Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-28-29 / 200. szám

Tábornokok piknikje a Nyírjesben 4 HÍRLAP __________________________________SZEMTŐL SZEMBE______________ 1993. augusztus 28-29., szombat-vasárnap A Határőrség Országos Pa­rancsnoksága, a BM Sajtó- és Tájékoztatási Főosztályának közreműködésével pikniket szervezett az újságírók ré­szére a Balassagyarmati Ha­tárőr Igazgatóság nyírjesi pi­henőházában. A jelenlévő belügyi, határőrségi, rendőr­ségi, tűzoltósági és polgári vé­delmi vezetők adtak rövid tá­jékoztatót, majd kötetlen be­szélgetés kezdődött, amikor válaszoltak az újságírók kér­déseire. Az alábbiakban a pikniken részt vett Nováky Balázs vezérőrnagynak, a ha­tárőrség országos parancsno­kának Szárai Zoltán ezredes­nek, tűzvédelmi főigazgató­nak és Szabó Imre ezredes­nek, polgári védelmi főigazga­tónak adjuk közre rövidítve a pikniken elmondott tájékoz­tatóját. * Nováki Balázs vezérőrnagy:- Az idén július végéig bezá­róan a tavalyi 15 ezer helyett, több mint 16 ezer határsértés történt. Lényeges változás az elmúlt évhez képest, hogy na­gyon nagymértékű a Duna-Ti- sza közén a befelé irányuló ille­gális mozgás, elsősorban a volt Jugoszlávia különböző országa­iból. A menekültek és az ideig­lenes tartózkodást kérők száma lényegesen nem változott. To­vább nőtt viszont a befelé irá­nyuló illegális belépések száma a határátkelőhelyeken és az úgynevezett zöld határon. Ha­mis okmányokkal, hamis útle­velekkel, járművekben kiépített rejtekhelyeken próbálkoznak országunkba jönni. Valamelyest kevesebb az embercsempészet, mint az elmúlt évben volt, és ez annak köszönhető, hogy sokkal kisebb rizikó eladni egy hamis, vagy hamisított okmányt, mint valakit átvinni a határon. Hatá­rőreink eredményesen dolgoz­nak, az illegális határátlépők 80 százalékát sikerült elfogni, míg a „maradékot” a szomszéd or­szágok határőr szervei csípik fü­lön. A kísérletezők 60 százaléka ma is román állampolgár. Őket a törökök és a bolgárok követik. A magyarok százalékos aránya ebben a „mozgásban” mindösz- sze 2 százalék. Autócsempészek kedvence Ismert, hogy egyre több eset­ben találkozhatunk a határon kábítószer-csempészekkel és autótolvajokkal is. A hivatásos állomány erre az utóbbi új üzlet- ágra szakosodott bandák egyre rafináltabb módszereit ismeri meg. A tavalyi 47-tel szemben, az idén már 202 lo­pott autó átjutását akadályoztuk meg. Igen aktívak a volt Jugo­szláviából érkező csempészek, de hasonlóan hozzájuk erősö­dött a szlovák és lengyel autó- csempészek tevékenysége is. Elsősorban a Volkswagen ko­csikra csapnak le, de igen ked­velt az Audi 80 és a különösen drága, több millió forintot érő Mercedes, de népszerű a BMW és a Fiat márka is. Határainkon nincs olyan helyzet, ami túlzott módon ter­helné bármely szomszédunkhoz való viszonyunkat. Megnöve­kedett az önkormányzatok és a helyi szervek által az igény több helyen ideiglenes határátkelő- helyek nyitására. Szinte minden esetben sikerült a szomszéda­inkkal is megegyezni. Szárai Zoltán ezredes:-Ebben az évben eddig 24 639 vonulása volt tűzoltóink­nak, ebből 16 054 volt a tűzeset, 3 143 pedig a káreset. Tűzeset következtében 129-en haltak meg és 285-en sérültek meg. A tűzoltóság úgy szerveződött, hogy mintegy 30 kilométeres körön belül biztosított a telepü­lések; a különböző lakott terüle­tek elérése. Jelenleg a tűzoltó­ság is bizonyos átszervezés előtt áll. Ami megtörtént egyrészt a két országos parancsnokság - a tűzoltó és a polgári védelmi - egy irányítás alá helyezésével, s ezen belül két főigazgatóság jött létre. Nálunk, tűzoltóknál a fel­adatokból adódó szervezeti vál­tozásokra kerül sor. Az 1991. évi XX-as törvény, a hatásköri törvény ugyanis az önkormányzatoknak kötelező feladatává tette az állampolgá­roknak a tűzzel szemben történő biztosítását, s ennek megfele­lően önkormányzati tűzoltósá­gok jönnek létre a városban, míg az állami, hivatásos tűzol­tóságok megmaradnak a me­gyékben, illetve országos szin­ten. Méregdrága eszközök A Tűz- és Polgári Védelmi Intézet nemrégiben zárta a tan­évet, ahol ezer tűzoltó fejezte be különböző - üzemmérnöki, technikusi, szakmunkási - szin­ten tanulmányait. A hivatásos tűzoltóságok különböző techni­kai eszközeinek száma megkö­zelíti az ezret. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy korszerűsítsük ezeket, ami nem kis pénzbe ke­rül. Hazánkban nem gyártanak tűzoltó berendezéseket. A Cse­pel Autó külföjdi technikákból állítja össze a? eszközöket, s ezek ára igen magas. Egy emelő ára méterenként 1 millió forint, tehát egy 40 méte­res emelő több mint 40 millió forintba kerül. Szabó Imre ezredes:- A mai polgári védelem nem azonos a korábbival. A Polgári Védelmi > Főigazgatóságnak megyei és körzeti szervei van­nak, ajnelyek a polgári véde­lemnek szakmai feladatait hiva­tottak összehangolni és irányí­tani. A polgári védelem egyéb­ként egy intézkedési rendszer, s ezeknek az intézkedéseknek ki kell terjedniük szinte minden tárcára. A genfi egyezmények kiegé­szítő jegyzőkönyve, valamint a tavaly életbe léptetett kormány- rendelet, a polgári védelmet de­finiálja. Nagyon leegyszerű­sítve a polgári védelem az el­lenségeskedések vagy a kataszt­rófák elleni élet- és vagyonvé­delmét jelenti állampolgáraink­nak. Ebből is látható, hogy ezt a feladatot egyetlen szervezet nem vállalhatja magára. Ezt a feladatot csak az állami szer­veknek és az önkormányzati szerveknek közös erőfeszítésé­vel lehet megvalósítani. Koráb­ban szinte kizárólag csak hábo­rús időszakra, azon belül is a nukleáris háborúra készült a polgári védelem. Megítélésem szerint a kormánynak az a ren­delkezése, amely ez év junius 1-jével lépett hatályba és egy szervezetbe integrálja a tűzoltó­sággal, mint az elsődleges bea­vatkozó szervezetre a polgári védelmet, megfelelően bizto­sítja. Katasztrófatörvény Törvényi felhatalmazás alap­ján a polgári védelem tennivalói a polgármesterek és a köztársa­sági megbízottak államigazga­tási feladata. Ők felelősek a kormánynak elsősorban a terü­letükön élő állampolgárok élet— és vagyonbiztonságáért, va­gyonvédelméért. Ahhoz, hogy ezeket a feladatokat el tudják látni, segítséget kapnak a pol­gári védelmi szervezetektől. De most már olyan módon utasítást adni a polgármesternek egy gazdálkodó szervezet részére, hogy ennyi és ennyi létszámú dolgozóját meghatározott pol­gári védelmi szervezet kereté­ben állítsa fel, képezze és sze­relje fel és adott esetben itt és itt vesse be, nem lehet. Erre való kötelezettséget csak a törvényi felhatalmazás alapján lehet el­rendelni. Pillanatnyilag a ka­tasztrófatörvény tervezet elké­szült, ez fogja majd biztosítani, megadni a jogosítványt a pol­gármestereknek és a köztársa­sági megbízottaknak, amely alapján kötelezhetik a gazdál­kodó szervezeteket ilyen tevé­kenységre. Nincs titkolózás Az Európai Közösség Polgári Védelmi Bizottsága 1993. július 1 -jétől polgári védelmi évet hir­detett meg Európaiság a polgári védelemért - jelszóval 1994. június 30-áig. A mi legfonto­sabb feladatunk az lesz, hogy elsősorban a tanulóifjúságot, de különböző rendezvények kere­tében a lakosságot is megismer­tessük a polgári védelem felada­taival. A korábbi titkolózás a lakosságban nem biztonságér­zetet, hanem bizonytalanságot keltett. Szeretnénk őszintén, nyíltan kilépni a színre és különböző já­tékos vetélkedők, rendezvények segítségével megismertetni a lakossággal, hogy milyen lehe­tőségeik vannak a veszélyekkel szemben. Sz. L. A. A Rieger céget is a munkája minősíti Két és fél millió ember sorsát érinti Rendet akar Salgótarjánban Mt* * t W '>’ ■ ! 43MHífci9lti*íáKW8< Célkitűzésük: egy szebb, tisztább városkép Fotó: Rigó Tibor A vállalkozások korát éljük. Salgótarján város önkormány­zata is vállalkozásra „adta a fe­jét” akkor, amikor egy új Salgó- tarján-kép megformálását tűzte ki célul. Tavaly februárjában kísérleti jelleggel megalakult a Rie- gér-Tarján-Sean Közszolgáltató Kft. A Ritas másfél esztendős ténykedését többször kritizál­ták; képviselők, egyszerű vá­lasztópolgárok egyaránt. Aztán megkezdődött a „puhítás”. A jövőt illetően kidolgozták a fő csapás irányát: A, B, C változa­tokban. Az önkormányzat kép­viselői választottak és döntöt­tek: újabb tíz évet adtak a kft.-nek. A cég élére osztrák ügyvezető került. Johann Stangl (33 éves) hat hónapja dolgozott Rieger úr vál­lalatánál Ausztriában, amikor Salgótarjánba küldték.- Amikor megérkeztem erre a szép vidékre semmilyen előí­télet nem volt bennem az előz­mények miatt. Az önkormány­zat bizony nagyon kemény tár­gyaló félként mutatkozott be. Ezért nem volt könnyű minden kérdésben kompromisszumra jutni.- A kompromisszumok miatt több képviselőt bírálatok érték.- Arról, hogy ki, milyen gya­núba keveredett én nem tudok, de nem is tehetek róla. A Rieger cég Magyarországra befektetett és semmit nem vitt el. A próba­üzem lehetőségeit azonban so­kan nem jól értelmezték. Ebben az időszakban nem volt lehető­ség jelentős befektetésre, mivel a folytatás garanciája hiányzott.- Most, hogy az önkormány­zat hosszú távú lehetőséget adott, mit ígér, mire számíthat a lakosság?-Nyugati színvonalú sze­métszállítást szeretnék megva­lósítani, itt Salgótarjánban is; ami azt jelenti, hogy pontosság, tisztaság, rend.- Sokan tartanak attól, hogy jelentősen drágul a szolgálta­tás.-A magyarországi szemét- szállítási díjátlagot nem szeret­ném túllépni. Ezért próbálko­zunk meg más tevékenységek folytatásával is. Nyersanyag árusítással, papír, vas és tüzelő­anyag értékesítésével.- Mennyi időt vesz igénybe, hogy érezhető változások is tör­ténjenek?- Elkezdtük ezt a munkát, abban a reményben, hogy külső hatások, befolyások nem zavar­ják azt meg.- Milyen külső hatásokra gondol?-Például arra, hogy a Ritas céget politikai vitákba, ellensé­geskedésekbe keverik bele. Ez már a választás előtti harcokat jelzi.-A viták szükségességét azért nem kérdőjelezi meg?. Nem. De a megjelent cik­kek nagyon sokat ártottak a cégnek. Azt természetes és jó • dolognak tartom, hogy minden cégnek, minden pártnak van va­lamilyen ellenzéke. így kide­rülhet, ha valaki valamit nem jól csinál. De ha hétről-hétre negatív színben tüntetik fel a vállalatot, akkor a szolgáltatá­sait nem veszik igénybe a part­nerek. Mondván: nekem jobb lesz, ha semmi közöm ehhez a vállalathoz. A mi célkitűzésünk egy szebb városkép, elégedett partnerek a Ritas cég munkája eredményeként. S ha valakinek észrevétele van, az információ­kat, a tényeket innen is vigyék el, a tisztán látás érdekében.-A háttérben történtekről te­hát nem érdemes már szót ej­teni?-A szenátusban (az önkor­mányzatban - a szerk.) - a többség Rieger mellett szava­zott, erről nem ő tehet. A céget viszont a munkájáról kell meg­ítélni. (gáspár) Elfogadják-e a nyugdíjbiztosítási önkormányzat javaslatai? (FEÓ) A nyugdíjakat a tör­vényben megfogalmazottak szerint a nettó átlagkeresetek­nek megfelelően kell emelni. A tervek szerint ez a növekedés az idén 18 %-os lenne (ha az Érde­kegyeztető Tanács az infláció vártnál gyorsabb ütemű növe­kedése miatt nem javasol az év második felére nagyobb arányú bérnövekedést). A nyugdíjak viszont az Országgyűlés febru­ári határozata ‘értelmében - a márciusi és a küszöbön álló szeptemberi emeléssel együtt - „csak” tizennégy százalékkal nőhetnek, ,i;r(n Az Országos Nyugdíjbiztosí­tási, Főigazgatóság további 3-4 %-os emelést J tart szakmailag megalapozottnak, a riyugdíjbizT tosítási önkormányzat is azt ja­vasolja a Parlamentnek, hogy az egyszeri kiegészítő emelés 4 % legyen, és azt a nyugdíjasok az év mind a 12 hónapjára szá­mítva - egy összegben - kapják meg.- Elutasíthatja-e a nyugdíj- biztosítási önkormányzat javas­latát a kormány és „leszavaz­hatja-e” a Parlament? A fogas kérdésről a különle­ges jogi ügyek ismért szakértő­jét, dr. Strasser Tibor ügyvédet kérdeztük.- A nyugdíjemelésre eddig a népjóléti miniszter előterjesz­tése alapján a kormány tett ja­vaslatot a Parlamentnek. A nemrégiben megalakult nyugíj- biztosítási önkormányzat most először terjeszt elő törvényi fel­hatalmazása alapján javaslatot nyugdíjemelésre.- Változtatás nélkül kelt-e el­fogadnia a kormánynak illetve az Országgyűlésnek a nyugdíj­biztosítási önkormányzat előtep- ;■ '.trését?- Nem kötelesek elfogadni, hiszen az önkormányzat csak javaslatot tesz, a döntés a kor­mányé, illetve végül a hona­tyáké.- Akkor miben fogalmazható meg az önkormányzat önálló­sága?- Nem véletlenül szorgal­mazzák a testület tagjai a va­gyon kérdését. Mindaddig, amíg a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzatnak nincs elegendő saját vagyona, s^ját „pénztár­cája", nem lehet tel jesen önálló. Egyelőre csak abból tud adni. amit az állami költségvetéstől kap. Érdekes a helyzet: ez lesz az első alkalom, hogy a nyugdíj- emelésre nem egyedül a kor­mány tesz javaslatot. Remélem a kérdésről politikai beállított­ságtól, pártállástól függetlenül döntenek majd a Parlament tag­m­- Mikor dönthet majd villá­ban maga a nyugdíjbiztosítási önkormányzat a nyugdíjemelé­sekről?- Csak akkor, ha rendeződik az anyagi helyzete. Lesz va­gyona, felhatalmazást kap a tar­tozások eddiginél hathatósabb behajtására és a befizetett járu­lékokat valóban csak a nyugdí­jasok ellátására - és nem szociá­lis juttatásokra, gyesre, gyedre - kell fordítania.- Akkor viszont módosítani kell a társadalombiztosítási ön- kormányzatokról szóló törvényt.- Nem ez lesz az első eset, hogy egy jogszabályt túlhalad az idő.- szabó ­Árat emel a Karancshús és a PENOMAH További forgalomcsökkenés várható Több húsipari vállalat már augusztus közepén tíz-tizenöt százalékos mértékben meg­emelte árait, közöttük a gyön­gyösi is, amelyik köztudottan az egyik legfőbb nógrádi szállító.- Vajon mikor teszi meg ezt a vásárlók körében igencsak há­látlan lépést a salgótarjáni Ka­rancshús és a balassagyarmati PENOMAH? - erre a kérdésre kerestük a választ a megye két jelentős húsipari vállalatánál. Lendvai Géza, a salgótarjáni Karancshús termelési igazga­tója:- Szeptember elsejétől nyolc-tíz százalékos emelést tervezünk a tőkehúsok és a hús- készítmények vonatkozásában.-Mi az emelés oka?-A termelői árak drasztikus emelése. Három hónapja még egy sertésért nyolcvan forintos kilónkénti árat fizettünk, mára ezért száztíz forintot kínálunk a tenyésztőknek.- Van elég alapanyaguk?- Kínnal-keservvel hetente ötszáz-hétszáz sertést vágunk, pedig a duplájára lenne kapaci­tásunk. Még az ilyen árak mel­lett is készpénzzel fizetünk, de sajnos ennek ellenére egyre ki­sebb a kínálat, a tenyésztőkedv. Kovács Ernő, a PENOMAH igazgatója:- Mi már az elmúlt héten emeltük a sertéshús árát, amelynek mértéke tíz százalék körüli. A más húskészítményekét a jövő héten tervezzük emelni. Kis mértékre gondolunk, de a konkrét arányról csak a legu­tolsó pillanatban döntünk.- Mi eredményezte ezt az újabb emelést?- A termelői árak drasztikus megugrása. Miközben mindez jó a tenyésztőknek és reális is, hiszen elég ha csak a rendkívüli takarmányárakra gondolunk. Ezernyi gond között viszont az egyik legnagyobb, hogy már eddig is csökkent a boltok hús­forgalma, s ezután tovább csök­ken majd.- Úgy néz ki, hogy ismét a kispénzűek hátán csattan a ma­nipuláció ostora.- Én ilyet nem mondtam ...- sz.gy.s

Next

/
Thumbnails
Contents