Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-25 / 197. szám

HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1.993. augusztus 25., szerda Közösen hasznosított műemlékek, kúriák Vállalkozni csak a forgalomképes vagyonnal lehet A rendszerváltás után az ön- kormányzatok tulajdonába ke­rült az előzőleg állami tulaj­donú, de a tanácsok kezelésé­ben levő számos vagyontárgy és ingatlan. Tulajdonosai lettek ér­tékpapíroknak, földeknek, laká­soknak, épületeknek, víz- és csatornaműveknek, ingatlanke­zelő-, moziüzemi, temetkezési, kéményseprő-vállalatoknak.- Vajon lehet-e forgatni, gya­rapítani ezt az óriási vagyont? - kérdeztük Wapplerné dr. Ba­logh Ágnestől, a Belügyminisz­térium Hatósági Főosztályának helyettes vezetőjétől.- Az önkormányzati vagyon több részből áll. Egyik részét az- úgynevezett forgalomképtelen vagyontárgyak alkotják, mint az utak, a hidak. A másik része olyan korlátozottan forgalom- képes tárgyakból áll, mint a föld- be lefektetett csövek, ve­zetékek. Az olyan vagyontár­gyakkal, mint amilyenek pél­dául az iskolák, az óvodák már lehet gazdálkodni. De vállal­kozni csak az úgynevezett for­galomképes vagyonnal lehet: a lakásokkal, a földekkel,a gyá­rakkal, a telephelyekkel. A pri­vatizáció során a földterülete­kért cserébe az önkormányzatok részvényt vagy üzletrészt kap­nak, de készpénzben is kérhetik az ellenértéket. A befolyó pénzt feladataik magasabb szintű ellá­tására fordítják. Például gáz-, víz-, villanyhálózat fejleszté­sére, iskolabővítésre, útépítésre.-A privatizáción, illetve az egyszerű eladáson túl hogyan juthatnak forrásokhoz az ön- kormányzatok?-Nem közvetlen pénzbevé­tel, de mégis hasznot hoz, ha el­adás helyett „beviszik” a föld­jüket valamilyen vállalkozásba. Például egy termelőüzem építé­séhez járulnak hozzá ezzel. így a település lakosságának mun­kahelyet teremtenek, s a további infrastrukturális beruházásokat is odavonzzák. Hiszen új utak, telefonhálózatok ott épülnek, ahol az ipar megtelepszik. Leg­többször élnek a közös haszno­sítás lehetőségével a tulajdo­nukban levő műemlékek, mű- emlékjellegű kastélyok, kúriák esetében is. Az önkormányza­tok a felújításért cserébe a vál­lalkozó rendelkezésére bocsát­ják az épületeket, s a létesülő objektum hasznából mindeket- ten részesülnek.- Miként juthatnak többlet­bevételhez azok az önálló kiste­lepülések, amelyek területén nincsenek műemlékek és az üres belterületi földjeiket senki sem kívánja megvenni? Hogy mik voltak ... Deák Ferenc többször meg­rótta azt a Magyarországon nagyon elharapódzott szokást, hogy sokan a nyilvánosság előtt is kicsinyített keresztne­vükön emlegették a közismert embereket. Egyszer egy vidéki fiatalem­ber volt nála, s mindig csak Eötvös Pepit és Kemény Zsigát emlegette. Az öregúr hallga­tott. De egyszer midőn valaki megkérdezte, hogy mit adnak a színházban, csak megszólalt: - A Hunyadi Lacit, a Jancsi fiát. * Szakáll Antalnak kedves szerepe volt Biberach a Bánk Bánban, akit Ottó királyi her­ceg mérgezett tőrrel szúrt le a színpadon. Az egyik előadáson Ottó megszemélyesítője elfelejtette a tőrt magával hozni. A kriti­kus jelenetnél, mikor már szúrni kellett volna, észreveszi, hogy nincs tőre. Pillanatnyi zavarában mit tehetett? Bele­rúgott a lézengő lovagba. Szakáll, hogy a jelenetet megmentse, a szívéhez kapott, tántorogni kezdett, s ezekkel a szavakkal omlott össze:- Meghalok . . . Annak a nyomorultnak mérgezett volt a cipellője. H. J. Mentességet is tartalmaz Kevesebb lesz a társasági adó? (FEB) Az adótörvény terve­zett módosítása szerint jövőre a jelenlegi 40-ről 38 százalékra csökkenhet a társasági adó kul­csa. Ezzel a szerény mértékű engedménnyel és a többi válto­zással is a vállalkozók fejlesz­tésre, beruházásra fordítható pénzét kívánják növelni. A munkahelyteremtés érde­kében, elsősorban a munkanél­külieket foglalkoztató vállalko­zókat kívánják kedvezmények­ben részesíteni. A javaslat sze­rint, ha nem csökken a dolgo­zók létszáma, viszont felvesz­nek egy volt munkanélkülit, ak­kor az utána fizetendő tb-járu- lék 70 százalékát le lehet vonni az adóalapból. Mint ismeretes az egészség- és nyugdíjbiztosí­tási kötelezettség a fizetés 44 százalékát teszi ki, ha a javasla­tot jóváhagyják, akkor ennek több mint kétharmadával le­hetne csökkenteni azt az össze­get, ami után társasági ádót kell fizetni. Az előterjesztés a munkanél­küliek foglalkoztatásáról szóló törvény módosítását is java­solja. A veszteségesen gazdál­kodók a 44 százalékos tb-járu- lék 70 százalékára esedékes tár­sasági adót visszaigényelhetnék a foglalkoztatási alaptól. Nemcsak az adófizetők, ha­nem a szakemberek is pontosan tudják, hogy „okos” költségel­számolással milyen jelentősen csökkenthető az adóalap. Éppen ezért jövőre már nem érdemes túl magasra srófolni a reprezen­tációs kiadásokat, azokat ugyanis csak a bevétel 0,5 szá­zalékáig lehet leírni. Hasonlóan korlátozni kívánják a szintén az adót csökkentő „adományokat.” Alapítványi és közérdekű hoz­zájárulásokkal várhatóan csak az előző évben fizetett adó 5 százalékáig mérsékelhető az adóalap. A tervek szerint bevezetik a minimum adót, akinél az adó­alap nem éri el az árbevétel 1,5 százalékát, az ennek a másfél százaléknak a 38 százalékát fi­zeti majd be adóként. Az adóalapot, a személyi jö­vedelemadót fizető egyéni vál­lalkozókhoz hasonlóan, a korri­gált nettó árbevétel - ami a ke­reskedelemben az árrés - alap­ján kell majd jövőre kiszámí­tani. Az adókedvezmény a mi­nimális jövedelem utáni adóra is érvényes, így nem sérti az egyébként 100 százalékos adó- kedvezményben részesülőket sem. A javaslat viszonylag szűk körben - például a közszolgál­tató közüzemi vállalatok eseté­ben - mentességet is tartalmaz, illetve a kormányra bízza, hogy elemi csapás, vagy más, a vál­lalkozás működését lehetet­lenné tevő objektív körülmény miatt, megadja-e az adómentes­séget.- Az átmeneti szövetkezeti törvény úgy rendelkezik, hogy az árverés során megmaradó termőföldeket az önkormányza­tok között osztják majd szét. Ezeken a földeken elvileg jö­vőre már elkezdhetnek gazdál­kodni. De az állam továbbra is nyújt segélyeket, támogatást az elmaradott településeknek, gondjaik enyhítésére, felzárkó­zásuk gyorsítására. A törvény­ben előírt közszolgálati tevé­kenységük ellátásához szüksé­ges pénz 70-80 százalékát a költségvetés az önkormányza­tok rendelkezésére bocsátja. így tehát csak a hiányzó 20-30 százalékot kell előteremteniük a helyi testületeknek. Ehhez vi­szont elég gazdaságosan mű­ködni, nem kell mindenáron vállalkozni. Nincs is meg az önkormányzatoknak a lehető­ségük a vállalkozásra: a vagyo­nukat ugyanis nem kockáztat­hatják, mert az veszélyeztetné a feladataik ellátását. Sok helyen a gazdasági jog­gal sincsenek tisztában, hiszen korábban nem volt szükségük effajta ismeretekre. Ma viszont közgazdasági és vállalkozói szemléletre egyaránt igény van, viszont ennek kialakulásához idő kell. Domi Zsuzsa Állatkínzás A Londonban összeállított szégyenlista „változatos” képét mutatja az állatok kínzásának, pusztításának. Ausztráliában a vadlovakat helikopterekből lövik ki. A kengurukat brutális módon mé­szárolják, hogy bőrükből cipő, húsukból állateledel készüljön. - Anglia: 130 őz esik évente ku­tyás hajtóvadászatok áldoza­tává. - Kanada: évi 70 ezer fó­kát ütnek agyon. - Faröer-szige- tek: évente átlag ezer pilótabál­nát szigonyoznak és szeletelnek fel élve. - Indonézia: eddig 120 madárfajt irtottak ki, jelenleg is ez az ország az egyik legna­gyobb madárszállító. - Japán: évente 300 bálnát ölnek meg. - Litvánia: a gyógyszerhiány kö­vetkeztében a macskákat és a kutyákat érzéstelenítés nélkül sterilizálják. - Spanyolország: az arénákban évente 30 ezer bika pusztul el. Ukrajna: veszett kutyákat élve nyúznak meg, igy szőrüket ké­sőbb értékesíteni tudják. - Kína: több száz medvét tartanak a gyógyszeripar kedvéért fogva ketrecben. Epéjükből csövet vezetnek ki, így folyamatosan jutnak epeváladékhoz. Szerencsénk van, Magyaror­szág nem szerepel a felháboro­dott britek listáján. Szobrok a művelődési házban A kazári búcsú alkalmával a helyi művelődési házban nyitották meg Bagi András amatőr szobrász kiállítását. Kun Király József felvétele A termelőknek kellene a kereskedelmet uralniok Alultámogatott agrárexport (FEB) Gyorsított ütemben halad az élelmiszer-kereskede­lem privatizációja. Ha a terme­lők most nem tudnak tulajdont szerezni és nem tudják biztosí­tani az áru piacra jutását, akkor - annak ellenére, hogy néhány élelmiszerfeldolgozó üzemet birtokba vesznek - kiszolgálta­tottakká válnak. A korábbi években a gazda­ságpolitika úgy próbált enyhí­teni az értékesítési gondokon, hogy az értéktöbblet egy részét kisajátította, majd bizonyos há­nyadát támogatás címén vissza­juttatta. A piaci sajátosságok erőteljesebbé válásával az elvo­nási tendenciák megmaradtak. Miközben Nyugat-Európában az agrárgazdaság különleges bánásmódban részesül, addig Magyarországon a kormány az agrárágazat támogatásának mi­nimálisra csökkentését szor­galmazza. Az EK-országokban a közvetlen támogatás mértéke 50-60 százalékos, évente eléri a 40 milliárd ECU-t (46,8 milli­árd USA-dollár), nálunk viszont 10 százalék alatti, s mindössze 51 milliárd forintot tesz ki. A világ agrárkereskedelmé­ben - mondják a Mezőgazda- sági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) szakértői - a verseny- képesség nem annyira a költsé­gek alakulásától, mint inkább a támogatottság nagyságrendjétől függ­Be kell látni tehát, hogy tá­mogatás nélkül termékeink zöme nem versenyképes. Nyu­gat-Európában még veszteség­gel sem tudunk eladni mező- gazdasági terméket, ebből kö­vetkezően számítani lehet arra - bizonyos jelek már erre utalnak hogy agrárexportunk csök­ken. Ez pedig ellentétes az ag­rárgazdaság, az ágazatból élő emberek érdekeivel. És nem csak az övékkel. Mindezek el­lenére várható, hogy más priori­tások fejében több párt - köztük az ellenzékiek egy részének - hallgatólagos támogatásával ez a gazdasági stratégia fog érvé­nyesülni. Ebben a helyzetben a szakér­tők szerint a termelők elemi ér­deke, hogy biztos, kiszámítható piacuk legyen. Ennek alapfelté­tele az, hogy a belföldi piacon megfelelő részesedést szerezze­nek. Mindez csakis az élelmi­szer-kereskedelem, illetve an­nak egy része megvásárlásával érhető el. Csak így biztosítható, hogy a kereskedelem, a feldol­gozóipar és a termelő szindiká­tusi jellegű szerződéskötéseivel a mezőgazdasági termékek a számukra szükséges értékesítési csatornákhoz jussanak. Az export várható csökke­nése miatt először a hazai élel­miszerkereskedelemben kell pozíciókat szerezni, s csak az­után lehet az élelmiszerfeldol­gozók privatizációjával foglal­kozni - vonták le a következte­tést a MOSZ szakértői. A termelőknek tehát mielőbb és minél több pozíciót kell sze­rezniük az élelmiszerkereskede­lemben: szövetkezeti érdekelt­ségű kereskedelmi láncok, me­zőgazdasági termékek feldol­gozásával és értéskesitésével foglalkozó társaságok létreho­zását kell szorgalmazniuk. Konkurenciaharc a játékiparban A japán videójáték-óriás, a Nintendo élre törése még a ro­hamléptekkel fejlődő elektroni­kai ipar egén is üstökösszerű. Az ötezer dolgozót foglalkoz­tató, hat és fél milliárd dolláros forgalmú kyotói cég néhány év alatt teljesen felforgatta a világ játékiparát, s olyan gigászokat hagyott maga mögött mint a Hasbro vagy a Lego. Zsebjáté­kai, mint például a Game Boy, vagy asztali alapgépei, mint a NES, a Super NES, egyre in­kább kiszorítják a hagyományos játékárukat. A Nintendo viharos gyorsa­ságú terjeszkedése immár olyan befutott hatalmasságoknak is fejfájást okoz, mint az Apple vagy a Sony. Miközben a szá­mítógépipar és az elektronikai szórakoztatóipari gyártócégek világszerte a lanyha piac miatt nyögnek, a Nintendo feltartóz­tathatatlanul növekszik: az 1992/93-as költségvetési évben elért nyeresége 875 millió dol­lár. Sikerét a cég elsősorban az 1985-ben életre hívott és azóta világsztárrá lett Super Mario nevű elektronikus emberkének köszönheti: a kis krumpliorrú hős a gyerekek között már a Miki egérnél is népszerűbb. A legtöbbet a hétköznapi ember teheti a természetért Ökológiai válságban élünk Az embert körülvevő, vele kölcsönhatásban levő és neki életet adó természeti környezet (vizek, erdők, állatvilág stb. ) súlyos károsodását nevezzük ökológiai válságnak. Az ökoló­gia az élettan egyik ága, az élő szervezetek és a környezet köl­csönös viszonyát tanulmányozó tudomány ág. Az ökológiai vál­ság következtében veszélybe került a Földön maga az élet, s kétségessé válhat az emberi tár­sadalmak sorsa is. A legutóbbi időkig a termé­szet és az ember egymáshoz való viszonyát az jellemezte, hogy a természet a maga erejé­ből is helyre tudta állítani a kü­lönféle emberi beavatkozások következtében megbomlott egyensúlyt, s egyébként is a természeti erőforrások kimerít- hetetlennek látszottak. Napjainkban a pazarló és a természeti környezetre ártalmas beavatkozások főképp a tech­nika és az ipari üzemek, gyárak rohamos térhódításának a kö­vetkezményei oly nagyok, hogy a természet - önmaga erejénél fogva - már nem tudja ellensú­lyozni és kiküszöbölni szennye­ződését, fertőződését. A természet egyre szennye- zettebb, halmozódnak benne a különféle ártalmas vegyianya­gok. Napjainkban a légutak megbetegedéseinek legnagyobb hányadát a levegő súlyos szennyezettsége okozza, s az ilyen jellegű megbetegedések között sok a halálos kimenetelű. A folyókba, tavakba kerülő ipari szennyeződések higannyal fertőznek. Az évtizedek során felhalmozódott - akkumuláló­dott - higany napjainkra már fokozottan pusztítja és mérgezi a halállományt, az egyetemes állat- és növényvilágát. A hi­gany végül belekerül a termé­szeti anyagcsere-folyamatba, pedig méreg a talajra, növé­nyekre, az állatokra és az embe­rekre egyaránt. Hatalmas szennyezett terüle­tek keletkeznek az óceánokban is. A folyók beléjük vezetik a városok gyárainak és a mező- gazdasági területek sok-sok szennyét, mérgező vegyianya­gokat, savakat, fémeket, stb. Egyetlen év leforgása alatt kö­zel 6-8 millió tonna foszfor és 4-5 millió tonna ólom kerül az óceánokba. Felbomlott az ökológiai egyensúly, végveszély fenye­geti a növény- és állatvilágot. A mai és a jövő emberiség életére nézve azonban a sugárzás, a rá­dióaktív szennyezettség a leg­nagyobb veszedelem, yan ter­mészetes sugárzás is. És meg­van annak is a következménye: a rákos megbetegedések és a fehérvérűség mintegy 7-8 szá-. zalékát ez okozza. A sugárzás­mennyiséget erősen növelik a légköri nukleáris kísérletek, me­lyek növelő tényezői a világon egyre növekedő tendenciát mu­tató súlyos megbetegedéseknek és a haláleseteknek. A világ nemzeteinek össze­fogására most nagy szükség van. Az ökológiai válság megál­lításáért sürgősen tenni kell. És erre megvan a hajlandóság. Nemzetközi egyezmények so­kasága lát napvilágot, államfők szentesítik kézjegyükkel, csak sajnos a gyakorlati megvalósí­tás halad lassú ütemben. Mi, hétköznapi emberek te­hetünk a legtöbbet, ha óvjuk közvetlen környezetünket, mert így védhetjük meg gyermekein­ket, és az utánuk jövő nemze­déket. Horváth János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents