Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-18 / 192. szám

2 KÜLFÖLD 1993. augusztus 18., szerda Ekék helyett tankok? „Ha senkinek nem kellenek ekék, jöjjenek újra a tankok,, — ezzel a címmel jelent meg hétfőn a bécsi Kurierban cikk a kelet­európai hadiipar gondjairól. Az írás szerint a nyugati csúcstech­nikához szabadda vált út lehető­vé teszi a volt VSZ-tagállamok hadiipari üzemeinek, hogy Nyu­gaton is versenyképes katonai fel­szereléseket állítsanak elő, s a ter­mékek iránt van is érdeklődés. Most új terveket és fegyvereket kovácsolnak több helyütt, mi­után leomlottak a nyugati csúcs­elektronika beszerzését gátló korlátok. így például a cseh gyár­tók csak látszólag kínálják régi kommunikációs és radarrend­szereiket: a készülékek belsejé­ben gyakorlatilag már egyetle­negy Keleti elem sincs. A szabadabb világkereskedelemért Peter Sutherland, az Általá­nos Vámtarifa és Kereskedelemi Egyezmény szervezetének Í GATT) vezérigazgatója hétfőn özvetlenül a világ fogyasztó polgáraihoz fordult, arra kérve őket, hogy gyakoroljanak nyo­mást kormányaikra a világkeres­kedelmi tárgyalások mielőbbi befejezése érdekében és azért, hogy a világkereskedelem minél szabadabb legyen, s a fogyasztók érdekét tartsak szem előtt — je­lentették a hírügynökségek Géniből. Sutherland szerint a protekcionizmus majdnem min­dig a fogyasztót sújtja, hiszen őt kényszerítik rá arra, hogy eltart­son illetve dotáljon olyan hazai termelőket, akik akik a külföldi­nél drágbb árut állítanak elő. Mitterrand nyilatkozata Egy vidéki lapnak adott inter­júban Francois Mitterrand fran­cia elnök hangsúlyozta, hogy a monetáris válság idején rendsze­res konzultációt folytatott Edou­ard Balladur miniszterelnökkel, és jóváhagyta a kormány által követett politikát. Ez volt a lehe­tő legkevésbé rossz megoldás — jelentette ki a lebegtetési sáv ki- szélesítéséről. Mitterrand — Bal- ladur-höz hasonlóan — a nem­zetközi pénzügyi spekulációt okolta a válságért, kijelentve, hogy nem a francia frank helyze­te indokolta a kényszerű döntést. Nyilatkozatában derűlátóan szólt a francia-német együttmű­ködésről. Túltermelés Júliusban 16 dollár alá csök­kent az OPEC referencia-ára, és még olcsóbb lehet az olaj, ha az OPEC-tagállamok nem hagy­nak fel a túltermeléssel — áll a szervezet belső használatú jelen­tésében, amelyet a Middle East Economic Survey című, Cipru­son megjelenő olajipari szaklap tett közzé. A jelentes szerint az OPEC tagállamok kitermelése júliusban csaknem 1-1,2 millió hordóval haladta meg a szerve­zet által maga számára megsza­bott hivatalos maximumot. A fe­gyelem megsértésében Kuvait és Irán járt élen. Kubai hívők éhségsztrájkja Mintegy negyven kubai hívő S tat éhségsztrájkot az Egye- Államok havannai érdek- képviselete előtt. Az ITAR- TÄSZSZ jelentése szerint a cso­port így kívánja szolidaritását ki­fejezni a „Lelkipásztorok a béké­ért” nevű amerikai vallási szer­vezettel, amelynek tagjai harma­dik hete folytatnak éhségsztráj­kot a texasi Laredo városban, mi­vel az amerikai határőrség nem hajlandó átengedni a Kubának szánt segélycsomagjukat. Az amerikai határszervek ezt azzal indokolják, hogy a segélyszállít­mány tartalmát katonai célokra lehet felhasználni. Elfogult alkotmánytanács? — „Nyílt titok, hogy az alkot­mánytanácsban vannak politika­ilag elkötelezett tagok, s ez az el­kötelezettség többségüknél nem azonos azzal, amely megfelelne a mai (parlamenti) többségnek” — jelentette ki egy újabb nyilatko­zatában Charles Pasqua francia belügyi államminiszter. Pasqua két napon belül két alkalommal is élesen kikelt az alkotmánybí­róság szerepét betöltő testület el­len, mert az felülbírálta és alkot­mányellenesnek minűsítette a miniszter által kezdeményezett új idegenrendészeti törvény egyes rendelkezéseit. Az elnök feleségének új frizurája Hillary Clinton új hajviselettel lepte meg a polgárokat. Ez azért is meglepő, mert két hónapon belül ez már a második próbálkozása. Az amerikaiak remélik, hogy ez nem fog annyiba kerülni nekik, mint az elnök hajvágása. (FEB fotó) Der Standard: Szlovákia és Magyarország a tűzzel játszik A szlovák-magyar feszültsé­gek kapcsán Európa konfliktus­megelőző közbelépését sürgette a Der Standard című bécsi lap, s az osztrák sajtóban néhány napon belül másodszor arra figyelmez­tetett: a kisebbségi vita kicsúsz­hat az ellenőrzés alól, a hangulat a Bosznia-Hercegovinában két és fél éve tapasztaltakra emlékez­tet, szorongatott helyzetében mindkét kormány számára nagy a kísértés, hogy külső ellenségké­pet teremtsen, és mindkét ország fegyverkezik. Magyarország és Szlovákia között ugyan nincsenek hagyo­mányai a konfliktusok háborús úton történő rendezésének, de a magyarok főleg a kiegyezés után, 1867 és 1918 között a Monarchia rájuk eső részén a balkáninál nem kevésbé hatásos eszközöket alkalmaztak más népek megfe- gyelmezése és asszimilálása ér­dekében. Ez a politika főként a Felvidéken, a mai Szlovákiában járt sikerrel, míg 1920-ban a tria­noni béke meg nem fosztotta Magyarországot területének kétharmadától — írta terjedel­mes kommentárjában Josef Kir­chengast. A szlovákok asszimilációs tra­umájának üjraéledését a szerző szerint az első ízben elismert önálló államiság élménye talán érthetővé teszi, különösen ha Magyarországon nacionalista körök egyre nyíltabban követe­lik a trianoni „békediktátum” re­vízióját, x a magyar kormány nem túl nély meggyőződéssel utasítja rendre őket. Ugyanakkor a cikk rámuta­tott: Meciar kormányfő kettős játéka sok tekintetben emlékez­tet Karadzic boszniai szerb vezér taktikájára: azzal érte el Szlová­kia felvételét az Európa Tanács­ba, hogy ígéretet tett a kisebbségi jogok térén támasztott követel­mények teljesítésére, ám az azó­ta történtekből kiviláglik, hogy ezt eleve nem gondolta komo­lyan. Ezzel Meciar elfogadja, hogy fokozódnak a feszültségek a szlovákiai magyarokkal és a szomszédos Magyarországgal, miközben a marcelnázaihoz ha­sonló akciók mindkét oldalon olajat önthetnek az uszítok tüzé­nek ítélte a kilátásokat, noha a viszályt vélekedése szerint némi jószándékkal meg lehetne olda­ni, ha nem szítanák mindkét ol­dalon belpolitikai okokból. Me­ciar a sarokba szorult, mert senki nem kívánja koalíciós partnere­ként felvállalni a kirajzolódó gazdasági katasztrófát, s nem áll sokkal jobban a magyar kor­mány sem, amelynek népszerű­sége elérte eddigi mélypontját, s a Csurka István körül tömörülő soviniszta renegátok további nyomás alá helyezik. Mindkét oldalon egyre na­gyobb a kísértés, hogy külső el­lenségkép megteremtésével eny­hítsék a belső nyomást, s mind­két ország fegyverkezik. Ezalatt pedig Európa — amelynek „kol­lektív biztonsági rendszere” ép­E en most vizsgázik ragyogóan a alkánon, megint csak tétlenül szemléli az eseményeket, holott már régen aktívan tennie kellene a konfliktus megelőzése érdeké­ben — úja a bécsi lap. A kommentár igen veszélyes­Dunai blokád A Csepelt nem sikerült megállítani Barry Frewer — nemkívánatos személy A boszniai alelnök leváltást követel Ejup Ganic boszniai alelnök az ENSZ szarajevói katonai szó­vivőjének leváltását követeli, mi­vel a szóvivő, Barry Frewer Sza­rajevóról szólva hétfőn nem volt hajlandó az ostrom szót használ­ni, s helyette csak a város körül- zárásáról beszélt. A szóhasználat miatt a kana­dai tiszt a nemzetközi segélyszer­vezetekkel is vitába keveredett, mivel a humanitráius szerveze­tek szerint a boszniai fővárosban továbbra is tragikus a helyzet, s az ENSZ politikai megfontolá­sokból igyekszik azt sugallni, hogy véget ért Szarajevó ostro­ma. A Reuter jelentése szerint Ga­nic a Butrosz Gáli ENSZ-főtit- kárnak és Jean Cotnak, az egy­kori Jugoszlávia területén állo­másozó ENSZ-erők főparancs­nokának címzett levelében kérte Frewer azonnali leváltását. A szarajevói rádió ismertetése sze­rint az alelnök hangsúlyozta: Frewer azon kijelentése, mely szerint már nem lehet Szarajevó ostromáról beszélni, súlyos ha­zugság, s egybevág a szerb pro­pagandával — Frewer kijelenté­sével visszaélt a szarajevóiak vendégszeretetével, és aláásta az ENSZ-iránti bizalmat — hang­súlyozta Ganic. Több mint 800 kórházi helyet ajánlottak már fel 14 ország képviselői a boszniai polgárháború sebesültjeinek — jelentette ki az AFP-nek adott nyilatkozatában Manuel Almei­da, az ENSZ Menekültügyi Fő­biztosságának ( UNHCR) zágrá­bi szóvivője. A sort Olaszország vezeti, amely eddig 450 kórházi helyet ajánlott fel a boszniai betegek­nek. Finnország száz, Franciaor­szág 98, Lengyelország, Török­ország és Csehország 40-40, Jor­dánia és Kanada 20-20 helyet ajánlott fel, s több ország, közöt­tük az Egyesült Államok, Dánia és Norvégia is bejelentette, hogy •kész fogadni a Boszniából ér­kező sebesülteket és betege­ket. Nemzeti kisebbségek Lengyelországban Az elmúlt öt esztendőben ösz- szesen 59 új nemzeti kisebbségi szervezetet jegyeztek be Lengyel- országban, ezek közül 33 a né­met etnikumé — írja Aldona Jawlowska professzor, a Lengyel Tudományos Akadémia Filozó­fiai és Szociológiai Intézetének munkatársa a lengyelországi kulturális és társadalmi változá­sokról szóló tanulmányában. Becslések szerint Lengyelor­szágban 1,3 millió ember — a la­kosság csaknem négy százaléka — tartozik valamely nemzeti ki­sebbséghez. Lengyel források a legnagyobb etnikum, a németek számát félmillióra teszik, német szervezetek azonban csaknem egymillió német nemzetiségű lengyel állampolgárról beszél­nek. A német kulturális és társa­dalmi szervezetek főként Szilézi­ában, a balti-tengeri kikötővá­rosban, Szczecinben, továbbá Warmiában és a Mazuri-tóhát- ság vidékén, Északkelet-Len- gyelországban tevékenyked­nek. Harminc ukrán kultúrcent- rum is működik az ország külön­böző részein. Az ukránoknak 40 művészcsoportjuk, saját könyv­kiadójuk és újságjaik vannak. Ezenkívül három elemi és egy középiskolában az ukrán csalá­dok gyermekei anyanyelvükön tanulhatnak. További 26 elemi és egy középiskolában az ukrán szabadon választható tantárgy. A 20 000 főt számláló litván kisebbségnek hat elemi és egy középiskolája van, 20 művész- csoportot tart fenn, és kiadja a Lituanica című negyedévenként megjelenő folyóiratot. A rendszerváltás óta eltelt időben a cigányok is létrehozták kulturális-társadalmi szerveze­teiket. Az 1991/92-es tanévtől kezdve Nowy Sacz vajdaságban négy cigányosztály működik, ahol a nebulók anyanyelvükön tanulhatnak. Nemrégiben nyílt meg a dél-lengyelországi Tar- nówban a Cigány Kultúra Múze­uma. 1990 óta egy cigány folyói­rat is megjelenik Lengyelország­ban- (MTI) Rainer, Monaco nagyhercege költséges hobbinak szenteli minden idejét. Világhírű régi és üj autógyűj­teménye van. A rossz nyelvek szerint időnként ő maga „fényesíti” az autókat f FEB fotó) A nagyherceg hobbija A Csepel nevű magyar hajót újabb támadás érte a Dunán: Belgrád felett csónakos emberek próbálták megállítani, de a hajó továbbhaladt. A hajó legénysége rádiótele­fonon csak rövid beszámolót tu­dott küldeni, eszerint a hajó útja nem volt zavartalan, „incidens” történt. A szerb közlekedési mi­nisztérium közben hétfőn kilá­tásba helyezte, hogy a hajó sem­miképp sem juthat ki Jugoszlávi­ából, amíg Magyarország nem teljesíti a humanitárius szállít­mányokkal kapcsolatos ultimá­tumot. A Tanjug jugoszláv hírügy­nökség beszámolója szerint a Csepel „elszánt kapitánya kaló­zakciót hajtott végre, s veszé­lyeztette a csónakos embereket”, akik a Fehér Rózsa szervezet blokádját akarták érvényre jut­tatni. Á jelentés szerint a Csepelt mintegy húsz bárkával és ötven emberrel próbálták megállítani, de a hajó kapitánya teljes sebes­ségre kapcsolt. Ekkor a csónakos különítmény hozzákötötte a la­dikokat a hajóhoz, s az emberek felszálltak a fedélzetre és az uszá­lyokra. A legénység lezárta az aj­tókat, s a parancsnoki hidat, s a hajó tovább folytatta az utat, mi­re a csónakos emberek eltávoz­tak. A Tanjug hozzáfűzi, hogy nem sebesült meg senki sem, s csupán egy csónak sérült meg. Ä szerb álláspont az, hogy a magyar hajók nem közlekedhet­nek a Dunán mindaddig, amíg Magyarország feltartóztatja a Ju- goszláviába irányuló segélyszál­lítmányokat. Hétfőn Slobodan Jarcevic, az úgynevezett Krajinai Szerb Köz­társaság, tehát a horvátországi szerb terület külügyminisztere foglalt állást ezzel kapcsolatban: felszólította a külföldi szerb egyesületeket, hogy tiltakozza­nak a szállítmányokkal kapcso­latos magyar magatartás miatt a külföldi politikusoknál és a kül­földi magyar képviseleteknél is. Jarcevic szerint Magyarország a legkomolyabban fenyegeti a Krajinai Szerb Köztársaság és a Boszniai Szerb Köztársaság lé­tét, mivel a külföldi szervezetek leállnak az adományok gyűjtésé­vel, ha Magyarország visszatartja a szállítmányokat. Kárpátalja és a népszavazás Ahogy fogynak a napok a szeptember 26-ikára kitűzött népszavazásig, melyen az Ukrán Legfelsőbb Tanács és Leonyid Kravcsuk elnök iránti bizalom­ról kellene a választóknak véle­ményt mondaniuk, úgy szapo­rodnak a referendumot ellenző állásfoglalások. A népszavazás lebonyolítására alakult országos bizottság technikai és jogi okok­ból nem találta lehetségesnek a Legfelsőbb Tanács által kitűzött napon történő lebonyolítást, ugyanis már jóvá kellett volna hagyni a szavazólapokra kerülő szöveg tartalmát, és augusztus 17-ig bezárólag a helyi választási bizottságokat is meg kellett vol­na alakítani, ami viszont nem történt meg. Kárpátalján is több szervezet foglalt már állást a referendum kapcsán. A 17 ukrán pártot és politikai szervezetet tömörítő Kárpátaljai Ukrán Néptanács közleményt adott ki, és felhívás­sal is fordult Kárpátalja lakossá­gához, melyben nemcsak a Leg­felsőbb Tanács, hanem a megyei, városi és községi tanácsok meg­hatalmazását is követeli, mégpe­dig népszavazás nélkül, mert vé­leménye szerint ezek okozták az országszerte eluralkodott politi­kai destabilizációt és gazdasági káoszt. Ha a Legfelsőbb Tanács, mely a napokban tart ülést, még­is úgy dönt, hogy megtartják a re­ferendumot, akkor a Kárpátaljai Ukrán Néptanács arra szólítja fel a lakosságot, hogy valamennyien mondjanak nemet a mostani parlamentnek. Leonyid Kravcsuk ukrán el­nök viszont élvezi az ukrán nép­tanács bizalmát, ez a testület az államfőt a nemzeti egység és po­litikai stabilitás szimbólumának, a polgári béke garanciájának te­kinti. Ezért azt javasolja, hogy hibái ellenére (ezt határozatlan­ságában és a pártnomenklatúrá­val folytatott barátkozásban látja a néptanács) fejezzék ki bizal­mukat az elnök iránt, ellenkező esetben ugyanis a moszkvai biro­dalompárti erők az „egységes és oszthatatlan” állam újjáélesztése végett a karabahi helyzethez ha­sonlót alakíthatnak ki e sokat szenvedett országban. A Kárpátaljai Ukrán Népta­nács különben egy másik nyilat­kozatában azt is elítéli, hogy az ukrán miniszterelnök aláírta a gazdasági szövetségről szóló moszkvai nyilatkozatot. Még keményebben foglalt ál­lást a népszavazás ellen a megyei szakszervezeti tanács. Nyilatko­zatában kifejti, hogy a referen­dumra szánt 20 milliárd kupont inkább a terménybetakarítás be­fejezésére, illetve szociális célok­ra kell fordítani. Ugyanakkor el­lenzi, hogy a kárpátaljaiak is részt vegyenek az augusztus 17- ikére meghirdetett tiltakozó ak­cióban, vagyis, hogy egynapos sztrájkot tartsanak. Még nem dőlt el, hogy lesz-e népszavazás, vagy sem, de úgy tűnik, hogy a kárpátaljaiak nem támogatják a referendum megtartását. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents