Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-19-20 / 193. szám

1993. augusztus 19-20., csütörtök-péntek MEGYEI KORKÉP HÍRLAP Tisztességes fiűkat adtak a haza szolgálatára Akik személyesen vették át az elismerést Immár hagyománnyá válik, hogy a Nógrád Megyei Hadki­egészítő Parancsnokság a kö­zelgő augusztus 20-ai ünnep al­kalmából meghívja azokat az édesanyákat, akik a legtöbb fiú­gyermeket adták a hazának. Ta­valy invitálták meg először azokat a megyebeli édesanyá­kat, akik tisztességgel nevelték fel fiaikat a magyar hadsereg számára. Az idei ünnepségen Kovács Gábor, alezredes mondott ün­nepi megemlékezést, felidézve I.István király történelmi alakját és méltatva államalapító érde- meit. Az ünnepi gondolatokat/kfp vetően felolvasták a Mafeyar Hadsereg főparancsnokának díszparancsát: „Tiszteletiéi kö­szöntőm önöket, akik az ember­iség legszebb és legszentebb hi­vatását, az anyai hivatást telje­sítve gyermekeket reveitek Jel. Az önök embersége, haza iránti hűsége sokat jelentett abban, hogy fiaik becsülettel helytáll­tak a haza fegyveres szolgála­tában. Szülői gondoskodásukért elismerésemet és köszönetemet fejezem ki. ..” A főparancsnok által adomá­nyozott jutalmat - virágcsokor kíséretében - Keller Mihály, ez­redes, hadkiegészítő parancs­nok nyújtotta át Vincze Lász- lóné, diósjenői, Pásztor Já­nosáé, bujáki, Genzelm Mi- hályné, berkenyéi és Ákos Ist- vánné, karancskeszi édesanyá­nak. Nagy Józsejhé, borsosbe- rényi édesanyának személyesen vitték el az elismerést, mivel be- *’ tegsége miatt nem tudott Salgó- tajjánba jönni. A tisztességben megőszült édesanyáktól megtudtuk, hogy öt-hat fiúgyermeket neveltek fel, akik becsülettel és tisztes­séggel szolgálták a hazát. Amint elmondták, ez nekik nagy terhet jelentett, de úgy ér­zik, hogy jó magyar anyák mód­jára szolgálták hazájukat, s erre nevelik az unokákat és déduno­kákat is. - pádár ­Népművelők napja (Folytatás az I. oldalról) Ugyanis a kormányzati felelős­ség nem iktatható ki. Gellért Kis Gábor, az MSZP kulturális ügyvivője elmondta: a szocialis­ták az államháztartási törvény híján, és egyéb, nagy megvála­szolandó kérdések miatt szán­dékosan nem mentek el olyan részletekig ebben a témakörben, mint az SZDSZ. Azt vallják, hogy a kultúra természeténél fogva ideologikus, de a „fo­gyasztók” esélyegyenlősége ér­dekében egyik eszme sem kap­hat abban hangsúlyt. Szerintük is súlyos politikai hiba volt a kulturális szféra magára ha­gyása, másrészt - és ez jó - a tevékenység végzői rákénysze­rültek egyfajta piaci magatar­tásra. A program fórummal folyta­tódott, majd Tóth Csaba, a népművelők egyesülete megyei szervezetének elnöke dr. Ab- lonczy Lászlónénak a Kohász Művelődési Központ igazgató­jának átadta a Népművelők gyöngye kitüntetést. (Mihalik) Nehéz lenne nélküle élni (Folytatás az 1 ■ oldalról) egykoron. Mintha nem lenne ebben az élő anyagban lélek! Vagy talán a ma embere válto­zott meg?- Igen, megváltozott a ma embere - magyarázza Novák István, a Palóctáj Kft. marke­ting vezetője. - A mi káefténk csaknem az egész megyét át­fogja, s mondhatni, hogy a leg­több embert látjuk el kenyérrel, pékáruval. Naponta ti­zenöt-húsz féle kenyeret és nyolcvan féle finom pékárut kí­nálunk, mégis azt tapasztaljuk nem mindig elégedettek az em­berek.- Talán a minőséggel van baj? - kérdezem a szakembert.- Előfordul ilyesmi is, de nem jellemző. A berendezése­ink kifogástalanok, a gyártási technológiát szigorúan betart­juk, jó szakemberekkel dolgo­zunk.- Mit kifogásolnak a vásáN lók? i- Úgy érzékeljük, hogy az emberekben berögzült rossz íz­lésbeli szokások miatt fordul­nak elő kifogások. A magyar ember a fehér, világos, meleg kenyeret keresi. Egyes tudomá­nyos nézetek szerint ez nem egészséges. Sokan keresik a félbarna és barna, a rozsos ke­nyeret is. Hogyan lehet itt igaz­ságot tenni? A megyei sütőipari vállalat­ból alakult kft. üzemei valóban nagyon igyekeznek, ámde egyedül nem tudnák kielégíteni az igen változatos igényeket. Ehhez elengedhetetlenül szük­ségesek azok a kisiparosok is, akik egy-egy szűkebb pátriá­ban, vagy néhány faluban vál­lalják fel a kenyér készítését. Németh Imre, somoskőujfa- lusi mesterről az a hír járja, hogy nagyon ízletes, finom ke­nyeret készít.-Több mint húsz éve foglal­kozom a kenyérrel s tíz éve va­gyok kisiparos. A kis üzemem­ben napi 15-20 mázsa kenyeret sütünk. Minőségbeli választé­kunk nincs, kizárólag házi jel­legű kenyeret állítunk elő fél-, egy- és két kilogrammosban.- Elárulná, hogy mi a jó ke­nyér titka?- Nehéz a válasz, sok össze­tevője van. Könnyebb jó kenye­ret sütni. Ezt tételesen leírják a szakkönyvek s ezt tanítom a ta­nulóimnak is. A mesternek több mint húsz tanulója van. Olyan fiatalok, akik remélhetően hozzá hasonló kenyeret készítenek majd. Karancslapujtőn hasonló kis sütőüzemben működik Szabó Andrea, pékmester. O sem ké­szít nagy mennyiségű kenyeret, hiszen a napi termelés átlagban még a húsz mázsát sem éri el.-Mi sem tudunk készíteni választékot - mondja - csupán egyféle kenyeret sütünk, az igé­nyek szerinti súlyban. Tapaszta­lataink szerint a vevőink elége­dettek a termékünkkel.- Mi a véleménye a kenyér legfontosabb alapanyagáról, a liszt minőségéről?- Sajnos nem mindig jó a liszt minősége, de ezt bizonyára elmondhatnák a többi kollégák is. Ez a péknek gyakran okoz bosszúságot.- Igaz, hogy a jó pék kézzel is megállapítja a liszt minőségét?- Az ember nem veheti fel a versenyt egy jól felszerelt labo­ratóriummal, de az tény, hogy a liszt tapintásából nagy valószí­nűséggel megállapítható a mi­nősége. A pásztói sütőüzemben Ló­ránt István, üzemvezető szíve­sen és nagy részletességgel be­szél a kenyér gyártásáról.- Igaz, én magam nem va­gyok pék, de nem is ez a felada­tom. Nekem arról kell gondos­kodnom, hogy a sütőüzem mű­ködési területén mindig legyen az emberek számára elegendő kenyér és finom péksütemény.- Miként sikerül ezt a felada­tot teljesítenie?- Úgy vélem sikerül, pedig meg kell küzdenünk négy kis­iparossal és két beszállítóval. Összesen harmincféle terméket gyártunk, kenyérből négy félét. Mi csak úgy tudunk versenyben maradni, ha kifogástalan minő­séget produkálunk.- Hogyan tudják tartani a jó minőséget?- Nem könnyű, hiszen sok­féle feltétele van a jó árunak. Nemcsak a jó sikértartalmú liszt, hanem a különféle adalék­anyagok minősége, s még az is számít, hogy milyen a dagasz- táshoz használt víz hőfoka.- Az ember nem számít?- Dehogynem. Lehet valaki a világ legképzettebb pékje, ha nincs szíve a munkához. Oláh János és Tsa Sütő Bt. Bátonyterenyén és környékén látja el a lakosságot termékei­vel.- Mi 1990-ben kezdtünk munkához önállóan - mondja Oláh János. - Azt tapasztaljuk, hogy az emberek a jó kenyeret igénylik.- Mit ért ön jó kenyéren?- Ezen viták vannak. Én a házi jellegű kenyeret tartom jó kenyérnek, mi ilyet sütünk.- Ón milyen kenyeret fo­gyaszt?-Az már csak természetes, hogy az általunk sütött kenye­ret. Azt is megtudom, hogy Olá­hék is szeretnének választékot bővíteni. A mester szerint most felkapott a kukoricapelyhes és a rozsos jellegű kenyér. Ókét is foglalkoztatja a többféle igény kielégítése. A megkérdezett pékek amiatt nem aggódanak, hogy nem lesz miből kenyeret sütni, - mint mondták, - ez nem az ő dolguk. Azt, hogy elegendő gabona le­gyen oldja meg a kormány. Ők egyetlen feladatot tarta­nak szem előtt: igyekeznek nap­ról napra friss, minél ízletesebb kenyeret készíteni az emberek számára. Pádár András Traffipax • Augusztus 19-én, csütörtö­kön 10-től 22 óráig a következő településeken, illetve útvonala­kon várhatóak traffipaxos se­bességellenőrző mérések: Rét- ság, Szendehely, a 2. sz. főút­vonal, Bánk. Nagyoroszi, vala­mint Drégelypalánk. Augusztus 20-án, pénteken 14-tó'l 22 óráig a 21-es sz. főútvonalon Mátra- verebély külterületén. Kistere- nye és Nagybátony belterületén, a 23-as sz. úton Nemti és Ná­dújfalu belterületén lehetséges műszeres sebességellenőrzés. Gazdag program • Mohora. Augusztus 20-án egész napos program várja a község lakóit, vendégeit. 6.00 órakor zenés ébresztő, 9.30 óra­kor kenyéráldás lesz ökumeni­kus -megemlékezéssel. 11.30 órakor rajz- és bélyegkiállítás nyílik a művelődési házban. 13 órától vetélkedők és játékok zaj­lanak a sportpályán. Segítség családoknak • Nagylóc. Két ízben nyert pá­lyázati támogatást a Héra Ala­pítványtól az elmúlt időszakban a helyi polgármesteri hivatal. Az utóbbi 200 ezer Ft-ot hatvan hátrányos helyzetű család kapja áramdíj fizetésére. Aszfaltburkolat • Héhalom. Elfogadták az ön- kormányzat útpályázatát. Ennek révén 1.2 millió forinthoz jutott a község. Ebből az összegből aszfaltburkolattal látják el a Táncsics és a Zrínyi utcát, de jut az iskolai kézilabdapálya asz­falttal való elkészítésére is. Szennyvízvezeték épül • Szügy. Megkezdődött a köz­ségi szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, és folynak az ún. gyökérzónás szennyvíztelep ki­vitelezési munkálatai is. A költ­ségek 60 %-át állami céltámo­gatásból, 10 %-át pedig a vízü­gyi alap hozzájárulásából fede­zik. 30 %-ot a lakosságnak és az önkormányzatnak kell előte­remtenie. Kitüntetések Zólyomi József, a Palóc Mú­zeum ny.igazgatója Móra Fe- renc-díjban, Brunda Gusztáv, a megyei közművelődési központ igazgatója és Zyély Gyula, Mi- hálygerge polgármestere a Népművelésért kitüntetésben részesült. Bessenyei-díjat ka­pott Kerekes László, aki grafikus­ként ma is jelen van a megyében. Égett az akácos Nőtincs. A gödöllői és a váci hivatásos, valamint a rétsági önkéntes tűzoltók küzdöttek a lángokkal kedden, az Ugocsi oldalban. A tűz oka ismeretlen, az aljnövényzet, valamint a há­rom évvel ezelőtt telepített aká­cos égett. A „vörös kakas” ak­kor támadott, amikor a helyi önéntesek munkában voltak. Továbbépíthető kapcsolatok Nógrád megye és Bécs között „A polgár hátán nem lehet meggazdagodni... ” Mint arról lapunkban is be­számoltunk, az elmúlt héten egy tizenkét fős Nógrád megyei küldöttség járt az osztrák fővá­rosban. A delegációban a me­gyei önkormányzat tanácsnokai és a hivatal szakemberei kaptak helyet, olyanok, akik a tanul­mányozott témákban - az ön- kormányzatok gazdálkodása, gazdasági tevékenysége, a kommunális beruházások ter­vezése, a létesítmények működ­tetése, az önkormányzati szer­vezés - illetékesek. A küldöttséget Korill Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke ve­zette. Vele beszélgettünk a hat­napos programról.- Hogyan kerültek egyáltalán Bécs be?- Ennek hosszú előtörténete van. Azt vallom, hogy nem le­het ölbe tett kézzel sopánkodni, hogy majd csak segít rajtunk va­laki. Be kell kerülnünk az euró­pai vérkeringésbe. Szisztemati­kus kapcsolatépítő munkával ér­tük el, hogy Bécs város meghí­vott, fogadott bennünket, sőt vendéglátóink még az út költsé­geit is magukra vállalták, anél­kül, hogy viszonoznunk kel­lene.- Ilyen önzetlenek a bécsi vá­rosházán?- Segítőkészek, de nem ön­Dr. Helmut Zilk, Bécs főpolgármestere is fogadta a küldöttséget zetlenek. Az az érdekük, hogy olyan szomszédaik legyenek, ahol nem dörögnek a fegyverek, ahová nem kórházvonatokat kell küldeni, ahol a jó tanácsok kedvező talajba hullanak, akik-' kel lehet üzleti alapú kapcsola­tokat kiépíteni.- Milyen tapasztalatokat sze­reztek?- Találkoztunk a gazdasági élet jelentős személyiségeivel, bankszakemberekkel, az oszt­rák városi önkormányzatok képviselőivel. A konzultációk során rengeteg új ismerettel let­tünk gazdagabbak, amelyek jól hasznosíthatók az önkormány­zati munkában. — Hallhatnánk példákat is erre?- Feltűnt, hogy Bécsben az önkormányzat - a képvi­selő-testület és a hivatal - nem fog bele vállalkozásokba. E célra létrehozta a Wiener Hol­ding nevű szervezetet, amely a rizikót is vállalja. Az is figye­lemre méltó volt számunkra, hogy a kommunális, közszol­gáltatási (pl. szemétszállítás, égetés, távfűtés) tevékenységet az önkormányzat nem engedi át a privát szférának. Ma is érvé­nyesül egy század eleji bécsi polgármester mondása, amely szerint „a polgár hátán nem le­het meggazdagodni olyan szol­gáltatásokkal, amelyekre min­denkinek szüksége van". A város sokat tesz a gazdaság fellendítése érdekében. Külön­böző konstrukciókat - köztük egy alapítványt - hozott létre, amelyeknek célja Bécs gazda­sági erejének minden'eszközzel való támogatása. A látottak megerősítettek bennünket ab­ban is, hogy a politika nem szólhat bele a gazdaság szférá­jába. A privatizáció nem lehet politikai lózung, az egy eszköz a tulajdon hatékonyabb működ­tetése szolgálatában.- Lesz konkrét haszna, netán folytatása is a tanulmányútnak?- Mindkettőt remélem. A Wiener Wald szálloda és étte­remlánc komoly érdeklődést mutatott a Nógrád megyei lehe­tőségek iránt. Az eddig kiala­kult kapcsolatok intézményesí­tett alapokon állnak, ezeket már tönkretenni sem lenne könnyű.- csongrády ­Boltok, piacok, utazás Ünnep előtti tudnivalók Augusztus 20-án, pénteken - néhány magánbolt kivételével - minden élelmiszerüzlet és ÁBC-áruház zárva tart. A kö­vetkező napon szombati nyitva tartás szerint, általában 13-14 óráig várják a vásárlókat. Va­sárnap az említett üzletek zárva lesznek. A salgótarjáni vásárcsarnok pénteken és vasárnap zárva tart, szombaton a megszokott rend szerint üzemel. A Nógrád Volán Rt. helyi és helyközi járatai mindhárom na- vényes. pon: pénteken, szombaton és vasárnap a munkaszüneti napra érvényes menetrend szerint köz­lekednek. A MÁV tájékoztatása szerint a budapesti Szent Jobb körme­netre utazók ötven százalékos menettérti jegy váltására jogo­sultak. Ehhez kapcsolódó fon­tos tudnivaló az is, hogy a kör­menet helyszínén az utasoknak a jegyet le kell pecsételtetniük, mert a kedvezményes vissza­utazáshoz csak ilyen módon ér­Kívácsiskodó Tervezik a kerékpárutat, de nem a főút mellett Salgótarjáni kerékpárosok kérdezték legutóbb: mivel most felújítják a Rákóczi utat, miért nem alakítják ki a ke­rékpárutat is? Kérésüket-kérdésüket így indokolták: sokan járnának kerékpárral, ami jó lenne környezetkímélő és egyéni szempontból is, hiszen a ben­zinárak egyre emelkednek. Sőt, az autóbuszok sem vol­nának annyira zsúfoltak. Ha ez valahol indokolt, ebben a hosszú sávban fekvő városban ugyancsak az. A kijelölés nél­küli úton azonban veszélyes kerékpározni. Lantos László, a salgótarjáni polgármesteri hivatal műszaki osztályának csoportvezetője elmondta: a kerékpárút mint egy leendő beruházás szerepel az önkormányzat rendezési ter­vében. Azonban a fő irányát a Tarján patak mellett jelölték meg. Fráter István, a Közúti Igaz­gatóság igazgatója sem tartja megvalósíthatónak a Rákóczi úton a kerékpársáv kialakítását. Egyrészt azért, mert a jelenlegi útszélességből nem lehet „le­csípni”, s a terjeszkedésre sincs lehetőség. Mindemellett egye­tért azzal, hogy a kerékpáro­soknak kijelölt helyen volna ajánlatos közlekedniük. Báli János salgótarjáni ol­vasónk arra kíváncsi, miért nem tájékoztatták az autó- buszvezetőket arról, hogy a kotyháza-pusztai elágazótól - - az ott élők kérésére már egy éve - helyijáratként közle­kednek? A pusztaiaktól ugyanis nem fogadják el a he­lyijárati jegyet, ehelyett - so­főrtől függően - 32-44 forintot kérnek tőlük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents