Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-04 / 180. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. augusztus 4., szerda Új „magánosítási” technika: a privatizációs lízing Látogatás az „új” nyugdíjbiztosítási főigazgatóságon A hivatal leltározás közben is folyósít Lízing privatizáció - ez a magántulajdonba adás egyik legfiatalabb formája. S mivel az Állami Vagyonügynökség csu­pán a múlt év végén írt ki ilyen jellegű pályázatokat, jószerivel még tapasztalatok sincsenek róla.-Mi az új technika lényege? - érdeklődtünk Vígh Istvántól, az ÁVÜ Alkalmazott Módszer­tani Irodájának igazgató-helyet­tesétől, egyben a módszer egyik kidolgozójától.- Leglényegesebb ismérve, hogy a befektetők részletfize­téssel juthatnak vagyontárgy­hoz - magyarázza.- A lízing általában azoknál a cégeknél alkalmazható, ame­lyek az első privatizáció meg­hirdetéskor nem keltek el, s jegyzett tőkéjük nem haladja meg az 1-1,5 milliárd forintot. Bár alacsony jövedelmezőség­gel működnek, reális az esély, hogy hatékony irányítással gaz­daságossá válnak. Ez utóbbi azért fontos szempont a lízingbe adásnál, mert a lízingdíjat a ké­sőbbiekben a cég adózás előtti jövedelméből kell törleszteni. A Vagyonügynökség - mint lízingbe adó - a szerződés meg­kötésekor a pontos üzleti terv mellett biztosítékokat is kér a lízingbe vevőtől. Ennek mér­téke az első évben fizetendő tör­lesztőrészlet összegével egyenlő. Az ÁVÜ biztosíték­ként elfogad ingatlanra bejegy­zett jelzálogjogot, bankgaran­ciát, értékpapírt, részvényt, üz­letrészt, kárpótlási jegyet, taka­rékbetétkönyvet, bankszámlát, devizaszámlát.-Mennyi idő múlva kerül a lízingelő tulajdonába a társa­ság?- Ez a lízingdíjtól függ. Százmillió forintig hat év, százmillió felett nyolc év. Mező- és erdőgazdaságoknál, illetve élelmiszeripari üzemek­nél azonban a lízingdíjtól füg­getlenül tíz év az úgynevezett futamidő.- Ki nyújthat be pályázatot lízingre?- Kizárólag belföldi termé­szetes személy, illetve szemé­lyek. Ha többen közösen pá­lyáznak meg egy társaságot, akkor úgynevezett lízingközös­séget kell alakítaniuk, s egy kü­lön szerződésben előre megál­lapodniuk a tagok jogairól és kötelességeiről: biztosítékokról, tulajdonszerzési arányokról, döntéshozatalról, elszámolási szabályokról stb. Társaság (kft., rt.) azért nem lehet lízingbe vevő, mert ebben az esetben ellenőrizhetetlenné Több mint kétezer baktériumtípus Támad a szalmonella A cukrász kacsatojás fel- használásával fagylaltot készí­tett - a fertőzött vanília-gom­bócok vendégeinek tucatjait mérgezték meg. Ez volt a szal- monellás mérgezések szab­vány-története. Ám az idő né­mileg eljárt fölötte. Ma már ez a fertőzéstípus - el ne kiabáljuk - aránylag ritka. Új és más „mo­dellek” vannak kialakulóban.- Hazánkban az elmúlt négy évben 15 százalékkal nőtt a szalmonellás fertőzések száma. Tavaly például 13.000 megbe­tegedést jelentettek - tájékoz­tatnak az Országos Közegész­ségügyi Intézet szakemberei. Hozzáteszik, hogy a veszé­lyes baktérium bűnlajstromán ennél nyilván több fertőzés van, mert nem minden eset jut tudo­másukra. Vélhetően, óvatos becslések szerint, a múlt évben mintegy húszezer megbetegedés történt. A fertőzés forrásait, eredetét nehéz körülhatárolni. A szak­emberek ugyanis ma már min­tegy kétezerszáz szalmonella baktériumtípust ismernek. Igaz, ezeknek csak egy töredéke ve­szélyezteti az emberi egészsé­get, többsége füvön, fán tenyé­szik, állatot támad meg. Más szóval környezetünk bővelkedik szalmonella bakté­riummal fertőzött anyagokban ­de szerencsére többségük ár­talmatlan.- Szervezetünk ellenségei vi­szont elég gyakran megbújnak a mosatlan vagy csak felületesen tisztogatott zöldségféléken, ki­vált a salátaleveleken - mondja dr. Barta László belgyógyász. Persze hagyományos telephe­lyeiken, a fagylalt, a madártej, a majonéz alapanyagaiban is szí­vesen megtelepszenek - ezek készítésekor tehát első számú parancs a higiéniai, tárolási elő­írások betartása. Ez utóbbiak között külön is figyeljünk arra, hogy a mélyhűtött élelmiszere­ket szakszerűen olvasszuk ki; a tejtermékeket a húsféléktől jól elkülönítve tároljuk, s fogyasz­tás előtt lehetőleg mindent for­raljunk föl, illetve jól főzzünk, süssünk meg. Az idei nyár eddigi tapaszta­latairól Barta dr. elmondta, hogy a megbetegedések száma nem csökkent, s az elmúlt he­tekben meglehetősen intenzíven támadott a kórokozó, de szeren­csére az esetek többsége vi­szonylag enyhe lefolyású volt. A fertőzés fő tünetei: magas láz, görcsös, sokszor napokig tartó állandó hasmenés. Áki ezt ta­pasztalja, nyomban forduljon orvoshoz, megfelelő antibioti­kummal, szigorú diétával meg tud gyógyulni. Bélyeg nélkül feladható POSTAHIVATAL HELYBEN válhatna a vagyonmozgás az egyik cégből a másikba.-Eddig hány lízing szerző­dést kötött az ÁVÜ?- A „kísérleti körben” eddig 5 céget adtunk lízingbe: a Szol­noki Agroker Rt.-t, a Karamell Édesipari Rt.-t, az Uránia Ru­házati Kereskedelmi Kft.-t, a Start Autójavító Kft.-t, a Buda­pesti Kőolajipari Gépgyártó Rt.-t. További két cég szerződé­seinek előkészítése van folya­matban. Három társaság - köz­tük a Kanizsa Bútorgyár Rt. - pályázati kiírása júliusban meg­történt, s 17 részvénytársaságot, illetve korlátolt felelősségű tár­saságot a közeljövőben hirde­tünk meg.-Az első tapasztalatok sze­rint kik érdeklődnek leginkább a lízingelés iránt?-Általában a vállalati veze­tők által benyújtott pályázatok a legsikeresebbek. Kevés „kül­sős” ajánlat érkezik, vállalko­zóktól, üzletemberektől. Ennek nyilván az az oka, hogy a belső munkatársak, s azok közül is a vezetőség tagjai ismerik a leg­jobban saját cégük gazdasági, pénzügyi helyzetét, s ők tudják, milyen területeken célszerű fej­leszteni, s hogyan lehet felfut­tatni a termelést. Domi Zsuzsa Hibó Tamás kiállítása A sajnálatosan korán elhunyt Hibó Tamás grafikusművész kiállítását nyitják meg augusz­tus 5-én a bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Központ Iványi Ödön Művészeti Kisga- lériában. A tárlat megnyitó programja­ként bemutatják a Kisvárosi Gulliver című posztumusz fil­met, melyet Kovács Bodor Sán­dor, a salgótarjáni Nógrádi Tör­téneti Múzeum számára készí­tett a művészről. (Ferenczy Europress) Mi­közben a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat a megalakulása utáni első teendőkről tárgyal, a társadalombiztosítás budapesti központi székházában szinte minden változatlan: a földszinti hivatali szobák előtt nyugdíja­sok hosszú sora vár ügyes bajos dolgai elintézésére. A VIII. emeleten jóval kisebb a forgalom: itt van dr. Barát Gábornak, az Országos Nyug­díjbiztosítási Főigazgatóság ve­zetőjének irodája. íróasztalán jelentések, kimutatások, akták sokasága.-Leltároz a hivatal? - kér­deztük a főigazgatót. — Olyan értelemben igen, hogy most, az önkormányzat megalakulása után elsőrendű feladat a világos helyzetkép kia­lakítása. Például annak tisztá­zása, hogy pontosan mennyi a kinnlevőségünk, mennyi adós­ság behajtására van esélyünk, kapunk-e vagyont, ha igen mit és mikor ... A múlt évet több mint 31 mil­liárdos hiánnyal zárta a társada­lombiztosítás, ebből 9 milliárd a nyugdíjbiztosítást terheli. Az idén a tervezett hiány 40 milli­árd, ezen belül 23,5 milliárd a nyugdíj-ágazaté. Nagy kérdés, hogy miként rendezhető ez a hi­ány. Augusztus elejéig igyek­szünk feltárni, adatokkal, rész­letes számításokkal kimunkálni, hogy kötvény kibocsátással vagy más eszközök igénybevé­telével lehet-e megbirkózni a feladattal.- A társadalombiztosítás adósainak tartozása mintegy 100 milliárd forint. Erre keresz­tet vetnek?- Szó sincs róla; jó néhány adóssal már sikerült megállapo­dásra jutnunk. Hajlandók va­gyunk részletfizetési kedvez­ményt adni a törlesztésre, ese­tenként még a késedelmi kamat elengedéséről is szó lehet. Saj­nos, sok adósunk csődeljárás, felszámolás alatt levő cég. Ne­hezen kapjuk meg pénzünket, mert a tartozások lerovásának fontossági sorrendjében nem vagyunk az első három helyen .- Az egészség- és nyugdíjbiz­tosítás szétválása, új alapokra helyezése nyilván leköti az ap­parátus erőit. Nem okoz ez zök­kenőt a járadékok folyósításá­ban?- Az átalakulás minden nagy és sürgős feladatával szemben elsőbbsége van a nyugdíjasok ellátásának. Ez vonatkozik a régi nyugdíjasokra és azokra is, akiknek járadékügyét ezekben a hetekben kell intéznünk. Az év eleje óta nem módosultak a jog­szabályok, semmi nem indo­kolhatja a folyósítások esetleges késedelmét. Mindenki a meg­szokott időben kézhez kapja te­hát járadékát. Folyamatos a most nyugál­lományba vonulók ellátásának kiszámítása is - akinek pedig 30 napon belül nem tudjuk le­zárni az ügyét, annak átmeneti­leg nyugdíj-előleget folyósí­tunk. Szabó Margit ízléstelen mélyrepülés Menedzser konferencia A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság (SZVT) nemzetközi menedzser konfe­renciát rendez szeptember 2-ától 4-éig Budapesten. A ta­nácskozást az országban vég­bemenő társadalmi-gazdasági rendszerváltoztatáshoz történő hozzájárulás céljából szervezi. Az előadók bel- és külföldi szakemberek, kis-, közép- és nagyvállalati vezetők, egyetemi oktatók, akik gyakorlati tapasz­talataikról adnak majd számot. A kcmíerencia fővédnöke Göncz Árpád köztársasági el­nök. Azok jelentkezését várják, akiket érdekelnek a piacgazda­ságba való átmenet, valamint a tulajdonváltás problémái. Szegény Arkus József, egy­kori lapszerkesztő, humorista és a Parabola című tévéműsor alkotója forog a sírjában, ha odaát tudomására jutott, mi­lyen színvonalon nevettetné­nek a múlt hét végén bemutat­kozott új Parabola kiagyalói. Arkus műsora sistergett a te­hetségtől, az érzékenységtől, a természetes humortól. Nem­csak, hogy nézhető, kedves program volt, de olyanféle in­kább, amit nem lehet elmulasz­tani .. . Az új Parabola viszont agy­rém. A magyar televízióban a legelképesztőbb ostobaságok és ízléstelenségek is képer­nyőre kerülhettek immár, ha a program sajátos popularitása „indirekten” szolgálja azt a politikai bátorságot, amely egy rosszul működő kormány­zatot jó színben akar bemu­tatni. Az új politikai attitűd: elképesztő merészségű talp­nyalás. S természetesen ezzel együttjár a tévénézők lebecsü­lése, alulértékelése. Bagzó majmok rémálomképe húzza alá minduntalan a refréneket; ugye, milyen viccesek va­gyunk?! Ugye, milyen bátrak vagyunk? Szegény Arkus József! A te­hetség, a tisztesség ilyen meg­csúfolásának éppen a Para­bola cím alatt kellett megtör­ténnie!? Kíváncsian várhat­juk; a szabad magyar televízi­óban következhet-e még ízlés­telenebb mélyrepülés? Erdős István Erdő mellett jó lesz lakni? Riadalom a Közös Piacban Állami támogatás magántelepítőknek Évi tizenötezer hektárral kel­lene növelni erdőterületeink nagyságát ahhoz, hogy az évez­red végére megközelítsük a vi­lágviszonylatban kedvezőnek tekinthető huszonöt százalékos erdősítést. A tulajdonviszonyok átalaku­lása nyomán az erdőtelepítések jó része a jövőbeni magántulaj­donosokra hárul, de ők saját erőből képtelenek megoldani ezt a feladatot.- Az erdőtelepítést 1992-ig száz százalékban támogatta a költségvetés: az állami vagy termelőszövetkezeti erdőkeze­lőknek negyven-nyolcvanezer forintot juttatott hektáronként attól függően, hogy hol, milyen fát kívánt ültetni - mondja Da- uner Márton, az Erdészeti Hiva­tal elnöke.- Ez évtől pályázati rend­szerben folytatódik a támoga­tás. Minden év őszéig kell eljut­tatnia a földtulajdonosnak az erdőfelügyelőségre a pályáza­tát, amelyben pontosan feltün­teti, hogy mekkora területen mi­lyen fafajtát szándékozik telepí­teni. Az állami hozzájárulás mér­téke a következő: az ültetvény típusú erdőt - nyár, fűz, akác - negyven százalékban, a termé­szetszerű erdőt hetven száza­lékban, a zöldövezeti-, közjóléti célokat vagy éppen erózió elleni védelmet szolgáló erdőt pedig továbbra is száz százalékban támogatja az állam. Ezen kívül a fiatal erdők ápo­lására, tehát az első hat évre to­vábbi, szintén vissza nem térí­tendő, a támogatás mértékével arányos segítséget kapnak a tu­lajdonosok. A kormányzati program sze­rint az ezredfordulóig százötve­nezer hektár új erdőt kell telepí­teni az országban. Ennek min­tegy negyven százalékát az Al­földön, harmincöt százalékát a Dunántúlon és huszonöt száza­lékát a keleti országrészben cél­szerű létrehozni. Az időarányos, évi tizenöte­zer hektáros telepítéssel elma­radásban vagyunk, ezért a kö­vetkező években többet kell tá­mogatásra fordítanunk. Az idén négyszázötvenmillió forintot kaptunk a költségvetéstől, de valószínűleg ebből sem tudunk minden igényt kielégíteni. Tegyük hozzá: a 70-es évek végén jelentkezett a hervadásos pusztulás - először csak a töl­gyesekben - a szárazság, a kör­nyezetszennyezés és bizonyos gombák együttes hatására. A beteg fák kivágásával a tölgynél sikerült megállítani a folyama­tot, de közben a bükkösökben, fenyvesekben is megjelentek ugyanezek a tünetek. A pusztu­lás mértéke ugyan csak há­rom-öt százalék évente, de a hervadás jelei a fák hu­szonöt-harminc százalékánál mutatkoznak! Európai viszonylatban ennél jóval nagyobb a pusztulás mér­téke, ám a ma még csak hervadó fák tíz éven belül biztosan ki­pusztulnak itt is. Ebből szük­ségszerűen következik, hogy az erdőtelepítés a jövőben egyik legfőbb feladatává válik a ma­gyar agrárgazdaságnak.-izs­A magyar bor offenzívája A nemzetközi borszakértők három dolgot állapítottak meg: egyre drágábbak a minőségi bo­rok. A magas árak miatt csök­ken a borivók száma: a Közös Piac felmérés szerint a megkér­dezett fiatalok 39 százaléka so­hasem iszik, s az összlakosság mintegy harmada fogyaszt csak rendszeresen bort. S mindin­kább tért hódítanak az Európai Közösségen kívüli országok: Chile, Argentína, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Államok, s az egykori szocialista országok közül első­sorban Magyarország. Az európai bortermelők úgy próbálnak védekezni a konku­rencia ellen, hogy felvásárolják a külföldi szőlőket. A hamburgi Der Spiegel és más lapok a magyar bor offen- zíváját úgy emlegetik, mint amit a nyugati tőke is egyenget. A magyar borászat privatizálása a francia Crédit Lyonnais Bank felügyelete alatt megy végbe, s Piero Antinori, az olasz borki­rály 20 %-kal részesedik a 220 hektáros bátaapáti szőlészetben, akárcsak a brémai Reidemeister und Ulrichs borkereskedőház. A Henkell und Söhnlein tavaly 60 százalékos részesedéshez ju­tott a Hungarovin pezsgőgyár­tásban. Fritz Keller kaiserstuhli borász a francia Jean-Louis La- borde-dal tokaji szőlők birto­kába jutott. A szakértők szerint az idén Franciaország, Olaszország és Spanyolország Után Magyaror­szág exportálja a legtöbb bort Németországba, ahol 1993-ban alighanem több magyar bor fogy majd, mint bordói vagy burgundi! Motorosok találkozója Ötezer harlev motoros gyűlt össze Brüsszelben, hogy „ünnepel­jen.” Versenyre keltek egymással, rock koncertet rendeztek. A hangerő igencsak igénybe vette a helybéli lakosság türelmét. .1

Next

/
Thumbnails
Contents