Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-25 / 197. szám
HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1.993. augusztus 25., szerda Közösen hasznosított műemlékek, kúriák Vállalkozni csak a forgalomképes vagyonnal lehet A rendszerváltás után az ön- kormányzatok tulajdonába került az előzőleg állami tulajdonú, de a tanácsok kezelésében levő számos vagyontárgy és ingatlan. Tulajdonosai lettek értékpapíroknak, földeknek, lakásoknak, épületeknek, víz- és csatornaműveknek, ingatlankezelő-, moziüzemi, temetkezési, kéményseprő-vállalatoknak.- Vajon lehet-e forgatni, gyarapítani ezt az óriási vagyont? - kérdeztük Wapplerné dr. Balogh Ágnestől, a Belügyminisztérium Hatósági Főosztályának helyettes vezetőjétől.- Az önkormányzati vagyon több részből áll. Egyik részét az- úgynevezett forgalomképtelen vagyontárgyak alkotják, mint az utak, a hidak. A másik része olyan korlátozottan forgalom- képes tárgyakból áll, mint a föld- be lefektetett csövek, vezetékek. Az olyan vagyontárgyakkal, mint amilyenek például az iskolák, az óvodák már lehet gazdálkodni. De vállalkozni csak az úgynevezett forgalomképes vagyonnal lehet: a lakásokkal, a földekkel,a gyárakkal, a telephelyekkel. A privatizáció során a földterületekért cserébe az önkormányzatok részvényt vagy üzletrészt kapnak, de készpénzben is kérhetik az ellenértéket. A befolyó pénzt feladataik magasabb szintű ellátására fordítják. Például gáz-, víz-, villanyhálózat fejlesztésére, iskolabővítésre, útépítésre.-A privatizáción, illetve az egyszerű eladáson túl hogyan juthatnak forrásokhoz az ön- kormányzatok?-Nem közvetlen pénzbevétel, de mégis hasznot hoz, ha eladás helyett „beviszik” a földjüket valamilyen vállalkozásba. Például egy termelőüzem építéséhez járulnak hozzá ezzel. így a település lakosságának munkahelyet teremtenek, s a további infrastrukturális beruházásokat is odavonzzák. Hiszen új utak, telefonhálózatok ott épülnek, ahol az ipar megtelepszik. Legtöbbször élnek a közös hasznosítás lehetőségével a tulajdonukban levő műemlékek, mű- emlékjellegű kastélyok, kúriák esetében is. Az önkormányzatok a felújításért cserébe a vállalkozó rendelkezésére bocsátják az épületeket, s a létesülő objektum hasznából mindeket- ten részesülnek.- Miként juthatnak többletbevételhez azok az önálló kistelepülések, amelyek területén nincsenek műemlékek és az üres belterületi földjeiket senki sem kívánja megvenni? Hogy mik voltak ... Deák Ferenc többször megrótta azt a Magyarországon nagyon elharapódzott szokást, hogy sokan a nyilvánosság előtt is kicsinyített keresztnevükön emlegették a közismert embereket. Egyszer egy vidéki fiatalember volt nála, s mindig csak Eötvös Pepit és Kemény Zsigát emlegette. Az öregúr hallgatott. De egyszer midőn valaki megkérdezte, hogy mit adnak a színházban, csak megszólalt: - A Hunyadi Lacit, a Jancsi fiát. * Szakáll Antalnak kedves szerepe volt Biberach a Bánk Bánban, akit Ottó királyi herceg mérgezett tőrrel szúrt le a színpadon. Az egyik előadáson Ottó megszemélyesítője elfelejtette a tőrt magával hozni. A kritikus jelenetnél, mikor már szúrni kellett volna, észreveszi, hogy nincs tőre. Pillanatnyi zavarában mit tehetett? Belerúgott a lézengő lovagba. Szakáll, hogy a jelenetet megmentse, a szívéhez kapott, tántorogni kezdett, s ezekkel a szavakkal omlott össze:- Meghalok . . . Annak a nyomorultnak mérgezett volt a cipellője. H. J. Mentességet is tartalmaz Kevesebb lesz a társasági adó? (FEB) Az adótörvény tervezett módosítása szerint jövőre a jelenlegi 40-ről 38 százalékra csökkenhet a társasági adó kulcsa. Ezzel a szerény mértékű engedménnyel és a többi változással is a vállalkozók fejlesztésre, beruházásra fordítható pénzét kívánják növelni. A munkahelyteremtés érdekében, elsősorban a munkanélkülieket foglalkoztató vállalkozókat kívánják kedvezményekben részesíteni. A javaslat szerint, ha nem csökken a dolgozók létszáma, viszont felvesznek egy volt munkanélkülit, akkor az utána fizetendő tb-járu- lék 70 százalékát le lehet vonni az adóalapból. Mint ismeretes az egészség- és nyugdíjbiztosítási kötelezettség a fizetés 44 százalékát teszi ki, ha a javaslatot jóváhagyják, akkor ennek több mint kétharmadával lehetne csökkenteni azt az összeget, ami után társasági ádót kell fizetni. Az előterjesztés a munkanélküliek foglalkoztatásáról szóló törvény módosítását is javasolja. A veszteségesen gazdálkodók a 44 százalékos tb-járu- lék 70 százalékára esedékes társasági adót visszaigényelhetnék a foglalkoztatási alaptól. Nemcsak az adófizetők, hanem a szakemberek is pontosan tudják, hogy „okos” költségelszámolással milyen jelentősen csökkenthető az adóalap. Éppen ezért jövőre már nem érdemes túl magasra srófolni a reprezentációs kiadásokat, azokat ugyanis csak a bevétel 0,5 százalékáig lehet leírni. Hasonlóan korlátozni kívánják a szintén az adót csökkentő „adományokat.” Alapítványi és közérdekű hozzájárulásokkal várhatóan csak az előző évben fizetett adó 5 százalékáig mérsékelhető az adóalap. A tervek szerint bevezetik a minimum adót, akinél az adóalap nem éri el az árbevétel 1,5 százalékát, az ennek a másfél százaléknak a 38 százalékát fizeti majd be adóként. Az adóalapot, a személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozókhoz hasonlóan, a korrigált nettó árbevétel - ami a kereskedelemben az árrés - alapján kell majd jövőre kiszámítani. Az adókedvezmény a minimális jövedelem utáni adóra is érvényes, így nem sérti az egyébként 100 százalékos adó- kedvezményben részesülőket sem. A javaslat viszonylag szűk körben - például a közszolgáltató közüzemi vállalatok esetében - mentességet is tartalmaz, illetve a kormányra bízza, hogy elemi csapás, vagy más, a vállalkozás működését lehetetlenné tevő objektív körülmény miatt, megadja-e az adómentességet.- Az átmeneti szövetkezeti törvény úgy rendelkezik, hogy az árverés során megmaradó termőföldeket az önkormányzatok között osztják majd szét. Ezeken a földeken elvileg jövőre már elkezdhetnek gazdálkodni. De az állam továbbra is nyújt segélyeket, támogatást az elmaradott településeknek, gondjaik enyhítésére, felzárkózásuk gyorsítására. A törvényben előírt közszolgálati tevékenységük ellátásához szükséges pénz 70-80 százalékát a költségvetés az önkormányzatok rendelkezésére bocsátja. így tehát csak a hiányzó 20-30 százalékot kell előteremteniük a helyi testületeknek. Ehhez viszont elég gazdaságosan működni, nem kell mindenáron vállalkozni. Nincs is meg az önkormányzatoknak a lehetőségük a vállalkozásra: a vagyonukat ugyanis nem kockáztathatják, mert az veszélyeztetné a feladataik ellátását. Sok helyen a gazdasági joggal sincsenek tisztában, hiszen korábban nem volt szükségük effajta ismeretekre. Ma viszont közgazdasági és vállalkozói szemléletre egyaránt igény van, viszont ennek kialakulásához idő kell. Domi Zsuzsa Állatkínzás A Londonban összeállított szégyenlista „változatos” képét mutatja az állatok kínzásának, pusztításának. Ausztráliában a vadlovakat helikopterekből lövik ki. A kengurukat brutális módon mészárolják, hogy bőrükből cipő, húsukból állateledel készüljön. - Anglia: 130 őz esik évente kutyás hajtóvadászatok áldozatává. - Kanada: évi 70 ezer fókát ütnek agyon. - Faröer-szige- tek: évente átlag ezer pilótabálnát szigonyoznak és szeletelnek fel élve. - Indonézia: eddig 120 madárfajt irtottak ki, jelenleg is ez az ország az egyik legnagyobb madárszállító. - Japán: évente 300 bálnát ölnek meg. - Litvánia: a gyógyszerhiány következtében a macskákat és a kutyákat érzéstelenítés nélkül sterilizálják. - Spanyolország: az arénákban évente 30 ezer bika pusztul el. Ukrajna: veszett kutyákat élve nyúznak meg, igy szőrüket később értékesíteni tudják. - Kína: több száz medvét tartanak a gyógyszeripar kedvéért fogva ketrecben. Epéjükből csövet vezetnek ki, így folyamatosan jutnak epeváladékhoz. Szerencsénk van, Magyarország nem szerepel a felháborodott britek listáján. Szobrok a művelődési házban A kazári búcsú alkalmával a helyi művelődési házban nyitották meg Bagi András amatőr szobrász kiállítását. Kun Király József felvétele A termelőknek kellene a kereskedelmet uralniok Alultámogatott agrárexport (FEB) Gyorsított ütemben halad az élelmiszer-kereskedelem privatizációja. Ha a termelők most nem tudnak tulajdont szerezni és nem tudják biztosítani az áru piacra jutását, akkor - annak ellenére, hogy néhány élelmiszerfeldolgozó üzemet birtokba vesznek - kiszolgáltatottakká válnak. A korábbi években a gazdaságpolitika úgy próbált enyhíteni az értékesítési gondokon, hogy az értéktöbblet egy részét kisajátította, majd bizonyos hányadát támogatás címén visszajuttatta. A piaci sajátosságok erőteljesebbé válásával az elvonási tendenciák megmaradtak. Miközben Nyugat-Európában az agrárgazdaság különleges bánásmódban részesül, addig Magyarországon a kormány az agrárágazat támogatásának minimálisra csökkentését szorgalmazza. Az EK-országokban a közvetlen támogatás mértéke 50-60 százalékos, évente eléri a 40 milliárd ECU-t (46,8 milliárd USA-dollár), nálunk viszont 10 százalék alatti, s mindössze 51 milliárd forintot tesz ki. A világ agrárkereskedelmében - mondják a Mezőgazda- sági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) szakértői - a verseny- képesség nem annyira a költségek alakulásától, mint inkább a támogatottság nagyságrendjétől függBe kell látni tehát, hogy támogatás nélkül termékeink zöme nem versenyképes. Nyugat-Európában még veszteséggel sem tudunk eladni mező- gazdasági terméket, ebből következően számítani lehet arra - bizonyos jelek már erre utalnak hogy agrárexportunk csökken. Ez pedig ellentétes az agrárgazdaság, az ágazatból élő emberek érdekeivel. És nem csak az övékkel. Mindezek ellenére várható, hogy más prioritások fejében több párt - köztük az ellenzékiek egy részének - hallgatólagos támogatásával ez a gazdasági stratégia fog érvényesülni. Ebben a helyzetben a szakértők szerint a termelők elemi érdeke, hogy biztos, kiszámítható piacuk legyen. Ennek alapfeltétele az, hogy a belföldi piacon megfelelő részesedést szerezzenek. Mindez csakis az élelmiszer-kereskedelem, illetve annak egy része megvásárlásával érhető el. Csak így biztosítható, hogy a kereskedelem, a feldolgozóipar és a termelő szindikátusi jellegű szerződéskötéseivel a mezőgazdasági termékek a számukra szükséges értékesítési csatornákhoz jussanak. Az export várható csökkenése miatt először a hazai élelmiszerkereskedelemben kell pozíciókat szerezni, s csak azután lehet az élelmiszerfeldolgozók privatizációjával foglalkozni - vonták le a következtetést a MOSZ szakértői. A termelőknek tehát mielőbb és minél több pozíciót kell szerezniük az élelmiszerkereskedelemben: szövetkezeti érdekeltségű kereskedelmi láncok, mezőgazdasági termékek feldolgozásával és értéskesitésével foglalkozó társaságok létrehozását kell szorgalmazniuk. Konkurenciaharc a játékiparban A japán videójáték-óriás, a Nintendo élre törése még a rohamléptekkel fejlődő elektronikai ipar egén is üstökösszerű. Az ötezer dolgozót foglalkoztató, hat és fél milliárd dolláros forgalmú kyotói cég néhány év alatt teljesen felforgatta a világ játékiparát, s olyan gigászokat hagyott maga mögött mint a Hasbro vagy a Lego. Zsebjátékai, mint például a Game Boy, vagy asztali alapgépei, mint a NES, a Super NES, egyre inkább kiszorítják a hagyományos játékárukat. A Nintendo viharos gyorsaságú terjeszkedése immár olyan befutott hatalmasságoknak is fejfájást okoz, mint az Apple vagy a Sony. Miközben a számítógépipar és az elektronikai szórakoztatóipari gyártócégek világszerte a lanyha piac miatt nyögnek, a Nintendo feltartóztathatatlanul növekszik: az 1992/93-as költségvetési évben elért nyeresége 875 millió dollár. Sikerét a cég elsősorban az 1985-ben életre hívott és azóta világsztárrá lett Super Mario nevű elektronikus emberkének köszönheti: a kis krumpliorrú hős a gyerekek között már a Miki egérnél is népszerűbb. A legtöbbet a hétköznapi ember teheti a természetért Ökológiai válságban élünk Az embert körülvevő, vele kölcsönhatásban levő és neki életet adó természeti környezet (vizek, erdők, állatvilág stb. ) súlyos károsodását nevezzük ökológiai válságnak. Az ökológia az élettan egyik ága, az élő szervezetek és a környezet kölcsönös viszonyát tanulmányozó tudomány ág. Az ökológiai válság következtében veszélybe került a Földön maga az élet, s kétségessé válhat az emberi társadalmak sorsa is. A legutóbbi időkig a természet és az ember egymáshoz való viszonyát az jellemezte, hogy a természet a maga erejéből is helyre tudta állítani a különféle emberi beavatkozások következtében megbomlott egyensúlyt, s egyébként is a természeti erőforrások kimerít- hetetlennek látszottak. Napjainkban a pazarló és a természeti környezetre ártalmas beavatkozások főképp a technika és az ipari üzemek, gyárak rohamos térhódításának a következményei oly nagyok, hogy a természet - önmaga erejénél fogva - már nem tudja ellensúlyozni és kiküszöbölni szennyeződését, fertőződését. A természet egyre szennye- zettebb, halmozódnak benne a különféle ártalmas vegyianyagok. Napjainkban a légutak megbetegedéseinek legnagyobb hányadát a levegő súlyos szennyezettsége okozza, s az ilyen jellegű megbetegedések között sok a halálos kimenetelű. A folyókba, tavakba kerülő ipari szennyeződések higannyal fertőznek. Az évtizedek során felhalmozódott - akkumulálódott - higany napjainkra már fokozottan pusztítja és mérgezi a halállományt, az egyetemes állat- és növényvilágát. A higany végül belekerül a természeti anyagcsere-folyamatba, pedig méreg a talajra, növényekre, az állatokra és az emberekre egyaránt. Hatalmas szennyezett területek keletkeznek az óceánokban is. A folyók beléjük vezetik a városok gyárainak és a mező- gazdasági területek sok-sok szennyét, mérgező vegyianyagokat, savakat, fémeket, stb. Egyetlen év leforgása alatt közel 6-8 millió tonna foszfor és 4-5 millió tonna ólom kerül az óceánokba. Felbomlott az ökológiai egyensúly, végveszély fenyegeti a növény- és állatvilágot. A mai és a jövő emberiség életére nézve azonban a sugárzás, a rádióaktív szennyezettség a legnagyobb veszedelem, yan természetes sugárzás is. És megvan annak is a következménye: a rákos megbetegedések és a fehérvérűség mintegy 7-8 szá-. zalékát ez okozza. A sugárzásmennyiséget erősen növelik a légköri nukleáris kísérletek, melyek növelő tényezői a világon egyre növekedő tendenciát mutató súlyos megbetegedéseknek és a haláleseteknek. A világ nemzeteinek összefogására most nagy szükség van. Az ökológiai válság megállításáért sürgősen tenni kell. És erre megvan a hajlandóság. Nemzetközi egyezmények sokasága lát napvilágot, államfők szentesítik kézjegyükkel, csak sajnos a gyakorlati megvalósítás halad lassú ütemben. Mi, hétköznapi emberek tehetünk a legtöbbet, ha óvjuk közvetlen környezetünket, mert így védhetjük meg gyermekeinket, és az utánuk jövő nemzedéket. Horváth János