Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-26 / 198. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. augusztus 26., csütörtök A választási kampány elő­szele immár a kultúra területét is elérte. A napokban a Tisza mentén zajlott a Múltunk jövője- Szabadelvűek a népi kultúrá­ért című rendezvénysorozat, amelyet liberálisok -ha úgy tetszik urbánusok - szerveztek, az úgynevezett nép-nemzetiek pedig most tanácskoznak Szár­szón. Azt nyíltan nem nagyon hajlandók elismerni, - legfel­jebb a másikuk rendezvényéről- hogy a kérdések tisztázása lé­nyegében már a jövő évi parla­menti választások propagandája jegyében történik, pedig erről van szó, s ez -ha nem kire­kesztő, ha nem sértő más politi­kai erőkre - nem is olyan vég­zetes baj. Talán még bevallani is szabadna ... A múlt héten mindenesetre volt egy olyan kulturális ese­mény is, amely - legalábbis a vendéglátó város polgármestere szerint - a nyilvánvaló nézetkü­lönbség^ ellenére, mentes volt indulatoktól, nélkülözte az acsarkodást. A tokaji írótábor­ról van szó, amelyet az idén már huszonegyedik alkalommal rendeztek meg. Nyilván a folytonosságnak, a „törzsgárdának” is nagy szerepe volt a tanácskozást kísérő élénk érdeklődésben - nem beszélve a borospincéknek az írókra gya­korolt hatásáról -, de nem elha­nyagolható szempont a napi­rendre tűzött téma maga sem. A töllforgatók ugyanis ezúttal nem a történelmi múltat faggat­ták, mint korábban, hanem min­tegy élveboncolásra yállalkoz: ván, a kultúra mai helyzetéről, a művészetek, az irodalom érde­keinek érvényesüléséről igye­keztek eszmét cserélni. Érdekes, hogy a Miskolci Rádióban sugárzott riport még­iscsak a múlttal való összeve­tésben vált igazán tanulságossá. Jakab Mária - egyebek mellett - megszólaltatta Farkas Árpá­dot, aki Erdélyből érkezett To­kajba. Szorongó lelkesedéssel, örömmel jött a Hegyaljára s igazán nem a meghívók, a szer­vezők kritikájának szánta, ami­kor kifejtette, hogy az ő tapasz­talata szerint Magyarország tele van ilyen-olyan táborokkal. Ez számára azt mutatja, hogy az emberek kétségbeesetten ka­paszkodnak egymásba, igénylik a társaságát, keresik a másik biztató tekintetét. Jókai, Mikszáth, Krúdy nem jártak írótáborba, mert a világ, az egész élet eleve írótábor volt. Az volt az utca, a kocsma, a ká- véház és Kosztolányi szobája a színes ceruzákkal. Szemléletes példák ezek, jel­zik, hogy az emberi kapcsolatok terén nagyon elromlott valami. S ez nemcsak az egymástól biz­tatást, „letolást”, megterméke­nyítő gondolatokat váró alkotók esetében van így. A „civilek” is érzékelik, hogy nincs idejük, kedvük, figyelmük a másikra. Pedig nagyon szeretnék, hogy legyen... * * * Egészen a múlt hétig nem tudtam, hogy a mai magyar színművészet két élő klassziku­sának gyakori at i 1 ag egy sze rre Vásár Agr iában nógrádi résztvevőkkel Heves megye idén sokszínű gazdasági és idegenforgalmi rendezvénysorozat házigazdája. Ennek egyik része a szeptember 1-je és 5-e között sorra kerülő Vásár Agriában című program. A rendezvényre az egri sportcsarnokban kerül sor. Célja az újszerű gazdasági kap­csolatok kiépítése és bővítése nemzetközi viszonylatban. Szakmai találkozók szervezé­sére is sor kerül,' amelyen oszt­rák, német, olasz, lengyel, uk­rán nemzeti napok megrendezé­sével is készülnek. Rendeznek különféle fóru­mokat is, amelyek térség új­szerű gazdasági szerepvállalá­sára épülnek. A vásáron előreláthatóan száz hazai, - főleg Heves me­gyei -, illetve 10-15 külföldi - közöttük egy japán - vállalkozó mutatkozik be. Mint megtudtuk Nógrád me­gyét is többen képviselik, így például az Ipoly Bútorgyár Rt., a Salgó Ipari Szövetkezet, a Maruzs Print Magyar-Kanadai Kft. a Matador Puchovval, a Komáromi Sörgyár Rt., Amstel Beer Salgótarjáni Kirendelt­sége, Kükkel János sámsonházi vállalkozó, illetve a pásztói Avonmore Tejfeldolgozó és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. A programokat divatbemuta­tók, folklórműsorok, közönség- találkozók is színesítik. Lakni csak Pesten kell? A KSH adatai szerint 1993. első felében 6821 lakás épült az országban. Ezzel megfordult az 1985 óta tartó folyamat iránya, amely szerint évről évre keve­sebb új lakásba költözhettek családok. Ezenkívül további 4675 építési engedélyt is kiad­tak a hatóságok az első félév­ben, amelyekből szintén vár­ható további lakások születése. Üröm az örömben, hogy az építkezések jórészt Budapesten és Pest megyében folytak. Bács-Kiskunban, Hajdú-Bihar- ban, Nógrádban és Vas megyé­ben megállt, Baranyában, Bé­késben, Borsod-Abauj-Zemplén megyében, Győr-Moson-Sop- ron megyében, Hevesben, Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben, 1 Komárom-Esztergomban pedig - tavalyhoz képest - 25-50 százalékkal csökkent a lakásépítések száma. A területi megoszláson kívül aránytalanság tapasztalható a tulajdonosok körében is. A 6821 lakásból 5686 magánsze­mélyek tulajdona. Az önkormányzatok csupán hatvanhatot, míg gazdasági szervezetek közel ötszázat épí­tettek ... Tanévkezdés a salgótarjáni zeneiskolában A kisebb felújítási munkála­tok befejeztével ismét várja régi és új tanítványait a salgótarjáni zeneiskola. Augusztus 31-én, kedden 10-től 18 óráig a régi növendé­kek beiratkozására, szeptember 1-jén, szerdán a felvételi vizs­gára kerül sor az új jelentkezők részére. Az újonnan felvett ta­nulók beiratkozása szeptember 6-án, hétfőn történik. Az ünnepélyes tanévnyitókat szeptember 7-én és szeptember 8-án tartják a zeneiskolában 17 órai kezdettel. van a születésnapja. Annyi kü­lönbséggel, hogy a most nyolc­vanötéves Feleki Kamill kerek egy évtizeddel korábban szüle­tett, mint Benkö Gyula. Az Ope­rettszínház egykori kiválóságát rádió, a Vígszínházét a televízió köszöntötte önálló műsor kere­tében. Benkő Gyula, - mint a Víg­színház épületétől a felújítás előtt búcsúzó nosztalgiaesten - pontosabban éjszakán - elhang­zott- nagy idők, nagy tanúja. Egyike a még élő „klassziku­soknak”. Ehhez képest a tévé­ben maga volt a megtestesült szerénység. Elismerte, hogy neki is jólesett a siker, de soha nem értékelte túl szerepét, s pláne nem személyét. Nem hi­szi, hogy valami különösen na­gyot alkotott volna, egyszerűen tette a dolgát. Az ő lakása nincs kitapétázva jeles alakításainak plakátjaival, a fotók is öm­lesztve várják a rendszerezést a bőröndök alján. Benkő imádja a fiatalokat, bölcs rezignációval veszi tudomásul, hogy az ő ge­nerációjának lejárt az ideje. Nem szándékozik könyvet írni, pedig, hogy lenne mon­dandója - s nemcsak a színház­ról, a színészi mesterségről, ha­nem a kultúráról s egyáltalán az életről - az a jubileumi tévémű­sorból is kiderült. Úgy véli, hogy ez a zaklatott kor nem kedvez a művészetnek, de még­sem félti a jövőjét. „Amíg em­ber lesz, színház is lesz, a mű­vészet még a természetnél is erősebb” - mondta olyan meg­győzően, hogy hinni kellett neki. Póztalan, mesterkélt gesztu­soktól mentes születésnapi val­lomásához igazán találó címet talált valaki (netán Tóth Erika szerkesztő-riporter). A „Jelen voltam egy korban ...” ponto­san kifejezi Benkő személyisé­gének lényegét.-csongrády ­A megugrasztott űrszonda Érdekes kísérlettel bizonyí­tották be amerikai űrkutatók, hogy a kozmikus térségbe indí­tott szondákat nem kell mindig felszerelni hatalmas hajtómű­vekkel. A NASA szakemberei a Magellán nevű műholddal pró­bálták ki azt, amit minden gye­rek ismer: a sima vízfelülettel éles szögben találkozó lapos kavics felszökken és tovább ug­rál, mielőtt elsüllyedne. A Magellánt 1989-ben indí­tották el egy űrrepülőgép fedél­zetéről. Feladata a Vénusz ta­nulmányozása volt. Radarja se­gítségével ’’megcsapolták” a bolygó atmoszféráját, s kiváló háromdimenziós fényképfelvé­teleket készítettek. A műhold rakétájának már csaknem kifogyott a hajtó­anyaga, pályáját nem tudták korrigálni, így a műholdat „odacsapatták” a bolygó légkö­réhez. Ezzel a Maggellán elipti- kusról csaknem köralakú pá­lyára tért át, lehetőséget nyújtva ezzel újabb kutatásokra. Csütörtököt mondunk Mottó: „A választási ígéretek minimuma a megválasztást követően azonnal maximummá változik át.” (A mini-max sza­bály Murphy törvénykönyvéből) B ebizonyosodott: Ma­gyarország egy alapve­tően vidám területe en­nek a keserű, Föld nevű golyó­bisnak. Azt azonban még nem bizonyította senki: mi a franc­nak röhögünk mi a markunkba - amikor más népek sós köny- nyekkel áztatják agyon szülő­földjüket? A salgótarjáni embereknek még megvan az okuk a felhőt­len jókedvre. Hiszen, ha au­gusztus húszadika, akkor Vi­dám vásár! Voltak is jó ötven­ezren a dínomdánomban, mert rengeteg látnivaló akadt. Hogy mást ne mondjak, a fővá­rosnak csak egy tűzijátékra telt abból a rengeteg milliárdos költségvetésből - a „kenyeret- len” Tarján ezt megduplázta. A magam részéről igencsak kí­váncsi volnék rá, mi okozta va­lójában a műsorfüzetben előre nem jelzett tűzijátékot. Mert az emberek beszélnek ezt-azt - de nem kell mindenre odafigyelni. Elvégre a vasúti sín mentén nem az a szakasz égett, ahol a Füleki út lakóházai 8-15 mé­terre állnak, s nem is a Madzsar József kórház környékét borí­totta el a lángtenger. Szeren­csére. De idő kérdése: minden kiderül egyszer. A h. félre bú, hiszen ez egy vidám ország. Hisz’ jövőre jönnek a válasz­tások, és utána annyi pénzünk lesz, hogy vasvillával hányjuk. Ennek oka pedig az lesz, hogy bruttó bérünkből alig vonnak adót. Sőt: lehet, hogy nem is vonnak. Ezt ígéri Torgyán Jó­zsef, a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt el­nöke, a Torgyán Párt névadó atyja. Biztosan sokan akadnak, akik azért várják már jó előre a parlamenti ülésszakot, mert Torgyán azt is bejelentette: összevész a földművelésügyi miniszterrel. A dolognak az a pikantéri­ája, hogy az említett miniszter. Szabó János egy nappal a Tor- gyán-beszéd után kijelentette: a mai mezőgazdasági terméká­rakat európai szintre kellene emelni - vagyis a kétharmadá­val „megdobni”. Arról, hogy ez egyben a mezőgazdasági bé­rek európaizálódásával is egy- üttjárna-e, nem beszélt a mi­niszter. Miként arról sem: ter­vezett intézkedésének hatására mikorra lenne minden tekintet­ben európai a magyar mező- gazdaság. J ómagam tartok tőle, hogy az európai árak tovább ron­tanák az amúgy is szégyen­letes, csak a harmadik világgal „vetekedő” honi halálozási sta­tisztikát. S aligha a röhögéstől pusztulnánk tovább. Az éhhalál sokaknál valószínűbbnek lát­szik ... Balázs József Rákos gyerekek gyógyítására Károly herceg brit trónörökös is részt vett azon a jótékonyságú pólóderbin, amelyet egy bizonyos Lady Penelope Romsey rendezett. A hölgy alapítványt hozott létre saját, rákban elhunyt lányának emlékére. A képen a herceg átveszi a győztesnek járó szobrocskát. FEB Fotó Te, kakukkos élet! Reggel 7 óra. A városban beindult a szokványos hétköz­napi élet. Ki munkahelyre, ki vásárolni igyekszik, mások - egyre többen - kocsmában kezdik a napot. Az ismert borozó, ahol a sörtől a pálinkáig mindent le­het kapni, már teljés gőzzel üzemel. Két, harmincas éveit taposó, borostás úriember terpeszkedik az egyik' saro­kasztalnál. A viselkedésük fesztelen, arcuk kipirult, hang­juk betölti az egész helyiséget. Nem csoda. Az asztalon 4-4 féldecis pohár és sörösüveg az eddig „ leküzdött" kanyarok­ról árulkodik. Nagy vehemenciával szid­ják a kormányt, a privatizá­ciót, a mindennapi rájuk sza­kadt nyomorúságos életet. A segély kevés, nem lehet meg­élni belőle. Nyílik az ajtó, sápadt, vé­kony tizenkét év körüli fiúcska óvakodik be az ajtón. A homá­lyos cigarettafüstben pislogva körbetekint, majd araszolva a hangos' sarok felé indul. Kezével megérinti az egyik poharazót.-Mi van? - mordul rá a érintett.- Apu! Édesanya küldött hogy egy kiló kenyérre és eg\ liter tejre adjál pénzt! A férfi kortyol egyet a sői - bői, homlokát ráncolja, majd kezeit széttárja:-Flát honnan? Miből? Édes fiam!. . . Miből? Tényleg - miből?! Benkó D. A vállalkozók sem védtelenek » ______________________________________________________ A biztosítás is költség (FEB) A vállalkozás kocká­zattal jár. Az üzleti kockázato­kon kívül sok, előre nem látható esemény befolyásolhatja a vál­lalkozás sikerét. Minden kocká­zat kiszűrése szinte lehetetlen. Valamelyest azonban enyhíthe- tők a bekövetkező szerencsét­lenségek, mégpedig a biztosítá­sok segítségével. A magánszemélyekhez ha­sonlóan a vállalkozók is köthet­nek vagyon- és felelősségbizto­sítást. A vagyonbiztosítás elemi károk - tűz, víz, jég, földrengés, vihar, betörés, lopás, rablás, va­lamint üvegtörés ellen nyújt vé­delmet. A felelősségbiztosítás harmadik személynek okozott kárra vonatkozik, például az üz­letben vagy az üzem területén a vevőt ért baleset számít ennek. A szerződésen kívül okozott kárra (például, ha javítás során kárt okoz a vállalkozó valamely berendezésben), illetve az al­kalmazottai sérülésből eredő káraira (munkahelyi balesetre) is köthető felelősségbiztosítás. Szállítmányokra ugyancsak igénybe vehető biztosítás, a szállítás alatt bekövetkező ká­rok enyhítésére. A felelősség- biztosítást a különböző szak­mák képviselői is megköthetik: például orvosok, könyvelők. A munkájuk során elkövetett hi­bákat, s az azokból eredő kárté­rítési követeléseket a biztosító rendezi a kárvallottakkal. Elemi kár esetén a helyreállí­tási munkálatok idején a bizto­sító fizeti a rezsiköltségét azok­nak, akik úgynevezett üzem­szüneti biztosítással rendelkez­nek. Mivel ez a legdrágább szolgáltatása a biztosítónak, vi­szonylag kevesen veszik igénybe. A kártérítések 80 százalékát évek óta a betöréses lopásokra fizetik ki a biztosítók, ezért en­nek a díjtétele nőtt a legna­gyobb arányban. A szerződés- kötés feltételei differenciáltak. A biztosító egyre szigorúbban veszi a tulajdonos vagyonvé­delmi intézkedéseit: tüzetesen megvizsgálja a mechanikai vé­delem színvonalát - zárak, aj­tók, rácsok állapotát -, s bizo­nyos esetekben elektromos ri­asztók felszereléséhez fűzi a szerződéskötést. Változik a díj­tétel attól függően is, hogy a biztosítani kívánt üzlet, gyár, raktár, telephely hol helyezke­dik el: magasabb a díj lakatlan területen alacsonyabb a város közepén. Befolyásolja az árat a biztosított vagyon értéke: nem mindegy, hogy aranyat vagy homokzsákokat rejt-e a raktár. Ugyanakkor nem kell feltét­lenül a vagyon teljes értékére kötni a biztosítást. Elemi károk esetén ugyan indokolt a teljes értéket biztosítani, de betörés ellen a vagyon egy bizonyos hányadára is elegendő, mivel ritkán fordul elő, hogy a betörő a teljes raktárkészletet elviszi. 1993-ban a magánvállalko­zók biztosításra átlagosan évi 30 ezer forintot fizetnek ki, amit költségként számolhatnak el. (1990-ben ez az összeg csak 20 ezer forint volt!) Jó tudni, hogy a biztosító által fizetett kártérítést ugyanakkor bevétel­ként kell elkönyvelni, míg a helyreállításra fordított kiadá­sok szintén költségnek minő­sülnek. D. ZS.

Next

/
Thumbnails
Contents