Washingtonból, a bank székhelyéről. A múlt hónapban nyolc riói gyermeket lőttek agyon a Candelaria székesegyház tövében, miközben a szabad ég alatt álmukat aludták. A brazil nemzetgyűlés felmérése szerint tavaly naponta átlagosan négy germek életét oltották ki Rióban. Vonatszerencsétlenség Grúziában Vonatszerencsétlenség történt pénteken Grúziában: kisiklott és felborult egy szerelvény. A Tbiliszitől 100 kilométerre történt baleset során tízen meghaltak, több mint százan megsebesültek, közülük húsz személy állapota válságos. Eduard Sevarnadze grúz államfő és más magasrangú állami tisztségviselők még pénteken éjjel felkeresték a baleset helyszínét. Feltételezések szerint a szerencsétlenséget fékhiba okozta — jelentette a Reuter. Repülőszerencsétlenség Tádzsikisztánban Hibás volt a hajtómű Sajnálatosan újra súlyos repülőgép-katasztrófa történt a volt Szovjetunió területén — adták hírül szombaton a sajtóügynökségek az egész világnak. Röviddel a felszállás után Tádzsikisztán déli részén lezuhant egy utasszállító tádzsik repülőgép. A fedélzetén tartózkodó 40 személy közül 35-en életüket vesztették. Az Interfax orosz hírügynökség értesülése szerint a szerencsétlenséget a hajtómű meghibásodása okozta. A Jak-40 típusú gép szombaton Horog városában szállt fel, és a főváros, Dusanbe felé tartott. (MTI) Kérdőjelek Miért járt Jelcin a szomszédoknál? Történelmi fordulatnak nevezte varsói útját Borisz Jelcin, aki — lengyelországi vizitje után — Prágába és Pozsonyba is ellátogatott. Véleményét a kommentárok nyilván saját nézőpontjuknak megfelelően igazolják vagy vitatják majd, ám annyi bizonyos: tágabb régiónknak is fordulatot jelenthet az orosz elnök mostani kelet-európai körútja. Kölcsönös adósságok? Rendezetlen problémák a kétoldalú kapcsolatokban ? ígéretes, ám jobbára kihasználatlan gazdasági lehetőségek? Jelcin tárgyalásainak napirendjén kétségkívül bőven volt megvitatni való téma; aláírtak jelentős kereskedelmi megállapodásokat és államközi alapszerződést is. A megfigyelők számára azonban valószínűleg a kelet-európai országok esetleges NATO-tagságával kapcsolatos -Magyarországot is érdeklő- moszkvai álláspont meglepően gyors változása lehet a legizgalmasabb fejlemény. A hét elején még ugyanis Kozirev orosz külügyminiszter Lengyelország felvételét az atlanti szervezetbe a „naftalinszagú ötletek” közé sorolta, saját államfője viszont néhány nappal később már homlokegyenest másképp foglalt állást. Az elmúlt napokban amerikai forrásokból is újra felmerült a NATO kibővítésének Moszkva által mindeddig elutasítóan kezelt javaslata, az orosz elnök friss nyilatkozatai pedig arra utalnak, hogy egy ilyen lépés már „nem lenne ellentétes” az orosz érdekekkel. Érdekes lesz megtudni: mi rejlik valójában a feltűnő fordulat mögött? A szomszédságunkban lezajlott Jelcin villámlatolgatások számunkra is tanulságos érdemi témája lett 1968 megítélése. Elhatárolódás a múlt terhes momentumaitól? A cseh és szlovák vizit során a hangsúly visszatekintés és a sokak által várt hivatalos orosz bocsánatkérések helyett hangsúlyozottan a jövőre helyeződött. Miért? Valószínűleg olyan orosz belpolitikai okokból, amelyek például hátráltatják a magyar-orosz alapszerződés régóta esedékes moszkvai ratifikálását is. Jelcinnek igencsak sok gondja van otthoni terepen, mégis fontosnak tartotta e kelet-európai körút lebonyolítását. S régiónk országainak is húsbavágó, milyen a viszonyuk a tegnapi „nagy szövetségessel”. Ez hazánkra is vonatkozik, bár Budapest ezúttal kimaradt az elnöki látogatássorozat színhelyei közül. (FEB) Bértárgyalás a Malév-náí Megegyezés hiján ismét fenyeget a sztrájk a Ferihegyen (Fotó: Szántó György) Szombaton és vasárnap délelőtt újabb egyeztető tárgyalást folytattak a Malév, az amerikai Lockheed és az Aeroplex cég vezetői a repülőgépszerelők bérköveteléséről. Hegedűs Tibor, a szakszervezet ügyvivő elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: a szak- szervezet és az Aeroplex vezetése hétfőn reggel 8 órakor kezdi meg bértárgyalását. Amennyiben az egyeztetésen nem születik megállapodás, a repülőgépszerelők újra beszüntetik a munkát, amit a sztrájk megkezdése előtt hat órával jelentenek be. Vasárnap egyébként az Aeroplex cég 300 szerelője dolgozik a TU- és a Boeing-gépeken. (MTI) Shalikashvili apja a Waffen SS-ben szolgált A náciüldöző Simon Wiesenthal Központ olyan iratokra bukkant, amelyek azt jelzik, hogy az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének kiszemelt, grúz származású John Shalikashvili tábornok apja a II. világháború vége táján a Waffen SS-ben szolgált őrnagyként. Mind a Fehér Ház, mind a Pentagon sietett leszögezni: az ügynek semmi köze a tábornok kinevezéséhez, a bizalom személyi integritása és szakmai képességei iránt továbbra is töretlen. A kompromittáló iratok tulajdonképpen a néhai Dimitri Sha- ' likashvili eddig nem publikált visszaemlékezésein alapulnak. Az okmányokat özvegye tizenhárom évvel ezelőtt adományozta a Stanford Egyetem Hoover Intézetének, azóta ott porosodtak. Bár az ifjabb Shalikashvili, aki jelenleg a NATO európai fegyveres erőinek főparancsnoka, már korábban is elismerte, hogy az apja a németek oldalán harcolt, állítólag az a tény őt is meglepte, hogy az SS egyenruhájában. A Simon Wiesenthal Központ szerint Dimitri Shalikashvili a szövetséges erők normandiai partralépése után a Waffen SS tagjaként az amerikaiak ellen is harcolt. , A Hoover Intézet igazgatóhelyettese, Charles Palm ugyanakkor olyan adalékokkal szolgált a felfedezéshez, amelyek némileg módosítják a képet. — Dimitri Shalikashvili mélyen kommunistaellenes volt, és ezért belépett a Sztálinnal szembeszálló grúz légióba, amely érthetően a németek pártját fogta. A háború vége felé, a Hitler elleni merényletkísérlet után a légiót besorolták a megbízhatónak tartott Waffen SS-be — vagyis Dimitri Shalikashvili nem önkent jelentkezett oda, hanem adminisztratív úton, egysége tagjaként. A rendelkezésre álló adatok szerint az idősebb Shalikashvili a II. világháború kezdetén a lengyel hadseregben szolgált, és szembeszállt a németekkel. Fogságba esett, ahonnan két év múlva szabadult, akkor lépett be a grúz légióba. Fia,; John ott született Lengyelországban. Olaszok a statisztikák tükrében A magyarországihoz képest hosszú átlagéletkor az utóbbi pár évben nem változott lényegesen: a férfiak esetében 73,5 év, míg a nők átlag 80 évig élnek. Noha az olaszok egyre többet költenek gyógykezelésre, nem sikerült megállítani a rákos megbetegedések számának emelkedését, sőt 1991-ben újra nőtt a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálesetek átmenetileg csökkenő száma. Szív és érrendszeri betegségekben 1991-ben 240 ezer olasz hunyt el, 6 ezerrel több, mint 1 évvel korábban. Az 1987 évi 141 ezerrel szemben 1991- ben 150 ezren haltak meg rákban. Valamelyest csökkent — 0,7 százalékkal 4038-ra — a „sikeres” öngyilkosságok száma, ám 5,4 százalékkal megugrott — 2474-re — a kísérleteké. A férfiak legtöbbször felakasztják, míg a nők a mélybe vetik magukat. Aggasztóan terjed a társadalomban az erőszak. 1991-ben 3838 ember esett gyilkosság áldozatául Olaszországban, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban, s 18 százalékkal 25000-ra emelkedett a testi sértések száma. Egy 100 ezer lakosú városra vetítve ez egy év alatt 6,6 gyilkosságot, 47,7 testi sértést és 119,1 egyéb erőszakos bűncselekményt jelent. A börtönök zsúfoltak: 1992 végén 47.500 személyt tartottak lakat alatt, 34 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Terjed a csalást elkövetők száma is, a csekkhamisítás már a második legelterjedtebb bűncselekmény. A munkanélküliek száma 3 millió, közülük fél millióan a közelmúltban veszítették el munkahelyüket, 1,37 millióan pedig azok a fiatalok, akiknek még soha nem volt munkahelye. Délen háromszor akkora a munkanélküliség (20 százalék feletti), mint Északon. Míg 1931-ben 100 fiatalra 36 idős jutott, 50 évvel később már 81,2. Az előrejelzések szerint az év végére Olaszország lesz a világ első országa, ahol a nyugdíjak száma felülmúlja a fizetésekét. A 15 millió olasz nyugdíjas különféle jogcímeken 21 millió járandóságot vesz fel, míg az aktív dolgozók száma, részben a recesszió hatására, 20,4 millióra csökkent. Az 56,4 millió lakosú országban tavaly 23 957 válás volt, kevesebb, mint 1986 óta bármikor. Tíz év alatt 2,95 millió lakás épült az országban, s ezek száma 1991-ben 24,8 millió volt. Pisztoly a tévékészülékben, gránát a zsebben Nem mindennapi bemutatóra hívta meg az ukrán biztonsági szolgálat kárpátaljai megyei főosztályának sajtóközpontja a minap az újságírókat. Lőfegyverek, töltények, gázpisztolyok és spray-k, valamint más fegyverek és katonai műszerek sokaságát volt módjukban megtekinteni a sajtó képviselőinek. A legutóbbi, az idén immár az ötödik fogás eredménye ez a „hadizsákmány”. Munkácson találtak rá az egyik lakásban. Bejelentés érkezett ugyanis a biztonsági szolgálat városi osztályához miszerint fegyvert ajánlottak neki megvételre nagy tételben. Ennek nyomán rendeltek el házkutatást a gyanúsított személyeknél és az egyiknél meg is találták a fegyvereket. Igaz, csak hat és fél órás munka után, mert a tulajdonos tagadta, hogy fegyvereket rejteget és a házkutatási parancs felmutatása után sem volt hajlandó békésen beszolgáltatni azokat. A fegyverek azonban mégis előkerültek. Előbb a gázsprayt találták meg a fészerben, majd a tőröket, aztán pedig a töltényeket és a géppuskatárat a padláson. Közben a házat megfigyelő rendőrök észrevették, hogy csomagok repülnek ki az ablakon. Ezekben lőfegyverek, gázpisztolyok és éjszakai megfigyelésre szolgáló műszervok, amelyektől így próbáltak megszabadulni a ház lakói, illetve népes seregű kaukázusi vendégeik. Mindegyik fegyver katonai rendeltetésű, a gázpatronok például, mint azóta a vegyi elemzés során is kiderült, olyan erős hatású mérgező gázt tartalmaznak, amely az amerikai hadseregben is használatos. Feltételezik, hogy a fegyvereket — „ezek zöme külföldi gyártmányú” — a határon át csempészték be Kárpátaljára. A korábbi négy eset viszont közvetlenül a határon történt. Az „első fecskék” orosz turisták voltak, akik németországi látogatásuk emlékeként hoztak magukkal kínai gyártmányú puskát. Aztán két krasznodári férfi pozsonyi turistaútjáról hazatérve próbált átcsempészni a határon egy pisztolyt és 31 gázpisztolyt, gazdag tölténytartalékkal. Nem tudott ellenállni a kísértésnek és pisztolyát is magával hozta Dnyepropetrovszkba történő hazatérése során az az ukrán katona, aki az ENSZ-csapatokban Jugoszláviában teljesített szolgálatot. Még mohóbb volt az ugyancsak Jugoszláviából a magyar-ukrán határon át hazatérő két orosz ENSZ-katona, akikre Csapon figyeltek fel a vámellenőrzés során. A Belgrad és Moszkva között közlekedő gyorsvonaton utazó katonák, a magukkal hozott tévékészülékben rejtettek el két pisztolyt, egy gázpisztolyt és 55 töltényt. Hoztak kézigránátokat is, de azokat egyszerűen zsebrevágták... A fegyvercsempészek, illetve rejtegetők természetesen a törvény előtt felelnek tettükért. Mondhatnánk, az az ő bajuk. De nemcsak az övék, hanem valamennyi kárpátaljainak is gondja ez. Lehet, hogy a csempészek számára csupán üzletnek, pénzszerzési lehetőségnek kínálkozott az egész. De vajon mire használta volna a fegyvert az, akihez kerül? És vajon mennyi van már belőle közkézen? Erre még rágondolni is rossz ebben a bizonytalan, törvényt nem tisztelő, puskaporos világban. Szabó Béla Újból fellángolt a vita: KI ölte meg Kennedyt? A nagy kérdés az, hogy ezen anyagok ismeretében végre megválaszolható lesz-e a kérdés, amely 30 esztendeje amerikaiak millióit foglalkoztatja: az elnök összeesküvés vagy magányos gyilkos áldozata volt-e? Edward Jay Epstein, aki már három könyvet és egy antológiát írt a dallasi merényletről, úgy véli, hogy nem! Éppen ellenkezőleg: tápanyagot szolgáltat a merénylet-megszállottak újabb generációjának majd azok gyermekeinek és így tovább — vélekedik Epstein. Hasonlóan vélekedett G. Robert Blakey, annak a parlamenti vizsgálóbizottságnak a jogi tanácsadója, amely 1979-ben a „magányos gyilkos” teóriája mellett tette le a garast. Blakey szerint „azok, akik úgy vélik, hogy összesküvést kell keresni a gyilkosság mögött, találnak mozzanatokat, amelyek megerősítik teóriájukat; akik viszont ebben nem hisznek, azok is bizonyítva látják majd állításukat. Ismeretes, hogy a Warren Bizottság hivatalos állásfoglalása szerint Kennedy elnököt magányos gyilkos, Lee Harvey Oswald ölte meg. Az összeesküvés teória hívei négy elméletet állítot tak fel: 1. Kennedy nemzetközi összeesküvés tette el láb alól, amelyet vagy a Kreml vagy a kubai kormány szervezett; 2. az Egyesült Államokban élő kubai emigránsok bérelték fel Oswal- dot; 3. a szervezett bűnözés állt a háttérben, mert Kennedy támadást indított a maffia ellen; 4. a CIA és más titkosszolgálatok ölették meg Kennedyt liberális nézetei miatt és mert úgy találták, hogy „puha” a kommunizmussal szemben. Az AP az újból fellángolt vitával és az összeesküvés teóriával kapcsolatban arról számolt be, hogy öt nappal a dallasi gyilkos merénylet után a CIA egy tisztviselője egy írásos emlékeztetőben valószínűnek ítélte, hogy a Ken- nedy-gyilkosságot a 1®B szervezte meg abban az igyekezetében, hogy enyhítse a Nyikita Hruscsovra nehezedő nemzetközi nyomást. Peter Derjabin, a ClA tisztviselő 1963. november 27-i keltezésű, nyolc oldalas gépírásos feljegyzésében — amely a hétfőn hozzáférhetővé tett okmányok közt szerepel — azt írta, hogy „elnökünk halála... hatékonyan eltereli a szovjetek figyelmét belső problémáikról. Közvetlen érinti Hruscsov hatalmon maradásának tartósságát”. A „titkosnak” minősített Der- jabin-emlékeztető nem támasztja alá tényekkel azt a feltételezést, hogy a szovjetek álltak az Oswald áltál Dallasban elkövetett gyilkos merénylet mögött. Derjabin szerint azonban az sem zárható ki, hogy „a KGB Oswal- dot más feladattal küldte az Egyesült Államokba, s ő azután a saját szakállára hajtotta végre a gyilkosságot. Ez azonban — ha igaz is — nem csökkentené a KGB felelősségét, mert Oswald tettének mozgató rugói arra az időre nyúlnak vissza, amikor kiképzést kapott — más feladatra — a Szovjetunióban”. Kanadában, az Ontario állambeli Sudburyban a napokban ülésezett az a szimpózium, amely a Kennedy-gyilkosság körülményeit vizsgálja. Negyvennyolc „esküdt” 15 tanút hallgatott meg — kutatókat és a merénylet szemtanúit. A következő ülést jövőre tartják. A szimpózium szervezője, Don Scott szerint az már az első ülésen eldőlt, hogy Kennedyt összesküvés következményeként gyilkolták meg. A kérdés most az, hogy kik voltak az összeesküvők? Á szimpózium szakértői most ezt vizsgálják. S ha ezzel is végeztek, akkor — Scott szerint — 1995-ben megtartják a harmadik szimpóziumot azzal a céllal,.hogy bíróság elé állítsák az összeesküvőket. „Nem lesz módunkban bárkit is vád alá helyezni, de udvarias levelet fogyni« írni az illetőknek és fizetjük a portót azoknak, aki közülök még életben vannak és válaszolni óhajtanak” — mondotta Sfcott.
