Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám

1993. augusztus 24., kedd PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP Székelykaput farag a plébános Jarabik János és a káliói kiskapu Erdélyben ismerkedett meg a székelykapuval Jarabik János káliói plébános és elhatározta, ő is készít kaput, ha hazajön. Kállón először is fát keresett, és nem is akármilyet kapott: egy 1749-ben készült szőlőprésből készült az első kiskapu. A plé­bános lerajzolta, lemérte, lefo­tózta szétszedés előtt a prést. Három oszlopnyi anyagot tudott megmenteni belőle. A másodi­kat Erdőkürtre készítette, a harmadik önálló faragással Er- dőtarcsán lehet találkozni, ez kőrisfából készült nagykapu. Az első nagykaput egy egész Fotó: mikuska télen át faragta, már amikor tu­dott időt szakítani rá. A munka menete a követ­kező: csomagolópapírra rajzolja a mintát, indigóval a fára viszi és megkezdi a vésést. Jarabik János 1978-ban, a. Szent Korona visszaadásának évében faragott először. A legú­jabb munka, a kallói templom bejárata (a nagykapu) még nem készült el teljesen. Ezen már Babecz Barnabással együtt dol­gozik, de szeptembertől lassul a munka, kezdődik az iskola és az iskolai hittanoktatás. (dudellai) 500 milliós beruházás Vezetékes gázellátásra adott be bekapcsolási kérelmet tizen­egy település önkormányzata. Nógrád megyéből Kálló, Er­dőkürt, Erdőtarcsa, Szirák, Egyházasdengeleg, Bér, Va- nyarc, Héhalom, Kisbágyon, Palotás és Buják, Heves me­gyéből pedig Heréd és Nagykö­kényes az érintett. Valószínűleg már az elkövet­kezendő hónapokban pályázatot írnak ki, amelyben a műszaki tervek elkészítésére és a kivite­lezésre keresnek vállalkozót. Az önkormányzatok azt szeret­nék, ha a kivitelező egyben tő­ketárs is lenne, tehát anyagilag is érdekelt volna a munkában. A tanulmányt készítő Tigáz előze­tes számításai szerint 500 millió forintos beruházásról van szó. A települések Palotás önkor­mányzatát választották gesztor­nak. A hivatal által készített tá­jékoztatót valamennyi község­ben kiadták, de az erre adott la­kossági válaszok még nem je­lentenek elkötelezettséget a polgárok számára. A beruházás megvalósítását 1994/95-ben tervezik. (di) Húsz esztendő Vanyarc. Idén húszéves a Hugyecz Andrásáé vezette va- nyarci szlovák hagyományőrző együttes. A csoport előadástól függően, változó létszámmal szerepel és képzi az utánpótlást is. A szeptember 26-ai nemzeti­ségi napon a fiatalok műsorával találkozhat majd a közönség. Erre a napra helytörténeti ki­állítást is terveznek a szervezők, a 20 éves jubileum alkalmából pedig szöveges, fényképes ki­advány készül a Nemzeti és Et­nikai Kisebbségi Hivataltól nyert pályázati pénz segítségé­vel. Maradt segély Szurdokpüspöki. Elmond­ható az önkormányzatról, hogy időarányosan teljesít. Fél év után ugyanakkor csak harminc­kilenc százaléka fogyott el az idei évi segélykeretnek. Egy­millió háromszáznyolcvanezer forintot különítettek el erre a célra. Kérdésünkre, hogy „túl­tervezte-e” magát a testület, vagy a lakosok nem tolonganak segélyekért, azt a választ kap­tuk: mindkettőben van igazság. A megmaradt összegből most azt tervezi az önkormányzat, hogy megvásárolja az iskolások könyveit és füzeteit. Tervezik a városi televíziót Pásztori Nagy falatnak bizonyult a volt Mechanika megvétele? Heves indulatokat váltott ki a pásztói Szerszám és Gépgyár Kft. helyzete a város képviselő­inek legutóbbi tanácskozásán. Félszázadik ülését tartotta meg a minap a város képvi- selő-testülete. A tucatnyi napi­rendi pont közül a legfontosabb és legelhúzódóbb az 1993. évi költségvetés végrehajtása, mó­dosítása és egységes szerke­zetbe foglalása volt. Ebbe beletartozott a Szer­szám és Gépgyár Kft. beszámo­lója is, melynek előterjesztője Gyuricza József v olt. A számadatok, táblázatok sokaságából kitűnt, bizony nem áll jól a város költségvetése. Berkes Vida István hozzászó­lásában azt kérdezte Sándor Károlyiéi, a hivatal pénzügyi osztályvezetőjétől, hogy a ne­héz helyzet miatt készült-e men­tesítő gazdasági program a költ­ségvetés egyensúlyának helyre- állítására?- Nem készült - hangzott a polgármesteri válasz. A legfőbb gondot a Szerszám és Gépgyár Kft. úgynevezett lí­zingdíj ügye okozta. Sánta Kálmánná, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke megkérdezte a kft. főkönyvelő­jét, tud-e a kft. garanciát vál­lalni arra, hogy október 31-éig kifizetik az önkormányzat ré­szére a 23 millió forintos lí­zingdíjat? A főkönyvelőtől azt a választ kapta, hogy 100 száza­lékosan nem tudnak garanciát vállalni, de megvalósulhat. Ezután Pintér Gergely ve­zette elő, hogy a jelenlévők meghallgathatják szakértőként Ficsor Ferenc magángyártulaj­donost, a Metalcoop Rt. el­nök-vezérigazgatóját. A résztvevők legnagyobb csodálkozására Dobrovoczky István polgármester nem adott szólási jogot a magánvállalko­zónak, erre a véleménynyilvání­tásoknál látott lehetőséget. Az érdekesség, hogy nem a ma­gánvállalkozó volt ideges, ha­nem a polgármester. Sánta Kálmánná újra hozzá­szólt:- Megpróbálom indulataimat visszafogni, de Gyuricza úr, a kft. felelős vezetője bizottsági ülésünkön kijelentette, hogy a kft. 1993-ban nem tud lízingdí­jat fizetni az önkormányzat számára. Berkes Vida István ezt azzal folytatta, hogy mivel nem ké­szült gazdasági kisegítő prog­ram az elkövetkezendő 6-10 hónapra, így a város (idézőjelbe téve) a gazdasági csőd felé ha­lad. Vészesnek nevezte a Szer­szám és Gépgyár Kft. program­ját, és úgy vélte, fel sem merül­het a város részéről a veszte­séggel történő cégeladás. Három percben aztán Ficsor Ferenc is szót kapott, és el­mondta, hogy Nyugaton hosszú távon fizetőképes a kereslet, majd kérdésre váltott: meg kell tudni, mitől veszteséges a ká- efté? Többet nem mondhatott, mert a polgármester félbeszakí­totta. A kellemetlen helyzetet Gyu­ricza József, a kft. vezetője mentette meg, megköszönve Ficsor véleménynyilvánítását. Kriston Péter megerősítette korábbi véleményét: nagy falat­nak bizonyult a volt Mechanika megvásárlása. Szerinte mára az eredményt tekintve rosszabb helyzetbe került az önkormány­zat. Végül is nyolc igen, hat nem és egy elfogultság mellett elfo­gadták a költségvetés módosítá­sát, egységes szerkezetbe fogla­lását, amiben a pásztói Szer­szám és Gépgyár Kft. fizetési haladékot kapott, és hat évre meghosszabbí- tották a lízing- szerződés fizetési határidejét. Az ülés végén személyi kér­désben is állást foglaltak. Az öregségi nyugdíjkorhatár el­érése miatt titkos szavazással döntöttek a testület tagjai a vá­rosi bölcsőde vezetőjének októ­ber elsejétől való felmentésé­ről. -ij­* * * A városi televízió is szerepelt a napirendek között, mivel a művelődési, közoktatási és sportbizottság májusban azt ja­vasolta, hogy vizsgálja meg az önkormányzat ennek létrehozá­sának, működtetésének műszaki és pénzügyi feltételeit. A képviselő-testület megsza­vazta a ,3” variációt, ami sze­rint nyolcszázötvenezer forintos ráfordítás esetén be tudják indí­tani a városi televíziót. Erről kérdeztük a napirend előterjesztőjét, Dánné Sályi Máriát. Megtudtuk, hogy a televízió költségeit az 1994-es költségve­tés összeállításában már figye­lembe veszik és a későbbiekben elképzelhető egy nagyon egy­szerű stúdió létrehozása. A testület most arról döntött, hogy városi televízióra szükség van, de a részletes tervekről csak később lesz szó. Nem konkrét még az se, hogy intéz­ményként vagy vállalkozásként működjön-e? Pásztón egyébként 600 la­kásban fogható a kábeltelevízió, 40 hely van a Csipkeházban, emellett a vendéglátó egységek és intézmények túlnyomó részét bekapcsolták már a kábelrend­szerbe. (D. I.) Pásztó és környéke Új íj utak és járdák • Palotás. A közelmúltban megtörtént az útfenntartási és járdaépítési munkák átadása-át- vétele. Az Egri Útépítő Rt. által kivitelezett munkák összes ér­téke egymillió 700 ezer forint (ez áfa nélküli összeg). A fenn­tartások és építések a Rózsa, Bajcsy és Szabadság utat, va­lamint a Szabadság út és az If­júság út közötti területet érintet­ték. Eladó a kastély • Mátraszőlős. Bérlő hiányá­ban értékesíteni szeretné a köz­ség képviselő-testülete a két hónapja nem üzemelő presszót. Ha lesz jelentkező, eladják az épületet. Ismét meghirdették el­adásra a kastélyt. Ez az épület már 15 éve áll üresen. Érdeklő­dés már volt, de ajánlat még nem. Arról is döntöttek a képvi­selők, hogy valamennyi iskolás és óvodás 1000 forintos támo­gatást kap szeptemberre. Holnapi számunkban „Bátonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Drágább a jegy Pásztó. A Volán vállalati ha­táskörben augusztus elsejétől emelt árat. Ezt az önkormány­zat, mint a díj megállapítására hivatott szerv szeptembertől le­galizálta. Szeptember elsejétől tehát 23 forintba kerül a teljes árú menetjegy, az egyvonalas bérlet ára 493, az összvonalasé 685 forint lesz, a tanuló- és nyugdíjasbérletért 168 forintot kell fizetni. Indokoltnak tartot­ták a város képviselői a Fő utca, Árpád utca és a Mátraszőlősi út szakaszán a 25 tonnánál na­gyobb súlyú kamionok forgal­múinak megszüntetését. A táb­lák megtervezésének és kihe­lyezésének költségei szerepel­nek az 1994-es költségvetésben. Az állatok hálásabbak, mint némelyik ember Hé, emberek, valaki elveszítette a bizalmat! A nyári szabadságolások miatt csütörtök reg­gel cégünknél apró hibát vétettünk. A megszokott postai küldeményeket feladó-átvevő kolléganőnk szabadságra ment és magával vitte a megbízó kártyát valamint a postafiók kulcsát. Nem ma­radt más, mint hogy én menjek el a pásztói pos­tára és elhozzam a nekünk címzett küldeménye­ket. Tudatlanul a „Hírlap” feliratú ügyfélfogadó hivatali tábla előtti sorba álltam be. Az előttem lévő fiatal hölgy gyorsan elintézte újságos ügyét, majd a következőkkel fordultam az üvegtáblán túli hölgyhöz:-Jó napot kívánok! Ne haragudjon, de sze­retném elvinni a cég ma érkezett küldeményeit, a napi előfizetett sajtókat, mert a kolléganőnk vé­letlenül magával vitte a kulcsot. A hölgy elvegyült a belső hivatali tömegben, majd kisvártatva közölte velem:- Nem lehet, csak megbízólevéllel. Visszamentem a céghez hangos morgások kö­zepette és írtam magamnak egy megbízólevelet. Hivatalosat. Amikor visszaérkeztem a pásztói posta hírlapos ablakához, újra behúzott függöny fogadott. Pedig előtte jól láthatóan ez állt: Nyitva: 8-tól 12 óráig. Az óra 8 óra 20 percet mutatott. Vártam, mert láttam, hogy a függöny mögött dolgozik a hölgy. Ó is látott, mert a fejem, ma­gasságom miatt túlnőtt az üvegtábla magassá­gán. Csak nem felejtette el, hogy miért voltam itt öt perce? Eltelt tíz perc, semmi. Közben többször kimegy, tehát újra látja, hogy itt toporgok. 15 perc, 20 perc - semmi. Türelmesen, némán vá­rok. Aztán a 26. percben ismét feláll, és távozni kíván. Rászólok, ne haragudjon, itt várok közel fél órája, hoztam a megbízólevelet, átvehetném-e a cég mai küldeményeit? A válasz: nem itt kell várni, hanem ott hátul az ablaknál. Puff neki! (Újabb morgás a részem­ről.) Hogyan tud egy hivatali dolgozó fél órán ke­resztül ülni úgy, hogy a közvetlen közelében ügy­fél áll, semmi kétség afelől, hogy őrá vár, és még azt sem kérdezi, hogy tessék, mit óhajt? Vagy: ne itt várakozzon, mert zárva vagyunk - vagy bár­mit, csak szólt volna! Végül az illetékes ablaknál ülő kedves fiatal hölgy alig egy perc alatt rendezte a problémá­mat. Talán nem teljesen véletlenül a Postabank reklámja jut eszembe: Hé, emberek, valaki elveszítette a bizalmat! Zentai József Vettek egy horgásztanyát a palotási tó mellett. Aztán vettek egy bikát a hűtőládába. Azóta állattartással foglalkoznak és nem jut idejük a horgászásra. Erdőkertesről költözött a Nóg­rád megyei településre Balogh Sándor és a felesége. Kereske­dőként lettek nyugdíjasok és az emberekről állatokra váltottak. Azt mondják, ez az életük.- Pécelen tanultam, mező- gazdasági iskolában, nagyon érdekes volt, apácák tanítottak. Lehetett tanulni varrást, főzést, mezőgazdaságot és állatte­nyésztést. Én a második évben az állattenyésztést választottam -mondja a feleség. - Gondol­tam, ha uradalom lesz, gazda­tisztnek megyek, állatok közé. Már akkor tervemben volt.- Bejött...-Be.- Hogyan találták meg Palo­tást?- Kereskedők voltunk, úgy gondoltuk, amíg a bolt megvan, addig itt elügyködünk. Lesz itt egy horgásztanyánk, egy-két napra lejövünk, szalonnát sü­tünk, pihenünk. Négy éve vet­tük meg ezt a házat.- Tartottak már állatokat, amikor idejöttek a horgásztanya miatt?- Volt pár kacsánk, itt levág­tuk és haza vittük.-Most milyen állataik van­nak?- Három bika, 16 liba, 38 ka­csa, 34 tyúk, 2 fejőskecske, 1 kiskecske, két nagy kutya. Imádjuk. Voltunk már külföl­dön, de inkább lemondunk mindenről, csak itt lehessünk az állatok között. Ezt szeretjük.- Vannak kedvenceik?- Vannak. Különböző ne­vekre hallgatnak. Sanyi a nagy­bika, a középső Misiké, a kicsi Balogh Sándor, Balogh Sándorné és a kedvencek Mikiké. Van Tina kecske, Mici kecske, Gyurka kakas - majd megnézik őket.- Hipp-hopp vágtak az állat­tartásba?- Hatvankétéves koromig emberekkel foglalkoztam, most hatvanöt vagyok. Éppen elég volt. Az állatok hálásabbak.- Mikor horgásztak utoljára?- Nem érünk rá - folytatja a férj. -Ez az életünk. Tetszik tudni, a mai fiatalok már nem olyanok. Kijárnak hozzánk a gyerekek, Pesten laknak mind a négyen. Viccből mondom ne­kik, de jókor jöttetek, segítsetek kapálni. Erre fogják a fejüket!- Eladják az állatokat?-Egy bikát le akarunk vágni, nagy a család. Üzletszerűen nem tudnánk csinálni. Nagyon drága a takarmány. (Közben „vendégek” jönnek a konyhába. Két kopasznyakú tyúk totyog be. Legyet szokott csapkodni nekik a gazda.)- Szóval, ennyire kicsiben nem érdemes állatokat tarfini. Mi úgy kezdtük, hogy egy bikát veszünk, a hűtőládából beoszt­juk. Mondták, hogy milyen ol­csó, elmentem téeszekbe - jött a második. Akkor született ott egy kicsi, azt is elhoztam. Még dudlival eszik. — Ivott már kecsketejet? — kérdeznek most ők. Kínáltak vele egy pesti isme­rőst, húzta az orrát. Mégis meg­kóstolta és azt mondta: — Jé ez tejszín, hadd kérjek még.- Rózsaszentmártonból kap­tunk most takarmányt, képzelje el. Ezerötszáz forint az árpa. Elmentem egy körútra, érdek­lődtem, tudja azért bennem van a kereskedővér, 1100-ért kap­tam árpát 1500 helyett. Azzal búcsúzunk, hogy egy év múlva visszajövünk és meg­nézzük, hogy miként alakult Baloghék sorsa. A Balti-tenge­ren már horgászott a házaspár. Lesz vajon idejük erre Palotá­son? Dudellai Ildikó Fotó: Mikuska István t ♦ 4 t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents